2011. február 25., péntek

A jóga




"Szolgálj, szeress, adj, tisztulj, meditálj, valósítsd meg Önmagad!"
                     (Szvámi Sivánanda)



A Bhakti Jóga tanítása szerint a zene és éneklés, azaz a Kirtan a leghatásosabb módja ebben az érában az Önfejlődésnek, a legkönnyebb út a megvilágosodás felé.

Szeretet, odaadás jelenik meg általa a szívünkben, magasabb szintű rezgések, energiák képződnek mind a fizikai testünkben, mind az étertestünkben. A zene egy aktív meditáció, az öröm és boldogság közvetlen formája. Csak figyeljük meg az igazán örömmel zenélők felszabadult, örömteli arckifejezését, az mindent elárul.


2011. február 24., csütörtök

Ha Pécs, akkor a Csontváry Múzeum...







Csontváry Kosztka Tivadar (eredetileg Kosztka Mihály Tivadar született  Kisszeben, 1853. július 5.  Meghalt: Budapest, Krisztinaváros, 1919. június 20.

Eredetileg gyógyszerésznek tanult, de tehetséget érezve otthagyta állását, és különböző mesterektől festészetet tanult. Utazásokat is tett, jelentősebb képeit Keleten festette.
 Mintegy száz nagyobb művet alkotott. Míg külföldi kiállításairól (például Párizs, 1907) a legnagyobb kritikusok elismerően nyilatkoztak, itthon nemigen ismerték el. Ehhez különc életvitele, és – élete vége felé egyre kifejezettebb – látnoki-prófétai allűrjei is hozzájárultak, melyeket a képeit elemzők közül többen pszichopatológiásnak tartanak. Művészetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de igazából nem tartozott egyik elhatárolható irányzatba sem.

Csak 41 éves korától tanult rendszeresen festeni: 1894-ben fél évig Münchenben Hollósy Simon növendéke, majd 1895-től Karlsruhében, Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát, de lényegében autodidakta volt. ( Wikipédia)

Ha valakinek kedve van elmerülni a festő sorsának és korának történetében ajánlom olvasásra ( talán antikváriumokban még néha felfedezhető) a  Csontváry-emlékkönyvet.









Azért  különös, hogy halála után   40 év kellett ahhoz, hogy 1963-64-ben felfedezzék itthon is. És ma már világszerte ismerik nevét.

És mennyire a sors vagy az Isteni akarat lépett közbe, hogy csak véletlenül maradtak meg csodás alkotásai. Köszönhetően elsősorban Gerlóczy Gedeon építészmérnöknek. 

Marcel Brion a neves francia író, esszéíró,művészettörténész, akadémikus 1964.áprilisában így vall róla:

 " Az ébren álmodó festő "

".... Ihlete egyéni, és érzékenysége olyan őszinte, mint egy gyereké, de azt akarja, hogy felkészültsége az angyal sugallata szerint Raffaelnél nagyobb legyen. A szemei egészen különösen szúrósak, és mintha elviselhetetlen tűzben égnének, ellentétben az arckifejezés félig darabos és félig paraszti vonásával, de a kifejezés művészi ereje olyan szilárd és biztos, mint a középkori és korai renaissance arcképek.
 A kifejezés szenvedélye és a valóság felismerésének készsége mellett a látottak hűséges magyarázatára törekszik. A rajza pontos, a színek meglepően ragyogóak, és mint Csontváry minden festményében, hatásukban a legmagasabbakra vannak fokozva, és mégis egy természetfeletti, elragadó bájt árasztanak.

Az " ébren álmodó " festményei kivitelezésénél mindig eltér egy pontig, amikor a színek izgalmát és a fények tündériségét a látott tárgyi világba bevonja, és fénytüneményével egy olyan természetfeletti légkört teremt, ami őt téren és időn kívül az álmok és látomások birodalmába vezeti...."




Hessam Abrishami



( Rövid áttekintés az életéről ) )

Született Shiraz-ban (  Irán  ) 1951-ben. A 15 éves korában kapott bátorítást egy középiskolai tanártól. Hessam felfedezte magában a művészet , a festészet  iránti szeretetét . Ennek eredményeként lett a rögeszméje a festés. 19 évesen nyerte meg első helyen kitüntetéssel az "iráni Új Művészek versenyt." Számos más hazai és nemzetközi kitüntetés, elismerés követte pályafutását. Aztán, hogy tanulmányozza Olaszországot, elutazott Perugiába – ez a hely volt számára : "a művészet központja Európában." Itt tanult és szerzett Master of Fine Arts az Accademia di Belle Arti "Pietro Vanucci .." Ezután áttelepült Los Angelesbe, ahol folytatta sikeres karrierjét. 





