2013. május 31., péntek

Szecessziós Világnap 2013. június 8 - 9 -ig ...




"Hadat üzenünk a meddő rutinnak, a merev bizánci stílusnak, a rossz ízlés minden formájának..." 
                      Hermann Bahr                                                                                                                                                



 A szecesszió az 1880-as és 1890-es években Európa nyugati felén született díszítőművészeti és építészeti irányzat, az ipari forradalomra és a nyomában kialakult művészi-esztétikai kiüresedésre adott választ jelentett. Az "új művészet" elsősorban a díszítőművészet reneszánszát indította el. A mozgalom célja egyfajta új természetesztétika megteremtése volt, a természetben előforduló tárgyakat, élőlényeket kezdte alaposan megfigyelni.







 A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga latin eredetű (sēcēdō, sēcēdere: kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt.







Első felbukkanása a művészetben John Ruskin (1819-1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra irodalomról, festészetről, építészetről, szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az Arts and Crafts mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újra felfedezése is.






Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát.






Iparművészeti Múzeum Budapest



Magyarországon a szecessziót elsősorban Lechner Ödön (1845-1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője.






Néhány jelentősebb épülete:

Iparművészeti Múzeum, Budapest IX., Üllői út
Földtani Intézet, Budapest XIV., Stefánia út
Postatakarékpénztár, Budapest V., Hold utca (ma a Magyar Államkincstár épülete)[1]
Városháza, Kecskemét
Törley-mauzóleum (Budapest)
Kék templom, Pozsony
Cifrapalota, Kecskemét


Lechner Ödön hatása óriási volt, gyakorlatilag egyidejűleg számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A Lechner-iskola a Felvidéktől a Bácskáig és Erdélyig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. Ekkor épült pl. szecessziós stílusban a kiskunfélegyházi, a szabadkai és a marosvásárhelyi városháza. Az úri középosztály körében divatossá vált a szecesszió, ennek hatására a tehetősebb polgárság igyekezte utánozni őket.



Kaposvár Csiky Gergely Színház

Kaposváron, Temesváron, Marosvásárhelyen, Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Tiszakécskén és Kiskunhalason számos szecessziós lakóházat találunk.




Casa Mila 



Európában elsősorban Antoni Gaudí (1852-1926) katalán építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei: a Sagrada Família, a Güell park, a Casa Milà és a Casa Batlló (Barcelona).







Sagrada Familia


Spanyolország leghíresebb turistalátványossága a Világörökség részének számító Szent Család temploma. Gaudi életművét több mint 100 évvel ezelőtt kezdték el építeni, és a tervek szerint 2026-ra, a tervező halálának 100. évfordulójára készül el és a világ legnagyobb temploma lesz. A Szent Család templomát XVI. Benedek Pápa 2010. november 7-én szentelte fel és bazilikává nyilvánította. Ebből az alkalomból misét is celebrált, mely a templomban tartott első szentmise volt. A La Sagrada Familia építészetileg is igen sokszínű: fellelhetőek rajta a szecesszió és a kubizmus stílusjegyei is.



 Rippl-Rónai József: Vörösruhás nő rózsával


Festészet, grafika – néhány név


Gustav Klimt: Almáskert 1912
Aubrey Beardsley (1872-1898), angol grafikus, illusztrátor, a szecessziós grafika legnagyobb hatású mestere
Henri Toulouse-Lautrec: francia posztimpresszionista festő, grafikai munkásságával a szecesszió előfutára
Francia festők: (a francia art nouveau a posztimpresszionizmus körébe tartozik) Georges Seurat, Émile Bernard, Georges de Feure, Félix Vallotton,Victor Prouvé
Stanisław Wyspiański (1869-1907) lengyel festő (egyben drámaíró és költő is!)
Jozef Mehoffer (1869-1946) lengyel festő

Lakatos Artúr: Plakát (1907)
Rippl-Rónai József (1861-1927) – második festői korszakában a legjelentősebb képviselője a stílusirányzatnak
Vaszary János (1867-1937) szintén posztimpresszionista, de egy korszakában ő is híve az irányzatnak
Kernstok Károly korai művei és ablaküveg-terveivel kapcsolódik

Róth Miksa üvegfestő
Gulácsy Lajos (1882-1932) festményei is rokoníthatók a szecesszióval, bár nem tartozott egy iskolához vagy irányzathoz sem.
Horti Pál (1865 - 1907) alkotásai az iparművészet minden ágát (bútor, kerámia- és zománcművészet) képviselik.





Iparművészet

A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, a csipkekészítésre, az ötvösművészetre és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére számtalan példa akad a korból.






