2014. január 24., péntek

Ferrari Violetta színésznőre emlékezem...

Most olvastam. Meghalt Ferrari Violetta.
Sokan nem tudják, hogy ki is volt ő.

Emlékezem rá!






Ferrari Violetta (Hódmezővásárhely, 1930. április 25. – 2014. január 23.) Jászai Mari-díjas magyar színésznő.


Testvérei: Stefano, Dante László, János (Violetta a legfiatalabb). Pályáját hatévesen kezdte a Pesti Színházban mint gyermekszínész. 1949-ben a Madách Színház ösztöndíjasaként végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. 1950 és 1956 között a Nemzeti Színház tagja volt.1956-ban emigrált, először Bécsben, majd Nyugat-Németországban élt, ahol több szerepet is kapott. A rendszerváltás után többször hazalátogatott, de szerepet már nem vállalt.

Színpadi szerepei:

Nádja, Polina unokahúga (Makszim Gorkij: Ellenségek)
Cherubin (Beaumarchais: Figaro házassága)
Antonyina (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek)
Lujza (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem)
Vivie (George Bernard Shaw: Warrenné mestersége)
Ophélia (William Shakespeare: Hamlet)
Marianna (Molière: A fösvény)
Tünde (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)
Irma (Breffort–Monnot: Irma, te édes!)
Cleopatra (Shaw: Caesar és Cleopatra)
Hedda (Henrik Ibsen: Hedda Gabler)
Lenka (Pavlenko: Boldogság)
Beatriz (Lope de Vega: Donna Juana)
Széll Olga (Háy Gyula: Az élet hídja)
Veronika (Jean-Paul Sartre: Főbelövendők klubja)
Angyalka (Molière: A képzelt beteg)
Sára (Szabó Pál: Nyári zápor)
Samu (Csokonai Vitéz Mihály: Özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak)
Brandt Olga (Sándor Kálmán: A senki városa)
Erzsi (Vészi Endre: A titkárnő)
Tatjána Rogyionova (Mihajlov–Szamojlov: Titkos háború)
Kiszolgáló (Illyés Gyula: Tűvé-tevők)
Molière-né (Molière: A versailles-i rögtönzés)
Varvara (Osztrovszkij: Vihar)
Marianna (Molière: Tartuffe)









Filmjei:

A "Sárgarigó" névre átkeresztelt "Fergeteg" vitorlázógép a "2x2 néha 5" című filmben (1955)
Konrad aus der Konservenbüchse 1982/1983
Puppen reden nicht 1970
Die Reise nach Tilsit 1969
Ein ruhiges Heim 1969/1970
Bel Ami 1967/1968
Stoppt die Welt - ich möchte aussteigen 1966
Herr Kayser und die Nachtigall 1965
Ein Engel namens Schmidt 1964
Tompeten der Liebe 1962
Nie hab' ich nie gesagt 1961/1962
Scheidungsgrund: Liebe 1960
Laß mich am Sonntag nicht allein 1959
Scala - total verrückt 1958
Gázolás (1955)
Különös ismertetőjel (1955)
Fel a fejjel (1954)
2x2 néha 5 (1954)
Föltámadott a tenger (1953)
Ifjú szívvel (1953)
Civil a pályán (1951)
Dalolva szép az élet (1950)

Dalok

Kozma József–Vécsey Ernő: Hulló levelek (Les feuilles mortes, A két szemét még most is látom...)
Louis Gugliemi (Louiguy)–Edith Piaf–Bradányi Iván: Álmaimban látlak én (La vie en rose)
Behár György–Szenes Iván: Amikor mosolyogsz
Pablo Beltrán Ruiz–G. Dénes György: Mexikói karnevál (¿Quién será?) Cseng a mexikói karnevál (a csa-csa-csa tündöklésének egyik fontos darabja)
Fényes Szabolcs–Szenes Iván: Melletted nincsenek hétköznapok
Behár György–Romhányi József: Szemembe nézz!
A Civil a pályán című filmben egyik előadója az MHK indulónak: Rajta sporttárs fuss a célba!
A 2x2 néha 5 című film slágerét Vass Éva énekli (külön készült a film- és a hangfelvétel)

Német színésznőként öt népszerű dalt énekelt. Érdekessége az Es muss die Liebe sein, amelyet a német táncdalfesztiválon énekelt 1964-ben.
              ( Wikipédia)



Kattints rá!




