2009. november 30., hétfő

Kirándulás a Duna-kanyarban...



Aki teheti látogasson el akár Visegrádra, akár Esztergomba.
Rengeteg kirándulási lehetőség, sok érdekes látnivaló várja a vendégeket.
A Wellnes-fürdőről már nem is beszélve! Bizonyára tavasszal vagy nyáron még szebb a környék, de még így is varázslatos volt!



Visegrád


Visegrád kedvező adottságai és kulcsfontosságú stratégiai szerepe miatt a történelem során mindig is az érdeklődés középpontjában állt. Az emberi jelenlét legkorábbi nyomai az újkőkorba vezetnek, s a bronzkortól folyamatosan lakott terület a város és térsége.
A történelmi idők során kelták, germánok, rómaiak, avarok, magyarok lakták a Dunakanyar térségét. A rómaiak Nagy Constantin idején építették a Sibrik-dombon a Ponts Novatus nevű castrumot (erődöt), mely a Duna menti limes legjelentősebb építménye volt.
E mellett a város területén több helyen is láthatunk római emlékeket, így őrtorony maradványokat Szentgyörgypusztán, egy 330 körül épülhetett erőd maradványait a Gizella-majornál.
A magyarság letelepedésekor e terület Árpád fejedelem testvérének, Kurszánnak lett szállásbirtoka. Az első, latin nyelvű oklevél 1009-ben említi Visegrádot (mely magas várat jelent).
Visegrád első vára a castrum-ra, annak köveinek felhasználásával épült, de ez a vár a tatárjárás idején elpusztult.
A mai várrendszert IV. Béla és felesége Mária királyné kezdte el építtetni az 1250-es években, ennek részei a 328 m magas hegyen álló Fellegvár, a Várhegy alatti dombon az Alsóvár, a Duna parton pedig a Vízibástya. Nemzetközi jelentőségűvé a XV. században, az Anjouk idején vált a város. Károly Róbert 1320 körül kezdte el a királyi palota építését a város főutcájában, a Duna parthoz közeli területen.
Pár év alatt e központ lett a királyi székhelye, s az uralkodó kedvelt tartózkodási helye. A falak között a királyi család ellen irányuló, Zách Felicián által vezetett, sikertelen merényletről és annak véres bosszújáról szól Zách Klára híres balladája.
1335-ben volt az a híres királytalálkozó, melyre Károly Róbert magyar király meghívására János cseh, Kázmér lengyel király, Károly morva őrgróf, Wittelsbach Henrik bajor és Rudolf szász herceg érkezett, s oly nagy jelentőségű egyezmény született, mely biztosította az érintett országok gazdasági függetlenségét Bécstől és a nyugati kereskedőktől.



A királyi palota történelmi falai között 1991-ben a magyar, csehszlovák és lengyel miniszterelnök őseik példáját követve aláírásával létrehozta azt az együttműködést, melynek neve Visegrádi Négyek. (2006 őszén szintén itt, Visegrádon találkoztak a „visegrádi országok” miniszterelnökei, megünnepelve az együttműködés 15 éves sikerét.)
Károly Róbert halála után, fiát Nagy Lajos királyt Visegrádon keresi fel a lengyel küldöttség, s ajánlja fel a lengyel koronát számára. A koronázási ceremónia után a magyar Szent Korona mellett a lengyel koronát is a Fellegvár kincseskamrájában őrizte a koronaőrség.

