"Hadat üzenünk a meddő rutinnak, a merev bizánci
stílusnak, a rossz ízlés minden formájának..."
Hermann Bahr
A szecesszió az
1880-as és 1890-es években Európa nyugati felén született díszítőművészeti és
építészeti irányzat, az ipari forradalomra és a nyomában kialakult
művészi-esztétikai kiüresedésre adott választ jelentett. Az "új művészet"
elsősorban a díszítőművészet reneszánszát indította el. A mozgalom célja egyfajta
új természetesztétika megteremtése volt, a természetben előforduló tárgyakat,
élőlényeket kezdte alaposan megfigyelni.
A szecesszió sokkal
inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga
latin eredetű (sēcēdō, sēcēdere: kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent
mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt.
Első felbukkanása a művészetben John Ruskin (1819-1900)
angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra
irodalomról, festészetről, építészetről, szobrászatról és esztétikáról.
Könyveiben felvetett ötletei először az Arts and Crafts mozgalmában
realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján
alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás
újra felfedezése is.
Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és
a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az
épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították
a formát.
Iparművészeti Múzeum Budapest
Magyarországon a szecessziót elsősorban Lechner Ödön
(1845-1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású
szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője.
Néhány jelentősebb épülete:
Iparművészeti Múzeum, Budapest IX., Üllői út
Földtani Intézet, Budapest XIV., Stefánia út
Postatakarékpénztár, Budapest V., Hold utca (ma a Magyar
Államkincstár épülete)[1]
Városháza, Kecskemét
Törley-mauzóleum (Budapest)
Kék templom, Pozsony
Cifrapalota, Kecskemét
Lechner Ödön hatása óriási volt, gyakorlatilag egyidejűleg
számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint
nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A Lechner-iskola a
Felvidéktől a Bácskáig és Erdélyig számos nagyszerű középületet hagyott maga
után. Ekkor épült pl. szecessziós stílusban a kiskunfélegyházi, a szabadkai és
a marosvásárhelyi városháza. Az úri középosztály körében divatossá vált a
szecesszió, ennek hatására a tehetősebb polgárság igyekezte utánozni őket.
Kaposvár Csiky Gergely Színház
Kaposváron, Temesváron, Marosvásárhelyen, Kiskunfélegyházán, Kecskeméten,
Tiszakécskén és Kiskunhalason számos szecessziós lakóházat találunk.
Európában elsősorban Antoni Gaudí (1852-1926) katalán építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei: a Sagrada Família, a Güell park, a Casa Milà és a Casa Batlló (Barcelona).
Sagrada Familia
Spanyolország leghíresebb turistalátványossága a
Világörökség részének számító Szent Család temploma. Gaudi életművét több mint
100 évvel ezelőtt kezdték el építeni, és a tervek szerint 2026-ra, a tervező
halálának 100. évfordulójára készül el és a világ legnagyobb temploma lesz. A
Szent Család templomát XVI. Benedek Pápa 2010. november 7-én szentelte fel és
bazilikává nyilvánította. Ebből az alkalomból misét is celebrált, mely a
templomban tartott első szentmise volt. A La Sagrada Familia építészetileg is
igen sokszínű: fellelhetőek rajta a szecesszió és a kubizmus stílusjegyei is.
Festészet, grafika – néhány név
Gustav Klimt: Almáskert 1912
Aubrey Beardsley (1872-1898), angol grafikus, illusztrátor,
a szecessziós grafika legnagyobb hatású mestere
Henri Toulouse-Lautrec: francia posztimpresszionista festő,
grafikai munkásságával a szecesszió előfutára
Francia festők: (a francia art nouveau a
posztimpresszionizmus körébe tartozik) Georges Seurat, Émile Bernard, Georges
de Feure, Félix Vallotton,Victor Prouvé
Stanisław Wyspiański (1869-1907) lengyel festő (egyben
drámaíró és költő is!)
Jozef Mehoffer (1869-1946) lengyel festő
Lakatos Artúr: Plakát (1907)
Rippl-Rónai József (1861-1927) – második festői korszakában
a legjelentősebb képviselője a stílusirányzatnak
Vaszary János (1867-1937) szintén posztimpresszionista, de
egy korszakában ő is híve az irányzatnak
Kernstok Károly korai művei és ablaküveg-terveivel
kapcsolódik
Róth Miksa üvegfestő
Gulácsy Lajos (1882-1932) festményei is rokoníthatók a
szecesszióval, bár nem tartozott egy iskolához vagy irányzathoz sem.
Horti Pál (1865 - 1907) alkotásai az iparművészet minden
ágát (bútor, kerámia- és zománcművészet) képviselik.
Iparművészet
A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, a csipkekészítésre, az
ötvösművészetre és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére számtalan
példa akad a korból.
Neves iparművészek
az Amerikai Egyesült Államokban:
Louis Comfort Tiffany (1848-1933)
Angliában:
William Morris (1834–1896)
James Abbott McNeill Whistler (1834-1903) dekoratőr
Franciaországban:
Auguste Daum (1854–1909) üveg – és kerámiamunkák
Émile Gallé (1846–1904) üveg és kerámiamunkák
Albert Louis Dammouse – kerámiamunkák
Louis Majorelle (1859–1928) – bútorok készítése
L. Falise – ötvösművész
Henri Vever – ékszerész
René Lalique – üvegművész
Magyarországon
Zsolnay Vilmos - kerámia
Szontagh testvérek - csetneki csipke
Csetneki csipke a szecesszió jegyében
A budapesti Iparművészeti
Múzeum szecessziós gyűjteményéből
mintegy száz
szecessziós műtárgyat nézhetünk meg.(Többek között: Tiffany, Gallé üvegeit,a Rippl-Rónai József tervezte kárpitot.)
Érdemes lesz ezen a két napon ellátogatni
az Iparművészeti Múzeumba, valamint a Vakok Általános Iskolájába.
Kattints rá!
Kattints rá!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése