2011. november 30., szerda

Amint a mennyben... Így az adventi időkben...





Az „  Amint a mennyben „  című előadást láttam a kaposvári Csiky Gergely Színházban. 

Egy világhírű karmester, aki   infarktust kap,  elvonul a világ szeme elől. Mégpedig abba a kicsi svéd faluba, ahol gyermekkorát élte. Újra kezdi az életét.  A régi iskola épületébe költözik. A lelkész aki minden újonnan érkezőt meglátogat, tanácsa mellé egy Bibliát és egy hólapátot ad ajándékba,  valamint  kinevezi kántorrá,  így  a karmester némi belső lelki tusa után , a templomi kórus élére áll. A kórus – néhány daloló kedvű , különböző  korosztályú és különböző típusú emberekből tevődik össze - a hét egyik napján tartja a próbákat.





A  karmesterben a faluban élő emberek, még a kórus tagok is,  először egy furcsa figurát látnak, aki nem elégszik meg az egyszerű dalolászással. Óriási lelkesedéssel és figyelemmel veti magát bele a munkába, a hisz a zene megváltó erejében.  Azt szeretné, ha az emberek megtalálnák a zenét, ami  ott rejtőzik bennük, megtalálnák önmagukat. Ehhez különböző, először meghökkentő gyakorlatokat végeztet a kórus tagjaival. Az emberek lassan kinyílnak,  kezdik megismerni magukat. Olyan dolgok szabadulnak fel bennük, ami már talán évek vagy évtizedek óta ott szunnyadt bennük, csak éppen nem volt bátorságuk ahhoz, hogy kimerjék mutatni valódi énjüket. Hogy elmerjék mondani őszintén érzéseiket, gondolataikat.  A karmester szokatlan módszerei azonban visszatetszést keltenek azokban, akik nem járnak ezekre a közös éneklő estékre.   A történések során a lelkész egyre gyanakvóbban viszonyul a kórushoz. Majd a kóruson belül is hamarosan kiütköznek a problémák, a konfliktusok, az ellentétek. 
( Képmutatás, morál, lelkiismeret.)

Rátóti Zoltán  ( a színház új igazgatója egyben ) színész maga játssza el a kívülről érkezett Daniel Dareus karmester szerepét. Kiváló érzékkel, egyszerű eszközökkel vegyíti az elhivatottságot, a zene iránti szeretetet.  És lassan,  ami a faluban történik, az  számára is tanulási folyamat lesz, amiben egyre nagyobb örömmel vesz részt.  Az egykor híres karmester célja és a kórus célja végül találkozik.

Funtek Frigyes rendezése finom,  láthatóan a színészekből építkező.A színpadi látványvilág jól mozgatott, jól átgondolt. A kaposvári társulat színészei mindahányan a maximálisat nyújtották. 

A darabban alkalmazott filmbevágások, a szimbolikus alagút, a narráció jól illeszkedik a darabba.

Talán a befejezés nem volt teljes számomra. A bevágott filmben meghal a főhős, a karmester. Marad a színpadon a kórus, Daniel Dareus nélkül. A szereplők karmester nélkül énekelnek, majd  levonulnak a közönség  köré , mintegy arra buzdítva a nézősereget, hogy együtt folytassák közösen , amit megtanultak. Vagy átadják az itt ülő embereknek, amit ők már megtanultak?

Mégis hiányzik valami itt nekem. Mintha itt megtörne a varázs.  Némi hiányérzetem támadt. Talán valamiféle katarzist kellett volna a befejezés során átélnem? Vagy csak én éreztem így?

A többnyire fiatal közönség tetszéssel fogadta az előadást, megérdemelt vastaps volt a jutalom.

Összességében:  élmény volt, szép élmény, elgondolkodtató előadás,  remek színészi, színházi munka, amit érdemes megnézni.


És egy híres  dal a Kay Pollak által rendezett ( 2004 ( jól sikerült svéd filmből , ami  
    " Hétköznapi mennyország " címen ment a mozikban.
























2011. november 29., kedd

November 30. András napja...



El Greco: Szt.András



A latin Andreas névből származik, mely a görög eredetű Andreiaszból alakult ki.

Jelentése férfi, férfias.

Legfőbb védőszentje a Bibliából ismert András apostol, aki halászember volt, később Jézus tanítványa lett. Oroszország védőszentje, mivel a legenda szerint egészen a Volgáig hirdette az evangéliumot. Néró császár uralkodása idején mártírhalált halt.

