2010. április 25., vasárnap

Momentumok...









Napsütés. Zöld. Fény. Meleg. Orgonaillat. Behunyt szemmel Kaith Jarett egyik számát hallgatom. Csak a billentyűk csengése, a nagybőgő pengése , gyönyörű összhanggá változó zene simogatja a szívemet. Aztán csend. Gondolataim össze-vissza kalandoznak. Jelenben, múltban. Egy tegnap látott dokumentum film jár az agyamban. Két nagyon idős emberpár élete bontakozott ki előttem. Két tanítóé. Budapesttől messze egy pici faluban élték le az életüket. Nem csináltak mást, csak nehéz sorsú gyermekeket oktattak, neveltek igazi „ lámpás ” módon. Tisztán, becsületesen, szeretetben éltek. Azt hiszem, nagyon sokat tudtak adni életük során. Nemcsak másoknak, de maguknak is. Két megelégedett, szeretetben élő, megöregedett házaspár, akik esténként leülnek egy asztal elé, előveszik a megszokott társasjátékukat és játszanak. Olyanok voltak számomra, mint Philemon és Baucis. Jó volt látni, hogy vannak még emberek a földön. Talán többen is...
A történet gyönyörű!


( „ Philemon és Baucis: A két fa eredetileg idős házaspár volt, a későbbi mocsaras vidék helyén egykor sűrűn lakott település közepén. Midőn Iuppiter és fia, Mercurius isteni jelvényeiket levetve ezen a tájon kerestek szállást, száz bezárult ajtó után a Philemon és Baucis együtt öregedésének otthont adó szegény kunyhó fogadta be őket. A házaspár e szegénységet könnyen, együtt viselte. A mintegy száz soros elbeszélés kétharmadát e szerény lak és vendégvárás aprólékos leírása adja. Jutalmuk sem marad azonban el: Az istenek fölfedik kilétüket, s a házaspárt a közeli hegytetőre küldik, ahonnan láthatják mocsárba pusztulni a tájat, s hogy csupán az ő házacskájuk marad meg, hogy azután márvány templommá váljék. Amikor pedig a maguk számára kívánhatnak folytatást, az agg pár egyfelől a templom szolgájának ajánlkozik, másfelől annyit kér: egyazon óra ragadja el őket, egyiküknek se kelljen párját temetnie. Kérésük beteljesül, halálukban pedig szomszéd fákká válnak, a helyhez és egymáshoz ragaszkodó hűségük örök jeleként. „ )



Egyébként létezik egy magyar film , amit Makk Károly rendezett valaha. Philemon és Baucis a címe.

Bulla Elma és Páger Antal , a két csodálatos színész a főszereplő ebben a filmben.

Érdemes megnézni! Szép film!




2010. április 23., péntek

Közeleg Anyák napja !





( Gustav Klimt )



Weöres Sándor

Anyámnak


Termő ékes ág, te,
jó anya,
életemnek első
asszonya,

nagy meleg virág-ágy,
párna-hely,
hajnal harmatával
telt kehely,

benned kaptam első
fészkemet,
szívem a szíveddel
lüktetett,

én s nem-én közt nem volt
mesgye-hegy,
benned a világgal
voltam egy.

Álmom öbleidbe újra
visszatér -
álmom öbleidbe újra
visszatér!

Alabástrom bálvány,
jó anya,
életem hatalmas
asszonya,

szemed Isis smaragd-dísze,
tiszta, szép,
hajad Pallas bronz-sisakja,
színe ép,

csak arcodon lett keményebb
minden árny,
mint délutáni égen
vércse-szárny.

Első szép játékom,
jó anya,
gyermekségem gazdag
asszonya,

a kamaszkor tőled
elkuszált,
szemem a szemedbe
nem talált.

Így tűnődtem: "Mért szült
mért szeret,
ha örökre élni
nem lehet?