2014. január 22., szerda

A magyar kultúra napját ünnepeljük ma !...




Ady Endre

A Kalota partján

                       
Pompás magyarok, templomból jövet,
Mentek át a Kalota folyón
S a hidat fényben majdnem fölemelte
Az ölelő, júniusi nap.
Mennyi szín, mennyi szín, mennyi kedves
És tarkaságban annyi nyugalom
És fehér és piros és viritó-sárga,
Izgató kék és harcos barna szín
S micsoda nyugodt, nagyságos arcok,
Ékes párták, leesni áhitók.
Papi-beszéd kemény fejükből csöndben
Száll el s nyári illattal vegyül.
Mily pompás vonulásuk a dombon.
Óh, tempós vonulás, állandóság,
Biztosság, nyár, szépség és nyugalom.

S reám nyilaz a nyugtalanság:
Leány-szemek, Sorsom szemei,
Szemek, melyekben rózsás, húsz éves,
Vidám kamasznak látom magam,
Szebb szemek minden volt szemeknél
S bennük végképp megpecsételtetett
Az én örök-bús ifjuságom:
Vonzódás, drága üzetés,
Csapongás a végső csapásig
S imádkozva nézni e nagy szemekben
Magamat és mint vagyok bennük.
Csönd, június van a szivemben,
Átalvonult templomi népség
Belém költözött áhitata
S e percben a Kalota partján
Biztosság, nyár, szépség és nyugalom.

1914





Ady Endre

Beteg szívemet hallgatod

                       
Téged keresve útján, harcán,
Milyen bátor, erős szivem volt,
Milyen muzsikás, milyen harsány.

Milyen beteg most, milyen vásott:
Dobbanását nem tartja más, csak
Te nagy, szerelmes akarásod.

Ha még egyszer vadul fölzengne,
Himnusza a kíné s a kéjé,
Himnusza a himnuszod lenne.

Himnusz, hogy mégis rád találtam,
Nagy vétkekkel, nagy kerülőkkel,
De élve és nem a halálban.

S mindent megér, ha csak egy óra
Dalolta el dalát melletted
S nem nyílhat a szám átok-szóra.

Beteg szívvel, istenes ember,
Vallok neked, ím, kicsi párom,
Áhitatos, bús szerelemmel:

Ne hallgasd rossz, beteg zenéjét,
Jó a szivem, mert benne vagy te
S sziveink az órákat éljék.









Illyés Gyula

 Bartók


„Hangzavart”? – Azt! Ha nekik az,
ami nekünk vigasz!
Azt! Földre hullt
pohár fölcsattanó
szitok-szavát, fűrész foga közé szorult
reszelő sikongató
jaját tanulja hegedű
s éneklő gége – ne legyen béke, ne legyen derű
a bearanyozott, a fennen
finom, elzárt zeneteremben,
míg nincs a jaj-sötét szívekben!

„Hangzavart”! Azt! Ha nekik az,
ami nekünk vigasz,
hogy van, van lelke még
a „nép”-nek, él a „nép”
s hangot ad! Egymásra csikorított
vasnak s kőnek szitok-
változatait bár a zongora
s a torok fölhangolt húrjaira,
ha így adatik csak vallania
a létnek a maga zord igazát,
mert épp e „hangzavar”,
e pokolzajt zavaró harci jaj
kiált
harmóniát!
Mert éppen ez a jaj kiált
mennyi hazugul szép éneken át –
a sorshoz, hogy harmóniát,
rendet, igazit vagy belevész a világ;
belevész a világ, ha nem
a nép szólal újra – fölségesen!

