2010. november 29., hétfő

Márai: A gyertyák csonkig égnek...



 Elgondolkodtató, szép és szomorú....






















Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
( Helikon Kiadó )

Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélgetik az éjszakát. Egyikük annak idején elárulta barátját, örökre tönkretette az életét. Márai regényében a barátság, hűség és árulás, egy világrend széthullásának kérdését járja körül.



Advent...





A latin eredetű szó (adventus) megérkezést jelent. A Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés időszaka.

Egyes elméletek szerint Advent négy hete a Krisztus eljövetele előtti négyezer éves sötétséget szimbolizálja. Ennek az elméletnek nincs igazolása a liturgiában.


Az adventi koszorú hagyományának első nyomait a néprajzkutatók északon, a Keleti-tenger partvidékén és szigetvilágában találták meg. Fűzfavesszőből koszorút fontak és örökzöldet csavartak köré.

A valódi adventi koszorú készítése a 19. században jött divatba. Egy hamburgi lelkész otthonába egy hatalmas fenyőkoszorút erősített a mennyezetre, melyen 24 gyertya volt, minden adventi napra egy-egy. Később az egyszerűség kedvéért csak négy gyetyát helyeztek el a koszorún. Minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtottak meg. A gyertyákat vörös és aranyszalagokkal díszítették, az élet és fény jelképével.

Az advent az ünnepekre való ráhangolódás, a készülődés ideje.









Advent angyalai








Az első vasárnap angyala 

Négy héttel karácsony előtt valami nagyon fontos dolog történik: egy angyal kék köpenybe öltözve leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az emberekhez. A legtöbb ember ezt észre sem veszi, mert túlságosan el van foglalva mással. De azok, akik jól figyelnek, meghallják a hangját. Ma van az első napja, hogy az angyal először szól, s keresni kezdik azokat, akik meg tudják és meg akarják hallgatni őt.





A második vasárnap angyala

A második adventi vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a mennyekből, kezében egy nagy serleget hoz. Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe. De mit tegyen a serlegbe? Játékot? Ajándékot? Törékeny, finom szövésű ez a serleg, a Nap sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. Az angyal észrevétlen végigmegy a világ összes házán és lakásán, mert valamit keres. Tiszta szeretetet minden ember szívében. Ezt a szeretetet teszi a serlegébe, s viszi majd vissza a mennybe. Mindazok, akik a mennyben élnek, fogják ezt a szeretetet, s fényt készítenek belőle a csillagoknak. Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra.





A harmadik vasárnap angyala

Advent harmadik vasárnapján egy fehér ragyogó angyal jön le a földre. Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakik a szívében, s megérinti fénysugarával. Azután a fény ragyogni kezd az emberek szemében, s elér a kezükhöz, lábukhoz és egész testükhöz. Így még az, aki a legszegényebb, legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, s megszállja a béke, a tiszta szeretet és a boldogság érzése.



A negyedik vasárnap angyala

A karácsony előtti utolsó vasárnap egy nagy, lila lepelbe öltözött angyal jelenik meg a mennybolton, és járja be az egész Földet. Kezében lantot tart, és azt pengeti. Közben szépen énekel hozzá. Ahhoz, hogy meghallhassuk, jól kell figyelnünk, s szívünknek tisztának kell lennie. A béke dalát énekli. Sok kis angyal kíséri, s együtt énekelnek. Daluktól valamennyi mag, amely a földben szunnyad, felébred, így lesz majd új élet tavasszal a Földön.




2010. november 23., kedd

Törőcsik Mari - ma 75 éves !















 Körhinta ( Soós Imrével )


                                 
Törőcsik Mari

 Azt hiszem nincs olyan magyar ember, aki nem ismerné őt. Ne hallott volna felőle. Most ünnepelte 75. születésnapját. A Magyar Televízió is megemlékezett róla. Vasárnap, november 21-én kora délután a Hogy volt?! című műsorban pályatársai, tanítványai, barátai és a művésznő "prágai testvére", az Oscar-díjas rendező, Jirí Menzel köszöntötte . Ma pedig este az m1-en levetítik a Házasságból elégséges című 1961-es vígjátékot, amelyben az akkor 26 éves fiatal színésznő első férjével, Bodrogi Gyulával játszik.

  Élvezet volt látni,  hallgatni,  ahogy a világ legegyszerűbb, legtermészetesebb módján mesélt élete különböző pillanatairól.
 Mint tudjuk,    karrierje során megszámlálhatatlanul sok filmben játszott, még ennél is több színházi szerepet kapott és rengeteg kitüntetést, díjat, elismerést. Legendás színésznő, színészlegenda.

Törőcsik Mari (Pély, 1935. november 23.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő.

1954 és 1958 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendéke volt. 1958 és 1979 között a budapesti Nemzeti Színházban játszott. 1979 és 1980 között ő volt a győri Kisfaludy Színház (jelenlegi nevén Győri Nemzeti Színház) művészeti vezetője. Ezután 1980 és 1990 között a Mafilm színtársulatának, 1990 és 1993 között a szolnoki Szigligeti Színháznak volt a tagja. A Művész Színház után 1993-1994-ben ő volt a Thália Színház igazgatója. Több alkalommal vendégszerepelt a budapesti Katona József Színházban.

1989 és 1992 között a Magyar Színészkamara elnöke volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán docensként tanított. 2002 óta a Nemzeti Színház tagja.

Első férje Bodrogi Gyula volt, második férje Maár Gyula rendező.

2008. október 16-án egy vizsgálat nyomán lett rosszul, kórházba szállították, ahol napokig küzdöttek az életéért, mert keringése minden igyekezet ellenére összeomlott és kómába esett. Napokig gépek segítették szervezetének működését, de visszatért a tudata, gyógyulni kezdett.














Néhány fontosabb díja:


1976 - Cannes-i Arany pálma-díj,
1971 - Chicagoi filmfesztivál legjobb női alakítás díja,
1972 - Karlovy Vary-i Filmfesztivál legjobb alakítás díja,
1977 - Taormina,
1989 - Magyar Művészetért-díj,
1991 - Országos Színházi Találkozó legjobb női alakítás díja,
1993 - Déryné-díj,
1997 - Salernói 50. Nemzetközi Filmfesztivál legjobb női alakítás díja,
1997 - Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában
E mellett kétszeres Jászai-Mari díjas (1964, 1969), Kossuth-díjas (1973), Érdemes- művész (1971)
Madridi Nemzetközi Filmfesztivál legjobb női alakítás díja (1997)
Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje

És mindezeken felül itthon és külföldön is többszörösen elismerték egész munkásságát. Életműdíjat kapott 1971-ben Sorrentoban, 1978 -ban Karlovy Vary-ban, 1983 - ban Cannes-ban Mandragora-díj és 1994 - ben a Magyar Filmszemlén.

Nyugodtan mondhatjuk, 
hogy az elmúlt ötven év egyik legnagyobb színésznője.

2010. november 22., hétfő

Lev Tolsztoj


Lev Tolsztoj halálának 100.évfordulója volt november 20-án


Lev Nyikolajevics Tolsztoj, (Лев Николаевич Толстой) (1828. szeptember 9. – 1910. november 20.) Az orosz irodalom és a világirodalom egyik legnagyobb alkotója, „legragyogóbb lángelméje”  a realista orosz próza mestere.

Minden idők egyik legnagyobb regényírójának tekintik a Háború és béke, valamint az Anna Karenina című művei miatt, melyeknek középpontjában az orosz élet realista ábrázolása áll.


Művei

    * Gyermekkor (Детство) (1852)
    * Kamaszkor (Отрочество) (1854) (magyarul „Serdülőkor” címmel is megjelent)
    * Szevasztopoli elbeszélések (Севастопольские рассказы) (1855-1856)
          o Szevasztopol december havában (Севастополь в декабре месяце)
          o Szevasztopol májusban (Севастополь в мае)
          o Szevasztopol 1855 augusztusában (Севастополь в августе 1855 года)
    * Ifjúság (1857)
    * Három halott (1859)
    * Polikuska (1861)
    * Kozákok (1863)
    * Háború és béke (Война и мир) (1863-1869)
    * Anna Karenina (Анна Каренина) (1873-1877)
    * Ivan Iljics halála (Смерть Ивана Ильича) (1886)
    * A sötétség hatalma (1886)
    * A Kreutzer-szonáta (Крейцерова соната) (1889)
    * Feltámadás (Воскресение) (1889-1899)





 Idézetek a Háború és béke c. regényéből

Ha az ebéd célja a táplálkozás, a házasság célja pedig a család, az egész kérdést csakis azzal lehet megoldani, hogy ne együnk többet, mint amennyit a gyomrunk meg tud emészteni, és ne legyen több feleségünk vagy férjünk, mint amennyi a családhoz szükséges, vagyis - egy.
        


A hatalom a tömegek akaratának az összessége, amely a tömegek kifejezett vagy hallgatólagos beleegyezésével megválasztott kormányférfiakra száll át.
    


Szélcsendes, nyugodt időben minden főhivatalnok azt hiszi, hogy a hatáskörébe tartozó népességet csakis az ő erőfeszítései tartják mozgásban, és minden főhivatalnok éppen nélkülözhetetlenségének e tudatában látja fáradozásának, erőfeszítéseinek legjobb jutalmát. Világos, hogy mindaddig, amíg nyugodt a történelem tengere, a főhivatalnok, aki korhadt ladikját a nép hajójához csáklyázza - tehát őt mozgatják -, szükségképpen úgy érzi, hogy az ő erőfeszítése mozgatja a hajót, amelybe belekapaszkodott. De támadjon csak vihar, háborogjon csak a tenger, mozduljon csak meg maga a hajó, akkor már nem lehet tévedni. A hatalmas hajó megy a maga útján, mindentől függetlenül, a csáklya már nem éri el az útnak eredt hajót, és a főhivatalnok - az erő forrása, a hatalom birtokosa helyett immár csak jelentéktelen, haszontalan és gyenge ember.
           

Ha emberi szeretettel szeretünk, a szeretetből könnyen átcsapunk a gyűlöletbe; de az isteni szeretet nem változhat meg. Semmi sem olthatja ki, még a halál sem. Ez a lélek lényege.


 Az Anna Karenina c. regényéből

Ahhoz, hogy a házaséletben kezdeni lehessen valamit, a házastársak közt vagy teljes meghasonlásra, vagy szerelmes egyetértésre van szükség. Ha a házastársak viszonya bizonytalan, sem így, sem úgy nem lehet semmihez kezdeni. Sok család éveken át ott marad a régi helyén, amelyiktől mind a két házastárs megcsömörlött, csak mert sem teljes meghasonlás, sem teljes egyetértés nincs köztük.




2010. november 19., péntek

Udvardi Erzsébet festőművésznő...

 Három királyok


Olvasom, hogy a Magyar Posta ebben az évben is ünnepi bélyegsorozat kibocsátásával köszönti a Karácsonyt. Idén a győri Prohászka Ottokár Orsolyita Közoktatási Központ kápolnájának oltárképe, Udvardi Erzsébet festőművész Három Királyok című alkotásának két részlete került a bélyegekre.

Jó néhány éve Keszthelyen jártamban láthattam Udvardi Erzsébet kiállítását, ott álltam megbabonázottan (fény) képei előtt. Így örülök a fenti hírnek.

















Angyal virággal


Udvardi Erzsébet (Baja, 1929. december 27.) Kossuth-díjas magyar festőművésznő.

Szülővárosában Rudnay Gyulától tanult festeni, majd Budapesten elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát, ahol Bernáth Aurél, Domanovszky Endre, Fónyi Géza és Hincz Gyula voltak a mesterei. 1955 óta kiállító művész. 1961-ben elnyerte a Derkovits-ösztöndíjat.

1958-tól a Balaton mellett, Badacsonytomajban telepedett le, fő ihlető forrása a környező táj, melyről tájképeit és életképeit festette kezdetben posztimpresszionista stílusban, később már a táj és a környezet hangulatait igyekezett megragadni, összefoglalni expresszív szürrealista stílusú festményeken.















Csendélet


Foglalkoztatták őt a biblikus témák, a szentek élete. Köztéri művei gyakran templomokat, kápolnákat, kegyhelyeket díszítenek. 1984-ben ő vállalkozott arra, hogy a tapolcai Szentkút tönkrement Madonnája helyett új Madonnát fessen. S megfestette úgy a témát, ahogyan az a laikus hívők képzeletében megjelenik. Egyszerre tiszteli a festészet tárgyát és a befogadót is.

Főleg hazai tárlatokon szerepelt és szerepel folyamatosan, de mind egyéni, mind csoportos kiállítások során bemutatkozott külföldön is (Bécs, Bécsújhely, Boston, Köln, egyéni), (Velence, Párizs, Spoleto, Újdelhi, Lublin, csoportos).

Műveit számos közgyűjtemény őrzi, köztük a Magyar Nemzeti Galéria; Keresztény Múzeum, Esztergom; Magyar Tudományos Akadémia; a szolnoki Damjanich János Múzeum; a székesfehérvári Szent István Király Múzeum.


















 Szent István


Díjak, elismerések

Munkácsy-díj (1969)
Érdemes művész (1975)
Baja díszpolgára (1998)
Kossuth-díj (1999)

( Wikipédia)




2010. november 17., szerda

Két szép vers Bella Istvántól







Gyönyörűen

Ha szeretni akarsz, bejöhetsz,
számodra örökre nyitva vagyok,
megnézheted a szívemet,
nem kezdte ki a mosolyod.

Felhúzhatod a kezemet,
mezítelen bőröd alá
felöltheted életemet,
lámpaernyőd leszek akár.

Kinyithatod a vállamat,
nyarak lógnak benne, minden ruhád,
tüdőm tükrében lásd magad,
halj meg, hogy szépséged meg ne utáld.

És már semmit se akarok,
csak szólni, szeretni, megnyugodni,
s gyönyörűen, mint egy halott,
nyílt szemedben késként forogni.





És szólt a szó



És szólt a hegy:
– Ha alvó kő leszek,
hogy felébredjek,
kezedbe veszel-e?

És szólt a Nap:
– Ha már nappal leszek,
hogy megvirradjak, szemed
fölnyitod-e?

S a csillag szólt:
– Ha már csak fény leszek,
szemhéjad alá, látni
elrejtesz-e?

És szólt a tó:
– Ha tűz gyöngye leszek,
egy fűszál sóhajában
meghallasz-e?

És szólt a szó:
– Ha kucorgó fény leszek,
a szájad szélén, hogy megláss,
egyetlenegyszer kimondasz-e?!







Pink Martini

Kedvelem ezt a zenét...


Kik is ők?


Pink Martini

Az 1994-ben alakult Pink Martini nevét 1997-ben ismerhette meg a világ, amikor a különböző stílusokat ügyesen ötvöző portlandi együttes bemutatkozó lemeze, a Sympathique megjelent. Az albumon szereplő három saját szerzemény egyike, a refrénje révén „Je ne veux pas travailler”-ként elhíresült címadó szám bolondos dallamával hatalmas slágerré ért, Franciaországban például az év dalának is választották (a zenekart pedig az év felfedezettjének). Bár a Pink Martininek egyértelműen ez a legismertebb száma, azért stílusos feldolgozásai (az Amado Mio, a No Hay Problema, a Brazil vagy a Donde Estas, Yolanda?) is gyakran hallhatók a rádiókban, tévéreklámokban és persze a szórakozóhelyeken.

