2013. január 30., szerda

Szomorú vasárnap....

Borongós, hideg téli hétvégén sétálgattam a házak között. Nem tudom miért, de Seress Rezső szomorú dallamai  jutottak eszembe.









Szomorú vasárnap
száz fehér virággal
vártalak kedvesem
templomi imával.
Álmokat kergető
vasárnap délelőtt,
bánatom hintaja
nélküled visszajött.
Azóta szomorú
mindig a vasárnap,
könny csak az italom,
kenyerem a bánat.

Szomorú vasárnap.
               

Utolsó vasárnap
kedvesem gyere el,
pap is lesz, koporsó,
ravatal, gyászlepel.
Akkor is miránk vár,
virág és – koporsó.
Virágos fák alatt
utam az utolsó.
Nyitva lesz szemem, hogy
még egyszer lássalak.
Ne félj a szememtől,
holtan is áldalak…

Utolsó vasárnap.


A Szomorú vasárnap című dal Seress Rezső zeneszerző és Jávor László publicista nevéhez köthető, és 1935-ben indult szomorú útjára, amikor a publicista megkereste a zeneszerzőt...

Seress ekkor vállalta el Jávor László „Szomorú vasárnap”-jának megzenésítését.



" A dallam szerzése lassan haladt, a költő türelmetlenkedett. Azonban egy este Seress a Fórum kávéházban előadta a verset. A dallam simult a szöveghez, melyet c-moll hármashangzatokkal tett borzongatóvá. A megbízó határtalan örömmel fogadta a dalt, amit még akkor az aktuális közönségen kívül senki sem ismert. Egy Arányi Kornél nevű, Zeneakadémiát végzett fiatalember öt pengőért lekottázta azt fütty után (hisz a zeneszerző nem ismerte a hangjegyeket, csak a hangokat, s később sem tanulta meg őket). Majd egy kottamásolóval a Lovag utca 18.-ból kinyomtatták a költségeket megosztva. A paksamétát Jávor rögtön a Csárdás kiadóhoz vitte. Az első hetekben semmi érdeklődés nem volt irányában. Seress ezt újabb kudarcként élte meg, s új dalokkal kezdett foglalkozni. Korábbi dalsikerei ellenére a nem keresett szerzők közé kerül. Úgy érezte, minden hiába. Elkeseredettségéből a Délibáb egy híre űzte ki, mely közölte, hogy Kalmár Pál, a kor neves énekese repertoárába helyezte a Szomorú vasárnapot. A zeneszerző azonban nem örülhetett a hírnek, mert lassan kezdtek elérni hozzá a hírek. Szőts Ernő, a rádió igazgatója meghalt, s a dal bemutatója elmaradt. A kudarcból aztán aggódás lett, ahogy bemondták, hogy öngyilkosságot követett el egy cseléd, s a lúgkövet ivott lány teteme mellett a Szomorú vasárnap kottáját találták meg. Seress nem értette, hogy került a kotta a lány kezébe. Egy hét múlva Lédig László pénzügyminiszter tanácsos egy taxiban fejbelőtte magát, s búcsúlevele mellett a Szomorú vasárnapot találják. 1935. november 7-én a 8 Órai Újság támadást indított a dal és a szövege ellen, „Gyilkos sláger”-nek nevezi, s csak megcsonkítva közölte.


Svájci, olasz, francia, német újságok vegyesen cikkeztek a "Szomorú vasárnap”-ról. A világmédia már „öngyilkos himnusznak” nevezte. A hangulat Európából átterjedt Amerikába is, ahol a The New York Times már arról számolt be, hogy Budapesten tömegek ugrottak a Dunába a dal hatása miatt. Az egész iróniája, hogy Magyarországon még ekkor alig volt híre a Seress-Jávor műnek. Így amikor egy francia úr Pesten ezt a számot kérte, a zongorista nem tudott mit kezdeni a kuncsaftjával. Végül kiderül, hogy melyik műről van szó, s nemcsak meghallgatta az úr, hanem magával vitte a kottát a párizsi Olimpia színpadára. A bemutatót követve Seress világhírűvé vált, a nagyvilág megismerte a szerzőt is. Eközben Magyarországon a szakma még mindig nem tartotta semmire, s Eisemann, Lehár, Ábrahám Pál, Zerkovitz operettjeitől voltak hangosak a színpadok.
„              …a világhírű Ray Ventura adja elő Párizsban. Mielőtt a dalt játszani kezdenék, a zenekar vezetője bekonferálja a pesti nótát. Pontos statisztikát olvas fel arról, hogy melyik városban hányan és milyen halálnemmel dobták el életüket a bánatos nóta hatása alatt. A konferálás után játszani kezdik a dalt. Amikor először kerül sor a refrénre, feláll a dobos, revolvert ránt elő zsebéből, és főbe lövi magát. A riasztópisztoly durranása példátlan hatást vált ki a közönségből. A dobos tetszhalála után késsel mellbe szúrja magát a pisztonos. A szaxofonos számára méregpoharat hoz a pincér. Lassan-lassan kipusztul az egész zenekar, és már csak a prímás játssza egyedül a "Szomorú vasárnap"-ot. Az ő hegedülése sem tart örökké, mert egyszerre csak kötelet eresztenek le a kávéház mennyezetéről. A hurokba Ray Ventura bedugja a fejét – és ezzel az "öngyilkossággal" végződik a "Szomorú vasárnap" előadása Párizsban.               ”                          ( Wikipédia )

 

Akit bővebben érdekel, kattintson az alábbi linkekre!