Szikár, szigorú zenész, hű magyar
(mint annyi társaid közt – „hírhedett”)
volt törvény abban, hogy éppen e nép
lelke mélyéből, ahová leszálltál,
hogy épp e mélység még szűk bányatorka
hangtölcsérén át küldted a sikolyt föl
a hideg-rideg óriás terembe,
melynek csillárjai a csillagok?

Bánatomat sérti, ki léha vigaszt
húz a fülembe;
anyánk a halott – a búcsúzót ne
kuplé-dal zengje;
hazák vesztek el – ki meri siratni
verkli futamokkal?
Van-e remény még emberi fajunkban? –
ha ez a gond s némán küzd már az ész,
te szólalj,
szigorú, szilaj, „agresszív” nagy zenész,
hogy – mégis! – okunk van
remélni s élni!

S jogunk van
– hisz halandók s életadók vagyunk –
mindazzal szembenézni,
mit elkerülni úgysem tudhatunk.
Mert növeli, ki elfödi a bajt.
Lehetett, de már nem lehet,
hogy befogott füllel és eltakart
szemmel tartsanak, ha pusztít a förgeteg
s majd szidjanak: nem segítettetek!

Te megbecsülsz azzal, hogy fölfeded,
mi neked fölfedetett,
a jót, a rosszat, az erényt, a bűnt –
te bennünket növesztel, azzal,
hogy mint egyenlőkkel beszélsz velünk.
Ez – ez vigasztal!
Beh más beszéd ez!
Emberi, nem hamis!
A joggal erőt ad a legzordabbhoz is:
a kétségbeeséshez.

Köszönet érte,
az erőért a győzelem-vevéshez
a poklon is.
Ím, a vég, mely előre visz.
Ím, a példa, hogy ki szépen kimondja
a rettenetet, azzal föl is oldja.
Ím, a nagy lélek válasza a létre
s a művészé, hogy megérte
poklot szenvednie.
Mert olyanokat éltünk meg, amire
ma sincs ige.

Picasso kétorrú hajadonai,
hatlábú ménjei
tudták volna csak eljajongani,
vágtatva kinyeríteni,
amit mi elviseltünk, emberek,
amit nem érthet, aki nem érte meg,
amire ma sincs szó s tán az nem is lehet már,
csak zene, zene, zene, olyan, mint a tietek,
példamutató nagy ikerpár,
zene csak, zene csak, zene,
a bányamély ős hevével tele,
a „nép jövő dalával” álmodó
s diadalára ápoló,
úgy szabadító, hogy a börtön
falát is földig romboló,
az ígért üdvért, itt e földön,
káromlással imádkozó,
oltárdöntéssel áldozó,
sebezve gyógyulást hozó,
jó meghallóit eleve
egy jobb világba emelő zene –

Dolgozz, jó orvos, ki nem andalítasz;
ki muzsikád ujjaival
tapintva lelkünk, mind oda tapintasz,
ahol a baj
s beh különös, beh üdvös írt adsz
azzal, hogy a jaj
siralmát, ami fakadna belőlünk,
de nem fakadhat, mi helyettünk
– kik szív-némaságra születtünk –
kizenged ideged húrjaival! 


1955.



2014. január 17., péntek

Az idő...







Juhász Gyula

 Emlék


A szálló évekkel
Sok minden megy el,
De a szív, a koldus,
Tovább énekel.

Mi remény volt régen,
Emlék ma csupán,
De legalább sírhatsz
Tűnt szépek után!

Ami emlék, szebb is,
Mint az, ami él,
Romok is ragyognak
Hűs hold fényinél!







Eljön az idő, amikor mind halottak leszünk. Mind. Eljön az idő, amikor nem marad ember, aki emlékezzék, hogy léteztünk, vagy arra, hogy fajunk bármit is csinált. Senki sem marad, hogy emlékezzék Arisztotelészre vagy Kleopátrára, pláne rád. Elfelejtenek mindent, amit tettünk, építettünk, írtunk, kigondoltunk és felfedeztünk. (...) Ha az emberi feledés elkerülhetetlensége aggaszt, annyit javasolhatok, ne törődj vele. Isten a megmondhatója, mindenki ezt teszi.