Már az Árpád-kortól kezdve a leggyakoribb és legnépszerűbb keresztnevek közé tartozott. Magyarországon több,  mint 100 ezer férfi viseli ezt a nevet első névként.

A magyar királyok közül hárman viselték az András nevet: I. András (1046-1060), II. András (1205-1235) és III. András (1290-1301).

A népszólás szerint "Az András napi hó, vetésnek nem jó." vagyis ha november végéig leesik az első hó, az árt a vetésnek.

A népi hitvilág mágikus erőt tulajdonított, s az adventi idő kezdetével az apostol névünnepe nálunk éppúgy, mint tőlünk nyugatra is a szerelmi jóslás ideje volt. 

Például: a lányok egy pohár vízbe piros almát is tettek, s a poharat az ágy alá tették, majd András napjának reggelén megitták a vizet, megették az almát, majd kiszaladtak az utcára, akit megláttak, az lett a mátkájuk.

Karácsony böjtjéig  kivirágoztatott ággal jósolták meg a lányok, ki lesz a leendő férjük.

 Az ország számos vidékén volt szokásban, hogy a lányok, mikor a fonóházból mentek hazafelé, megrázták a zsúpfedeles házak ereszét, s közben kötényüket alá tartották, Úgy tartották, ha búza esett a köténybe, a lány gazdalegényt, ha rozs, zsellérlegényt kapott férjül. 

A közös jóslások többnyire a fonóban történtek – ólomöntéssel, gombócfőzéssel. A gombócba egy-egy férfinevet rejtettek, amelyik elsőnek jön fel a víz tetejére, az lesz az illető férjének a neve. Az ólomöntésnél az öntvény alakjából a jövendőbeli foglalkozására igyekeztek jósolni.

A moldvai és Gyimes-völgyi magyarok ezen a napon a farkasok ellen megfokhagymázták  az ajtókat, hogy ne vigyék el a jószágot. E célból összekötötték az ollót, mert ha nyitva maradna, a farkasok elvinnék a juhokat. András-napkor kezdődtek a disznóvágások, disznótorok, ezért nevezték disznóölőnek is.

A férfiaknak, így az Andrásnak szóló köszöntőkben, akár férfi, akár gyermek mondta, sok volt a tréfás elem, a hangulatkeltő szándék.

„Valahányat ugrik életében a szarka, / Valahányat billen annak a farka, / Valahány szarkának farktolla tarka, / Oly sokáig tartsa a szerencse marka! / Szívemből kívánom!"

„András napja ma vagyon, / Kotlós tyúk ül a padon, / Ahányat ugrik féllábra, / Annyi áldás szálljon rája! / Nem volna kár felírni a nevét egy tönkre, / Felvinni a Tokaji hegyre, / Onnan lelökni Lökre, / Hogy híre­ neve múljon el örökre! / Isten sokáig éltesse!"

„András napja ma vagyon, / Ugrik a bak a fagyon, / Azért ugrik a fagyon, András nekem pénzt adjon!"

Penyigén szokás volt, hogy András napján kezdődtek a disznóölések. Ilyenkor összejöttek a nagy családok, együtt ünnepeltek, örvendeztek.



2011. november 20., vasárnap

Perzsák...- költészet és zene...


HÁFIZ, SAMSZU'D-DÍN MUHAMMAD

 (1325-1390) Irán legnagyobb lírai költője








FÜRTJEID SÖTÉTLŐ TERHE
Gholám-e masztí

Mámor-nárciszodnak rabja e világ királya mind.
Józanok hogy szomjúhoznak rubinod borára mind!
Nézd, az ibolyák liláznak, menj a kertbe, láthatod:
Fürtjeid sötétlő terhétől borultak gyászba mind.
Illatos szellő elárul téged, engem könnyeim,
Máskülönben titkot tart a szerető s a párja mind.
Nem magam vagyok, ki gázelt zengek rólad, mindenütt
Felzokog e rózsaarcnak ezer csalogánya mind.
Fürtre fürt egymásra omlik, séta közben válladat
Mint a hullám elborítja, nyugtalan csigázva mind.
Allah kertje minket illet - jámbor, kívül tágasabb,
Mert mindig a bűnös az, ki a kegyelmet várja mind.
Menj kocsmákba, bíbor lánggal ott derítsd föl arcodat.
Klastromokban mit keresnél? Ott homályos lárva mind.
Én gyaloglok, míg nyeregben ülnek útitársaim,
Csak te nyújtsd kezed felém s a lépted légyen áldva mind.
Fürtjeidből meg ne szabaduljon Háfiz már soha:
Fogva tartja hullámzó hajadnak selymes szála mind.

( Vas István fordítása )


A SZÉP POHÁRNOK

Látom, amit korom előre vet:
s íly öregen remélni nem merek.
A meddő gondolat s a dőre tett
kétségbe ejt. Nincs már az emberek
közt vigaszom. Boromból lőre lett.
Mit tegyek? Húzzam hulló hajamat?
Az öröm illan és a baj marad.
Szomorúságom mindjárt eltemet.
Jöjj, szép pohárnok és nyújtsd ajkadat,
hadd szürcsölöm mézédes lelkedet.

( Faludy György fordítása )





 Tegnap este a TRAFO-ban lépett fel a legjelentősebb iráni zenészek egyike, Kayhan Kalhor.  Ezúttal egy tradicionális együttest hozott magával, melynek tagjai korunk legkiválóbb perzsa zenészei. Felejthetetlen élményt  nyújtó koncert volt!
 
Kayhan Kalhor, akit világszerte a kamancheh, az iráni hegedű legavatottabb mesterének tartanak, nemcsak a radif (klasszikus perzsa zene) hagyományt, hanem származásából adódóan a kurd zenét is műveli kora gyermekkora óta.



2011. november 16., szerda

Nem félünk a farkastól...





Újra megnéztem E.Albee híres drámájából készült filmet .
Fantasztikus élmény volt!  Ragyogó színészi alakítások!

( Edward Albee, (Amerikai Egyesült Államok, Washington, D.C., 1928. március 12.

Albee Arthur Miller és Tennessee Williams mellett a modern amerikai drámairodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Magyarországon egyik első egyfelvonásosával lett egy csapásra ismert: Bessie Smith halála, (The Death of Bessie Smith; 1960), az abszolút és végleges világsikert pedig a Nem félünk a farkastól (Who's Afraid of Virginia Woolf? 1962) című dráma, és a belőle készült film (Richard Burton és Elizabeth Taylor főszereplésével) hozta meg számára. A darab magyar színházi premierjén Gábor Miklós és Tolnay Klári játszotta a két főszerepet (1967).Wikipédia )


Nem félünk a farkastól
Who's Afraid of Virginia Woolf?

amerikai filmdráma
 1966

( A modern amerikai dráma prominens képviselőjének legtöbbet játszott darabja Edward Albee Nem félünk a farkastól című műve. A mű eredeti címe (Who is afraid of Virginia Woolf?) egy szójátékkal egyszerre utal az ismert mondásra és az öngyilkosságba menekülő angol írónőre. )


Elizabeth Taylor és Richard Burton hibátlan párost alkot, mint Martha és George. 
Taylor ezzel az alakítással nyerte el második Oscar-díját (valamint a New York-i Filmkritikusok, az Amerikai Kritikusok Szövetsége és a Brit Filmakadémia legjobb női főszereplőnek járó díját), Burton pedig méltó partnere volt az érzelmileg kiégett férj szerepében.
A kegyetlen házasok útjába kerülő fiatal párost megszemélyesítő George Segal és a legjobb női epizódszereplőnek járó Oscar-díjjal kitüntetett Sandy Dennis szintén telitalálat. A film összesen öt Oscar-díjat nyert.

Szereplők:

Elizabeth Taylor, Richard Burton, George Segal, Sandy Dennis

Rendező: Mike Nichols
Forgatókönyv: Ernest Lehman
Eredeti történet: Edward Albee
Zene: Alex North


A történet időtartama mindössze egyetlen hosszú éjszakát ölel fel. George és Martha, a helyi egyetemen tanító pár egy bankett után felhívják magukhoz fiatal kollégájukat, Nicket, és feleségét Honey-t.  A jókedvű italozgatásnak induló este azonban szépen fokozatosan ellentétes irányt vesz: elhallgatott titkok, mély sérelmek kerülnek napvilágra, melyek évekig, évtizedekig fojtottak magukba, és most egyszerre törnek elő.

Albee a modern civilizáció embertípusát tárja elénk a négy szereplő karakterével, akik mindannyian saját társadalmuk konvenvencióinak és előítéleteinek foglyai. Hamis minden, ami körülveszi őket - és miután lerombolnak mindent, csak akkor döbbennek rá, hogy valójában mennyire magányosak.  

Érdemes megnézni !


2011. november 14., hétfő

Mától hivatalosan is...




1844 . november 13. 

Ezen a napon tették a magyart államnyelvvé .