A Seres Rezső által írt dal Sarah McLachlan előadásában








Készült egy film 1999-ben, Szomorú vasárnap cimmel. A filmben hallhatjuk a dalt...






Részlet a filmből...




és íme : Billie Holiday előadásában

2013. január 17., csütörtök

Hóesés...





Január közepe van. Ismét hull a hó. Tudom, sok kellemetlenséggel , bajjal jár.

Mégis üdvözlöm a hópelyheket. Nincs szebb ilyenkor, mint a hóval borított

erdő. Ha úgy adódik, hideg van, de ragyog a Nap, csikorog a hó talpunk alatt.

Pirosra csípett arcunkkal, fázós kezünkkel, egy kiadós séta után betérve valahová

leülünk, forró teát vagy forralt bort iszogatunk, meghitten beszélgetünk és máris

megújul a lelkünk, testünk...



Otthon pedig talán kellemes melegben olvasgatunk, zenét hallgatunk.

Időnként szemünk az ablakra téved, kint továbbra is nagy pelyhekben hull a hó.



Milyen szép tud lenni egy pillanatra a világ!






 Hó hull vállamra



Hogy van az milyen tétova
csodálkozás riasztott engem
Megyek zuhogó szédületben
Megyek, és nem tudom hova


Hó hull vállamra Orgona
virága kong mégis időtlen
a decemberi levegőben
a tél a tél káprázata


A zsuppos házacskák sora
a tündökléstől sorra kigyullad
Zúg az éj Bordái sípolnak
mint egy hatalmas orgona


A tél s a téli nyár hada
maga dalol zuzzos füveknek
Azt kéne mondanom szeretlek
és tudom – nem mondom soha


Hát hagyj el Ócska mágia
ez az egész télről tűzvészről
Annyi az igaz az egészből
magam vagyok mint még soha



Bella István





 Hóhullás





Ó, életemnek legszebb percei,

Szent, tiszta percek,

Ha meghalok, még egyszer hulljatok rám,

Pehely pehelyre, zizzenő hullással,

Mint sűrű, csendes téli hóesés.





Üljétek meg a vállam, a fejem:

Kis fehér hangulat-galambok,

S tudjam: ez egyszer nem röpültök el,

S elolvadni sem fogtok már soha,

Nálam, velem maradtok mindörökre.





Emlékeimnek hóesése közben

Így ballagjak a végtelen felé.



Reményik Sándor









Hóhullásban



Hullnak a pelyhek egyre-egyre,

fehér körökben keringőzve,

szempilláidra zuhannak,

elalélnak és meghalnak.



Nézem a pillád lágy ivét,

mint gyönge virágkeritést,

s mögötte azt a kertet,

mely télben is melenget.



Csendes az este, menjél be,

hullongó álom hintsen be,

öröm száll a pelyheken;

hóhullás a szerelem.



Csoóri Sándor






2013. január 12., szombat

A szeretetről...








Gondolatok a szeretetről


- Amint minden rossznak gyökere az önzés, úgy minden jónak gyökere a szeretet. Nélküle a gazdag is szegény, vele a szegény is gazdag.
- Mindig tud adni, akinek a szíve szeretettel van tele. A szeretethez nem kell teli erszény.
- Semmi sem győz meg, csak az igazság, semmi sem ment meg, csak a szeretet.
- Amilyen mértékben növekszik benned a szeretet, olyan mértékben növekszik szépséged, mert a szeretet a lélek szépsége.
- Ha hallgatsz, hallgass szeretetből! Ha beszélsz, beszélj szeretetből! Ha figyelmeztetsz, figyelmeztess szeretetből! Ha megbocsátasz, bocsáss meg szeretetből!



Szent Ágoston





„A szeretet hatalma mérhetetlen, beragyogja a Hold fölötti égboltot, és csillagmagasságokig tör. Aki szeret, mintha égi utakon járna."


Szeretet - a legszebb szó, a legmélyebb tartalommal. Tatiosz megalkotta a klasszikus emberszeretet tanát. Önismeretre és megértésre épülő bölcsessége valamennyiünk szívéhez szól.







Szeretet... Mi is a szeretet? Érzelem...? De valóban érzelem? Ennél több...