(John Green )




Gyerekként az ember úgy gondolja, hogy az idő csak teher, amit jó lenne siettetni, hogy végre felnőtt legyen. Ez azonban hatalmas csapda - mivel felnőttként érti csak meg, hogy a percek és az órák a legértékesebb dolgok a világon. És senki nem élhet örökké. Ezért rohadt nagy bűn elpocsékolni azt a keveset, ami megadatik.

(J. R. Ward )






Az egész élet emlékekből áll, csak mindig a jelen pillanat múlik el olyan gyorsan, hogy észre sem vesszük.

(Tennessee Williams )



Ott suhog felettük kérlelhetetlen, fásult egykedvűséggel, aki átlép mindenen, akit át nem lép senki, akit sem elhagyni, sem megelőzni nem lehet, aki nem kérdez, de nem is válaszol, nem nevet, de nem is sír, aki nem született, de nem is hal meg, aki végtelen és örök, s ez az úr: az Idő.

(Fekete István)







Születésem órájában vándorútra indultam a mozdulatlan és végtelen időben, s ez a vándorlás az én számomra csak a halál órájában ér véget. Ha elgondolom, körülbelül úgy történik, mint mikor egy piktorlétra egyik oldalán elindul az ember, és fokról fokra, napról napra, évről évre halad fölfelé, s mikor a csúcsra ért, a létra másik oldalán megindul lefelé, fokról fokra, napról napra, évről évre. Közben megöregszik, de az idő ugyanegy marad körülötte, áttörhetetlen és kimeríthetetlen. S ahogyan az idő egyszerre van jelen mindenütt, ugyanúgy van jelen az emberben a múltja, jelene és jövője.

(Kassák Lajos )





Az időben minden megmarad, de olyan színtelen lesz, mint azok a nagyon régi fényképek, melyeket még fémlemezre rögzítettek. A fény, az idő lemossa a lemezről a vonások éles és jellegzetes árnyalatait. Forgatni kell a képet, s a világítás bizonyos fénytörése szükséges hozzá, hogy a vak fémlemezen megismerjük azt, kinek arcvonásait egyszer magába szívta a tükörlap. Így halványodik el az időben minden emberi emlék. De egy napon fény hull valahonnan, s akkor megint látunk egy arcot.


( Márai Sándor)





Pereg az óra


Pereg az óra, múlik az idő.
Bölcső ring, mirtuszág,
Eszterlánc - eszterlánc.

Akadnak még boldog  pillanatok.
Mégis minden olyan zaklatott!
Olyan nehéz és szaggatott.

Spirálként tekeregnek már az évek,
Emlékhalmazok égig érnek.
Őszbe fordulva fázik és  zsugorodik a test.

Halkul a dal , elszakad a lánc:
tánc-lánc, eszterlánc, eszterlánci cérna....



2014. január 9., csütörtök

A MADEFALVI vérengzés 250.évfordulója volt Január 7-én!






A MADEFALVI vérengzés 250.évfordulója volt január 7-én!


1764. január 7. 
A madéfalvi vérengzés:

 Erdélyben a Siskowicz altábornagy vezette császári katonaság megrohanja a Madéfalván egybegyűlt, szabadságjogaikért küzdő, az erőszakos császári besorozások ellen tiltakozó csíki székelyeket. A vérfürdőben kétszáz székelyt megölnek, további 200 gyermeket, asszonyt és öreget a dermesztő fagyban hajszoltak a halálba. Ezután az életben maradottak Moldvába menekültek.


Madéfalván és megannyi más székelyföldi településen is éjfélkor megkondultak a harangok a több száz áldozatot követelő vérengzés áldozatainak emlékére.







Az emlékező éjféli harangozásra a Székely Nemzeti Tanács kérte fel karácsony előtt a történelmi magyar egyházakat; előzőleg a csíki római katolikus papok is megállapodtak a harangozásról.


