2011. december 30., péntek

Boldog új évet ! 2012! ....





Kányádi Sándor

 Csendes pohárköszöntő újév reggelén


Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.
Érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre. Tiszta szívből
ezt kívánom.
Szaporodjon ez az ország
Emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött, soha soha
ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke. –
Gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe’!


(1956)









Weöres Sándor 


Újévi köszöntő


Pulyka melle, malac körme
liba lába, csőre –
Mit kívánjak mindnyájunknak
az új esztendőre?

Tiszta ötös bizonyítványt,
tiszta nyakat, mancsot
nyárra labdát, fürdőruhát,
télre jó bakancsot.

Tavaszra sok rigófüttyöt,
hóvirág harangját,
őszre fehér új kenyeret,
diót, szőlőt, almát.

A fiúknak pléh harisnyát,
ördögbőr nadrágot,
a lányoknak tűt és cérnát,
ha mégis kivásott.

Hétköznapra erőt, munkát,
ünnepre parádét,
kéményfüstben disznósonkát,
zsebbe csokoládét.

Trombitázó, harsonázó,
gurgulázó gégét,
vedd az éneket a szádba,
ne ceruza végét.

Teljék be a kívánságunk,
mint vízzel a teknő,
mint negyvennyolc kecske lába
százkilencvenkettő.







2011. december 29., csütörtök

A.A. TARKOVSZKIJ december 29-én halt meg...




Andrej Tarkovszkijra emlékezem, mert azt gondolom, hogy aki nem ismeri a filmjeit, és bizonyára akadnak többen,  feltétlenül nézze meg őket!



Andrej Arszenyjevics Tarkovszkij (Андрей Арсеньевич Тарковский), (Zavrazsje falu, Kosztromai terület, Szovjetunió, 1932. április 4. – Párizs, 1986. december 29.) orosz (szovjet) filmrendező, forgatókönyvíró; a modern filmművészet korszakos, stílusteremtő alakja.


Néhány filmje:


Iván gyermekkora
Solaris
Sztalker
Tükör
                                                                                    




Andrej Rubljov

Tarkovszkij évekig nem forgalmazott filmje, amely elnyerte a kritikusok díját az 1969-es cannes-i fesztiválon, az életbe vetett hit élményét fogalmazta meg. A XV. században élt, ma már világhíres szerzetes-ikonfestő élettől sugárzó művészetét egyaránt érleli az önkény megnyilvánulása, a pogányok bevonásával vívott - és az aktuális szovjet-kínai szembeállásra utaló - testvérháború, a megalázkodásra késztető nyomorúság, de a kollektív harangöntés is, amelynek eredményeként a közösség erejét hirdeti a harangszó.


" Tarkovszkij Andrej Rubljovja a remekmű szintjén reprezentálja a filmművészetet. A film gondolati, érzelmi gazdagsága, spirituális, érzéki varázsa, formaszépsége, a látvány erős, költői megjelenítése tekintetében csak egy másik Tarkovszkij filmhez mérhető." ( írja egy hosszabb cikkben Brenzovics Marianna )



És ez így igaz!  Érdemes megkeresni -  http://www.tarkovszkij.hu/ - ezt a Tarkovszkij emlékére létrehozott oldalt! Mivel itt minden megtalálható, ami vele kapcsolatos, bővebben nem is írok róla.





Andrej és Larissza Tarkovszkij sírja Párizsban, a Sainte-Geneviève-des-Bois temetőben. ( Wikipédia )


 Sírján ez a felirat olvasható: „Az ember, aki látta az angyalt”.

( Filmjeit áthatják a keleti és nyugati kereszténység és a keleti nagy vallások hatásai. Tarkovszkij művei egyedülállóan koherens módon kapcsolódnak egymáshoz, saját életét, hitét, gondolatait, az orosz kultúra és társadalom, valamint az emberiség jövőjének kérdéseit ábrázolja egyéni stlusban. )






2011. december 25., vasárnap

Két női énekes - Szeretem hallgatni őket....