A két alapító, a zongorista Thomas Lauderdale és az énekes-díva China Forbes olyan mixtúrát álmodott meg, amiben a dzsessz, a klasszikus hollywoodi filmzenék, az easy listening, a latin, balkáni és kortárs elemek jól megférnek egymással, és könnyen befogadható, szerethető egésszé állnak össze. Ennek létrehozásában minimum tíz zenésztárs van segítségükre, mely adat akkor válik érdekessé, ha figyelembe vesszük, hogy a zenekar gyakorlatilag folyamatosan úton van, különböző vég nélküli turnékon. Jártak európai, ázsiai és arab országokban is, és ezek az utazások természetesen nyomot hagytak a későbbi számaikon is. 2004-ben megjelent második, a zömében már saját szerzeményeket tartalmazó Hang On Little Tomato például olasz és horvát szövegű dalt is tartalmazott, a Hey Eugene! című friss nagylemezen pedig angol, francia, spanyol, arab és japán nyelven szólalnak meg a számok. A színvonal eléri a megszokott magasságot, néha meg is haladja (például a legendás amerikai dzsesszénekessel, Little Jimmy Scott-tal közös duetté átdolgozott Tea For Two-ban), és összességében szórakoztatóbb, finomabb is ez az anyag, mint az előző korong volt. A lemezre felkerült új verzióban a Syracuse című Henri Salvador-feldolgozás is, amit korábban a Pink Martini vendégszereplésével készült 2004-es Dimitri From Paris-albumon hallhattunk. A Dosvedanya Mio Bombino már címében is elég vicces, de az orosz és latin motívumok eme keverékét tényleg hallani kell. A címadó tétel, a Hey Eugene laza szemrehányás egy faszinak, aki egy New York-i házibuliban elkérte az énekesnő számát (miután Rufus Wainwright zenéjére táncoltak és csókolóztak), de aztán sosem hívta fel. Az ilyen meg is érdemli, hogy számot írjanak róla! Mi magyarok pedig, így a harmadik lemez után, már igazán megérdemelnénk egy élő Pink Martini-koncertet.

( www.est.hu oldalról)

2010. november 14., vasárnap

Volt egyszer egy Zsolnai Hédi...




Zsolnai Hédi. Zirner Hedvig (Budapest, 1924. november 29. – München, 2004. december 19.) magyar táncdalénekesnő, színésznő.

Első énekes szerepét 1935-ben, az Édes mostoha című filmben kapta az akkor még mindössze tizenegy éves Zirner Hedvig. Énekesi pályája azonban igazán csak a II. világháború után kezdődött, miután a Zeneművész Szövetségnél vizsgát tett. Elegáns előadói stílusa, szép hangja főként szentimentális, érzelmes slágerekben érvényesült; hasonlóan kortársaihoz: Ákos Stefihez vagy Hollós Ilonához. 1955-től a Budapesti Varieté, 1964-től a Vidám Színpad tagja, de a hatvanas években vendégszerepelt számos nyugat-európai országban is.

1977-ben Münchenbe disszidált, ott élt 2004. december 19-én bekövetkezett haláláig. Utolsó éveiben már mint írónő is működött: Johanna a kocsmában című regénye önéletrajzi ihletettségű.






Közzétette:

2010. november 12., péntek

A csicsókáról ( Sem zene, sem vers, sem könyv, csak egy nagyon egészséges gumó...


 Kint jártam a piacon és ráakadtam erre a nagyon egészséges növényre. Vettem és ettem is. Nyersen is fogyasztható.

A csicsóka (Helianthus tuberosus) a fészkesek családjába tartozó gumós évelő, gyógynövény. Észak-Amerikából a 17. század elején került Európába.

Közeli rokonságban áll a napraforgóval. Tavasszal akár össze is lehet őket téveszteni, de később már nem, mert a csicsóka sárga virágai a napraforgóéhoz képest kicsinyek, és jóval később, augusztus elején nyílnak. A növény szára, (azonos talajviszonyok között), a napraforgóénál vékonyabb, és magasabb, akár 3 m magasra is megnő. Magot a csicsóka virága nem érlel, ezért a gumók elültetésével szaporítják.

Gumói, amelyek megvastagodott szárképletek, nem közvetlenül a tövön, hanem 5–20 cm hosszú gyökérrészen találhatók, ezért nagyobb területen helyezkednek el. Ez az oka, hogy nehéz valamennyi gumót felszedni a fészekből! Héjuk színe lehet fehér, vagy sárga, de leggyakrabban olyan színű, mint a rózsaburgonyáé. A gumók húsa hófehér. Felszínük ripacsos, barázdált, összetett, nehezen tisztítható.


A csicsóka a nyirkos, üde talajokat kedveli, ahol a talajvíz szintje fél méternél mélyebben van, de a leggyengébb talajokon is megél. Megterem a sekély termőrétegű, kötött, sőt a futóhomok talajú területeken is. Első ültetése úgy történik, mint a burgonyáé. Kataszteri holdanként 5-6 mázsa vetőgumó szükséges. Tavaszra megfogasolják vagy 1-2-szer megkapálják. Ha már több év óta van egy helyen, akkor célszerű megtrágyázni. Gumója a fagy iránt érzéketlen, ezért ősszel nem szedik ki, hanem egyszerre csak annyit, amennyi pár napi felhasználásra elégséges. A szárát ősszel levágják és juhokkal etetik fel. Gumótermése kataszteri holdanként 70-150 mázsa. Éghajlat és talaj iránt csekély igényű. Az egyszer elvetett csicsóka szinte kiirthatatlan, ezért forgón kívül termelik.