Ismeretlen szerző a tragikus eseményt SICULICIDUM-nak nevezte, mely a székelyek legyilkolását jelenti. A GENOCIDIUM és a székelyek latin nevéből összeállított, kronosztichont adó szó betűi, mint római számok, összeolvasva 1764-et, a Madéfalvi veszedelem évét adják.





A végleges tisztességes emlékműre 1891-ben indult meg a gyűjtés. 1899-ben Tamás József építész által készült el az andezit építmény együttes. A tetején a Turul szobor Köllő Miklós erdélyi székely szobrász munkája. Az emlékmű felavatása 1905. október 8.-án volt.




Nem végződhet egy ilyen történet szomorúan. Nyírő József erről is gondoskodott, amikor leírta Buccow sorsát. A hóhért egy csíki özvegyasszony megátkozta, ezután napokon belül orbánccal induló bajban, kínok között pusztult el a nyomorult. Az áldozatokra meg azt mondta egy öreg székely:

„amit az ember a nemzetjiért szenved, az nem baj,
hanem igen-igen nagy dicsőség.”



Kattints rá! 
Elektronikusan is olvasható már!






2014. január 8., szerda

A mindennapok boldogságáról, így év elején....

( G.Klimt )




Néhány gondolat, idézet így év elején. Talán nem árt kicsit elgondolkodnunk a saját kudarcainkon, esetleg sikereinkről, boldogságunkról vagy éppen boldogtalanságunkról...






Őszentsége Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma (magyarul használt a Tendzin Gjaco átírás is) (1935. július 6. Takcer), született Lamo Döndrub , teljes neve: Dzsepcun Dzsampal Ngagvang Loszang Jese Tendzin Gyaco (jelentése: szent egyetlen, gyengéd dicsőség, magasztosan szóló, könyörületes, a hit tanult védője, erényekkel ékes ragyogó óceán). A tibeti emigráns kormány vezetője, melynek székhelye az indiai Dharamszala. A dalai láma a tibetiek vallási vezetője. A tibetiek a hagyomány szerint úgy hiszik, hogy elődei reinkarnációjaként született e világra. 
1989-ben elnyerte a Nobel-békedíjat.

A 14.DALAI LÁMA néhány útmutatása az élethez:

1. Vedd számításba, hogy a nagy szerelem és a nagy siker nagy kockázattal jár.

2. Mikor veszítesz, legalább a leckét tanuld meg.

3. Kövesd a három T-t. Tiszteld önmagad, tisztelj másokat és tetteidért vállalj felelősséget.

4. Ne felejtsd el, hogy nem megkapni azt, amit kívánsz, néha csodálatos szerencse.

5. Tanuld meg a szabályokat, hogy tudjad, hogyan lehet áthágni őket.

6. Ne hagyd, hogy egy nézeteltérés tönkre tegyen egy nagy barátságot.

7. Mikor rádöbbensz, hogy hibát követtél el, azonnal tégy lépéseket a kijavítására.

8. Tölts minden nap egy kis időt magaddal.

9. Tárd ki a karjaidat a változásnak, de ne engedd el az értékeidet.

10. Emlékezz, hogy a csönd néha a legjobb válasz.

11. Élj jó, becsületes életet, akkor mikor öregebb leszel és visszagondolsz, képes leszel másodszorra is élvezni azt.

12. Szeretetteli légkör otthonodban megalapozza az életed.

13. Szeretteiddel való nézeteltérésed alkalmával foglalkozz csak az adott problémával, ne hánytorgasd fel a múltat.

14. Oszd meg a tudásod, ez egyik út a halhatatlansághoz.

15. Légy gyengéd a Földhöz.

16. Évente egyszer menj el olyan helyre, ahol még nem voltál.

17. Emlékezz, hogy az a legjobb kapcsolat, melyben egymás iránti szeretetetek meghaladja egymással szembeni érdekeiteket.

18. Mérlegeld a sikeredet annak fényében, hogy mit kellett feladnod azért, hogy elérd.

19. Vakmerő önfeladással kezeld a szerelmet és a főzést.
 


Idézetek:


"Számomra a mosoly az egyik legszebb emberi képesség."

