A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Múzeum. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Múzeum. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. július 24., szerda

Guido Vedovato ...





A szombathelyi Képtárban, ott jártamkor  fedeztem fel  Guido Vedovato festőművészt.


Varázslatos, színes, fantázia világa , egyszerűsége, néhol  egyiptomi látásmódja megfogott.
Nem mindennapi módon tekinthet bele az ember a falvak minden napjaiba.
 Az éj titkai, a megjelenő állatfigurák -  a festő ősi, kissé szürrealisztikus látásmódján keresztül  - sok mindent  elmesélnek nekünk.


Mit is kell tudni a festőről?







„ Guido Vedovato napjaink egyik legismertebb naiv festőművésze és szobrásza. 1961-ben született az észak-olaszországi Vicenzában, jelenleg Quinto Vicentinoban él és alkot. Közgazdásznak tanult, nem részesült művészeti képzésben. Jelentős hatást gyakorolt rá a jugoszláv naiv művészet, ennek hatására kezdett festeni az 1970-es évek végén. Kialakította saját technikáját, megszülettek az egyedi motívumai, témái. Az alkotás kezdetben a hobbija volt, mely egyre inkább hivatásává vált.
Festményei mindig apró történeteket mesélnek el, segítségükkel az Olasz Alpok falvainak mindennapjaiba leshetünk be, ahol a helybéliek élik megszokott, archaikus életüket, az éj leszálltával pedig titokzatos állatok bújnak elő, s csendes méltósággal uralják a vidéket. Sokan ez utóbbi, szürreálisba hajló képeiért rajonganak, ám Vedovato - saját bevallása szerint - jobban szeret embereket festeni. Ezekből a figurákból a „hegyi emberek” arcai tekintenek vissza, melyeken a barázdákat a kemény munkával töltött élet vájta. Az egyiptomi művészet látásmódját idéző, teret kiforgató festményeket gyermeki báj hatja át. Művészetét a különös és fantasztikus atmoszféra okán Dominique Peyronnet alkotásaival szokták rokonítani. 1986-ban nyílt első kiállítása, mára pedig művei számos európai és amerikai múzeumban megtalálhatóak.”
(Wikipédia)


A kiállítás a Szombathelyi Képtárban még augusztus 25-ig megtekinthető.
Aki arra jár, feltétlenül nézze meg!

                     



2013. július 10., szerda

Ezt látni kell...






MONET, GAUGUIN, SZINYEI MERSE, RIPPL-RÓNAI

Impresszionista és posztimpresszionista remekművek a jeruzsálemi Izrael Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeiből

2013. június 28. - október 13. között.




Kivételes  alkalom , hogy a francia impresszionizmus és posztimpresszionizmus olyan kiemelkedő mesterei, mint Pissarro, Monet, Degas, Renoir, vagy Cézanne, Gauguin és Van Gogh, magyar kortársaikkal együtt jelenjenek meg egy kiállításon. Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Vaszary János, Fényes Adolf, vagy Mednyánszky László, Rippl-Rónai József legismertebb alkotásait ilyen gazdag nemzetközi összefüggésben még soha nem láthatta a nagyközönség.



Itt az alkalom, hogy egy szép nyári napon, vagy egy borongós, esős időben betérjen az ember A nemzeti Galéria időszakos gyűjteményét megnézni.




Rippl-Rónai József:  Feketefátylas nő



2013. június 22., szombat

Múzeumok éjszakája...






Ma Budapesten és sok vidéki városban is 
„ Múzeumok Éjszakája”  lesz.

Budapesten tizenegyedik alkalommal rendezik meg a Múzeumok Éjszakáját. Az időpont az év legrövidebb éjszakájához, Szent Iván napjához igazodik.



Múzeumok, könyvtárak, levéltárak, színházak, művelődési központok kínálnak programokat ezen az estén. 
Érdemes belefolyni ebbe a látványos, színes, gazdag élményt adó esti programba!





KATTINTS RÁ!
 Mindent megtalálsz ezen az oldalon!






2013. május 31., péntek

Szecessziós Világnap 2013. június 8 - 9 -ig ...