Visegrád kedvező adottságai és kulcsfontosságú stratégiai szerepe miatt a történelem során mindig is az érdeklődés középpontjában állt. Az emberi jelenlét legkorábbi nyomai az újkőkorba vezetnek, s a bronzkortól folyamatosan lakott terület a város és térsége.
Visegrád kedvező adottságai és kulcsfontosságú stratégiai szerepe miatt a történelem során mindig is az érdeklődés középpontjában állt. Az emberi jelenlét legkorábbi nyomai az újkőkorba vezetnek, s a bronzkortól folyamatosan lakott terület a város és térsége.
A történelmi idők során kelták, germánok, rómaiak, avarok, magyarok lakták a Dunakanyar térségét. A rómaiak Nagy Constantin idején építették a Sibrik-dombon a Ponts Novatus nevű castrumot (erődöt), mely a Duna menti limes legjelentősebb építménye volt.
E mellett a város területén több helyen is láthatunk római emlékeket, így őrtorony maradványokat Szentgyörgypusztán, egy 330 körül épülhetett erőd maradványait a Gizella-majornál.
A magyarság letelepedésekor e terület Árpád fejedelem testvérének, Kurszánnak lett szállásbirtoka. Az első, latin nyelvű oklevél 1009-ben említi Visegrádot (mely magas várat jelent).
Visegrád első vára a castrum-ra, annak köveinek felhasználásával épült, de ez a vár a tatárjárás idején elpusztult.
A mai várrendszert IV. Béla és felesége Mária királyné kezdte el építtetni az 1250-es években, ennek részei a 328 m magas hegyen álló Fellegvár, a Várhegy alatti dombon az Alsóvár, a Duna parton pedig a Vízibástya. Nemzetközi jelentőségűvé a XV. században, az Anjouk idején vált a város. Károly Róbert 1320 körül kezdte el a királyi palota építését a város főutcájában, a Duna parthoz közeli területen.
Pár év alatt e központ lett a királyi székhelye, s az uralkodó kedvelt tartózkodási helye. A falak között a királyi család ellen irányuló, Zách Felicián által vezetett, sikertelen merényletről és annak véres bosszújáról szól Zách Klára híres balladája.
1335-ben volt az a híres királytalálkozó, melyre Károly Róbert magyar király meghívására János cseh, Kázmér lengyel király, Károly morva őrgróf, Wittelsbach Henrik bajor és Rudolf szász herceg érkezett, s oly nagy jelentőségű egyezmény született, mely biztosította az érintett országok gazdasági függetlenségét Bécstől és a nyugati kereskedőktől.
A királyi palota történelmi falai között 1991-ben a magyar, csehszlovák és lengyel miniszterelnök őseik példáját követve aláírásával létrehozta azt az együttműködést, melynek neve Visegrádi Négyek. (2006 őszén szintén itt, Visegrádon találkoztak a „visegrádi országok” miniszterelnökei, megünnepelve az együttműködés 15 éves sikerét.)
Károly Róbert halála után, fiát Nagy Lajos királyt Visegrádon keresi fel a lengyel küldöttség, s ajánlja fel a lengyel koronát számára. A koronázási ceremónia után a magyar Szent Korona mellett a lengyel koronát is a Fellegvár kincseskamrájában őrizte a koronaőrség.
A város a következő fénykorát Mátyás király uralkodás alatt érte meg. A király nagyszabású építkezésekbe, felújításokba kezdett: kialakult a késő gótikus részletekkel gazdagított palota együttes, melynek ránk maradt emlékeit múzeumi sétáink során tekinthetjük meg. A reneszánsz udvarban a kor jelentős személyiségei fordultak meg, s bölcselkedtek a tudományok, a filozófia, az irodalom témájában, támogatták a művészeteket, élen jártak az újításokban.


A messze földről érkezők „földi paradicsomként” írták le Visegrádot .E virágzás a török időkig tartott, amikor is az ország minden tájához hasonlóan óriási hanyatlás és pusztítás vette kezdetét. A várért és városért folytatott harcokban Visegrád szinte teljesen megsemmisült. Az életben maradt emberek elbujdostak, elhagyták a lakhatatlanná lett települése. A vár megmaradt részeit 1702-ben I. Lipót osztrák császár parancsára robbantották fel.
A település újbóli fellendülése a XIX. században kezdődött el: dunai gőzhajózás megindulásával, amikor is a Dunakanyar, a Pilis-Visegrádi-hegység kedvelt kirándulási célpontja lett a fővárosból induló túrázóknak.
Erre az időre tehető a feltáró munkák kezdete is, Viktorin József szlovák származású plébános ösztönzésére indul meg a romok feltárása és a műemlékek helyreállítása, amely munkában a kor legnevesebb régészei - köztük Schulek János – vettek részt.
Ma Visegrád a hazai és nemzetközi turizmus kedvelt célpontja, mely az ország egyik leglátogatottabb üdülőkörzetében, a Dunakanyarba fekszik. Bár lakóinak száma alig 1700 fő - az ország egyik legkisebb városa - nem kevesebb, mint 300 ezer vendéget fogad egy évben.



A város a következő fénykorát Mátyás király uralkodás alatt érte meg. A király nagyszabású építkezésekbe, felújításokba kezdett: kialakult a késő gótikus részletekkel gazdagított palota együttes, melynek ránk maradt emlékeit múzeumi sétáink során tekinthetjük meg. A reneszánsz udvarban a kor jelentős személyiségei fordultak meg, s bölcselkedtek a tudományok, a filozófia, az irodalom témájában, támogatták a művészeteket, élen jártak az újításokban.
A messze földről érkezők „földi paradicsomként” írták le Visegrádot .E virágzás a török időkig tartott, amikor is az ország minden tájához hasonlóan óriási hanyatlás és pusztítás vette kezdetét. A várért és városért folytatott harcokban Visegrád szinte teljesen megsemmisült. Az életben maradt emberek elbujdostak, elhagyták a lakhatatlanná lett települése. A vár megmaradt részeit 1702-ben I. Lipót osztrák császár parancsára robbantották fel.
A település újbóli fellendülése a XIX. században kezdődött el: dunai gőzhajózás megindulásával, amikor is a Dunakanyar, a Pilis-Visegrádi-hegység kedvelt kirándulási célpontja lett a fővárosból induló túrázóknak.
Erre az időre tehető a feltáró munkák kezdete is, Viktorin József szlovák származású plébános ösztönzésére indul meg a romok feltárása és a műemlékek helyreállítása, amely munkában a kor legnevesebb régészei - köztük Schulek János – vettek részt.
Ma Visegrád a hazai és nemzetközi turizmus kedvelt célpontja, mely az ország egyik leglátogatottabb üdülőkörzetében, a Dunakanyarba fekszik. Bár lakóinak száma alig 1700 fő - az ország egyik legkisebb városa - nem kevesebb, mint 300 ezer vendéget fogad egy évben.