  
"Minden vallás közös gyökere a végtelen együttérzés. Az ember jobbá válását, a szeretetet és mások tiszteletét hangsúlyozzák, valamint az együttérzést másokkal, szenvedésükben. Azt mondhatnánk - mivel a szeretet a vallások lényegi eleme - hogy a szeretet egyetemes vallás. Azonban a szeretet fejlesztésére, illetve az üdvözülés vagy megszabadulás elérésére alkalmazott, különböző technikák és módszerek tekintetében a hagyományok különböznek egymástól. Nem hiszem, hogy létezne csupán egyetlen filozófia vagy egyetlen vallás. Mivel oly sok különböző ember él, más és más törekvésekkel és hajlamokkal, tökéletesen rendjén való, hogy vannak különbségek az egyes vallások között. És a tény, hogy oly sokféle ösvény létezik, jól mutatja a vallás gazdagságát."


 "Mindenki maga irányítja sorsát; mi magunknak kell megteremtenünk boldogságunk okait. Csak mi tartozunk ezért felelősséggel, senki más."


"Ha egyetlen hibádat felismered, többet ér, mint ezernyi hibáját felismerni másnak. Ahelyett, hogy rosszat mondanál az emberekről, ütköznél velük és nyugtalanságot keltenél az életükben, szemléld őket teljes valóságukban. Gondolj inkább a jó tulajdonságaikra. Ha mégis örömödet lelnéd valaki becsmérlésében, azonnal képzeld azt, hogy rohadt gyümölcsbe haraptál. Így elég gyorsan leszokhatsz a sértő viselkedésről."


"Ha félsz valamely fájdalomtól vagy szenvedéstől, vizsgáld meg, tehetsz-e valamit ellene. Ha igen - nincs miért aggódnod. Ha nem - akkor sincs."


"Ha csak a fejünket műveljük, és a szívünket elhanyagoljuk, biztosan több gond és több szenvedés lesz majd a világban. Viszont ha csakis a szívvel törődünk, és sutba dobjuk az eszünket, akkor mi különbözteti majd meg az embert az állattól? Tehát e kettőnek együtt kell fejlődnie."

"A lélek, akár a világ kapuja, befogad mindent. A lélek, akár a világ kapuja, bezárul bármi előtt."


"Minél őszintébbek és nyitottabbak vagyunk, annál kevésbé fogunk félni, mert nincs takargatnivalónk mások előtt, ezért azt gondolom, minél őszintébb valaki, annál magabiztosabbá válik."

"A boldogsághoz vezető út titkai voltaképpen az elhatározás, az erőfeszítés és az idő."



"A szeretet, amely pusztán a ragaszkodás szenvedélyén alapul, gyorsan változik, múlékony. A szeretet tárgyának legkisebb változása, mint mondjuk, egy apró viselkedésbeli változás, azonnal átalakíthatja két ember viszonyát. Ez azért van, mert ezek az érzelmek felületesek, vagyis a felülethez kötődőek. Vegyük példának a házasságot. A házasok gyakran néhány hét, hónap vagy év után egymás ellenségeivé lesznek, és persze elválnak. Pedig amikor összeházasodtak, nagyon szerelmesek voltak - senki sem házasodik gyűlöletből -, rövid idő elteltével mégis minden megváltozott."








És egy másik ember, aki kicsi hazánkban él: 
Prof. Dr. Bagdy Emőke








Bagdy Emőke 
(Tiszafüred, 1941. augusztus 18. –) 
klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervízor, a pszichológiatudomány kandidátusa.


„Mindig szerettem tanítani és lelket gyógyítani. Ezt teszem ma is, és tanítok „nem középiskolás fokon” a média minden csatornáján és mindenütt, ahová hívnak, és ahol terjeszthetem a pszichológiai ismereteket. Remélem, sokáig végezhetem ezt a szolgálatot. Mégsem időt kérek a sorstól, hanem csak azt, hogy szabott életidőmben mindig a személyes érdekeltségen túlmutató értelme legyen annak, amit teszek.”
 ( Bagdy Emőke. In: Napút, 2010/10 )


KATTINTS RÁ!