"Hadat üzenünk a meddő rutinnak, a merev bizánci stílusnak, a rossz ízlés minden formájának..." 
                      Hermann Bahr                                                                                                                                                



 A szecesszió az 1880-as és 1890-es években Európa nyugati felén született díszítőművészeti és építészeti irányzat, az ipari forradalomra és a nyomában kialakult művészi-esztétikai kiüresedésre adott választ jelentett. Az "új művészet" elsősorban a díszítőművészet reneszánszát indította el. A mozgalom célja egyfajta új természetesztétika megteremtése volt, a természetben előforduló tárgyakat, élőlényeket kezdte alaposan megfigyelni.







 A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga latin eredetű (sēcēdō, sēcēdere: kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt.







Első felbukkanása a művészetben John Ruskin (1819-1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra irodalomról, festészetről, építészetről, szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az Arts and Crafts mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újra felfedezése is.






Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát.






Iparművészeti Múzeum Budapest



Magyarországon a szecessziót elsősorban Lechner Ödön (1845-1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője.






Néhány jelentősebb épülete:

Iparművészeti Múzeum, Budapest IX., Üllői út
Földtani Intézet, Budapest XIV., Stefánia út
Postatakarékpénztár, Budapest V., Hold utca (ma a Magyar Államkincstár épülete)[1]
Városháza, Kecskemét
Törley-mauzóleum (Budapest)
Kék templom, Pozsony
Cifrapalota, Kecskemét


Lechner Ödön hatása óriási volt, gyakorlatilag egyidejűleg számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A Lechner-iskola a Felvidéktől a Bácskáig és Erdélyig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. Ekkor épült pl. szecessziós stílusban a kiskunfélegyházi, a szabadkai és a marosvásárhelyi városháza. Az úri középosztály körében divatossá vált a szecesszió, ennek hatására a tehetősebb polgárság igyekezte utánozni őket.



Kaposvár Csiky Gergely Színház

Kaposváron, Temesváron, Marosvásárhelyen, Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Tiszakécskén és Kiskunhalason számos szecessziós lakóházat találunk.




Casa Mila 



Európában elsősorban Antoni Gaudí (1852-1926) katalán építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei: a Sagrada Família, a Güell park, a Casa Milà és a Casa Batlló (Barcelona).







Sagrada Familia


Spanyolország leghíresebb turistalátványossága a Világörökség részének számító Szent Család temploma. Gaudi életművét több mint 100 évvel ezelőtt kezdték el építeni, és a tervek szerint 2026-ra, a tervező halálának 100. évfordulójára készül el és a világ legnagyobb temploma lesz. A Szent Család templomát XVI. Benedek Pápa 2010. november 7-én szentelte fel és bazilikává nyilvánította. Ebből az alkalomból misét is celebrált, mely a templomban tartott első szentmise volt. A La Sagrada Familia építészetileg is igen sokszínű: fellelhetőek rajta a szecesszió és a kubizmus stílusjegyei is.



 Rippl-Rónai József: Vörösruhás nő rózsával


Festészet, grafika – néhány név


Gustav Klimt: Almáskert 1912
Aubrey Beardsley (1872-1898), angol grafikus, illusztrátor, a szecessziós grafika legnagyobb hatású mestere
Henri Toulouse-Lautrec: francia posztimpresszionista festő, grafikai munkásságával a szecesszió előfutára
Francia festők: (a francia art nouveau a posztimpresszionizmus körébe tartozik) Georges Seurat, Émile Bernard, Georges de Feure, Félix Vallotton,Victor Prouvé
Stanisław Wyspiański (1869-1907) lengyel festő (egyben drámaíró és költő is!)
Jozef Mehoffer (1869-1946) lengyel festő

Lakatos Artúr: Plakát (1907)
Rippl-Rónai József (1861-1927) – második festői korszakában a legjelentősebb képviselője a stílusirányzatnak
Vaszary János (1867-1937) szintén posztimpresszionista, de egy korszakában ő is híve az irányzatnak
Kernstok Károly korai művei és ablaküveg-terveivel kapcsolódik

Róth Miksa üvegfestő
Gulácsy Lajos (1882-1932) festményei is rokoníthatók a szecesszióval, bár nem tartozott egy iskolához vagy irányzathoz sem.
Horti Pál (1865 - 1907) alkotásai az iparművészet minden ágát (bútor, kerámia- és zománcművészet) képviselik.