A szeretet nem érzelem, hanem cselekvés. A szeretet mindig a másik emberért létezik. Nem azért szereti a másik embert, mert viszont-szeretetet  vár.  Örül a viszont szeretetnek, de nem azért szeret, hogy őt szeressék. A valódi szeretet nem vár a másik szeretetére, már akkor is szeret, amikor a másik ember még nem szeret, és azután is szeret, amikor a másik már nem szeret.
Szeretni annyit jelent: adok, nem pedig kapok.
Adom önmagamat, adom örömöm, bánatom, érdeklődésem, együttérzésem, barátságom, hálám, értelmem...
A szeretet lényege a másik-centrikus gondolkodás és cselekvés.
A szeretet törődő és felelősségteljes. Figyel a másik ember kimondott és kimondatlan igényeire. Szükséges hozzá a másik ember tisztelete.
Akit szeretek, annak tisztában vagyok egyéniségével. Őt szeretem, nem egy illúziót, egy képet, és nem azt, akinek szerintem lennie kéne.
Ehhez pedig ismernem kell őt.
Szent Ágoston mondta, nem lehet valakit szeretni, akit nem ismerek, és nem lehet megismerni valakit, akit nem szeretek. A szeretet lényege, hogy nem függ semmitől. A szeretet elfogadás. A szeretet elfogadja a másikat, ahogy a másik van. Nem akarja megváltoztatni. Megváltoztatni csak önmagunkat lehet. Lehetetlen mások szeretete önmagunk szeretete nélkül. Szeretni azt jelenti, fény és melegség vagyunk a másik számára. Minél inkább szeretünk és odaajándékozzuk magunkat, annál értékesebb lesz életünk.

Hermann Hesse


 







Színház - a szeretetről




Centrál Színház
Budapest, VI. Révay utca 18. 

Brian Clark

 Mégis, kinek az élete?



„Mondjuk, van egy ember, aki olyan biztos az igazában, hogy nem tűr ellentmondást. Ha ez az ember egy béna szobrász, akkor paranoiásnak nevezzük. Ha viszont főorvos az illető, akkor vérprofinak” - mondja Ken Harrison szobrász, aki egy autóbaleset következtében megbénul.


Harrison úgy dönt, nem akar munka, szerelem és cél nélkül tovább élni. Harcba száll az élete és halála fölötti rendelkezés jogáért. Küzdelme az élet szeretetét ébreszti fel bennünk, újra érezzük: élni jó - még akkor is, ha Ken Harrison hozzáteszi: nem minden áron.




 Szeretetkönyv

Színház arról, amire mindannyian szomjazunk. Az előadás nem pusztán őszinte önvallomás, gazdag tanítás, de társkeresés is: a néző szeretetét keresi és szeretni segít. Müller Péter az írja: "A szeretetről beszélni egyedül nem lehet. Csak együtt."
A szeretet a legnagyobb szavunk. Minden örömünk és gondunk mögött ez az egyetlen szó rejlik. Müller Péter szól a szerelemről, a barátságról, a női és a férfisorsról, a párkapcsolatról, a szexualitásról és a magányról, társunk elvesztéséről, a saját lelkünkkel való barátságról, az öregségről, a családról, a gyermeki és az anyai szeretetről, korunk érzelmi zűrzavaráról s az elmúlhatatlan égi szeretetről.






" A nagy szavak nem érnek semmit, 
Elszállnak, mint az őszi szél 
De a szeretet, ha tiszta szívből fakad,
 Elkíséri az embert, amíg él. "

József Attila 



2013. január 1., kedd

Bűvölet versben és zenében...









 Bűvölet







Tavaszi éjszakán gondolj reám

és nyári éjszakán gondolj reám.

És őszi éjszakán gondolj reám

és téli éjszakán gondolj reám.

Ha lennék tőled oly távol talán,

mintha más ország volna a hazám,

ágyad hűs lepedőjén, vánkosán,

hanyattfeküdve, mintha óceán

habja himbálna, lágyan és puhán,

add át magad ott is nekem csupán.



Nappal ne is gondolj rám, úgy becsülj.

Nappal minden fonákjára kerül;

imádjanak, lengjen tömjén körül,

gondolj nappal - búdul vagy élvedül -

elméd mire gondolni kényszerül;

de éjszaka rám gondolj egyedül.



Halld meg a mozdonyfüttyökön is át,

a szélben, mely felhőkkel vív csatát,

hogy vasfogóban vagyok, s csak az ád

megenyhülést, ha miattam reád

oly öröm árad, oly szomorúság,

fájásig nyomod homlokod falát.



A csönd csendjével susogja a szám,

az esővel esengem szaporán,

a hóval, mely szűk szobád ablakán

bedereng s - álmomban, s álmom után,

tavaszi éjszakán gondolj reám

és nyári éjszakán gondolj reám

és őszi éjszakán gondolj reám

és téli éjszakán gondolj reám





Jevgenyij Jevtusenko







"Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek a lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves arca elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk.”