A csicsóka fontos diabetikus alapanyag lehet, íze is hasonlít a burgonyáéhoz, de annál jóval édesebb. A 20-28% szárazanyagot tartalmazó gumókban 14-16% inulin és polifruktozánok (levulóz, szinantrin) vannak. Az ezekből keletkező fruktóz (gyümölcscukor) könnyebben és gyorsabban emészthető a répacukornál. A fruktózt a cukorbetegségben szenvedők szervezete a vércukorszint emelkedése nélkül hasznosítja.

A csicsókagumónak a burgonyánál 5-6-szor nagyobb rosttartalma gátolja az egyéb szénhidrátok és hízlaló tápanyagok felszívódását, fokozza laktató hatását, és meggátolja a székrekedés kialakulását. Kedvező biológiai adottságait pedig fokozza a kálium, kalcium, magnézium, foszfor és cink ásványianyag-tartalma, a béta-karotin-, B1–, B2-vitamin, niacin-, és C-vitamin-tartalma. Életfontosságú aminosavként: lizin, arginin, hisztidin, cisztin, triptofán, aszparagin található benne. Növényspecifikus anyagai: kolin, betain, szaponin, quercimeritrin. Gumói főleg inulint tartalmaznak, keményítőt csak csekély mennyiségben.

Ezt a nálunk méltánytalanul mellőzött gumós zöldséget a nagyvilág elegáns éttermeiben gyakran homár, libamáj, szarvasgomba, nemes tengeri halak, fésűkagyló és más drága ételek társaságában tálalják.

Csak fantázia kérdése, mert szinte minden alapanyagunkkal harmonizál. Fogyaszthatjuk nyersen, salátákban, párolhatjuk, főzhetünk belőle szószokat, kifacsart levéből kitűnő turmixital készíthető – naranccsal, citrommal, mézzel, almával, de köretként csicsókalepényt készítenek, és kelbimbóhoz, csirkéhez adják.

Gyógyhatása
A csicsóka fő hatóanyaga az inulin növényi rostanyag, amely képessé teszi a szervezetet arra, hogy öngyógyító tevékenységének maximumát érje el. A leggazdagabb inulinforrás eddigi ismereteink szerint a már a Bibliában is említett csicsóka. Az inulin vízben oldódó nagyméretű rost, amely a bélben sértetlen marad, s így magához vonzza a jó baktériumokat a táplálkozásra. A káros bélflóra tagjai számára viszont az inulin a szaporodást és táplálkozást illetően közömbös. A rossz hatású Clostridium perfringens és sok egyéb káros baktérium inkább a finomított cukor bomlástermékein élnek.


A gyermekkori élelmiszer-allergiák esetében megállapították, hogy szinte kivétel nélkül a Lactobacillus, az Acidophilus és a Bifidobacteria törzsek lecsökkent számával egyidejű Enterobacteriaceae család túlfejlődése a kiváltó ok. Bélflórát helyreállító beavatkozásként müzlibe vagy gyümölcsléhez adagolt inulinnal az élelmiszer-allergia megszüntethető.




Szív- és érrendszeri betegségek

A koleszterin- és trigliceridcsökkentő hatás elérésének egyik hatékony módja szerint 1-2 evőkanál csicsókaport keverjünk 1-1,5 dl narancsdzsúszba.
Fokozottabb trigliceridképződést segítő hatása a vér szabad zsírsavtartalmának csökkenésével járhat együtt. Ezzel a trigliceridértékek javulnak, amely kedvező szív- és érrendszeri hatást eredményez. A rendszeres csicsókafogyasztással csökkenthető a vér húgysavszintje, így a túltáplálkozásból eredő elhízás, vesekő, köszvény, hipertónia, szívkoszorúér-betegségek megelőzésében kiemelkedő jelentőségű táplálékunk a csicsóka és az abból készült termékek.

Mellrák

Az étrendbe építhető inulin fogyasztása rizikómentes, és könnyedén alkalmazható a rákterápiában. A rákellenes hatás a Lactobacillus béta-glucuronidáz-gátlásán alapul. A béta-glucuronidáz a székletben található enzim a szervezet detoxikáló tevékenységét gátolja abban, hogy az ösztrogén egy kevésbé aktív, illetve kevésbé toxikus formában estriollá alakuljon át. Az ösztrogén toxikus formája ugyanis a mellrák rizikóját növeli. Az inulin a bélflóra normalizálása útján az ösztrogén legtoxikusabb formáját kiiktatja.

Cukorbetegség és elhízás

Cukorbetegség esetében az inulin mint szénhidrát-energiaforrás azért jelentős, mert a vércukorszintet tartós fogyasztás esetén sem emeli. Az inulin metabolizációjához nincs szükség inzulinra, sőt az inzulinfüggőséget is csökkenti, s a vércukorszint beállítását megkönnyíti.
A csicsókagumó fogyasztása azért is előnyös a mai, elhízáson alapuló népbetegségek megelőzésében, mert az inulin molekulahosszúsága miatt nem reszorbeálódik, emberben pedig (az inulináz enzim hiánya miatt) nem bontódik és legfeljebb a vastagbél baktériumflórája képes valamelyest feldolgozni. Így az inulin az emberi táplálkozásban csak ballasztanyagként jön számításba és fogyaszt. A burgonya mellett és helyett mind a népélelmezésben, mind az elhízottak és cukorbetegek diétájában felhasználható és hasznosítható, sőt e betegek még többet is fogyaszthatnak belőle.