Énmiattam annyi mindent
öl, temet!
Mért nem tett a hóba inkább
engemet!"

A kamaszkor tőled
elkuszált,
férfi-szívem újra
rád-talált,

férfi-szívem szívedre
rátalált,
megköszön most percet, évet
és halált.

Álmom karjaidba
visszatér,
álmom karjaidba
visszatér…

Erős ház, szép zászló,
jó anya,
sorsomnak nyugalmas
asszonya.

Majd ha cseppig átfolyt rajtam
mind e lét,
úgy halok az ős-egészbe,
mint beléd.



2010. április 18., vasárnap

Kányádi Sándor


Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) vesztett el. Az elemi iskola 5 osztályát szülőfalujában végezte. A középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941-1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944-1945) és a fémipari középiskolában (1946-1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, de soha nem dolgozott tanárként, életét az irodalomnak szentelte.

Költői tehetségét Páskándi Géza (1933-1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951-1952-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egy időben néhány hónapig az Utunk, 1955-1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.


Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadó körúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, ezért tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.








Könyörgés tavasszal



Fölparittyázta az égre magát a pacsirta.
Dugja fejét a sok-sok pipevirág.
Tavasz van megint, tavasz van újra,
s az ember, az ember messzire lát.

Ó, szép tavaszom, kedvem kibontó!
Annyi, de annyi bús napon át
Tebenned bíztam, Tetőled vártam
keserű szívem szép igazát.
Bontsd ki a kedvem,
bontsd ki: lobogtasd!
Halovány arcom
fényedhez szoktasd.
Simogasson meg
barkáid bolyha,
sápatag vérem
fesd meg pirosra.
Remény-emlődből,
öröm tejével
szoptass meg engem -
igaz igékkel.

Szépíts, erősíts,
beszélj hozzám,
Tavasz-világom,
Tavasz-anyám.

Te szültél, te nevelj:
fiaddal ne perelj!
Elestem, emelj föl:
ne hagyj el, meg ne ölj.

Apaszd el bánatom,
könnyeim töröld le.
Ékesítsd fejemet,
ragyogjon fölötte
örökzöld május-ág.
S ringassák álmaim
illatos orgonák.

Fölparittyázta az égre magát a pacsirta.
Dugja fejét a sok-sok pipevirág:
Ó, add meg, tavaszom, Tavasz-világom,
keserű szívem szép igazát.

1957

2010. április 17., szombat

Pillanatok ...





Néhány bölcs mondás az élettel kapcsolatban


"Amikor a boldogság egyik ajtaja bezárul, egy másik kinyílik.

De gyakran oly sokáig tekintünk vissza a zárt ajtóra,

hogy nem vesszük észre, amelyik megnyílt előttünk."

( Helen Keller, szerző és tanító 1880-1968 )




" Az ember nem változtathatja meg az életét anélkül,
hogy maga is meg ne változna. "
 
( Simon de Beauvoir )


"Búbaj közt is szép az élet!
Virágot, tüskét tűrd el:
Vedd, mint sorsod közli véled
Az édest a keserűvel.
Borong az ég, majd megkékül,
Mosolygás a könny testvére:
Ne várj élvet árnyék nélkül,
Ne is búsulj nem remélve."

( Tompa Mihály )


"Az alkotó élet titka az, hogy felnőttkorban is megőrizzük
a gyermekkor szellemét."

( Thomas Huxley )






2010. április 13., kedd

Palya Bea

Palya Beáta, ismertebb nevén Palya Bea (Makó, 1976. november 11.) magyar népdalénekes, előadóművész.

Gyermekkorát a Pest megyei Bagon töltötte, a falu tánccsoportjában táncolt és énekelt. Az Apáczai Csere János Gimnázium elvégzése után, 1994-től az ELTE néprajz szakára járt. 2002-ben szerzett diplomát.