Nagy hatással volt rá Cézanne, Picasso. Képeiről lüktet az élet szeretete, a jókedv, zene, tánc, maga az élet. Dinamikus kompozíciói, erőteljes színei lefegyverzik és elkápráztatják csodálóit.
Képei sok magángyűjteményben megtalálhatók és több, mint száz városban volt már kiállítása.









2011. február 22., kedd

Wass Albert verseit olvasgattam...






Erdélyi fák között

Erdélyi fák között egy évben kétszer hull a falevél.
Ősszel, – mikor a hervadás leszáll
s az árva fák közt zúgni kezd a szél.
És tavasszal, mikor a holt mezőkre
az élet lüktetése visszatér.
Nálunk akkor is hull a falevél.
Nálunk akkor is búsak a lelkek,
mikor a rónán pacsirta dalol, úgy ég olyankor, úgy fáj valahol…
Tavaszi szél még jobban megcibálja itt a fákat,
s mi megmaradt: emléke régi nyárnak,
az a kevés is mind, mind lepereg...
Erdélyi fák között, én nem tudom
miért, – de kétszer hullanak a levelek...







ÜZENET HAZA

Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó,
és törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek,
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...
Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska rágja is le a vetést,
ha vakond túrja is a gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend
s nem vész magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak;
az idő lemarja a gyomokat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

Üzenem az erdőnek: ne féljen,
ha csattog is a baltások hada.
Mert erősebb a baltánál a fa,
s a vérző csonkból virradó tavaszra,
új erdő sarjad győzedelmesen.
S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
a gyilkos vasat rég felfalta már,
s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
hasznos anyaggá vált a föld alatt.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
ha egyenlővé teszik is a földdel,
nemzedékek őrváltásain
jönnek majd újra boldog építők,
és kiássák a fundamentumot,
s az erkölcs ősi, hófehér kövére
emelnek falat, tetőt, templomot.
Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
ki nem hamuval és nem embervérrel
köti meg a békesség falát,
de szenteltvízzel és búzakenyérrel
és épít régi kőből új hazát.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
a fundamentum Istentől való,
és Istentől való az akarat,
mely újra építi a falakat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

És üzenem a volt barátimnak,
kik megtagadják ma a nevemet:
ha fordul egyet újra a kerék,
én akkor is a barátjok leszek,
és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
a víz szalad, de a kő marad,
a kő marad...

És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak,
hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz és annak,
kinek kezéhez vércseppek tapadnak:
Vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fönt a magas ég alatt
Mozdulnak már lassan a csillagok
s a víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

Maradnak az igazak és a jók,
a tiszták és a békességesek.
Erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!
Likasztják rnár az égben fönn a rostát,
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint,
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia
s ki mint vetett, azonképpen arat,
mert elfut a víz és a kő marad,
a kő marad...!










( Koltay Gábor filmjéből részlet )

2011. február 21., hétfő

Varázsos eposzok... igényes könyvkiadás

Most olvasom.



„ Rövid ismertető a könyvről

A magyar olvasó huszonöt esztendeje találkozhatott a tamil irodalommal. Most ismét olvashat két darabot a dél-indiai dravida kultúra gyöngyszemei közül. Kannahi történetét a második századból érto kezekkel mai nyelvezetu mesévé szotte Laksmi Homström, aki angol változatban adta közre. Néhány emberöltovel korábbról származik a Maduraikkándzsi, avagy a Bölcs tanács Maduraiban. A verses elbeszélés soronkénti prózai mufordítását tamil eredetibol Major István készítette el. Madurai kapcsolja össze a két muvet azzal, hogy Kannahi tragédiája ebben az osi és szent városban teljesedik ki. A Bölcs tanács Maduraiban ennek a ma is kultikus jelentoségu nagyvárosnak az életét mutatja be, közben bepillantást enged a törzsi társadalom hagyományainak továbbélésébe, abba, ahogy a hindú vallási tradíció megszilárdult és lassanként az észak- indiai szanszkri kultúra hatása alá került. A verses elbeszélés ízelítot ad abból a bovéru, gazdag díszítésu, nyelvileg gazdag stílusból is, ami híven tükrözi a trópusi vidék színeit, hangulatait, az ottani emberek értékrendjét és életvitelét, felvázolja gazdasági tevékenységüket. „

( www.igenyeskonyvek.hu )



2011. február 18., péntek

A tánc- samba- és zene

Tóth Árpád

Tánc

Táncot kivánnék látni, hintázó női testet,
Zenén lebegve könnyűt, toppanva halk neszűt,
Úszó, setét hajával csak fátyolos mezűt,
Kit nékem furcsa piktor, bús vágy, elémbe festett -

Hadd jönne s lengené szép estté ezt az estet,
Most hogy aléló pillám zokogni nehezűlt
S hogy nehezűlő szívem ím szakadni feszűlt
S azt sem tudja szegény, élni vagy halni restebb?

Áztatnám ajkamat borús, bibor borokkal
és dúdolnék a tánchoz téveteg bús torokkal
S hallgatnám, félig alva: kezem ütemre tapsol,

Rám dőlne részeg álom, mint egy agyagkolosszus
S nem hallanám a bút, a szennyes és a bosszús
Hiénát, amint tépi szívem s morogva habzsol.








2011. február 16., szerda

Perui hangulat...Perui költőtől egy vers



CÉSAR VALLEJO


Az éhezõ köre

Fogam között hullok ki füstölögve,
üvöltözve, gyürekedve,
nadrágomat letolva…
Gyomrom korog, vékonybelem csikordul,
mandzsettámba akasztja pálcikáját
és kifordít fogam közt a nyomor.

Egyetlen kõ nincs,
amire leülhetnék?
Egyetlen kõ, mibe egy szüléstõl csapzott asszony is belebotlik,
a bárány anyja, az ok, a gyökér,
s ez az én utamba nem akad?
Legalább azt a másikat, amely
végiggurult a lelkemen kaviccsá zsugorodva,
legalább
azt a meszes, rossz követ, ó jámbor tenger!
mely arra se jó, hogy utánam hajítsák,
azt az egy követ gördítsd utamba.

Legalább a dulakodás magányos
kövét adjátok meg nekem!
Legalább azt a torzat és koronásat,
amin csak egyszer ment végig a tiszta lelkiismeret,
vagy ha ezt se, hát azt a szép nagy ívben messzire hajított követ,
ami magától hull le, hogy
a föld méhének átadja magát,
azt adjátok nekem!

Már egy darab kenyér sem akad itt nekem?
Persze, mi más lehetnék, mint ami lettem.
Ám adjatok
egy követ még, amit felfalhatok,
egy darab kenyeret, amire leülhetek,
adjatok
spanyolul valamit
ennem, innom, élnem, kicsit pihennem,
aztán megyek.

Már emberformám sincs, szakadt, piszkos az ingem,
és szörnyû, hogy a semmit,
azt is elveszítettem.

LADÁNYI MIHÁLY FORDÍTÁSA






És egy másik szovjet film...Szállnak a darvak

Ez a film most jutott eszembe.


Szép és szomorú történet... Kedveltem a színészeit is.


A két főszereplő:




       
                                                Tatyjana Szamojlova (Veronika)


                  
                                                       Alekszej Batalov (Borisz)



A Szállnak a darvak (Летят журавли) fekete-fehér szovjet, orosz film, Mihail Kalatozov filmrendező legismertebb játékfilmje. Az első szovjet film, amely elnyerte az 1958-as cannes-i filmfesztivál Arany Pálmáját.

„ A Szállnak a darvak a szovjet politikában Sztálin halála után végbement „olvadás” egyik megnyilvánulása volt. Ez volt az első szovjet háborús film, amely nem a fronton aratott győzelmeket és a hősies helytállás mintaképeit állította középpontba, hanem az esendő embert: egy szerelmespár egyéni tragédiáját. Veronika „bukott” nő, aki megcsalta fronton harcoló szerelmét, az alkotók mégsem mondanak felette ítéletet. Az egész film azt sugallja, hogy az elkövetett hibákon túl lehet lépni, ha az ember morálisan tiszta marad és részt vállal a közösség sorsából.

A történetet – néhány mesterkélt fordulata ellenére – a két főszereplő, Tatyjana Szamojlova és Alekszej Batalov természetes játéka, a rendező és az operatőr összehangolt munkája hitelesíti. A drámai helyzeteket, a szereplők lelkiállapotát a kamera rendkívül kifejező mozgása és a fényképezés művészi ereje hangsúlyozza. Ezt látjuk a legismertebb jelenetekben is:
a lépcsőn felszaladó, izgatott Boriszt a kamera megszakítás nélkül a lépcső tetejéig kíséri;
Borisz halála, amikor a lány arca a kavargó nyírfák képére kopírozódik;
a légitámadás idején, ahogy Mark zongorajátéka és a robbanások hatása alatt Veronika feladja ellenállását;
a frontra indulók búcsúztatásának vagy a hazatérő katonák fogadásának gondosan megkomponált tömegjelenetei.

A film – tartalmi és formai újdonságai miatt – az 1958-as cannes-i filmfesztiválon elnyerte az Arany Pálmát. Hatása számos későbbi szovjet alkotáson kimutatható. ’( Wikipédia )


Kattints rá!




Érdemes elolvasni  a posztinfo-hu által készített Batalov  - interjút.





( POSZTINFO / Arcképcsarnok/Oroszország/Film-Színház / Alekszej Batalov: „ Az Úr vigyáz )


és a felejthetetlenül szép dal....


2011. február 15., kedd

Tiszta égbolt- Grigorij Csuhraj filmje...



Tiszta égbolt
(Csisztoje nyebo)

       196l

rendező: Grigorij Csuhraj
forgatókönyvíró: Danyiil Hrabrovickij
zeneszerző: Mihail Ziv
operatőr: Szergej Polujanov
vágó: Maria Tyimofejeva

szereplő(k):
Nyina Drobiseva (Szása Lvova)
Jevgenyij Urbanszkij (Alekszej Asztahovba)
Natalja Kuzmina (Ljusja)
Vitalij Konyajev (Petya)
Georgij Kulikov (Mitya)


Szása, a diáklány  első pillantásra beleszeret a fiatal pilótába, Alekszej Asztahovba. Kapcsolatuk véletlenül alakul ki , de szerelmük kiteljesedését megakadályozza a háború, s el kell válniuk. Gyermekével a szíve alatt a lány tudja, érzi,  szerelmük nem ért véget. Bár rövidesen a férfi halálhírét kapja , mégis hisz benne, hogy Asztahov él, és visszatér majd hozzá. És valóban a férfi  – sebesülés, fogság  – után  hazatér, de  gyanússá válik, többé nem repülhet. Hiszen Sztálin mindenkit, aki hadifogságból tért vissza, kémnek, hazaárulónak tekintett. Az életcél nélkül maradt férfi és a sorsában osztozó Szása élete válságba jut…

Kilencven éve született és tíz éve, nyolcvan éves korában hunyt el Grigorij Csuhraj orosz filmrendező. Ez az ötvenegy éve készült filmje a maga korában több szempontból is tabukat döntögetett. Ez az orosz film először ábrázolta azt, hogy a sztálini éra mennyi szenvedést okozott az embereknek Szovjetunióban is.. A film egyik méltatója  írja: „ A Tiszta égbolt című  film záró képsorában a Moszkva folyó egymásra torlódott, összefagyott jégtáblái lassan megmozdulnak..., optimista nagyzenekari aláfestés..., ragyogó napsütés..., felhőtlen kék égbolt... A szó mégis szinte mágikus új reményt adott mindazoknak, akik töretlenül hittek abban, hogy egyszer véget ér a zsarnokság és szabad(abb) lesz az életük…”


Szinte minden filmjét láttam és még ma is szívesen visszanézem őket.


Így ír róla Geréb Anna a filmvilág.hu c. oldalon.

Grigorij Csuhraj (1921–2001)


Éppen elmúlt 18, amikor 1939-ben ráöltötték a mundért. A légi deszantosokkal harcolt a fasiszták ellen, mígnem itt, nálunk, súlyosan megsebesült.
Késõbb szinte gyûjtötte a magyar barátokat, legyenek azok osztálytársak az 1953-ban elvégzett filmfõiskoláról, vagy évek múltán tanítványok ugyanott, esetleg rendezõ-kollégák, netán ápolók és betegtársak a füredi szívkórházból, ahová rendszeresen visszajárt.
Különösen az elsõ két filmje volt sokkoló hatású. Az 1956-os A negyvenegyedik – valójában az elsõ önálló munkája – szenvedélyes-romantikus love story a halálos ellenségek között: az „osztályidegen” fehér tiszt rokonszenves figurája a mai napig emlékezetes marad.
A cannes-i fõdíj és sok más jutalom ellenére már akkor éveket kellett várnia, hogy létrehozza következõ mûvét, a megrendítõ Ballada a katonárólt (1959) a hõsi halálra egyáltalán nem készülõ, egyszerû kiskatonáról. Újabb nemzetközi díjak, újabb kihagyott évek, és jön a Tiszta égbolt, a sztálinizmus nyílt tagadása és a törvénytelenségek sokáig legbátrabb kritikája.
A világhír csúcsán azonban megtört a pályája. Miközben élére állt az elsõ önfenntartó kísérleti filmstúdió megszervezésének (ez volt az 1966 és 1976 között engedélyezett Debjut), egy lírai falusi történet (Volt egyszer egy öregember, 1964) és két dokumentumfilm került ki a keze alól. Pontosabban forgatott még két játékfilmet is: az 1977-ben készült és azonnal betiltott remekmûvet, Az ingoványt és egy joggal szégyellt kényszervállalkozást, az olaszokkal közösen gyártott Az élet szépet (1980), Ornella Mutival és Giancarlo Gianninival.
Alig négy-öt filmmel beírta magát a filmtörténetbe.

( Geréb Anna )
                                                                   

 A film!!!!


2011. február 12., szombat

A Házasság Világnapja




" Nem hiszek a véletlen találkozásokban. A világ törvénye olyan, hogy ami egyszer elkezdődött, azt be is kell fejezni. Nem valami nagy öröm ez. Semmi nem érkezik idejében, semmit nem ad az élet akkor, amikor felkészültünk reá. Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés. Azt hisszük, játszik velünk valaki. De egy napon észrevesszük, hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben... két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak akkor amikor megértek e találkozásra. "
             
                                                                                                             Márai Sándor



A házasság elköteleződés, és „egyik felünk másik számára történő átadása” , merjük vállalnia  a közös életet, az azzal járó nehézségeket  és nem csak a jót és a szépet. Nem azért köttetik, hogy, ha gond van, akkor gyorsan kilépjünk belőle.


( 1981-ben az Amerikai Egyesült Államokban Valentin napon Baron Rouge város polgármestere, Louisiana állam kormányzója és a katolikus egyház meghirdette a „Hiszünk a házasságban" elnevezésű akciót. A program 1983-ban elnyerte a Házasság Világnapja elnevezést. Amerikában szokás ilyenkor a házastárs megajándékozása, kedvenc ételének elkészítése, kellemes emlékek felidézése, amelyek ezen a napon már hagyománynak számítanak. )


Radnóti Miklós

 Együgyű dal a feleségről


    Az ajtó kaccan egyet, hogy belép,
    topogni kezd a sok virágcserép
    s hajában egy kis álmos szőke folt
    csipogva szól, mint egy riadt veréb.

    A vén villanyzsinór is felrikolt,
    sodorja lomha testét már felé
    s minden kering, jegyezni sem birom.

    Most érkezett, egész nap messze járt,
    kezében egy nagy mákvirágszirom
    s elűzi azzal tőlem a halált.


Napjaink statisztikái arra intenek, hogy felhívjuk a figyelmet e világnap fontosságára. Európában és az Egyesült Államokban ma már több házasság végződik válással, mint amennyiben megmarad az összetartozás.

A házasság kötések számának csökkenése ma már sajnos világtendencia.

Magyarországon az élettársi együttélések aránya még jóval alacsonyabb, a házasság még mindig első helyen áll az együttélési formák között. Ugyanakkor az együttélés, a papír nélküli családi életforma erkölcsi tartalmát illetően a társadalom többségének szemében már egyenértékűvé vált a házassággal. Míg korábban a nők a 20-as éveik elején férjhez mentek és gyermeket vállaltak, addig ma már sokan az élettársi kapcsolatot választják, s a gyermekvállalás is későbbre tolódott.

A Házasság Világnapját a nagycsaládos egyesületek kezdeményezésére kezdték el hazánkban is ünnepelni az elmúlt években.

" Egy napon felébredtem, és észrevettem, hogy hiányzik. Ez a legnyomorultabb érzés. Mikor hiányzik valaki. Körülnézel, nem érted. Kinyújtod a kezed, egy pohár vizet keresel tétova mozdulattal, egy könyvet. Minden a helyén van az életedben, a tárgyak, a személyek, a megszokott időbeosztás, a világhoz való viszonyod nem változott. Csak éppen hiányzik valami. "
           
Márai Sándor

2011. február 9., szerda

Csodálatos zene! - KITARO

Kitaró (喜多郎; eredeti nevén 高橋正則, Takahasi Maszanori) (Tojohasi, 1953. február 4.) japán zeneszerző.

Középiskolai évei alatt barátaival megalapította az „Albatross” nevű zenekart, amivel különféle rendezvényeken és klubokban léptek fel. Először gitáron játszott, majd billentyűs lett, de ez idő alatt ismerkedett meg a dobbal és a basszusgitárral is. Az érettségi után Tokióba költözött.

Az 1970-es évek elején csatlakozott a Far East Family Band nevű zenekarhoz, mellyel külföldi turnékra indult. Európai útjuk során ismerkedett meg Klaus Schulzével, aki azelőtt a Tangerine Dreamben dobolt, de eddigre elismert szintetizátor-játékossá vált. Schulze volt a producere az együttes két albumának is és adott néhány hasznos tanácsot Kitarónak, hogyan használja a szintetizátort.

1976-ban kivált az együttesből és felkeresett több ázsiai országot (Kínát, Laoszt, Thaiföldet és Indiát).

Kitaró 1977-ben tért vissza Japánba. Első két albuma, a Ten Kai és a From the Full Moon Story a new age mozgalom kultuszdarabjaivá váltak. Első fellépése Sindzsukuban volt, Tokióban. Kitaró szintetizátorán 40 különböző hangszert szólaltatott meg. A világsikert számára azonban az 1985-ös, A Selyemút című NHK-sorozat hozta meg, melynek zenéjét ő szerezte.

1986-ban szerződést kötött a Geffen Recordsdzal, melynek köszönhetően lemezei a világ minden pontján megjelenhettek. Több zenésszel is dolgozott együtt, így Micky Harttal (Grateful Dead) és Jon Andersonnal (Yes). Kétszer jelölték Grammy-díjra, melyet 1994-ben meg is nyert az Ég és föld című filmhez írt zenéjével. 2001-ben szintén Grammy-díjat nyert a Thinking of You című albumával.( Wikipédia)







Egy film...Tisztességtelen ajánlat



Ismét megnéztem ezt a filmet. Már egyszer régen láttam.
És hiszem, hogy mindenkinek van egy ára. Sőt! Mindennek ára van! És az ár nem mindig a pénz.

Ebben a filmben egy gazdag milliomos megvásárol egy éjszakára egy nőt. Tulajdonképpen
mi történik? Így is felfoghatjuk: prostitúció luxus kivitelben?  Lehet ezen vitatkozni.
Lehet ezen elgondolkodni. És nem igaz, hogy olyan rosszak a szereplők!

Idézet a filmből:
                       
„ Tudom, hogy azok a dolgok, amiket az ember a szerelemben elkövet, megmaradnak. Ha két ember együtt marad, az nem azért van, mert elfelejtik, ami történt, hanem mert megbocsátják.”


A Tisztességtelen ajánlat (eredeti címén: Indecent Proposal) 1993-as amerikai romantikus dráma Robert Redford és Demi Moore főszereplésével.

Diana (Demi Moore) és David (Woody Harrelson) egy fiatal házaspár, aki évek óta együtt élnek. Pénzügyekben is sikeresek, míg nem elmennek Las Vegasba, ahol minden pénzüket elvesztik. John Gage (Robert Redford), milliárdost elkápráztatja gyönyörű Diana és ekkor Gage egy tisztességtelen ajánlatot tesz: egymillió dollárt fizet Davidnek, mindössze annyit kér, hogy Dianaval egyetlen éjszakáig együtt legyen.

És a film mit kapott a szakmától? Arany Málna-díjat. Talán ennél sokkal rosszabb filmek is előfordultak már, de hát mindenki döntse el saját maga, aki látta már a filmet.



   Kattints rá!

HOLDVIOLA - elektro- folk

Viszonylag fiatal együttes.2006-ban alakultak.A Bánat utca című számukkal bebizonyították, hogy az autentikus népdalok mai elektronikus zenei kísérettel népszerűek lehetnek.

Az alábbi honlapon minden megtudható róluk.

http://www.holdviola.hu/


2011. február 8., kedd

A sanzon egyik nagyja...




Charles Aznavour


Shahnour Varenagh Aznavourian (Párizs, Franciaország, 1924. május 22. - 2018.október 1.) örmény származású francia sanzonénekes, zeneszerző és színész

Tanulmányait az École centrale de TSF, Centre de Spectacle, Párizsban végezte el. 1933-tól táncosként, 1935-től pedig gyermekszínészként lépett színpadra. 1941-től a Jean Dasté Színtársulat tagja volt. 1942-től Pierre Roche társulatánál dolgozott. 1955-től a Moulin Rouge tagja volt. 1957–től filmezett. 1965–től a French-Music vezérigazgatója volt. 1995–től az UNESCO örményországi utazó nagykövete.

A legendás francia sanzonénekesek (Édith Piaf, Yves Montand, Georges Brassens) egyik kiemelkedő egyénisége a 20. század második felében. A francia sanzonok a francia folklór muzsikából táplálkoznak leginkább, de gyakran híres költők (pl. Arthur Rimbaud, Guillaume Apollinaire) verseit is megzenésítik, témájuk a szerelem, a szülőföld szeretete, de gyakran a szegénységhez, s a francia történelem nagy eseményeihez is kötődnek (pl. az 1871-es párizsi kommün, később a francia partizánok harca a II. világháborúban a német megszállás ellen), de szerzői már valóságos zeneszerzők, sokszor maguk az énekesek is, maga Charles Aznavour, hiszen hogyne formálódna a népdal, a sanzon az énekes által dallamában, s szövegében is.

2018.október l-én meghalt.

 Olvass róla : http://www.origo.hu/kultura






2011. február 7., hétfő

A szájharmonika

Pribojszki Mátyás, szájharmonika művész

Pribojszki Mátyás Európa szerte a legismertebb magyar blues-zenész. Több mint harmincöt országban koncertezett és lemezei is rendre kivívják a szakma és a közönség egyöntetű elismerését.
2009-ben magyarként meghívást kapott a Szájharmonika Világbajnokság nemzetközi zsűrijébe, melyet négy évente Trossingenben (Németország) rendeznek meg. Olyan világhírű szájharmonika művészek társaságában zsűrizett és koncertezett, mint Howard Levy (USA), Jerry Portnoy (USA), Steve Baker (UK), Henry Heggen (USA)."

Hallgassuk!







Hamarosan ismét együtt zenélnek...




Most február 10-én ismét együtt játszik a Budapest Jazz Clubban a hangszer két hazai nagysága, Borbély Mihály és Dresch Mihály.

A két zenész külön-külön is sikeres pályafutást tudhat magáénak. Egymásra találásuk talán törvényszerű volt, hiszen mindketten egyaránt merítenek a magyar népzenéből és a jazzből is. Közös lemezük 2006-ban jelent meg TE + TE címmel. Többször volt már közös estjük, gondolom ez a mostani koncert is különleges élmény lesz.





2011. február 6., vasárnap

Balázs - áldás






Balázs áldás  A római katolikus vallásban február 3-a a kultuszban és néphagyományokban gazdag Balázs-áldás napja. Az egyház e jeles ünnepén a hívek olyan áldásban részesülnek a szentmiséken, amely megvédi őket a torokbetegségektől.

Szent Balázs püspök segítségül hívása -betegségek esetén- régi időkre nyúlik vissza. A vértanút keresztény hite miatt üldözték, végül elfogták, ám hite megtagadására nem tudták kényszeríteni. Rabságában is számos csodát tett, köztük egyik legjelentősebb az, amikor segített egy szenvedő kisgyereken. A kisgyerek édesanyja hálából gyertyát és ételt adott a püspöknek-innen ered a balázsolás, Balázs-áldás hagyománya. Ez a liturgikus szokás a 16. század körül keletkezett és a mai napig él.


      Balázs-áldás: a gyertya megáldás és a "torok-áldás" szövege

      a) A GYERTYA MEGÁLDÁSA

Könyörögjünk. - Mindenható, jóságos Istenünk! Te puszta szavaddal, isteni igéddel teremtetted a világmindenséget. Azt akartad, hogy Igéd, aki által mindent megalkottál, testet öltsön. Te, a fölséges és mérhetetlen, félelmetesen dicsőséges és csodatevő Isten rendelted így. A tebeléd vetett hitének megvallásával szent Balázs püspök és vértanú minden kínzóeszközzel bátran szembenézve elnyerte a vértanúság győzelmi koszorúját. Egyéb kegyelmi ajándékaid mellett azzal is kitüntetted őt, hogy a torokbajban szenvedőket meggyógyítsa. Kérve kérünk, ne tekints bűneinkre, hanem az ő érdemeiért és könyörgésére áldd meg és szenteld meg ezt a gyertyát. Áraszd rá kegyelmedet, hogy mindazok, akiknek a torkát ez gyertya érinti, és benned hisznek, mentek maradjanak a torokbajtól és minden más bajtól. És szent Egyházadban neked hálát adva boldogan magasztalják dicsőségedet és mindörökké áldott szent nevedet. Krisztus, a mi Urunk által. - Ámen.

      b) A "TOROK-ÁLDÁS" SZÖVEGE

Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged az Isten a torokbajtól és minden más bajtól: az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Ámen.



Emlékezzünk Szent Balázsról

 magyar népdal




Emlékezzünk Szent Balázsról,

Hogy ma vagyon napja!

Többször is, hogy megérhessük,

A Jóisten adja!

Adja szent áldását,

Nyújtsa áldomását:

Gyermekektől távoztassa

Torkuknak fájását!

Szent Balázsnak napjára

Mi éneket mondjunk!

Gazdasszony ajándékból

Virágozik nyársunk.

Azért hoppot mondunk

És egyet fordulunk.

Gazdaasszony kedve ellen,

Tudom, hogy nem esik,

Hogyha esik.

Vannak, akik seregünket

Ott kinn lesik.

Seregestől mi azért a

Szomszédba ballagunk.


Rád (Baranya)

2011. február 5., szombat

Két ismeretterjesztő film...



Két dokumentum, vagy inkább ismeretterjesztő filmet láttam.


Dubai a csoda! Burj al Arab!