Magyarul mintegy tizennégy-tizenöt millióan beszélnek a Földön. Európában a tizenkettedik helyen vagyunk. A kilencvenes évek adatai szerint a világ egyetemein huszonhárom országban, hetvennyolc egyetemen oktatják a magyar nyelvet. A 18. század végén Herder azt jövendölte, hogy a szláv, német és román nyelvek közé ékelődött magyar ki fog veszni a világból. Kosztolányi Dezső, a több nyelven értő költő és író egy bő évszázaddal később így válaszolt erre: „Veszedelmes dolog jósolgatni, azonban mi már megszoktuk az ilyen haláljóslatokat is, s bizonyos edzettséggel nézünk vele farkasszemet. Parasztjaink azt tartják, hogy akinek holt hírét költik, az sokáig él. Úgy látszik, ez a népekre és nyelvekre is áll…”


Néhány gondolat a magyar nyelvről:

Nemes Nagy Ágnes:

Anyanyelv

          ( részlet )           

De hát miért is van annyiféle nyelv a világon? A költő csak néz és csodálkozik. Nem, nem gondol a nyelvek kialakulásának oly homályos őstörténetére (vagy élettanára? lélektanára, filozófiájára?), csak a saját mesterségére gondol. Hiszen ő – a versíró – érzi legerősebben a nyelvvel élők között egy-egy kifejezés másképp-nem-lehet-jét, mozdíthatatlan evidenciáját, szavakba horgonyzottságát. Mindig újra kínos tapasztalat rájönnie, hogy a költői evidencia anyanyelvi határig tart. Mért is hívhatják az asztalt table-nak, ha asztalnak hívják? Mért hívhatják másképp a hattyút, a vért, a jobbra csavaró borkősavat? Hány nyelv férhet el az emberiség tudatában? Vagy ne kérdezzük ezt? Ne kérdezzük, hogy hány angyal férhet el egy tű hegyén?


Reményik Sándor


Az ige


Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek,
És áhítattal ejtsétek a szót,
A nyelv ma néktek végső menedéktek,
A nyelv ma tündérvár és katakomba,
Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek!

E drága nyelvet porrá ne törjétek,
Ne nyúljon hozzá avatatlanul
Senki: ne szaggassátok szirmait
A rózsafának, mely hóban virul.
Úgy beszéljen ma ki-ki magyarul,
Mintha imádkozna,
Mintha aranyat, tömjént, myrrhát hozna!

És aki költő, az legyen király,
És pap, és próféta és soha más,
Nem illik daróc főpapi talárhoz,
S királyi nyelvhez koldus-dadogás.

Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek,
Vigyázzatok: a nyelv ma szent kehely,
Ki borát issza: Élet borát issza,
Előre néz s csak néha-néha vissza -,
S a kelyhet többé nem engedi el!



Kosztolányi Dezső:

Lélek és nyelv

(részlet)


Csak az anyanyelvvel nem lehet soha jóllakni, csak attól nem kapunk soha csömört, csak azt fogadjuk magunkba korlátlanul úgy, hogy minden szemerjét azonnal vérré változtatjuk. A többi nyelvből kisebb-nagyobb adagot bírunk el, mint az orvosságból. Ami túl van ezen az adagon, az már nem gyógyít: mérgezést okoz.


Sütő András:

Anyám könnyű álmot ígér

(részlet)

A magyar irodalomba tévedve föl kellett figyelnem valóságos helyzetemre, miszerint nem erdőbe, hanem bokorba születtem, az anyanyelv diribdarabjai közé, ahol minden, amiből a legkisebb költőnek is föl kellene ruházkodnia: csupa maradvány, foltnak való, szalagvég, elhullajtott kacat. Téli estéken Arany Toldija tartott ébren, azzal a döbbenettel, mint mikor a szilvafáról a hátamra esve, szavamat vesztettem. Nem ismerjük a nyelvünket! – kezdett sajogni bennem a felismerés, végét vetvén az iskolai dolgozatírás boldogságának. A világ teremtésének bibliai homálya vett körül és a bizonytalanság: a vásár végére születtem-e vagy az elejére?




2011. november 11., péntek

Szent Márton napja közeledik...

Szent Márton szobor



A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben egy római tribunus (elöljáró) fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Misszionáriusként sok jót cselekedett. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A monda szerint mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét. Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat.