Diana Krall


Diana Jean Krall (Nanaimo, Brit Columbia, Kanada, 1964. november 16. – ) háromszoros Grammy-díjas dzsesszénekes, dzsesszzongorista és zeneszerző. Zenész családban született. Édesapja, James Krall, jazz zongorista és nagy lemezgyűjtő.
 Hatalmas lemezgyűjteményét nem restelkedett megosztani lányával. Négyévesen kezdett zongorázni tanulni.Középiskolában egy kis dzsesszzenekarban zenélt, amelynek Brian Stovell nagybőgős volt a vezetője. Már 15 évesen Nanaimo éttermeiben lépett fel zongoristaként. A Vancouver-i Nemzetközi Dzsessz Fesztivál támogatásával 17 évesen ösztöndíjat nyert a bostoni Berklee College of Music-ra, ahol három szemesztert töltött. Boston egyik legelismertebb jazz zongoristája, Ray Santisi, volt a tanára.

Nanaimóban figyelt fel tehetségére a híres nagybőgős Ray Brown és a híres dobos Jeff Hamilton. Miután Brown és Hamilton hallotta játékát, rábeszélték, hogy költözzön Los Angelesbe, hogy a zongorista Jimmy Rowlesnál tanuljon. Jimmy Rowles biztatta arra, hogy énekeljen. 1990-ben Krall átköltözött New Yorkba, ahol saját triójával lépett fel.  Első albumát Stepping Out címmel 1993-ban egy kanadai kiadó jelentette meg.


Díjak

Grammy-díj 
1999 díj: legjobb énekes jazz felvétel (When I Look in Your Eyes c. album
2002 díj: legjobb énekes jazz album (Live in Paris c. album)
( Wikipédia )
























Norah Jones




Norah Jones (született Geethali Norah Jones Shankar, 1979. március 30., New York, Brooklyn) indiai származású amerikai énekes, dalszerző, színésznő.

Jones karrierje a 2002-es debütáló albumával, a Come Away with Me-vel vette kezdetét, mely egy kortárs poplemez, soul, folk és country elemekkel színesítve. Az album világszerte több, mint 20 millió példányban fogyott, és 5 Grammy-díjat nyert. Norah elnyerte a Grammy-díj a Legjobb Új Előadónak járó díját is. Második albuma, Feels like Home 2004-ben jelent meg, és több, mint egy millió kelt el belőle az Egyesült Államokban egyetlen hét alatt. 2007-ben került a polcokra Norah Jones harmadik albuma, amely a Not Too Late címet viselte, és első helyen nyitott a megjelenése hetében. Norah az évtized egyik legjobb énekesnőjévé vált, több, mint 16 millió eladott lemezzel az USA-ban, és 39 millióval világszerte. Édesapja a világhírű szitárművész, Ravi Shankar. Féltestvére, Anoushka Shankar is szitáron játszik.

2007-ben főszerepet játszott többek között Jude Law, Natalie Portman és Rachel Weisz oldalán Wong Kar Wai első angol nyelvű filmjében, a My Blueberry Nights - A távolság ízében - amihez írt egy dalt Jones is. A film a 2007-es cannes-i filmfesztivál nyitófilmje volt.
( Wikipédia)





2011. december 23., péntek

December 26 - 27.....





December   26 – 27.-e, a legenda szerinti első vértanúk, Szent István vértanú és Szent János evangélista ünnepe. A 18. sz. közepéig a   karácsony hármas ünnep volt, Szent István és Szent János napját is megünnepelték, ezt követően csak Szent István napja maradt ünnep. Az István és János nevűek ezen a két napon tartották névnapjukat, amely együtt járt a névnapi köszöntővel . Ismerősök, rokonok csoportosan mentek  ilyenkor köszönteni.



A hasznosi (Nógrád m.)  köszöntő ének  így szól:



Örvend az ég vígassággal, dícséretekkel,

Ragyog ez nap sugarival tiszta fényekkel.

A csillagok derülnek, derülnek,

Oly már messze kerülnek, kerülnek,

Minden angyalok örülnek, ma zengedeznek.

Dicsőséges Szent János (Szent István) is veszi hárfáját,

Pengedgeti, pengedgeti kedves nótáját.

Azt kívánom szívesen, szívesen,

Hogy az Isten éltesse, éltesse,

Testi lelki áldásokkal szerencséltesse.