Esztergom





Esztergom fejlett iparú iskolaváros Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi kistérségben. Kikötőváros a Duna folyam partján. Kedvelt idegenforgalmi célpont.
Az Árpád-korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, később Komárom-Esztergom megye székhelye 1950-ig. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. A városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje. 1895-ben a városhoz csatolták Szentgyörgymező, Szenttamás és Víziváros településeket, majd 1985-ben Pilisszentlélek községet is. A magyar repülés egyik bölcsője: 1936-tól az itteni kisrepülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. A rendszerváltás után megalakult Alkotmánybíróság hivatalos székhelye, az Ister-Granum Eurorégió központja.
A Dunántúlon, a Pilis-hegység lábánál, a Visegrádi hegységtől nyugatra, Komárom-Esztergom megye észak-keleti részén, a Duna folyam jobb partján, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben fekszik. A Dunakanyar legfelső városának szokták nevezni. Az EU normához igazodó területi felosztás szerint a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik, turisztikai szempontból a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz. A Duna félkörben fogja körbe a várost, és két ágra szakadva alkotja a Prímás-szigetet. Az óvárosra kelet-nyugat irányú beszorítottság jellemző. Nyugatról a Duna, Keletről pedig a Vaskapu fogja közre, ezért jellemző rá az észak-déli irányú kiterjedés. Az óvárostól 5 km-re délre fekszik Kertváros, ahol a város lakosságának közel ötöde él.




A város területe már a prehisztorikus időkben lakott hely volt. A római időkben Salvio Mansio néven település állt itt. A rómaiak Solva néven castrumot építettek itt, a limes része volt. A 960-as években Géza fejedelem új, állandó székhelyének Esztergomot választotta. Itt született Vajk, azaz Szent István király, akit itt is kereszteltek meg. István uralkodása óta érseki székhely. A várhegyem építette fel hazánk legelső székesegyházát, amit nevelőjéről Szent Adalbert-templomnak nevezett el. A középkori Esztergom több önálló egységekbe szerveződött. A királyi várost rengeteg külváros vette körül. Itt működött a 13. század elejéig az ország egyetlen pénzverdéje. A 12. században a városban megfordult többek között II. Konrád német császár, VII. Lajos francia király és Barbarossa Frigyes német-római császár. Imre király 1198-ban az érseknek adta a várost. 1242 telén a tatárok a várost lerombolták, de a fellegvárat nem tudták bevenni. A tatárjárás után a királyi udvar előbb Visegrádra, majd Budára költözött. 1301-ben Esztergomban kapott magyar koronát Károly Róbert. A trónviszályok alatt a város többször is gazdát cserélt.
A 15. században vallási és kulturális központ volt. Gyakran fordultak meg itt királyi vendégek és Európa-szerte ismert tudósok, művészek. 1543-ban elfoglalta a török, az Oszmán Birodalom végvára, az Esztergomi szandzsák központja lett. A tizenötéves háború idején Karl Mansfeld csapatai báró Cseszneky Mátyás magyar huszárainak segítségével visszafoglalták, de 1683-ig – végleges felszabadításáig – többször gazdát cserélt, az egymást követő ostromok során majdnem az egész város elpusztult, elnéptelenedett.
A kurucok hatheti ostrom után, 1706. szeptember 16-án, Rákóczi személyes vezetésével foglalták el a várat.
1708-ban visszakapta szabad királyi városi rangját. A török hódításkor elmenekült érsekség csak 1820-ban tért haza. 1822-ben kezdték építeni a bazilikát, melyet 1856-ban szenteltek föl.
Az 1848-as szabadságharc alatt Kossuth Lajos és Széchenyi István is megszálltak a városban. 1849. április 16-án a magyar sereg itt is győztes csatát vívott az osztrákokkal.
1876-ban törvényhatósági jogú városi jogai megszűntek, és rendezett tanácsú városként, szabad királyi városi címmel, betagolták Esztergom vármegye szervezetébe. Ezt azzal indokolták, hogy lélekszáma nem érte el a 15 ezer főt, és gazdasága sem volt elég erős. 1895-ben átadták a Budapest–Esztergom vasútvonalat. Ugyanebben az évben, szeptember 28-án nyílt meg a Mária Valéria híd is Esztergom és Párkány között, és ebben az évben egyesült véglegesen a város három szomszédos településsel (Víziváros, Szenttamás, Szentgyörgymező).