Kozmetikumként

A csicsókát kozmetikai készítményekben is alkalmazzák, ugyanis bizonyított a gumó egyedülálló regeneráló, hidratáló, bőrnyugtató, bőrtápláló és frissítő hatása.

2010. november 9., kedd

Herczku Ágnes és Nicola Parov estjét láttam a Fonóban...

Felejthetetlenül szép este  volt!

Ha te tudnád, amit én. Ha te tudnád, amit én.
Ha te tudnád, amit én. Ha te tudnád, amit én,
ki babája vagyok én.
Ha te tudnád, amit én, te is sírnál, nem csak én.
Mert te is sírnál, nem csak én, keservesebben, mint én.

Egyik utcán kikerüllek, a másikon megölellek.
Egyik utcán kikerüllek, a másikon megölellek.
Mert kit a szerelem körülfog, nem kell annak semmi dolog.
Kit a szerelem körülfog, nem kell annak semmi dolog.

Magas hegyről foly a víz, magas hegyről foly a víz.
Magas hegyről foly a víz, magas hegyről foly a víz,
rózsám bennem már ne bízz.
Ha bízol is, mind hiába, mert szívemtől el vagy zárva.
Ha bízol is, mind hiába, mert szívemtől el vagy zárva.

Úgy el vagy szívemtől zárva, úgy el vagy szívemtől zárva.
Úgy el vagy szívemtől zárva, úgy el vagy szívemtől zárva,
mint szép gúnya a ládába.
A szép gúnya szellő nélkül, s az én szívem tied nélkül.
A szép gúnya szellő nélkül, s az én szívem tied nélkül.
 


Ghymes- szeretem a zenéjüket...

Az együttesről

A Ghymes együttes olyan felvidéki magyar zenészekből alakult a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán 1983-ban, akik előtte rockot, komolyzenét, régizenét játszottak. Első táncházaikat és népzenei koncertjeiket a Nyitra melletti Gímes (régi írással Ghymes) községben rendezett ifjúsági táborban tartották, innen ered a Ghymes név, amit 1984-ben vett fel a zenekar. Zenéjük magyar, közép- és kelet-európai gyökerekből táplálkozik. A népzenei alapok, a saját alkotó elképzelések és improvizációk alapján kialakult az egyedi hangzásviláguk, a Ghymes-zene. A zenekar alapító tagjai a Szarka testvérek: Gyula és Tamás.

Egy régi szám, de szép...


2010. november 8., hétfő

Gérecz Attilára emlékezem

 


Gérecz Attila (Dunakeszi, 1929. november 20. – Budapest 1956. november 7.) magyar költő, sportoló, forradalmár, 1956 hősi halottja.

Dunakeszin született értelmiségi családban. Apját korán elvesztette. Két bátyja emigrációban halt meg. Attila a nagyváradi magyar királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola tanulójaként 1945-ben az iskolával nyugatra ment. A németországi Friedrichshafenben francia hadifogságba esett. Haza 1946. október 23-án érkezett. A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1948-ban. Mérnök apja első világháborús vitézi címe miatt nem tanulhatott egyetemen, vasesztergályos tanuló lett. Versenyszerűen sportolt. 1949-ben már a magyar öttusa-válogatott kerettagja, pisztolylövésben legyőzte Benedek Gábort, aki olimpia-i és világbajnok lett. Úszásban és lovaglásban is a legjobbak között volt.

Összeesküvés vádjával 1950. december 8-án letartóztatták és 15 év fegyházra ítélték. Társai közül négyet halálra ítéltek, hármat kivégeztek. A váci börtönbe vitték, ahol a verselés mellett német, angol és francia költők verseit is fordította.

1954 májusában írta első versét (Így bocskorosan), mely lelkierőről, optimizmusról tanúskodik. Ez Nagy Imre befolyásának, az átmeneti enyhülésnek is az időszaka. A magánzárkák használata szünetelt, az elítélteknek megengedték, hogy a gombüzemben és csillámpala-műhelyben dolgozhassanak. Addig csakis szemre húzott sapkával, hátratett kézzel és egyesével engedélyezték a sétákat. Akkor ezeket a sétákat használták találkozásra, beszélgetésre. Valóságos irodalmi kör szerveződött itt (a Füveskert-csoport): Tóth Bálint, Szathmáry György, Tollas Tibor, Péterfy Vilmos, Márkus László, Hámory Jenő. Beszélgettek, WC-papírra írt verseiket olvasták fel egymásnak. Később műveiket a nyugaton megjelent Füveskert-antológiában adták közre, mely a börtönkápolna előtti füves parkról kapta a nevét.

A nagy dunai árvíz idején 1954. július 18-án a váci börtönből a jéghideg, áradó Dunát átúszta – ez nem csekély sportteljesítmény volt –, és Budapestre szökött. Három nap múltán – miután valaki elárulta – letartóztatták, és újra bebörtönözték. A budapesti Kozma utcai fogházba vitték és hónapokig szigorított magánzárkában, sötétzárkában tartották. Innen 1956. október 30-án szabadult. Szabadságharcosként november 4-étől részt vett az utcai harcokban. A Rókus kórháznál két szovjet tankot kilőtt, de egy harmadik T–34-es gépfegyversorozatából halálos lövés érte. A költő földi maradványainak végső nyughelye ma a Kerepesi temető 21-es parcellája.