( mek.nif.hu)







Egy másik köszöntő

( Felső-Maros mente )



Szerencsés jó estét ezennel kívánok,
Sok János napokat a kedves családnak,
Mert amint tudják az a régi szokás,
Hogy a János napján megtiszteljük egymást.
Komák és barátok jó kívánságait,
Én mondom el Jánosnak itt.
Nagy hálaadással Istenünk tiszteljük,
Hogy a János napját megengedte élnünk,
Hogy az esztendőnek utolsó felében élünk,
S nem vagyunk sírunk fenekében,
Örvendjünk hát mi is többet ne sóhajtsunk
És a Jánosoknak sok örömet kívánjunk,
Kívánom istentől hogy az esztendőben
Testi-lelki áldás legyen lépteinken,
Hogy völgy kert és mező hozzon ékességet,
Családi körünkbe csendes békességet.
Szívemből kívánom!


( Bekecse együttes )












2011. december 21., szerda

Karácsony - 2011

                  





Karácsony



    A puha hóban, csillagokban,
    az ünnepi foszlós kalácson
    láthatatlanul ott a jel,
    hogy itt van újra a karácsony.

    Mint szomjazónak a pohár víz,
    úgy kell mindig e kis melegség,
    hisz arra született az ember,
    hogy szeressen és szeressék.

    S hogy ne a hóban, csillagokban,
    ne ünnepi foszlós kalácson,
    ne díszített fákon, hanem
    a szívekben legyen karácsony.
            
        ( Szilágyi Domokos )





December 24-e karácsony böjtje, az esztendő legsötétebb napja. Ekkor van a legnagyobb szükségünk a fényre. Ezért születik közénk ekkor Jézus, a Fény.

Ezen a napon s az ezt megelőző adventi hetekben járnak a betlehemesek, hogy a születő Fény örömhírét vigyék mindenhová, ahol az emberek szívükbe fogadják.

 
Egy betlehemes köszöntő


„ Megjött a karácsony veres paripáján,
Fagylelõ szelet fúj zúzmarázott száján.
Jézus, a megváltó e napon született,
Azért szent nevével kívánom hát nektek,
Kolbász alatt nyögjön a vén kakasülő,
Bőséggel teremjen búza, málé, szőlő,
Bojtosfarkú bornyú tíz-húsz az udvaron,
Csikó, tinó, bárány, birka az udvaron.
Tiszta jó szívemből kívánom ezeket,
Adjon az Isten boldog ünnepeket. ”









Karácsony




Ezüst esőben száll le a karácsony,
a kályha zúg, a hóesés sűrű;
a lámpafény aranylik a kalácson,
a kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.


Kik messze voltak, most mind összejönnek
a percet édes szóval ütni el,
amíg a tél a megfagyott mezőket
karcolja éles, kék jégkörmivel.


Fenyőszagú a lég és a sarokba
ezüst tükörből bókol a rakott fa,
a jó barát boros korsóihoz von,


És zsong az ének áhítatba zöngve…
Csak a havas pusztán a néma csöndbe
sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony.
  

( Kosztolányi  Dezső )





2011. december 14., szerda

Adventi várakozás...



Mécs László


 Adventkor


Jézusunk, adj erőt, hogy ékesen járjunk

Illendő ruhában, méltóképpen várjunk.
Add, hogy kerülgessük a bűnt, sötétséget
S ama jobb hazában megláthassunk Téged.



   






Dsida Jenő


Közeleg az emberfia



Tudom, hogy közeleg már a jó ember fia,
aki nem tőlem és nem tőled kap életet.
Néhány pásztornak, akik sohasem öltek
nyulat, nem hordoznak emberölő
szerszámot, megjelenik az angyal és
megjelenik a csillag és tele lesz dallal
a decemberi hegyoldal. Csak ránézünk a kisdedre
és tudni fogjuk, hogy Ő az.
Eljönnek az acéltrösztök fejedelmei,
a petroleumbányák frakkos császárai
s könnyel a szemükben letérdelnek elé.
Mert Ô lesz, akinek legtisztább kék a szeme,
legerősebb lészen a karja és szelid arcáról ragyog
az örök épitők acélos vidámsága.
Ô megmutatja minden vándornak az útat,
minden töprengőnek az igazságot, minden
haldoklónak az életet. Ô megmagyarázza
nekünk a gépek dalának igazi értelmét,
megmagyarázza és megáldja a fáradt költőt
legsajgóbb szavait és mosolyogni fog és kék
fehér galamb fog ülni a vállán kétfelől.
Ő nem ad országot nekünk, hanem otthont,
nem ad fegyvert, hanem kenyeret.
Ma még sirunk,
mert a mosolygás nem én vagyok.
Ma még sötét
van, mert nem jöttem világosságnak,
hanem hogy bizonyosságot tegyek a világosságról.
Már közeledik az éj, mely szüli a Hajnalt.
Eljön Ő, minden bizonnyal eljön.