1992-től a Zurgó együttes, 1996-tól a Laokoón csoport énekese volt. 1997-től 2002-ig Szőke Szabolcs Hólyagcirkusz Társulatának a tagja, időközben pedig 2000-ben Monori Andrással megalapította a világzenei Folkestra együttest. 2002-ben a budapesti Francia Intézet ösztöndíjasaként Párizsban tanult Kakoli Sengupta indiai énekesnél. Hazatérve, 2003-ban megkezdte szólista karrierjét. 2005-ben megalapította saját együttesét (Palya Bea Quintet együttes), s velük koncertezik bel- és külföldön egyaránt, de szólóban is gyakran fellép.

Sokoldalú előadó, jobbára magyar, cigány és bolgár népzenét ad elő, de közreműködött egyéb műfajokban is (világzene, jazz). Népzene-előadói munkássága mellett Weöres Sándor kitalált 19. századi költőnője, Psyché frivol verseit is előadta Gryllus Samu megzenésítésében.( Wikipédia)



2010. április 11., vasárnap

Április 11 . A költészet napja !










Egy szép József Attila verssel
emlékezem, Latinovits Zoltán
,
a színészkirály előadásában!









GYERMEKKÉ TETTÉL


Gyermekké tettél. Hiába növesztett
harminc csikorgó télen át a kín.
Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg.
Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim.
Számban tartalak, mint kutya a kölykét
s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak.
Az éveket, mik sorsom összetörték,
reám zudítja minden pillanat.
Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom.
Ostoba vagyok - foglalkozz velem.
Hiányod átjár, mint huzat a házon.
Mondd, - távozzon tőlem a félelem.
Reám néztél s én mindent elejtettem.
Meghallgattál és elakadt szavam.
Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;
hogy tudjak élni, halni egymagam!
Anyám kivert - a küszöbön feküdtem -
magamba bujtam volna, nem lehet -
alattam kő és üresség fölöttem.
Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek.
Sok ember él, ki érzéketlen, mint én,
kinek szeméből mégis könny ered.
Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén
nagyon meg tudtam szeretni veled.
1936. május



2010. április 10., szombat

Egy vers Tóth Árpádtól és utána Norah Jones






ELEJTETTED A NAPOT


Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap sütött,
S lehunyt szemhéjaimon
Rózsaszínnel átütött.

Fáradt arcom szeliden
Tüzesítette a fény,
S szemlehunyva a szokott
Utazásra vártam én,

Arra, mikor - halk hajó
Titokzatos tengeren -
Fekvőszékem útrakél,
S lázam sodrán ring velem

Felelőtlen, gyönyörű
Fantázia-tájakig,
Ahol romló életem
Némely bús álma lakik:

Mindaz, ami sohse lesz,
Mindaz, ami sohse volt -
Így indultam ma is el,
Húnyt szemekkel, mint a holt,

Álmodozni: életet.
És úgy hajlott rám a nap,
Mintha pilláimra a
Rózsaszínű parazsat

Az a szent fény ejtené,
Mit még ott látott a szem
Isten-atyja kebelén,
S melyre szomjas szüntelen.

És egyszerre úgy esett,
Telin, forrón, hirtelen
Rád gondoltam s arra, hogy
Messze vagy, és jaj nekem.

És megriadt szemeim
Felpattantak: a hegyek
Csúcsain már pirosan
Búsultak a fellegek.

És egy furcsa vízió
Vad erővel elkapott.
Úgy éreztem: kezeid
Tartották ma a napot.

Azért volt oly különös,
Minden fénynél édesebb,
És én ezt csak most tudom,
Amikor már este lett,

Mikor kezed fáradtan
Elejti már a napot,
S szívemben is csöndesen
Elhallgatnak a dalok.



Norah Jones énekel !!!


2010. április 5., hétfő

Két csodálatos színészre emlékezem...




Két csodálatos színész ( házaspár )
régi filmjeiből láttam a napokban néhányat DVD-ről.