Verseit 1957-től nyugaton a Nemzetőr című folyóirat (Kecskési Tollas Tibor szerkesztésében) publikálta. Magyarországon 1991-ben jelent meg először verseskötete Gérecz Attila, a költő – 1956 mártírja címmel, a Stádium kiadónál, melyet 1995-ben a Füveskert, 2000-ben pedig a Sorsod művészete című követett. Gérecz Attila börtönben írt kézirata alapján 2000-ben, 2001-ben és 2006-ban jelent meg a teljes életművet felölelő, Így bocskorosan című kötet, a Kráter kiadó gondozásában.

Gérecz Attila 2000-ben posztumusz megkapta a Balassi Bálint-emlékkardot. Az elismerést a Gellért szállóban, február 14-én, Bálint napján Makovecz Imre kuratóriumi elnök nyújtotta át egy fiatal öttusázónak, aki abban az évben a Gérecz Attila ifjúsági öttusaversenyt megnyerte.

    * Gérecz Attila-díj
    * Balassi Bálint-emlékkard

( Wikipédia )




        Szeretlek

        Szeretlek,
        mert sikoltnom kell, és visszhangra vágyom;
        mert sápadt hangom mosolygássá
        aranylik széjjel szádon.
        Szeretlek,
        mert káromlásos, sajgó istenhitem
        hajnallá szépül, szivárványa
        törik meg könnyeiden.

        Szeretlek,
        mert pogány gúnyom tiport minden csodán,
        s te szád égő kelyhével nyújtod
        legfájóbb úrvacsorám.

        Szeretlek,
        mert szemed kékjét szívemig ölelted,
        mert feloldoztál, s elképzeltem
        a lelkem és a lelked...

        Szeretlek,
        mert ember vagyok, fázékony, bús, gyáva,
        mert betakarsz, s mert emlékeztetsz
        egy szelíd elmúlásra.

        (Gyűjtő, Kisfogház, 1954. júl.)




A gyűlöletről

Gyűlölni csak az tud,
aki már szenvedett,
de gyűlölni sem tud,
aki csak szenvedett.

 (Gyűjtő, Kis fogház, 1954.)



A csillag

Csillag volt egy vemhes jászlon,
s egéről mintha letörne...
Törvény volt, hogy jelnek látsszon.
Lehet dal, mely elsöpörje?
Fölvenném, s tán megsimítnám,
mintha máris emlék volna.
Könny, ha hullt is? – véres szikrán
gyúl az ég, s hát hull a korma.
Csillagocska, kis vöröslő...
megvillan egy tócsa színén,
rálépek, s lám, mint a szőlő
fürtökké ring lábam helyén!
      (Márianosztra, 1956.)



Kis dal egy mosolyról

(Ismeretlen rableánynak)

Mosolyod nem is nekem szólt,
csak a társnak szántad,
mosolyod csak szépen csiszolt
ékszere volt szádnak.

Mosolyod csak villanó volt
– beleringott vállad –,
s mosolyod új divatot hord;
hordja majd egy század!

Mosolyodon úszott a Hold,
én felléptem rája.
Fényt mosolyod sugara szórt 
egy új, tiszta tájra.

Mosolyod az új Aranykort,
új embert ígérte;
mosolyod csak emberi volt,
– lehajoltam érte!

(Gyűjtő, Kisfogház, 1954.)



Karácsonyi ének a börtönben

Szürke falakon túl, messze, gyertyák gyúlnak,
Ünnepi harangok imára kondulnak.
Komor szájunk szélén keserű vonások
            – Hallod, Názáreti?
               Súlyosak a láncok.

Lüktető városok élete csendesül,
Millió gyűlölet könnyekké szelidül.
Kiégett szívünkön már nem csordul bánat.
            – Hallod, Názáreti?
               Megtörték a vágyak.

Kacagó kicsinyek ámuló szemekkel,
Derűs emberpárok zsolozsmás lélekkel.
Hajlott hátunk bűnös alázatra görnyed.
               – Hallod, Názáreti?
              Vedd el életünket!

Fia képe előtt leboruló asszony,
Drága vonásain torzul a fájdalom.
Könnybefúlt hangjában mély kínok zihálnak.
        – Hallod, Názáreti?
        Segítsd az anyánkat!

Nedves zárkák alján összeroskadt árnyak.
Fásult, néma vággyal szent csodára várnak.
Vasrácsokon átal halvány fényre néznek.
        – Hallod, Názáreti?
        Peregnek az évek...

Tágult pupillákon tébolyult kín lángja.
Négy zokogva készül a mártírhalálra.
Torkához kap, s felsír álmában a gyermek:
     – Hallod, Názáreti?
    “Apámat ne engedd!”

Megtiport országon dühöng szilaj átok.
Neved, rohadt dühvel ócsárló pofájok
Káromolva töri csendjét a szent éjnek.
        – Hallod, Názáreti?
        Megbocsátunk... – Érted!

Túl a szitok zaján felcsendül az ének.
Zúg, dagad, hömpölyög, felujjong a lélek.
Megrendül a börtön, recsegnek a zárak,
Rab torkok harsogják szerte a világnak:
Dicsőség Istennek, békesség a népnek
        – Hallod, Názáreti?
        Hozzád száll az ének.

      (Márianosztra, 1955. dec.)

