2015. március 9., hétfő

Megbocsátás...





Az összegyűlt harag, sértettség, elszívja életerőnket.
Ezért meg kell tanulnunk megbocsátani.
Aki megtanult szeretni, először  is önmagát szeretni, az talán
majd meg tud bocsátani, nemcsak önmagának, de másoknak is.




Egy könyv ami segíthet nekünk:




BAGDY EMŐKE, KOLTAI MÁRIA, PÁL FERENC (FERI ATYA), POPPER PÉTER

A belénk égett múlt - Elengedés, megbocsátás, újrakezdés


Hogyan éljünk túl egy szakítást, válást, szeretteink halálát? Miként váljunk lelkileg szabaddá? Mit jelent valamit vagy valakit igazán elengedni? Mihez kezdjünk, ha rájövünk, hogy fájó emlékeinktől a lelkünk mélyén nem is akarunk megszabadulni, holott éppen ez gátol meg abban, hogy teljes életet élhessünk? Hogyan bocsássunk meg annak, aki megsebzett, becsapott, megalázott, megkárosított bennünket? Egyáltalán miért érdemes megbocsátani - miért nem jobb megoldás mégis a bosszú? Hogyan építsünk rá egy derűs, új lehetőségekben gazdag jövőt a csalódásokkal és fájdalmas tapasztalatokkal teli múltra? A kötet neves szerzői a modern pszichológia, a vallás és a spiritualitás világába vezetnek, együttérzéssel kísérve az olvasót azon a nehéz úton, amelynek végén azonban mégis csak ott van a felszabadulás és az újrakezdés lehetősége.








Néhány idézet a megbocsátásról:


A megbocsátás az az illat, melyet az ibolya hint arra a cipősarokra, amely eltapossa őt.
     ( Mark Twain )   

   
Az élet túlságosan rövid ahhoz, hogy huzamosabb időn át haragudjunk az emberekre, és mindent elraktározzunk, ami fáj.
     ( Charlotte Bronte)   

   
Néha szavak nélkül kell megbocsátani. Érteni a szavakban ki nem fejezett bánat és a jóvátételre igyekvő szándék apró jeleit, s jelekkel felelni a jelekre. Felejteni ott, ahol feledésre van szükség, megróni máskor azt, akinek szüksége van a megrovásra. Az igazi megbocsátás, mint a szeretet általában, intelligens és leleményes. És alázatos is, legfőképpen talán alázatos.
     ( Jelenits István  )   




Kattinrs rá!




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése