2013. február 21., csütörtök

Február 25.A kommunizmus áldozatainak emléknapja... 2013




Egy könyv a hortobágyi kitelepítettekről, a B-listázottakról, a kulákká nyilvánítottakról, a háború áldozatairól, az 1956-os elítéltekről. Az első kiadás a könyv „történelmi aktualitása”, nagyon pontos forrásanyaga, a visszaemlékezések rendkívüli ereje, a mellékletben szereplő egyedi adatbázisa okán is, de hetek alatt elfogyott a könyv. Hajdúböszörmény város mecénási szerepének is köszönhetően most ismét, változatlan formában látott napvilágot a hiánypótló és megrázó erejű tanulmány.











Hogy kik is ők? A szerző, Széchenyi Kinga szavaival: a Megbélyegzettek. Az 1951-es budapesti kitelepítésekkel kapcsolatosan ez idáig számottevő dokumentáció nem született, úgy látszik, az eltelt fél évszázad kevés volt e trauma objektív feldolgozásához. Széchenyi Kinga mégis megtette, pedig maga is érintett volt. Hatalmas kutatómunkával állította össze e kivételes történeti dokumentumot, mely nem vád- vagy perirat a szörnykorszak ellen, hanem „élő történelem": a rendszer kényszerintézkedéseinek és mozgatórugóinak bemutatásán túl mintegy három tucat visszaemlékezés és interjú teszi igazán olvasmányossá és hitelessé a Megbélyegzettek elhallgatott tragédiáját.





Tóth Bálint

 REGGEL A HÓHÉR

 Reggel a hóhér mértéket vett rólad,
 aztán káromkodott, hogy tévedett,
 s felakasztotta a szomszéd zárkából
 a fiút, akit tegnap este hoztak,
 ki egész éjjel üvöltött, dörömbölt,
 hogy élni akar, priccsét leokádta,
 s végül elájult, egy vödör vizet
 loccsantottak rá, hogy magáhoztérjen,
 úgy vonszolták ki az akasztófához,
 félaléltan nem vitték lábai,
 csend, csak rúgások puffanása hallott.

 Az őrszobában már serceg a zsír’
 a főtörzs most reggelijét süti:
 fokhagymás hús. A hullaszállító
 hangját hallod, a vaskaput kinyitják.
 Kilesel. Elment. Este vasbavernek.
 Holnap félkoszt. Holnapután sötét.
 Ki fogod bírni, nincs más választásod:
 árulás, vagy beígért kötél.
 A sűrű dróthálón besüt a nap.
 Halk nesz. Az őr hosszan-hosszan figyel.
 Ők bizonyosan tudják, hogy megtörnek,
 te bizonyosan tudod, hogy soha.

 Kondérkongás. A reggelit meghozzák.
 Mohón harapsz a frissensült kenyérbe.
 Eszedbejut, ma van a tárgyalásod
 a Lánchíd mellett. De nem érdekel.

Gyűjtő, Kisfogház, 1951. október 1.






„Haramiák és emberek” című  kiadványt nem is olyan régen mutatták be. 

A kötet Hantó Zsuzsa szerkesztésében a 2010 és 2011-ben szervezett történeti konferenciák bővített előadásait tartalmazza, melyek a Barabás-villában hangzottak el.





Hankó Zsuzsa  előszóban írt szavaival ajánlom elolvasásra.





„Nem könnyű Embernek maradni, de nem lehetetlen, és megéri. A fiú, aki számára tragikus volt, hogy a nővére azért halt meg, mert az orvos nem volt hajlandó osztályidegent kezelni, mégis képes volt megérteni az orvos kényszerű helyzetét, aki bizonyára a családját védte, de a megértése mellett világosan kiderül az egyet nem értése.



Bosszúvágy egyetlen életírásban sem fedezhető fel, de a megvetés annál inkább. Az üldözöttek általában készek a megbocsátásra is, de ez nem jelenti a gonoszság elfogadását. Mert Ember több van, mint haramia, csak talán kevésbé látszik. A könyv célja láttatni a többséget.”








  Wass Albert idézettel zárom ezt az oldalt:


“Játékaidat elvehetik, ruháidat, pénzedet is elvehetik mások. De nincsen olyan hatalma a földnek, amelyik elvehetné tőled azt, hogy a pillangónak tarka szárnya van, s hogy a rigófütty olyan az erdőn, mintha egy nagy kék virág nyílna ki benned. Nem veheti el senki tőled azt, hogy a tavaszi szellőnek édes nyírfaillata van, és selymes puha keze, mint a jó tündéreknek.”
 


2013. február 20., szerda

A hegedű egyik nagy " bűvésze..."





Sarah Chang Sarah Chang (Philadelphia, 1980. december 10.) amerikai hegedűművész.


"Amikor először hallottam, azt gondoltam: a leggyönyörűbb, tökéletes, ideális hegedűs, aki valaha élt." - Nem más nyilatkozott így Róla, mint Lord Yehudi Menuhin.


Sarah Chang koreai szülők gyermekeként Philadelphiában született. Csodagyereknek indult: mindössze 9 éves volt, amikor az első lemezfelvételét készítette Sarasate, Paganini, Elgar és Prokofjev virtuóz hegedűkompozícióiból. A fiatal muzsikust valóban a világ legjobb zenekarai kérték föl a Concertgebouw Orchestrától a Bécsi Filharmonikusokig és az amerikai nagyzenekarokig. Repertoárja páratlanul gazdag, Sibelius és Goldmark hegedűversenyét éppúgy játssza, mint Mendelssohn vagy Richard Strauss és Dvorák kompozícióit.









1999-ben végezte el a középiskolát New Jerseyben, ezzel párhuzamosan a Juilliard iskola akadémiai előkészítő kurzusát. Sarah Chang 1993-ban megkapta a Gramophone-díjat, mint ’Az Év Ifjú Művésze’, a német ’Echo’ lemezkiadó díját, és 1994-ben ’Az Év Felfedezettje’ címet az International Classical Music Awards keretein belül. 1999-ben az Avery Fisher-díj kitüntetettje, mely az egyik legrangosabb hangszeres elismerés a világon.





Bruch hegedűversenyei a "kezében vannak". Legutóbbi CD-jén is ezeket  játssza, Brahms-művek  társaságában. A lemezt a mértékadó zenei szaklap, a Gramophone magazine kritikusai "minden idők 250 legjobb felvétele" közé sorolták.



2013. február 17., vasárnap

Thorma János kiállítás!

Látogass el, ha tudsz, a Magyar Nemzeti Galériába !


 Csodás élményben lesz részed!
 


„ A művész nem a valóságot ábrázolja, hanem azt a látomást, amit a valóság élménye kelt az emberi lélekben. Ez a többlet a művészet."

Márai Sándor






" Thorma János (Kiskunhalas, 1870. április 24. – Nagybánya, 1937. december 5.) magyar festő, a nagybányai művésztelep alapítója és egyik jellegzetes mestere, életművén több stílusirány követhető nyomon, a naturalizmus, a történelmi festészet, a romantikus realizmus és a sajátos nagybányai posztimpresszionizmus. "

  ( Wikipédia )




„ A Magyar Nemzeti Galériában 2013. február 8-tól május 12-ig tekinthető meg a Thorma János, a magyar Barbizon festője című kiállítás. A tárlat egy nemzetközi kiállítás-sorozat utolsó és legjelentősebb állomásaként Budapesten mutatja be a művész évtizedek óta nem látott vagy teljesen ismeretlen remekműveit. A Kecskeméten, Kiskunhalason, Nagybányán, Münchenben, Stuttgartban illetve Berlinben bemutatott kisebb tárlatok után a budapesti kiállítás - jóval több műalkotás felvonultatásával - árnyaltabb betekintést nyújt az életmű egészébe. „






Kattints rá!






Dombon ülő nő


Kattints rá!




2013. február 11., hétfő

Valentin nap tájékán...







Már mindennap


Nyárba-szédülő fák terhével
zuhant közénk a szerelem;
végighorzsolta halántékom,
vér serkent a kezeden.

Már mindennap így várnak ránk a
kisebesedett éjjelek,
rejtőzhetsz a hold mögé, kőbe,
mindenütt rád lelek.

Egymásra villanó szemünktől
robbanak fel a hajnalok,
sugár-mosolyod záporában
kitakart arcú ég vagyok.
 Tamás Menyhért 





Ne rejtőzz el…



Ne rejtőzz el, úgyis látlak!