A trianoni békeszerződés után elveszítette vonzáskörzetének nagy részét. 1919-ben cseh légionáriusok lerombolták a Mária Valéria hidat, amelyet csak 1927-re sikerült újjáépíteni. Az ideiglenesen egyesített Komárom és Esztergom vármegyéknek 1923-tól Esztergom lett a székhelye. A harmincas években feltárták az addig a föld alatt fekvő várat, artézi fürdőket építettek, kedvelt idegenforgalmi célponttá tették Esztergomot. A második világháborúban, 1944-ben visszavonuló német csapatok felrobbantották a híd három középső nyílását. A szovjetek 1944 december 26-án foglalták el. A város hivatalosan az 1950-es megyerendezésig, ténylegesen azonban 1952-ig maradt megyeszékhely, mivel a megyei tanács végrehajtó bizottsága csak ekkor tudott Tatabányára költözni. Több megyei intézmény azonban, mint például a megyei földhivatal, a levéltár, a megyei börtön és az 1980-as évek végéig a megyei bíróság is Esztergomban maradt. Az 1950-es években katonavárosként emlegették. Fél évszázados roncsaiból 2001-re ismét újjáépült a Mária Valéria híd. A híd megint összekötötte a várost történelmileg kialakult vonzáskörzetével. Regionális vezető szerepét tovább erősíti a 2003-ban megalakult Ister-Granum Eurorégió, amely nagyjából a régi Esztergom vármegyét, és Hont vármegye egyes részeit, területét öleli fel.



2009. november 24., kedd

Egy egészen jó kis film...




Csak egy szerelmesfilm

Kaerlighed pa film

dán filmdráma, 100 perc, ( 2007 )






Rendező:

Ole Bornedal

Színészek:

Anders W. Berthelsen

Rebecka Hemse

Nikolaj Lie Kaas

Charlotte Fich

A legtöbb ember - gyakorta előfordul - unja saját életét, és szívesen bújna valaki más bőrébe. Nos, ebben a filmben , ha véletlenszerűen is, de megtörténik. A bűnügyi fotós, Jonas boldognak tűnő házasságban él feleségével, Mettével, és két kisgyermekükkel. Ám amikor régi, rozoga autója miatt balesetet okoz, és az ütközés áldozata, az átmenetileg látását vesztő idegen lány összetéveszti titokzatos szerelmével, hősünk bár szeretné elmondani, hogy ő nem az, akinek hiszik, de a sors valamiért megakadályozza időnkénti őszinteségének elmondásában...

Innentől kezdve a lány és annak látványosan tehetős családja úgy tekint rá, mint a sötét múltú Sebastianra, akivel a látását lassan visszanyerő Julia akkor ismerkedett meg, amikor Dél-kelet Ázsiában élt. A rendező jó szándék, gyávaság és az önáltatás furcsa keverékét sózza főhőse nyakába, és a klasszikus film noir eszközeivel lassan, de rendíthetetlenül építi fel a szükséges mennyiségű feszültséget és bizonytalanságot, miközben kellő mennyiségű fekete humort is adagol.

A film pergő, tele van feszültséggel, érdekes vágásokkal, krimis meglepetésekkel, sok-sok igazán jól megkomponált jelenettel.

Összességében: jó szórakozást nyújt.


2009. november 20., péntek

A MAKÁM jubileumi műsora





25 éves a Makám !






Jubileumi és lemezbemutató koncert



2009. november 25. szerda 19:30 - 23:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem


"A világzene hazai követeként ismert zenekar eredetileg Makám és Kolinda néven mutatkozott be, majd 1984-től áttértek a rövidebb Makám elnevezésre. A szó eredetét a perzsa-arab kultúrában kell keresni: zenei szakkifejezés, hangsort és hangkészletet jelent, ugyanakkor az arab klasszikus zenében makámnak hívják magát a zenei művet is. A zenekar elsősorban a különböző kultúrák ötvözéseként értelmezi a kifejezést, merthogy maguk is erre törekednek dalaikban.

A Krulik Zoltán gitáros-zeneszerző, költő alapította együttes pályafutása alapvetően három korszakra osztható. Kezdetben kamarazenekarként működtek, ekkor az ázsiai, távol-keleti, balkáni, afrikai és a kortárs repetitív zene hatásait gyúrták össze sajátos világgá, és klasszikus oboa, balkáni hegedű, indiai tabla egyaránt felbukkant zenéjükben. A Makám elsőként mutatta meg Magyarországon, hogyan hangzik például az európai népdalok hangkészlete, ha indiai, afrikai ritmussal párosul, vagy hogyan viszonyulnak a balkáni páratlan lüktetéshez az ír dallamok.