2010. november 5., péntek

Sólyomfi Nagy Zoltán






" A sólyom nem töpreng vadászat közben.
Nem gondol elvekkel és etikával.
Minden, amit tesz, természetes."

   (Taoista mondás)


Tegnap este, azaz november 4-én, csütörtökön este 19 – 21 óráig a Fonó Budai Zeneházban ismerkedhettem egy különös est keretében Sólyomfi Nagy Zoltán közreműködésével indián szertartással, zenével.
A hatás:   Elképzeltem magamat a természet kellős közepén, visszamenve  az időben, csodás magaslatokon jártam, ahol még világítanak a csillagok, ahol még tiszta szél fúj, ahol hallani a madarak, de akár a farkasok hangját, ahol még él a természet, a szeretet, a szépség, a csend, a béke...

„ Mikor a legendák megszűnnek, az álmok elmúlnak, nincs többé nagyszerűség.”
         (Sóni indián nemzet)
















Jaime Caso Villavicenciot  Sólyomfi-Nagy Zoltán mutatta be .

Zenészek: Jaime Caso Villavicencio (Peru), Sólyomfi-Nagy Zoltán.

Meghívott művészek: Mosquito Singers, Szatmári Péter - furulya

Kecsua, nahuatl, lakota és cheyenne dalok hangzottak  el eredeti nyelven és hangszerekkel.


Sólyomfi-Nagy Zoltán

 Tanító, önismereti tréner, költő, zeneszerző, regős-énekes, dob-, és csörgőkészítő . Azt írja otthona az egész Kárpát-medence. Tát és Tokod között, egy domb oldalán álló házban él, mely egyben az Ősforrás Központ is.
Kora gyermekkora óta vonzódik a természet közeli népek gondolatvilágához, életszemléletéhez, tárgyi és szellemi hagyatékához. 1980 óta tanulmányozza a honfoglalás kori magyar, az észak-amerikai indián, valamint az ázsiai lovas-nomád kultúrákat.

1991 áprilisában a Jósors összeszőtte utját egy tanítóval, aki a táltos hagyományok egykor mindenhol jelenlévő lényegét tanította és tanítja. Rendszeresen részt vett csoportjain s 1997 ősze óta magam is tanítja azt a tudást (ŐSFORRÁS ISKOLA), mely hajdan őseink sajátja volt, amikor még szerves egységben éltek környezetükkel.

Azt vallja : „ Az élet csoda. Ezt a csodát érdemes meglátnunk, felismernünk önmagunkban is s akkor napjaink a Nap ragyogásában, Isten fényében, a Szeretet útján telnek. „

Ötször utazott az Egyesült Államokba (1996-2000), ahol különböző indián rezervátumokon ,és azokon kívül ismerte meg az őslakók mai életét. Részt vett izzasztó kunyhó szertartásokon (1983 óta Magyarországon is), melynek vezetésére is megtanították.

( Barátaival és a 2002-ben alapított NIMRÓD Együtessel közös zenélésük eddig hét zenei anyagban jelent meg: Sólyomének (1998.), Szarvastánc (2001.), Széptüzek Lángja (2002.), Szépmezők Szárnya (2004.), Elemek Dalai (2005.), Virrasztó (2006.), Égbekiáltó (2007.), Eggyé válok (verses CD - 2009.)

2004. márciusában "Csillagsólyom" címmel jelent meg első verseskötete (Szenzár kiadó), melyben az ünnepeken, szertartásokon, közös összejöveteleken énekelt dalok szövegei is megtalálhatóak . 2007 végén megjelent a második kötete: "Göncöl szekerén" címmel (Püski kiadó).
2009 nyarán létrehozott egy magyar hagyományt őrző s átadó szellemi központot is Táton, a tokodi pincék közelében, Ősforrás Központ néven.


Egy-két verse:

Vagyok hetedjére

Keleten magasló tengerkék hegyeken
Nyugaton nyugodó, ölelő tengeren
Dél deli erején derűsen, aranyban
Észak álom-jegén csontba maró fagyban

Tüdőt szétszakító szabad, zengő égen
Föld húsába nyúló tölgyek gyökerében
Születtem, felnőttem s vagyok hetedjére
Innen indulok el világ közepébe


Álomidő (dal)
 
Álomidő
Hét fehér csikó szekerén
Tátos erő
Húzza csillagok tengerén
Minden világon
Hétszer tisztulva halad át
Túl hét határon
Ragyogja Jótengri szavát
 
 
Fényszőttesen
Ritmusra szárnyaló szekér
Nyíl-hegyesen
Forrás forrásáig elér
Onnan merülve
Hozza az élet italát
Fényre derülve
Mutatja: ITT VAN ODAÁT
 
 
2005. Szelek hava 8-án


Gyűrt párnák

Olyan kedves képek jönnek...
S nehéz, szívbe markolóak...
Emlék-vászonra vetített
Szép remények összerogytak


Fogtam kezed – mily kevés volt
Öleltelek – mily kevés volt
Csókoltalak, szerettelek
Neked szólt pedig, Neked szólt!


Észre vetted? Észre vettél?
Magad burkán át sem láttál
Szerelem parázsa előtt
Fagyott szívvel, vakon álltál


Betöltötted minden percem
S Te lélekben ott sem voltál
Csak mikor gyűrt párnák fölött
Karjaim között aludtál


 Aki  nem ismeri és többet szeretne róla tudni  
 
             www.tengri.hu