Neves iparművészek

az Amerikai Egyesült Államokban:
Louis Comfort Tiffany (1848-1933)
Angliában:
William Morris (1834–1896)
James Abbott McNeill Whistler (1834-1903) dekoratőr
Franciaországban:
Auguste Daum (1854–1909) üveg – és kerámiamunkák
Émile Gallé (1846–1904) üveg és kerámiamunkák
Albert Louis Dammouse – kerámiamunkák
Louis Majorelle (1859–1928) – bútorok készítése
L. Falise – ötvösművész
Henri Vever – ékszerész
René Lalique – üvegművész


Magyarországon

Zsolnay Vilmos - kerámia
Szontagh testvérek - csetneki csipke
Csetneki csipke a szecesszió jegyében








A budapesti Iparművészeti Múzeum szecessziós gyűjteményéből
mintegy száz szecessziós műtárgyat nézhetünk meg.
(Többek között: Tiffany, Gallé üvegeit,a Rippl-Rónai József tervezte kárpitot.)



Érdemes lesz ezen a két napon ellátogatni
az Iparművészeti Múzeumba, valamint a Vakok Általános Iskolájába.


Kattints rá!


Kattints rá!





2013. május 27., hétfő

Nyári előzetes...






Bella István

 Május

Május, májust májusolsz,
dolgozik a nyárfasor,
üzemelget a hárs is,
illatgyár az akác is.

Minden fa zöld baldachin,
benne az ég fia ring,
azért az a nagy sátor,
hogy fölnőjön magától.

Egekből most földrefut,
s itt virágzik a Tejut.
Ó, ha az az almafa
vállaimra hajlana,

fehér ködei között,
mintha éj s nappal között
mennék, zúgna a csoda-
zenés orgonabuga.








Dsida Jenő

 Nyáresti áhitat


Lépkedj vigyázva, kedves!
Míg mély varázsa tart
e percnek, ülj le mellém.
A csöndet ne zavard.

Az Ur mennydörög olykor,
máskor a suhogó
tölgyek holdfénybe rezgő
szavával suttogó,

máskor csókokba csattan
termő parancsa, majd
költők szájával szólal,
mikor a rím kihajt.

Most, hogy ily enyhületben,
mivel sem küzködőn
ülök a tiszta csendben,
a tiszta küszöbön:

egy kis tücsköt választott
s e cirpelésen át
beszél. Figyelj, figyelj csak!
Én értem a szavát.








Nemes Nagy Ágnes

 Nyári rajz



Hogy mit láttam? Elmondhatom.
De legjobb, ha lerajzolom.
Megláthatod te is velem,
csak nézd, csak nézd a jobb kezem.

Ez itt a ház, ez itt a tó,
ez itt az út, felénk futó,
ez itt akác, ez itt levél,
ez itt a nap, ez itt a dél.
Ez borjú itt, lógó fülű,
hasát veri a nyári fű,
ez itt virág, ezer, ezer,
ez a sötét gyalogszeder,
ez itt a szél, a repülés,
az álmodás, az ébredés,
ez itt gyümölcs, ez itt madár,
ez itt az ég, ez itt a nyár.

Majd télen ezt előveszem,
ha hull a hó, nézegetem.
Nézegetem, ha hull a hó,
ez volt a ház, ez volt a tó.



2013. május 25., szombat

Gyermeknap 2013...



Legyünk mi is egy napra gyermekek...




Csorba Piroska

 Mesélj rólam


Mesélj anya,
milyen voltam,
amikor még kicsi voltam?
Az öledbe hogyan bújtam,
és tehozzád hogyan szóltam
amikor nem volt beszédem?
Honnan tudtad mit kívánok?
Megmutattam a kezemmel?

Mesélj rólam,
Hogy szerettél?
Engem is karodba vettél?
Meleg tejeddel etettél,
akárcsak a testvéremet?
Gyönyörködtél akkor bennem,
úgy neveztél: kicsi lelkem?

És amikor
még nem voltam,
a hasadban rugdalóztam,
tudtad-e, hogy milyen leszek,
milyen szépen énekelek?
Sejtetted, hogy kislány (fiú) leszek?

Mesélj anya!
Mesélj rólam.
milyen lettem, amikor már
megszülettem?
Sokat sírtam, vagy nevettem?
Tényleg nem volt egy fogam sem?
- Ha én nem lettem volna,
akkor is szerettél volna?





Nemes Nagy Ágnes

 Gesztenyefalevél


Találtam egy falevelet,
gesztenyefa levelét.

Mintha megtaláltam volna
egy óriás tenyerét.

Ha az arcom elé tartom,
látom, nagyobb, mint az arcom.

Ha a fejem fölé teszem,
látom, nagyobb, mint a fejem.

Hogyha eső cseperegne,
nem bánnám, hogy csepereg,
az óriás nappal-éjjel,
óriási tenyerével
befödné a fejemet.



2013. május 22., szerda

Kalandozás a tudományok területén...





Ma az egyik rádióadásban Kandó Kálmán életútjáról volt szó. Ekkor gondoltam arra, hogy kicsit elkalandozom oldalamon a tudomány felé.
Élek a lehetőséggel és felhívom a figyelmet Kandó Kálmán tevékenységére, továbbá több-több kíváló feltalálóra is! Talán érdekel majd valakiket. Hiszen tudományukkal előbbre vitték a világot. Méltán büszkék lehetünk rájuk.