Második korszakukban a jazz és az avantgárd felől közelítették meg a világzenét, míg nagyjából az ezredfordulótól következett a mostani vokális korszak, melyet a magyar népzene ősi formái, s a dal újrafelfedezése jellemez. Ekkor jelentek meg a zenekarban a jobbnál jobb énekhangok is. Olyan népszerű énekesnők álltak a Makám elé szólistaként, mint Lovász Irén, Palya Bea vagy Szalóki Ági. Az együttes rendre bekövetkező megújulásai mellett a tagok bizonyos értékekhez mindvégig hűek maradtak, ilyenek a tradíció és a modernitás, Kelet és Nyugat, a kollektív és individuális kettőssége, az ősi egység és harmónia keresése.

A rendszeres külföldi fesztivál-meghívások mellett (Koppenhága, Delhi, Bombay, Moszkva, Velence, Prága, Párizs, Brüsszel) a Makám a hazai zenei élet aktív részeseként is számos koncertet ad. Novemberben a Művészetek Palotája-beli 25 éves jubileumi estjükön a zenekar új albumát is megismerheti a közönség. Az együttes állandó tagjai mellett vendégelőadók is színpadra lépnek, és az új dalok mellett a régi, jól ismert Makám szerzeményekben sem lesz hiány - bár bizonyos, hogy a 14 album anyagából nem lesz könnyű választani. " ( fidelio.hu)

Sok Makám koncerten jártam, most is elmegyek. Erre búzdítom a világzene kedvelőit!






2009. november 14., szombat

Ma Múzeumok éjszakája....




Ezen a hagyományteremtő fesztiválon hangulatos, színes és ízes programokat kínálnak az intézmények, zenével, tánccal, színházzal telnek meg a múzeumok, de a Márton-naphoz közel nem maradhat ki a libaevés és újborkóstolás sem . A Múzeumok Őszi Éjszakáján a felnőtt jegyek 1300 forintba, a gyerekeké 600 forintba kerül, 6 éves kor alatt a belépés ingyenes. A budapesti rendezvényen karszalaggal vehetnek részt az érdeklődők este 18 és 24 óra között. A karszalagos látogatók ingyen vehetik igénybe a 18 órától közlekedő Múzeumbuszokat, amelyek 3 útvonalon járnak, valamint 16 órától hajnali háromig a BKV valamennyi menetrend szerinti járatát.


Én az alábbiakat néztem ki magamnak:


Mezőgazdasági Múzeum


Hagyományőrző programok: lampionos felvonulás

(attrakció, egyéb, gyermekprogram, zene)

"Szent Mártonnak ünnepén égő lámpást viszek én" - zenés, lampionos felvonulás.

19:00 - 20:00

Tárlatvezetések: A magyar bor Európában

(tárlatvezetés)

20:00 - 20:50

Színpadi program: Balogh Kálmán cimbalomművész koncertje

(attrakció, előadás, tánc, zene)

21:00 - 21:50

Színpadi programok: Bognár Szilvia és Zenekara

(attrakció, előadás, tánc, zene)

A Semmicske Énekek lemezdalai a szerelmekről, elválásról és elengedésről, barátságról, szeretetről.

22:30 - 23:30

Tárlatvezetések: A magyar mezőgazdaság története a kezdetektől 1945-ig

(tárlatvezetés)

19:00 - 20:00



Néprajzi Múzeum

(tárlatvezetés)

A magyar nép hagyományos kultúrája
(M)ilyenek a finnek?
Az Isten báránya. Agnus Dei

20:00 - 21:00

(zene)

A Revontulet ("északi fény") együttes 1996 nyarán alakult a budapesti Kalevala Baráti Kör magyar-finn nyelvi táborában-

21:00 - 22:00

(zene) Ritka madár – A Dresch Quartet koncertje

A zenekar stílusa mind itthon, mind külföldön egyedülálló.

23:00 - 24:00



Ernst Múzeum

18:00 - 20:00

Egy kiállítás a szociológus szemével – Ravasz Ábel tárlatvezetése

(tárlatvezetés)

Kiss Pál Szabolcs kiállítását rendhagyó módon nem művészettörténész, hanem egy fiatal szociológus



22:00 - 24:00

Kiállítás hangokban – Tóth Viktor mozgó zenei improvizációja

(zene)

A fiatal magyar jazz generáció egyik legtehetségesebb tagjaként számon tartott szaxofonos Tóth Viktor, sokoldalú művész.



24:00 - 02:00

KoMa Társulat - Garaczi László: Plazma c. műve (2. előadás)

(színház)


2009. november 9., hétfő

Itáliai reneszánsz...





 
Botticellitől Tizianóig
 
Itáliai remekművek a Szépművészeti Múzeumban

Az itáliai reneszánsz hazai kiállítását láttam tegnap a Szépművészeti Múzeumban. A Botticellitől Tizianóig - Az itáliai festészet két évszázadának remekművei című nagyszabású tárlaton több mint ötven múzeumból, többek között a firenzei Uffiziből, a párizsi Louvre-ból, a londoni és a washingtoni National Gallery-ből, a New York-i Metropolitanből, a Los Angeles-i Gettyből és a madridi Pradóból kölcsönzött remekműveket állított ki a Szépművészeti. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből harminc kép szerepel a kiállításon.
Leonardo da Vinci Hermelines hölgy című képe, Tiziano Kesztyűs férfija, B.Veneto Flórája, Botticelli Virginia - csak néhány néhány kép a 130 alkotás közül, ami a kiállításon megcsodálható. 