Iparművészet

A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, a csipkekészítésre, az ötvösművészetre és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére számtalan példa akad a korból.






Neves iparművészek

az Amerikai Egyesült Államokban:
Louis Comfort Tiffany (1848-1933)
Angliában:
William Morris (1834–1896)
James Abbott McNeill Whistler (1834-1903) dekoratőr
Franciaországban:
Auguste Daum (1854–1909) üveg – és kerámiamunkák
Émile Gallé (1846–1904) üveg és kerámiamunkák
Albert Louis Dammouse – kerámiamunkák
Louis Majorelle (1859–1928) – bútorok készítése
L. Falise – ötvösművész
Henri Vever – ékszerész
René Lalique – üvegművész


Magyarországon

Zsolnay Vilmos - kerámia
Szontagh testvérek - csetneki csipke
Csetneki csipke a szecesszió jegyében








A budapesti Iparművészeti Múzeum szecessziós gyűjteményéből
mintegy száz szecessziós műtárgyat nézhetünk meg.
(Többek között: Tiffany, Gallé üvegeit,a Rippl-Rónai József tervezte kárpitot.)



Érdemes lesz ezen a két napon ellátogatni
az Iparművészeti Múzeumba, valamint a Vakok Általános Iskolájába.


Kattints rá!


Kattints rá!





2013. február 17., vasárnap

Thorma János kiállítás!

Látogass el, ha tudsz, a Magyar Nemzeti Galériába !


 Csodás élményben lesz részed!
 


„ A művész nem a valóságot ábrázolja, hanem azt a látomást, amit a valóság élménye kelt az emberi lélekben. Ez a többlet a művészet."

Márai Sándor






" Thorma János (Kiskunhalas, 1870. április 24. – Nagybánya, 1937. december 5.) magyar festő, a nagybányai művésztelep alapítója és egyik jellegzetes mestere, életművén több stílusirány követhető nyomon, a naturalizmus, a történelmi festészet, a romantikus realizmus és a sajátos nagybányai posztimpresszionizmus. "

  ( Wikipédia )




„ A Magyar Nemzeti Galériában 2013. február 8-tól május 12-ig tekinthető meg a Thorma János, a magyar Barbizon festője című kiállítás. A tárlat egy nemzetközi kiállítás-sorozat utolsó és legjelentősebb állomásaként Budapesten mutatja be a művész évtizedek óta nem látott vagy teljesen ismeretlen remekműveit. A Kecskeméten, Kiskunhalason, Nagybányán, Münchenben, Stuttgartban illetve Berlinben bemutatott kisebb tárlatok után a budapesti kiállítás - jóval több műalkotás felvonultatásával - árnyaltabb betekintést nyújt az életmű egészébe. „






Kattints rá!






Dombon ülő nő


Kattints rá!




2011. február 24., csütörtök

Ha Pécs, akkor a Csontváry Múzeum...







Csontváry Kosztka Tivadar (eredetileg Kosztka Mihály Tivadar született  Kisszeben, 1853. július 5.  Meghalt: Budapest, Krisztinaváros, 1919. június 20.

Eredetileg gyógyszerésznek tanult, de tehetséget érezve otthagyta állását, és különböző mesterektől festészetet tanult. Utazásokat is tett, jelentősebb képeit Keleten festette.
 Mintegy száz nagyobb művet alkotott. Míg külföldi kiállításairól (például Párizs, 1907) a legnagyobb kritikusok elismerően nyilatkoztak, itthon nemigen ismerték el. Ehhez különc életvitele, és – élete vége felé egyre kifejezettebb – látnoki-prófétai allűrjei is hozzájárultak, melyeket a képeit elemzők közül többen pszichopatológiásnak tartanak. Művészetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de igazából nem tartozott egyik elhatárolható irányzatba sem.