Rádcsukom a szempillámat.
Benn zörömbölsz a szívemben,
s elsimulsz a tenyeremben,
s elsimulsz az arcom bőrén,
mint vadvizen a verőfény.
Nagyon jó vagy, jó meleg vagy,
nagyon jó így, hogy velem vagy.
Mindenekben megtalállak,
s öröm markol meg, ha látlak.
Nézz rám, szólok a szemednek,
ne fuss el, nagyon szeretlek!

Buda Ferenc
 






Jég

Belémfagy lassan a világ,
mint téli tóba nádbugák,
kis torlaszokban ott ragad
egy kép,egy ág,egy égdarab -
ha hinnék Benned, hallgatag
széttárnád meleg tenyered,
s az két kis napként sütne fönn
a tél felett,a tó felett,
hasadna jég,mozdulna hab,
s a tárgyak felszökellve mind
csillognának,mint a halak.

Nemes Nagy Ágnes


2013. február 10., vasárnap

" Tedd a kezed homlokomra... "







 A HÁZASSÁG HETE




"Ha két darab fát összeteszünk, kereszt lesz belőle. Ez szép allegória a házasságra."
                                                                                 
                                                          ( Eötvös József )




Angliából indult el a kezdeményezés, mely Bálint-nap környékén minden évben egy hétig a házasság fontosságára hívja fel az emberek figyelmét. Magyarországon a Magyar Evangéliumi Szövetség és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa honosította meg a programot 2008-ban.


 A házasság egy férfi és egy nő életre szóló kapcsolatának ígérete, egymás kölcsönös elfogadása erényekkel és hibákkal együtt. A házasság felelősségteljes, biztonságos és meghitt közösség, amely velünk együtt állandóan változik. 




“Sokkal jobban van dolga a kettőnek, hogynem az egynek,
mert azoknak jó jutalmok vala az ő munkájokból.
Mert ha elesnek is, az egyik felemeli a társát.
Jaj pedig az egyedülállónak, ha elesik, és nincsen, aki őt felemelje.
Hogyha együtt feküsznek is ketten, megmelegszenek,
az egyedülvaló pedig mimódon melegedhetik meg?
Ha az egyiket megtámadja is valaki, ketten ellene állhatnak annak,
és a hármas kötél nem hamar szakad el.”
(Prédikátor könyve 4:9-12)








Már néha gondolok a szerelemre




Már néha gondolok a szerelemre.

Milyen lehet - én Istenem - milyen?

Találkoztam tán véle messze-messze,

valahol Andersen meséiben?

Komoly és barna kislány lesz. Merengő.

A lelke párna, puha selyemkendő.



És míg a többiek bután nevetnek,

virágokat hoz majd a kis betegnek.

Ágyamhoz ül. Meséskönyv a szeme.

Halkan beszél, csak nékem, soha másnak.

Fájó fejemre hűs borogatást rak.

És kacagása hegedű-zene.

Egy lány, ki én vagyok. Hozzám hasonló.

Különös, titkos és ritkán mosolygó

Az éjbe néző. Fáradt. Enyhe. Csöndes.

Csak széttekint, és szobánkba csönd lesz.


Kosztolányi Dezső




Magammal cipelem a szívedet
 



Magammal cipelem a szívedet (az én szívemben
cipelem) soha tőle meg nem válok (ahova csak
megyek te jössz velem; bármit teszek
azt teszed te is, kedvesem)
és nem ismerem a félelmet
a sorsomban (te vagy az én sorsom) nem vágyom
szebb világot (te vagy az én igaz világom)
te vagy az kit a hold már réges rég mellém kijelölt
kit a nap egyszer majd megénekel
íme a titok mit meg nem osztok senkivel
(a gyökér gyökere az ég a fa felett hol
nyüzsög az élet; és magasabbra nyújtózik mint
hova a lélek vágyni tud és az élet képzelete el nem ér)
csoda mely csillagokat vezet a végtelen tejúton
magammal cipelem a szívedet (az én szívemben cipelem)


Edward Estlin Cummings










"Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyengédségre, nem tud meglenni nélküle."
   
Márai Sándor