 

Az ember végig haladva a kiállításon , átérezheti a reneszánsz társadalmának hangulatát, visszatérhet több évszázadot egy olyan világba, ami már távol van tőlünk. Én mégis megcsodáltam. És érzelmileg feltöltődtem. Nyomon követhettem a különböző festőiskolákat.
Hét szekcióra bontható a kiállítás. ( A festészet tudománya, Emberarcok- angyalarcok, Reneszánsz határok nélkül, Érett reneszánsz, A festészet diadala, Velence és hátországa,A reneszánsz válsága és a manierizmus ) .


 


Engem talán az Érett reneszánsz és a Festészet diadala szekción látott alkotások fogtak meg: Leonardo, Raffaelo, Coreggio, Tiziano, Giorgione képei .





Jó feltöltődés volt számomra ez a kiállítás a borús, esős időben! Mindenkinek ajánlom a tárlat megtekintését!

56 06/ Őrült lélek vert hadak





Egy darab, ami sok port vert föl!

Nos. Miután teljesen véletlenül hozzájutottam a kaposvári Csiky Gergely Színház 56 06 /Őrült lélek vert hadak - Mohácsi István- Mohácsi János- Kovács Márton - DVD-re felvett előadásához, tegnap este megnéztem.
Vegyes érzelmekkel álltam fel fotelemből.
Úgy éreztem egy nagy összeturmixolt fricskát kaptam az 56-os eseményekről. Időnként kénytelen-kelletlen kacagtam. Talán, ha nem 56-rol szólt volna ez a darab ilyen formában... Volt humora, jól kitalált díszlete, jó rendezői ötletek, néhány jó színész... Itt meg kell, hogy jegyezzem : lehet, hogy én süket vagyok de időnként egyes színművészek szövegét nem értettem. Vagy fejhangon ordibáltak, vagy hadartak... De lehet, hogy a beszédtechnikával van baj... Nem akarok bántani senkit. De így voltam vele.
Aki nem tudja, miről is szólt ez a darab:
Időutazásban van részünk, 16 évvel a rendszerváltás után állami ünnepséggel - itt még egész jól összeállt számomra az író-rendező szándéka - kezdődik a darab. Majd alászállnak az 56-os un. Gödörbe, vagy 56-os Emlékműbe. Aztán útjuk során megkezdődik a találkozás 56 eseményeivel. Igencsak sajátságos szemszögből!
Van egy-két pillanata az előadásnak, amikor az ember szinte elfogadná azt, amit lát. Később azt gondoltam valami szürrealista tabló pörög előttem. Aztán a következő pillanatban már szinte gyalázatosnak tűnt számomra, amit láttam. Szerintem több túldimenzionált része van a darabnak. Aztán a Nagy Imre jelenetek, Neil Armtsrong, James Bond feltűnése, Tóthék, Gróf Széchenyi István... Valahogy mintha nem igazán sikerült volna egy idő után befejezni a darabot...
Az jutott eszembe, mi lesz a véleménye egy fiatalnak 56-rol, aki megnézi a darabot , és szinte alig tud valamit róla. Egy őrült kavalkádot lát. Vagy talán az volt a célja az írónak, rendezőnek, hogy történelmünk e sokat méltatott eseményére így hívja fel a figyelmet? Vagy csak egyszerűen így látja.

2009. november 7., szombat

Erkel Ferenc születésének évfordulója...


Emlékezzünk!




Erkel Ferenc

( 1810.nov.7.- 1893 jun.15.)

A XIX. századi magyar zenekultúra vezető egyénisége, a verbunkos muzsikára épülő magyar nemzeti opera megteremtője. Zeneszerző, karmester, zongoraművész és pedagógus egyszemélyben. Muzsikus családból származott, apja tanító és templomi karnagy volt szülővárosában, Gyulán. Tíz testvérével együtt nevelkedett, a kis műemlék városban, itt kezdte meg zenei tanulmányait. Művészi kialakulását három városnak köszönheti: Pozsonyban tesz szert klasszikus zenei műveltségre. Ez a reformkori város a kulturális élet központja volt. Itt ismerkedik meg Bihari Jánossal, a magyar tánczenét játszó virtuóz hegedűssel. A Pozsonyban szerzett zenei élmények Erkel érdeklődését a magyar verbunkos muzsikára irányították. Életének következő állomása a műemlékekben gazdag Kolozsvár, ahol előadói gyakorlatot szerez, mint zongoraművész és karnagy. Itt hallotta az első magyar operát (Ruzitska: Béla futása). Ez az alkotás az olasz, a francia és a német opera szerkezetét mintázta, de már egy-egy verbunkos dallam is felcsendült benne. Kolozsvár után Pestre került, ahol egészen más világ fogadta. Itt az öntudatosodó polgárság az állandó német hatás ellensúlyozására törekedett. Erkel a várban lakott, a történelmi emlékek között, s Pest-Budán sajátította el a színházi muzsikus sokrétű mesterségének fortélyait. Pályájának emelkedése egybeesik a magyar zenei élet fejlődésével.