1929







Programként pedig ajánlanám :


Idén is várja közönségét a Vörösmarty téri Budapesti Karácsonyi Vásár mindennap. 





Érdemes egy estét itt tölteni!







A Télköszöntő Fesztivál Újbudán december 17 – december 31-ig tart.







Szakítsunk időt a lelki feltöltődésre is!






2011. december 9., péntek

Mindjárt itt van Luca-nap...




 

A Dunántúl egyes falvaiban a közelmúltig szokás volt a Luca-napi kotyolás.

A  fiúgyerekek házról házra járva mondták, énekelték a termékenységvarázsló mágikus szövegüket:



Luca-Luca kitty-kotty
Tojjanak a tiktyok, luggyok!
Kalbászunk olyan hosszi legyen, mint a falu hossza!
Szalonnájuk olyan vastag legyen, mint a mestergerenda!
Zsírjuk annyi legyen, mint kútba a víz!
Pénzük annyi legyen, mint pelyvakutyóba a pelyva!
Lányok csöcse akkora legyen, mint a bugyogakorsó!
Lányok segge akkora legyen, mint a kemence szája!
Fejszéjek, fúrójuk úgy álljon a helibe, mint az én tököm a helibe!
Luca, Luca kitty-kotty tojjanak a tiktyok, luggyok!

(Bük, Vas m.; Tátrai Zs. gy. 1966)
( Magyar Néprajz )








Kormos István

Luca széke

Zöld fűben kicsi lány ül,
mert nincs még neki széke,
fejecskét odakoccant
gömbölyű könyökére.
Kisfecske fut az égre,
röpteti puha szárnya,
sírása lekeringel
hüppögve, le Lucára.


Kék labda ide pattog,
zöld labda oda huppan,
egy szarka ide cserreg,
három gyík oda surran.
Napocska a magosban
virágzik pirosodva,
elnyelte teliholdunk
vén tölgyfa moha-odva.


Lábaska, kicsi korsó,
kés, villa, babaasztal,
oroszlán, falovacska –
játssz ezzel vagy amazzal.
Van még egy igazándi
babája: pici szöszke,
de ő egy veresorrú
bohócra csuda büszke!


Ó, az a veresorrú,
kóclábú gügye Jancsi!
Nem járta soha fésű,
és két gombszeme kancsi.
Táncát ha nekikezdi,
nincs vége nevetésnek,
hát még ha dalolászgat,
az még csak fura ének!


Készül már Luca széke,
holnap tán belecsüccsen,
egész nap ringatózna
lomb árnyán, kerti hűsben!
Most játszik a babával,
„csicsíjja-csicsi" – mondja,
és tüsszent, pici hármat,
piroslik pisze orra.


Játszódik heverészve,
Lucának nagy a kedve,
hát még ha odapillant
éhezvén az üvegre:
tej, sóska, darakása,
banán és tea – mind kell!
Nyel, nyel, nyel, teli szájjal,
és főként teli szívvel.


Lép, lép, lép Luca lassan,
fal mellett kilopózik,
megszökne, de hiába,
nem lát még, csak az orrig.
Fordul hát a szobába,
játékok seregébe –
fáradtan a nagy úttól
letottyan fenekére.


Hoppsz! Kádat teli vízzel!
Merjétek teli gyorsan!
Megfürdik Luca benne,
két lábbal beletoccsan:
vízgyöngyöt ver a karja,
úszkál, mint a rucácska,
ugrik egy lila szappan
fröcskölve, be utána!


Mesélni ki szeretne?
Hallgatná Luca békén.
Nevetne a hüvelykujj –
nagyságú csöpp legénykén.
Piroska meg a farkas,
Vackor vagy Micimackó –
mindegy, csak mese légyen,
ágyát is telihangzó.


Jószagú puha fából
elkészült Luca széke,
karfáját simogatja:
piros-e? zöld-e? kék-e?
Ültetik kicsi székbe,
onnan néz a világba,
elalszik mosolyogva
fecskékkel teli álma.