Csak 41 éves korától tanult rendszeresen festeni: 1894-ben fél évig Münchenben Hollósy Simon növendéke, majd 1895-től Karlsruhében, Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát, de lényegében autodidakta volt. ( Wikipédia)

Ha valakinek kedve van elmerülni a festő sorsának és korának történetében ajánlom olvasásra ( talán antikváriumokban még néha felfedezhető) a  Csontváry-emlékkönyvet.









Azért  különös, hogy halála után   40 év kellett ahhoz, hogy 1963-64-ben felfedezzék itthon is. És ma már világszerte ismerik nevét.

És mennyire a sors vagy az Isteni akarat lépett közbe, hogy csak véletlenül maradtak meg csodás alkotásai. Köszönhetően elsősorban Gerlóczy Gedeon építészmérnöknek. 

Marcel Brion a neves francia író, esszéíró,művészettörténész, akadémikus 1964.áprilisában így vall róla:

 " Az ébren álmodó festő "

".... Ihlete egyéni, és érzékenysége olyan őszinte, mint egy gyereké, de azt akarja, hogy felkészültsége az angyal sugallata szerint Raffaelnél nagyobb legyen. A szemei egészen különösen szúrósak, és mintha elviselhetetlen tűzben égnének, ellentétben az arckifejezés félig darabos és félig paraszti vonásával, de a kifejezés művészi ereje olyan szilárd és biztos, mint a középkori és korai renaissance arcképek.
 A kifejezés szenvedélye és a valóság felismerésének készsége mellett a látottak hűséges magyarázatára törekszik. A rajza pontos, a színek meglepően ragyogóak, és mint Csontváry minden festményében, hatásukban a legmagasabbakra vannak fokozva, és mégis egy természetfeletti, elragadó bájt árasztanak.

Az " ébren álmodó " festményei kivitelezésénél mindig eltér egy pontig, amikor a színek izgalmát és a fények tündériségét a látott tárgyi világba bevonja, és fénytüneményével egy olyan természetfeletti légkört teremt, ami őt téren és időn kívül az álmok és látomások birodalmába vezeti...."




2009. november 9., hétfő

Itáliai reneszánsz...





 
Botticellitől Tizianóig
 
Itáliai remekművek a Szépművészeti Múzeumban

Az itáliai reneszánsz hazai kiállítását láttam tegnap a Szépművészeti Múzeumban. A Botticellitől Tizianóig - Az itáliai festészet két évszázadának remekművei című nagyszabású tárlaton több mint ötven múzeumból, többek között a firenzei Uffiziből, a párizsi Louvre-ból, a londoni és a washingtoni National Gallery-ből, a New York-i Metropolitanből, a Los Angeles-i Gettyből és a madridi Pradóból kölcsönzött remekműveket állított ki a Szépművészeti. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből harminc kép szerepel a kiállításon.
Leonardo da Vinci Hermelines hölgy című képe, Tiziano Kesztyűs férfija, B.Veneto Flórája, Botticelli Virginia - csak néhány néhány kép a 130 alkotás közül, ami a kiállításon megcsodálható. 

 

Az ember végig haladva a kiállításon , átérezheti a reneszánsz társadalmának hangulatát, visszatérhet több évszázadot egy olyan világba, ami már távol van tőlünk. Én mégis megcsodáltam. És érzelmileg feltöltődtem. Nyomon követhettem a különböző festőiskolákat.
Hét szekcióra bontható a kiállítás. ( A festészet tudománya, Emberarcok- angyalarcok, Reneszánsz határok nélkül, Érett reneszánsz, A festészet diadala, Velence és hátországa,A reneszánsz válsága és a manierizmus ) .


 


Engem talán az Érett reneszánsz és a Festészet diadala szekción látott alkotások fogtak meg: Leonardo, Raffaelo, Coreggio, Tiziano, Giorgione képei .





Jó feltöltődés volt számomra ez a kiállítás a borús, esős időben! Mindenkinek ajánlom a tárlat megtekintését!