1837-ben megnyílt a Pesti Magyar Színház, melynek karmestere Erkel Ferenc lett, s három évvel később az új névvel ellátott Magyar nemzeti Színház bemutatta első operáját, a Bátori Máriát. Az opera feltünést keltett szélesen mintázott történelmi tablóival. Kezdettől fogva kereste és megtalálta a módját, hogy az olaszos dallamosságot a verbunkos hagyománnyal, mint nemzeti stílussal egyesítse.

Ifjúkorának fő művét, a Hunyadi Lászlót 1844-ben mutatták be. Az első maradandó értékű magyar opera, mely az 1848 felé haladó Magyarország "politikai dalműve" lett. A "Meghalt a cselszövő" című kórusrészlet a forradalom tömegdala lett, s az operához készült nyitány az első magyar szimfónikus költemény. Fő érdeme - a jó szerkezeten, a jellemek sokrétű ábrázolásán kívül -, hogy az idegen zenei elemekkel szemben biztosítja a magyaros motívumok túlsúlyát. A drámai csúcspontokon többnyire verbunkos zene hangzik fel. Az opera Hunyadi János nándorfehérvári győzelmétől és halálától László lefejezéséig beszéli el az eseményeket.

A Hunyadi évében készült el a Himnusz, Kölcsey versére, majd több népszínműhöz írt kisérőzenét.

Egy teljes évtizedig foglalkoztatta Erkelt a Bánk bán témája. Az opera főhőse a XIII. századi Magyarország történelmi személyisége. 1860 táján új korszak kezdődött hazánkban. Újjáéledt a 48-as szellem, előtérbe kerülhetett a nemzeti kultúra. Így válhatott valóra Erkel álma, 1861-ben végre bemutatták a Bánk bánt a Nemzeti Színházban, aminek alapja Katona József drámája. Az operában a látványosságot a változatosságot a kóruson kívül népi eredetű táncmotívumok gazadagítják, ez itt a kor kedvelt tánca a csárdás.

Későbbi műveiben: Dózsa György, Brankovics György a magyar énekbeszéd (recitativo) és kórusdráma kialakítására tesz kísérletet. Újító törekvéseit azonban a közönség nem érti meg. A mester öregkorára magára marad.

2009. november 6., péntek

Múzeumok őszi fesztiválja...





A Bajor Gizi Múzeumban voltam.













Érdemes legalább egy vagy két órát rászánni arra,

hogy az ember alaposan megismerje, vagy, ha ismeri,
elkalandozzon kicsit a múlt színháztörténetében.
Tárgyi emlék, levél, bútor, fotók, képek,
festmények, szobrok, jelmezek között elmerenghetünk
egykori nagy színművészeink életén, művészetén...
Ma ugyan nem ezért mentem oda, de azért a kiállítást is
megnéztem.



K. M. von Webertől idézek:


"Ami az embernek a szeretet, az a művészetek sorában a zene. A szenvedélyek legtisztább, legéterikusabb nyelve, mely ezerarcú színváltozatában az érzések minden árnyalatát kifejezi, egyszeri igazsággal és mégis úgy, hogy ezer különféleképpen érző ember egyszerre megérti."



Mégpedig tettem az alábbiak miatt.



Az Országos Színháztörténtei Múzeum és Intézet rendhagyó koncertet szervezett a Múzeumban. Általános iskolás, középiskolás , egyetemista korú zenét kedvelő és zenét mívelő ifjú ember mutatkozott be. Szebényi Ágnes szervezte, bonyolította a műsort.
Sajnálatos módon meg kellett állapítanom, hogy kevesen jeletkeztek az előzetes felhívásra! De a fellépők lelkesek és tehetségesek voltak.
Főként budapesti gyermekek léptek fel ( pl. a Lauder Iskola Klezmer zenekara, akik kitűnő hangulatot teremtettek! Szépen játszott a Tapolcsányi úti Otthon kislánya, aki Bach darabot adott elő , majd két klasszikus gitárjátékban gyönyörködhettünk. Vidéki városokból csak egy kisfiú lépett fel, Varga Márton Gyula Kaposvárról, aki tehetségesen adta elő a híres Animals számot: A felkelő Nap házát ( House of Rising ! )

No, és kiemelkedett a már inkább profinak számító Jazzation Capella együttes műsora.
A Jazzation 2005-ben alakultak.
Repertoárjuk a 20-as, 30-as évek amerikai bárzenéjétől az örökzöld jazz standardokig terjedő, hangszeres kíséret nélküli, vokális előadásanyag volt.
Az együttes tagjai: Várallyay Katus, Fenyő Fruzsina, Almássy Nonó, Csernus Szilvi, Csenki Máté, Homor Máté.