Márton tisztelete halála után gyorsan terjedt. A tours-i zsinat 461-ben ünnepet rendelt el az emlékére és a sírja fölött 476-ban bazilikát építettek. A bazilika 997-ben leégett, a 11. században építették újjá. Holttestét ereklyeként tisztelik, 1454-ben arany ereklyetartót készítettek számára. 1526-ban a hugenották kifosztották a templomot, az ereklyék megsemmisültek, csak néhány csontot sikerült megmenteni. A francia forradalom idejében ismét kifosztották a templomot, de az ereklyéknek nem esett bántódásuk; később, 1795-ben új ereklyetartóba helyezték őket. A bazilikát hamarosan lerombolták, és az ereklyéket ideiglenesen egy székesegyházban helyezték el. A sír felett 1863-ban emlékművet emeltek, az új bazilikát 1886–1902-ig építették, a sír a bazilika kriptájába került. Az ereklyék a Saint-Gatien katedrális-ban, a tours-i Szent Márton-bazilikában és a kisebb koponyacsont a szombathelyi székesegyházban találhatóak.
Szent Márton Franciaország védőszentje.

A Márton-napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Akkoriban ez inkább azzal volt kapcsolatba hozható, hogy Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a népszokás ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat, kezdetét vette a természet téli pihenő időszaka. A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. E napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat. Ám e szokás gyökerei is mélyebbre, az aratási időszak végén álló pogány állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, amelyeket a kereszténység így vett át.


Programok országszerte lesznek.

Többek között : Ópusztaszeren: Márton-napi libator most szombaton! Szombathely, Páty, Budaőrs, Pannonhalma és még sorolhatnám.


Íme néhány recept erre az alkalomra!







Sült libacomb és – mell

Hozzávalók:

2 libacomb + 1 libamell
4-5 gerezd fokhagyma
őrölt bors
2 vöröshagyma

A combokat és a mellet megmossuk, leszárogatjuk, majd a vastagabb húsrészeknél bevagdossuk, és a vékony csíkokra hasogatott fokhagymával megtűzdeljük. Bőrös oldalát beirdaljuk, majd megsózzuk, borssal meghintjük.

Egy olyan edényben, amit a sütőbe is tehetünk, a megtisztított, finomra vágott hagymát a libazsíron üvegesre pirítjuk.

A húsokat belerakjuk, egy kevés vizet öntünk alá, majd a 220 °C-ra előmelegített sütőbe toljuk (légkeveréses sütőben 200 °C), és saját kisülő zsírjával gyakran locsolgatva ropogósra sütjük. Párolt káposztával és sült burgonyával kínáljuk.


Konyakos libatepertőkrém

Hozzávalók:

2 közepes, héjában főtt burgonya
2 kemény tojás
1 vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
25 dkg libatepertő
2 evőkanál tejföl
1 kávéskanál mustár
Só, őrölt bors
1 kupica konyak

A burgonyát, a kemény tojásokat, a vörös- meg a fokhagymával megtisztítjuk, és a tepertővel finomra daráljuk.

A tejföllel, a mustárral, a konyakkal ízesítjük, megsózzuk, megborsozzuk, és jól összekeverjük.

Kenyérre kenve, nyáron paprikával, paradicsommal, télen savanyú káposztával, karikára vágott hagymával tálaljuk.

[Forrás: Magyar Konyha, 30. évf. 2006.11. sz.]


Ludaskása sült paprikával

Hozzávalók (10 személyre):

2 liba apróléka (nyak, hát,far, láb, szárny)
1 kg rízs
4 sárgarépa
2 petrezselyemgyökér
20 dkg gomba
2 vöröshagyma
20 dkg zsír
1 kávéskanál őrölt bors
1 csokor petrezselyem zöld
5 dkg só
20 zöldpaprika

Az aprólékot feldaraboljuk és hideg vízben feltesszük főzni. A zöldségeket karikára vágjuk, s miután a hús megpuhult, hozzáadjuk. Zsíron üvegesre pároljuk az apróra vágott hagymát, petrezselymet, a gombát, és a rizst. Mindezt fölengedjük a félig megpuhult aprólékkal együtt. Sózzuk, és fedő alatt puhára pároljuk, majd összekeverjük az aprólékkal és meghintjük törött borssal.

A paprikát sütjük, közben forgatjuk. Ha kész hideg vízbe tesszük, és lehúzzuk a hártyáját. Ecetes, cukros, sós vízben átforgatjuk, állni hagyjuk, lecsöpögtetjük és olajjal meglocsolva tálaljuk a ludaskása mellé.

[Forrás: Ambrus Gizella- Kútvölgyi Mihály: Ízes Erdély. Budapest, Timp Kiadó, 2005.]