Simone Signoret és Yves Montand





Röviden róluk.


Simone Signoret


Születési név: Simone Henriette Charlotte Kaminker

Művésznév Simone Signoret

Született Wiesbaden, Németország, 1921. május 25.

Elhunyt Auteuil-Anthouillet, Franciaország, 1985. szeptember 30.

Házastárs Yves Allégret (1944-1949)

Yves Montand (1951-1985)


Díjai

Oscar-díjak

1960 - Hely a tetőn (Room at the Top)


Filmjei:

  • 1977 - Madame Rosa (La Vie devant soi)
  • 1973 - Égő pajták (Les granges brulées) ... Rose
  • 1971 - Az özvegy (La veuve Couderc) ... Veuve Couderc Tati
  • 1970 - A macska (Le Chat)
  • 1970 - A vallomás (The Confession - L'Aveu)
  • 1969 - Árnyékhadsereg (L'armée des ombres)
  • 1966 - Ébresztő a halottnak (The Deadly Affair) ... Elsa Fennan
  • 1965 - Bolondok hajója (Ship of Fools) ... La Condesa
  • 1965 - A tökéletes bűntény (Compartiment tueurs)
  • 1959 - Hely a tetőn (Room at the Top) ... Alice
  • 1956 - Salemi boszorkányok (Les sorciéres des Salem)
  • 1956 - Halál a kertben (La Mort en ce Jardin)
  • 1955 - Az ördöngősök (Les Diaboliques) ... Nicole Horner
  • 1953 - Thérése Raquin ... Thérése
  • 1951 - Aranysisak (Casque d'or)
  • 1950 - Körbe-körbe (La Ronde) ... Leocadie, a prostituált



Yves Montand


(Monsummano Alto, Toscana, Olaszország 1921. október 13. – Senlis, Franciaország, 1991. november 9.) francia sanzonénekes és filmszínész volt.

Eredeti neve: Ivo Livi.

Meghalt: 1991. november 9. (Senlis, Oise, Picardie, Franciaország)



Filmjei:



· Yves Montand (2002) (szereplő)

· Nyecsajev visszatér (1991)

· Trois places pour le 26 (1988)

· A Paradicsom... (1986)

· ...és a Pokol (1986)

· Főúr! (1983)

· Tout feu, tout flamme (1982)

· A fegyverek választása (1981)

· Női fény (1979)

· I... comme Icare (1979)

· A bűn árnyékában (1977)

· A svihák (1976)

· Police Python 357 (1976)

· Le Sauvage (1975)

· Vincent, François, Paul és a többiek (1974)

· Ostromállapot (1973)

· César et Rosalie (1972)

· Felszarvazták őfelségét! (1971)

· A vörös kör (1970)

· Egy tiszta nap szembenézhetsz az örökkévalósággal (1970)

· Vallomás (1970)

· Isten Párizst választotta (1969)

· Ördögöt a farkánál (1969)

· Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája (1969)

· Egy este, egy vonat (1968)

· Élni az életért (1967)

· A háborúnak vége (1966)

· A nagy verseny (1966)

· Szép május I-II. (1963)

· Az én kis Gésám (1962)

· Szentély (1961)

· Szereti ön Brahmsot? (1961)

· Szeressünk! (1960)

· A törvény (1959)

· La Legge (1959)

· Kettőnk titka (1958)

· A nagy kék országút (1957)

· Salemi boszorkányok (1957)

· Tökéletes bűntény (1956)

· Uomini e lupi (1956)

· Az éjszaka Margitja (1955)

· Napóleon (1955)

· A félelem bére (1953)

· Párizs az Párizs (1951)

· Souvenirs perdus (1950)

· Párizs bálványa (1947)

· Az éjszaka kapui (1946)

· Fénytelen csillag (1946)




Érdemes megnézni filmjeiket!!!!

Két igazán nagy művész!

És íme egy szép megemlékezés róluk!