Kár, hogy a hozzátartozókon és a kísérő tanárokon kívül más közönség nem volt. Talán jó lenne a jövőben valamilyen módon úgy szervezni ezt a mindenképpen jó kezdeményezést, hogy esetleg egy múzeumlátogató csoportlátogatás keretében zajlana az ilyen és hasonló kultúrműsor.



Mindenesetre nagyszerű dolog, hogy egy színészmúzeumba a zenét is igyekeznek becsempészni.









2009. november 5., csütörtök

Kis konyha...









Tejszínes csirkemellfilé



Hozzávalók:


4 db csirkemell

1 doboz / vagy csomag főzőtejszín ( 2 dl )

1 kis csomag bacon szalonna

fűszerek, reszelt füstölt sajt.

Burgonya, barack befőtt.


A tepsit kirakom a bacon szalonnával, majd erre teszem a vékonyra kivert jól befűszerezett csirkemelleket.

Erre öntöm a 2 dl tejszínt. Lefedem fóliával és háromnegyed részig megsütöm. Mielőtt tálalom rászórom a reszelt sajtot és még kicsit sütöm.

Burgonyával, vagy rizzsel és barack befőttel tálalom.


Nagyon egyszerű az elkészítése és finom!




És utána még egy kis édesség is jöhet!








Lusta asszony rétese


Hozzávalók:


25 dkg rétes liszt

17 dkg kristálycukor

1 teáskanál sütőpor

6 dl. tej

3 egész tojás

1 tejföl

1 csomag túró 25 dkg, de lehet fél kg is!

10 dkg margarin

pici só

Izesítésül magozott, lecsurgatott meggybefőtt, mazsola, vagy csak az egyik!



A lisztet, sütőport, cukrot egy tálban jól összekeverjük.

Másik tálba öntöm a 6 dl tejet, a pohár tejfölt, és a 3 nyers tojást. Ezt jól összekeverem ( habosra).

Egy kimargarinozott tepsibe ( a margarin felét használom fel) szépen, egyenletesen elosztom a liszt- keverék felét. Erre szétszóróm egyenletesen a túrót, majd a tetejére a meggyet , mazsolát, vagy csak mazsolát. Majd ezután egyenletesen a maradék lisztes keveréket rászórom.

Ennek a tetejére a maradék 5 dkg margarint darabokban elosztom. Végül pedig erre öntöm a tejes keveréket. Ezt beteszem a sütőbe és közepes lángon sütöm.

Tálalásnál vaníliás porcukrot szórók a tetejére.



2009. november 4., szerda

1956.november 4.!!!!


EMLÉKEZZÜNK!!!

1956.november 4.

A forradalom és szabadságharc
leverésének szomorú napja !





Varjú-koszorú


Sortüzek döreje szédít,
szív szakad és vakolat,
gyász-szalagok közt az Édes
már megint sírvafakadt.

Fél a fű, a vézna füst is
ijedten legöndörül,
félelem dobog a házban,
a tájban körös-körül.

Fekete bársony-koloncok
örvenyét veti az ég,
varjú-koszorú fölöttem,
rajtam hideg veriték.

( Nagy László )

2009. november 2., hétfő

A Budapest Jazz Klubban voltam.,..


Örültem, hogy elmentem erre az estére!


1994-ben megalakult az Oláh Kálmán sextetet, melyben élvonalbeli magyar muzsikusok játszottak és játszanak ma is.




Oláh Kálmán Sextet:
Oláh Kálmán - zongora
Borbély Mihály - klarinét, tárogató, szaxofon
Bacsó Kristóf - szaxofon
Schreck Ferenc - harsona
Szandai Mátyás - nagybőgő
Balázs Elemér - dobok
Oláh Kálmán sextet stílusában nagymértékben dominál a XX. századi kompozíciós zene, elsősorban a Bartóki hangzásvilág. A zenekar hangzásvilága Oláh Kálmán gondosan megformált, több részből álló kompozícióira, eredeti hangszereléseire, és népdal-feldogozásaira épült. Ugyanakkor az igazi jazz lüktetés, és az improvizáció sem szorult háttérbe; a zenekar tagjainak rendkívül kreatív, helyenként kollektív szólói és a különleges, modern kompozíciók együttesen újszerű, igazi XXI. századi kamarazenét eredményeztek.
Az első részben Oláh Kálmán saját szerzeményeit hallhattuk, majd a második részben Thelonius Monk szerzeményeit játszották. Azt hiszem mindenki gyönyörűségére! A sextet minden tagjának rövid kiemelkedő, szóló játéka , külön élvezet volt a lelkes közönségnek. Nagyszerűen játszottak!!!
Az koncertről a Mezzo TV felvételt készített!