" Ez a válogatás azokból az írásaimból és előadásaimból született, amelyekben a pszichológia üzeneteit éppen ma, mostanában rendkívül fontosnak érzem. Olyannyira, hogy legszívesebben folyvást mondanám, tanítanám ezeket mindenkinek. Terjeszteném... Ezt a lehetőséget kínálja a könyv is. Lapjaiba, betűibe költöztetem a lelkem, és olvasótársaimmal együtt élem át: az ilyen tudásanyagban rejlik a lélektan igazi emberszolgálata! Segít nekünk örülni az életnek, tudatosítani, mit tehetünk önmagunk és szeretteink életminőségének jobbítása érdekében. Az elkötelezett odatartozás, a szeretet, az egymásra figyelő segítőkészség, a felelősségvállalás, az örülni tudás, a boldogító párkapcsolatok és szeretetkötelékek lélekápoló erői, a hála, a megköszönni tudás és a megbocsátás megannyi erő, amelyek által megújulhat az életérzésünk, javulhat az egészségünk. Ami ebbe a könyvbe belefért, csupán egy csepp talán az életbúsulás, a reménytelenség, a megkeseredés lelki kövültségeinek feloldására, de ha személyesen is utánagondolunk, vajon érvényesek-e az életünkben ezek a tanítások, akkor máris előbbre lépünk az önismeretben és kapcsolataink minőségének tökéletesítésében."


Érdemes elolvasni könyveit! Érdemes meghallgatni előadásait!




Kattints rá!Hallgasd meg!
Pszichofitness





Íme néhány gondolat tőle:


Milyen a boldog ember?


" 1. Fejezzük ki hálánkat, köszönetünket annak akit ez megillet.
  Keressünk legalább öt olyan dolgot, amiért igazán hálásak lehetünk.

2. Gyakoroljuk az optimizmust! Törekedjünk derűre, vidámságra, mosolyogjunk, nevessünk többet, mint eddig!

Az optimizmus és pesszimizmus nem velünk született temperamentumvonás, hanem karakterkérdés, azaz a bevésődésnek a szociálisan tanult mintáknak köszönhető. Aki pesszimista annak az egyik szülője legalább az volt, ő pedig ezt eltanulta azonosult vele. Ahogyan azonban megtanultuk, úgy le is nevelhetjük magunkat az aggodalmaskodó, bajokon rágódó viselkedésről.

Már elég általánosan ismertté vált az a tény, hogy a lelki problémák megosztása jelentős segítséget ad a bajok elviseléséhez. Ventiláljunk, ne hordozzuk magunkban a sérelmeket, bajokat, mivel, ha hallgatunk, akkor a testbe belemaró feszültségek sajnálatosan betegségek előidézőivé válhatnak.
A pszichológus vagy más szakember, mint professzionális segítő hatékonyan szolgálhatja az egyén lelki egyensúlyát.

A nevetés valóságos áldás az emberei szervezetnek, a kacagás zsigeri kocogás megmasszírozza a beleket, segíti az emésztést. A humoristákat civil lélekgyógyászoknak is nevezhetjük.

3. Ébresszük fel és erősítsük, gyakoroljuk, de tartsuk határok között az altruizmust! Tegyünk jót másokkal!
A boldogságkutatás szerint a jó cselekedetek gyakorlása, az adakozás a nagyvonalúság, a saját javakról való lemondás, a másik ember megsegítése bizonyíthatóan fokozza a szubjektív jóllétérzést.
Az adás az adakozás a jó cselekedet akkor boldogságfokozó, ha az adományozó tette önkéntes.

4. Erősítsük szeretetkapcsolatainkat, családi baráti és társas együttléteinket. Élvezzük és műveljük a társas támogatást!
Az ember veleszületetten társas lény a létezés alaptörvénye pedig a kölcsönös egymásrautaltságról szól.
A valahova tartozás szükséglete olyan, mint egy fa gyökérzetének a talaj, be kell kötődni valahova ahhoz, hogy a viharoknak ellent tudjunk állni.