Országunkban nemcsak a kultúra területén, de a tudományok területén is születtek mindig nagy talentumok, tehetségek.







Kandó Kálmán

Egerfarmosi és sztregovai doktor Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13.) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozó áramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasút-villamosítás úttörője.

Pöschl Imre, a budapesti József Műegyetem professzora az alábbiakat mondta róla:

            „ Ez a szó, hogy Kandónak munkatársa voltam könnyen félreértésre adhat alkalmat. Kandó annyira fölötte állt mindenkinek, hogy neki munkatársa nem lehetett senki. Mellette a munkatárs szerepe csak az volt, hogy közvetítette az ő ideáit.          ”


Kandó Kálmán 1895–1929 között megadott szabadalmainak száma 69. A szabadalmak a villamos vasúti motorok, többfázisú váltóáramú motorok, önműködő kapcsolóberendezések, felsővezetékek és erőátviteli telepek témái köré csoportosíthatók.














Érdemes rákattintani a listára. Mennyi tehetség országunkból!!!!


Itt találhatóak azok a találmányok, amelyek feltalálója, illetve kidolgozója egyértelműen és nemzetközileg elismerten magyar személy volt (vagy feltalálói, illetve kidolgozói között elismerten magyar személy is volt). 

Az alábbi oldalt ajánlom elolvasásra!








2013. május 14., kedd

Ludovico Einaudi...







Ludovico Einaudi zongorista és zeneszerző, született Torinóban, 1955.november 2-án.

Zenéjében a billentyűs illetve a vonós hangszerek hódítanak teret. Nyugalmat árasztó zenét komponál. 1988 – tól van jelen a filmzene iparban, de munkássága csak a 2000-es évek elején vált világszerte ismertté, addig csupán olasz rendezők által jegyzett filmekhez komponált zenét.

Einaudi zenéje  klasszikusnak mondható, de  színfoltja a mai modern zenének. Zenéjével mély érzéseket szakít fel  az ember lelkében.  

Érdemes meghallgatni!




Az alábbi filmekben hallhatjuk zenéjét

             
A vég nekem a kezdet (szín., német-olasz életr. drám., 2010)
 Ez itt Anglia   (szín., angol filmdráma, 2006) 
(Sotto falso nome) (szín., francia-svájci-olasz rom. dráma, 2004) 
Doktor Zsivágó   (szín., angol-német-am. minisor., 2002
A szerelmes taxisofőr   (szín., mb., olasz dráma, 2001) (TV-film) 
Apám szavai (szín., mb., olasz-francia filmdráma, 2001) 
Lélek a fényben - Eleonora Duse emlékére (szín.-ff., mb., olasz dokumentumf., 2001) 
(Alexandria) (szín., görög-francia-olasz filmdráma, 2001) zene   
Minden gyermek megváltó   (szín., mb., olasz játékf., 1999) zene    
Április (szín., mb., olasz-francia vígj., 1998) zeneszerző   
    
(Treno di panna) (olasz film, 1988) zeneszerző    
      


2013. május 11., szombat

A tavaszról...






Szabó Lőrinc

A fákhoz, a költőkhöz



Hosszú tél, munka, gond, betegség
úgy meglopta ezt a tavaszt,
hogy most elálmélkodva nézem
a hirtelen megjött vigaszt:
Te vagy, május? Csakugyan itt vagy?
Hogy lettél kész ilyen hamar?
Néhány nap alatt mennyi szépség!
A vén föld milyen fiatal!

Mintha meggazdagodtam volna,
úgy nézem a sok gyors csodát:
orgona, hárs, alma, cseresznye,
egyszerre nyitnak mind a fák;
terraszomnál egy óriáslány
ágaskodik a napba fel,
egy fiatal jegenye, - játszom
örvénylő leveleivel.

Játszom fénylő, gyönge hajával,
érzem élete friss husát,
a zöld vér, amely benne lüktet,
szinte a szivembe fut át;
aztán lemegyek és megállok
egy bokor előtt, fa alatt,
és lombok és szirmok hüsébe
temetem égő arcomat.

De szépek vagytok, fák, virágok!
Még ti is, egyszerű gyomok!
Költők vagytok ti szavak nélkül
és bátrabbak, mint én vagyok,
csodát tesztek minden tavasszal,
illatozva és gazdagon:
a feltámadás versei nyílnak
ujjongó ágaitokon.

Fák, költők, emeljétek égbe
a sarat, a fekete éjt,
szűrjétek virággá, gyümölccsé
a földi szennyet és ganéjt,
pompázzatok, májusi fák, hős
testvéreim, s biztassatok,
hogy bármilyen hosszú a tél, a
tavasz mégiscsak fölragyog.



S amikor már nem fogok élni,
és mocsokká rágott a föld,
ti, néma varázslók, megváltók,
emeljetek ki drága zöld
véretekkel, emeljetek föl
a sár fölé és írjatok
poromból szebb verset az égbe,
mint amilyet ma én tudok.