Ültessünk Luca-búzát! 





2011. december 8., csütörtök

A DUNA TV2 -ben volt szerencsém látni...






F. Wedekind több, mint százéves színdarabját, a Pandora szelencéjét, vagy másnéven a Lulu-t, a budapesti Katona József Színház  játszotta negyvennyolc alkalommal.

Bemutató előadás: 1990. Február 9-én volt a Katona József Színházban,
az utolsó előadás: 1991. November 12-én.



( Frank Wedekind (teljes nevén: Frank Robert Wedekind) (Hannover, 1864. július 24. – München, 1918. március 9.) német drámaíró.

Wedekind stílusa expresszionista, szecessziós, de a jelenetek ábrázolásában gyakran naturalisztikus: ezek csak egymásutánjukban keltenek groteszk hatást. Strindberggel együtt őt nevezhetjük az expresszionizmus előfutárának. Brechtre, Ödön von Horváthra, Ernst Tollerre, Lion Feuchtwangerre is hatott. )

A múlt héten,  egyik este,  a Duna 2 TV - ben  lehetett ismét látni.  Megnéztem.
 Nagy élmény volt most is!
Bár a színházi előadást semmi sem pótolhatja, mégis, aki annak idején nem látta  ezt az előadást, most megnézhette.

Úgy tűnik számomra, hogy sorozatosan láthatunk régi jó előadásokat ezen a TV adón, de elég késői időpontban.

Érdemes mégis  a jó  előadásokat kedvelő embereknek odafigyelni  ezekre a  régi  színházi felvételekre!

A darab nem könnyű, de elgondolkodhatunk rajta, és a Katona József Színház előadása kíméletlenül igaz.
Pontosan azt látjuk, amilyen világban ma is élünk. Csak éppen más a miliő, nem ugyanaz a kor, nem ugyanazok a ruhák. A külsőségek különböznek; a viszonyok, a karakterek, a belső folyamatok megegyeznek. Itt mindenki áldozat , mert mindannyian rontanak valamit a másikon. Itt csak szörnyeteg emberek vannak, akik semmitől sem riadnak vissza. S ezek egyszersmind szerencsétlen emberek, akikkel rettenetes dolgokat művelnek a többiek.

Közösen fogadják el kapcsolataikban a haszonelvűséget, és közösen ismerik el a pusztítás jogát. Lulu uralkodik mindenkin, aki rajta uralkodik, azokat teszi tönkre, akik őt is tönkre teszik. Hullákon és élő halottakon átgázolva jut el Hasfelmetsző Jack késéig.

Udvaros Dorottya nem bosszúálló démont játszik, hanem egy olyan nőt, akiben öntudatlan rafinéria és naiv számítás keveredik. A darab során semmi sem tervszerű, nem tudhatjuk, hogy mikor lesz számító, mikor irányítja az eseményeket, vagy mikor lesz az eseményeknek a kiszolgáltatottja. Szerintem remek, bravúros alakítást nyújtott ebben a darabban Udvaros Dorottya. Az előadás nagyon jól mutatja a pusztulás folyamatát, azt, ahogy Lulu ennek a sodrásába kerül. Láthatjuk, ahogy lassan elveszti fényét, erejét, hatalmát, hogy válik védtelenné.

A Katona József Színház társulatából szinte mindenki tökéletesen adta azt, amit adnia kellett.
Számomra kivételes élmény volt. Aki nem látta, és még valaha előveszik ezt az előadást a TV-ben, nézze meg!

( Fordította: Forgách András. Díszlet: Antal Csaba. Jelmez: Füzi Sári. Dramaturg: Fodor Géza. Zenei vezető: Simon Zoltán. Rendezte: Ács János. Szereplők: Csákányi László m.v., Udvaros Dorottya, Kun Vilmos, Sinkó László, Kaszás Gergő f.h., Máté Gábor, Bodnár Erika, Újlaki Dénes, Benedek Miklós', Hollósi Frigyes, Csomós Mari, Kárász Eszter, Csonka Ibolya, Stohl András f.h., Szacsvay László, Gazdag Tibor f.h., Blaskó Péter, Varga Zoltán, Bertalan Ágnes f.h., Csendes Olivér f.h., Murányi Márton.

Kattints rá! Itt megnézheted !

https://youtu.be/