Gary Chapman a kapcsolatainkban gyakorolt szeretetnyelvet öt kategóriába sorolta (2004)
1. Elismerő, bátorító szavak
  2. Együtt töltött minőségi idő
3. Ajándékok
  4. Szívességek
    5. Testi érintés

5. Tanuljuk meg az ártó stresszekkel, krízisekkel való megküzdésnek a saját magunkban való feldolgozását!

A megküzdésben két fő út lehetséges számunkra:


1. a problémaközpontú megküzdési módszer. - Ezt akkor alkalmazhatjuk, ha a probléma az életterünkben van, és külső forrása van. Csak a tehetetlenség a gyilkos erő. Ha elkezdünk tenni valamit, akkor a folyamat elindítása önmagában is oldja a frusztrációs feszültséget.

2. a felülemelkedési megküzdési módszer - Ha semerre nincs kiút akkor emelkedjünk mentálisan a helyzet fölé . Ezt a pszichológia (NLP  is ) új szemléleti helyzetekbe való helyezésnek nevezi (reframing). Szóba jöhetnek még a spirituális utak, a sport, a hobbik, a zene stb.

Ne felejtsük, ami nem öl meg az megerősít! A poszttraumás növekedés azt jelenti, hogy a tragédiákban, veszteségekben benne rejlik a meghaladási erő.
A krízis kétesélyes vagy rombol, vagy épít, de benne rejlik a változás esélye és ígérete.

Marshall Rosenberg nevéhez fűződik az Erőszakmentes kommunikáció elmélete is, amely az egymást tisztelő kommunikáció egyetlen lehetősége.
A szokványos nyelvet sakálnyelvnek nevezte el, feltételezve, hogy a hullaevő állat ellenszenves minden ember számára.
A zsiráfnyelv elnevezés pedig abból származik , hogy a zsiráfnak van az élővilágban a legnagyobb szíve ás jó hosszú nyaka ami lehetővé teszi, hogy magasról nézve emelkedetten tudjon a dolgokra rátekinteni.

6. A megbocsátás képességének gyakorlása, a bűntudatos vagy ellenséges érzések hordozásának megszüntetése.

Az öndestruktív folyamatok, a szervkárosító pszichoszomatikus betegségek tanulmányozása azt tárta fel, hogy az előidéző okok közt a lelki tényezőknek, főleg a stressz hatásoknak nagy szerepük van.

7.  Legyen életcélunk, legyünk elkötelezetten motiváltak és reménykedők abban, hogy céljaink megvalósíthatóak.

A tervek és az életcélok különleges hatalmat képviselnek a lelki életben. Aki nem tudja, melyik kikötőbe tart annak semmilyen szél sem kedvez.

A hatékony időgazdálkodás és a halogatás elkerülése döntő tényező.

A halogatás ellenszerei

              1. szalámi technika - a szalámi egészben nem finom csak vékony szeletekre vágva
            2. mérlegmódszer - mi előnyös benne és mi nem?

          3. változtass a kedvezőtlen szokásaidon

8.  Élj a jelenben!

A pillanat élvezetének az apró örömök átélésének képességét azért is érdemes gyakorolni, mert ennek birtokában az embernek növekszik az önbizalma, nyitottsága, jóllétérzése. És kevésbé vélik neurotikussá.

           9.  A testi-lelki kapcsolati jóllét triászának fontos tétele a fizikai élénkség, a mozgékonyság, a testi aktivitás.

Törődj testi kondícióddal, tedd részévé a mindennapjaidnak a kedvenc mozgásokat, a fizikai aktivitás valamilyen formáját! A sport hatására az emberi szervezetben endorfin keletkezik, amely jelentős közérzet és kedélyjavulást eredményez."

( Hogyan lehetnénk boldogabbak?)






Ez a könyv lelki útikalauz.
 Lámpása bevilágítja azokat a lelki tájakat, 
amelyeket alig, vagy nem is ismerünk. Úti célja az önismeret.





Kattints rá!