Majdnem hat évig készült! Hét csillagos, pompás luxusszálloda. Ha elfogy az olaj, legyen miből pótolni a hiányt. Idegenforgalom! Persze milliárdosoknak.
Építészek, lakberendezők, villamosmérnökök, kivitelezők, munkások, gigászi munkája. Gondolom nem kis pénzért.
De a sah és talán az alkotók álma is megvalósult.


„Az Burdzs al-Arab (magyarul: Arabok tornya) a világ jelenlegi egyetlen hétcsillagos szállodája Dubajban, az Egyesült Arab Emírségek második legnagyobb városában. A torony a Jumeriah nevű nemzetközi szállodalánc tulajdonában van, az utóbbi évek során a közel-keleti város szimbólumává vált. 321 méteres magasságával a legmagasabb szálloda a világon. Egy mesterséges szigeten található, 280 méterre a parttól, amellyel saját híd köti össze. A legfelső emelet magasságában elhelyezett leszállópálya lehetővé teszi a helikopterrel való megközelítést.

„A világ első hétcsillagos szállodája” szlogennel reklámozza magát; a legolcsóbb szobát is 1000 dollár fölött adják ki egy éjszakára.

Az arab vitorlás hajót formázó épület tervezésénél egy olyan építészeti alkotást próbáltak létrehozni, amely Dubaj szimbólumává válhat. Ezt a célját elérte, hiszen ma már világszerte ismert.

Az építkezés 1994-ben kezdődött el, és kapuit 1999. december 1-jén nyitotta meg első vendégei előtt.
Az épület alapvetően szállodaként működik, de gyakran konferenciaközpontként is szolgál. A toronyban egy jól menő fitneszklub is található a gazdagok szórakoztatására.


Az épület egyik kinyúló részében a híres Muntaha étterem működik, mely azzal kápráztatja el látogatóit, hogy 200 méterrel lebeg a tenger felett. Ide a világ leggyorsabb liftje repíti a vendégeket. „ ( wikipédia)



És a TABUK c. filmben kegyetlen gyermeksorsok







Minden évben, a síita muzulmánok, bárhol is éljenek a világban, mecseteikben megtartják az egyik legfontosabb ünnepüket az ‘Ashura' fesztivált Mohammad unokája Ali Husszein szenvedésének emlékére. A tíz napos imádkozás és elmélkedés után, a mufti elüvölti magát; ‘matam Husszein' és a fanatikusok előveszik a korbácsaikat, megkezdik a ‘ zanjeer zani ‘ vagy más néven ‘ zanjeer matam ' elnevezésű őrületüket. Főleg Iránban és Irakban csap át az amúgy sem józan muzulmán ész, az agresszív tébolyba a szent ünnepségsorozaton. Egész nap folyik a vér, a kórházak zsúfolásig telnek sebesült elfertőzött testű emberekkel, akik még napokig nem tudnak kijönni, magukhoz térni a felhevített zavarodott elmeállapotukból.

Három gyermek testvér készülődését láthatjuk többek között : 9,12,17 éves gyerekek. Számukra ez a cselekedet nem kín, ez vallási meggyőződés. Amikor felkel a Hold ahhoz a mecsethez mennek, ahol Husszein van eltemetve. Kb. 100 000 ember. Pengével a kezüket kaszabolják először véresre, önkezükkel verik a mellüket miközben nyilakkal átszúrt lovat vezetnek el, dobolás hallatszik . Felfokozott érzelmi állapotba kerülnek az emberek, a gyerekek. Pengével „ díszitett” lánckorbáccsal verik a hátukat, mellüket. Odaadásukat fejezik ki ezzel. Náluk a mártírhalál dicsőség. Hiszik, hogy minden évben meg kell ünnepelni Husszein igaztalan kivégzését. Örömüket lelik az ünneplésben. A fiuk anyja büszke a gyerekeire, hogy részt vesznek az ünnepségen. Nem félti őket. Természetesnek veszi tettüket.

Majd jön Thaiföld. Thai boksz. 3, 6, 9 éves gyerekek, akik nézők fogadása között ütik, verik egymást, természetesen ez náluk küzdő sportnak számít, amit már ilyen korban kezdenek tanítani. Edzőjük van a gyerekeknek. Először két 6 éves kislányt látunk. Három 1 perces menet. Az edző elmondása szerint ez 700 éves sport és a szülők önként viszik hozzá csemetéjüket. Majd két hatéves fiú csépeli egymást, fejvédő és fogvédő nélkül. A nézők között sok ezer dollár kerül cserére, a harcosok fejenként 15 dollárt kapnak, illetve a közönség is adhat nekik a meccs végén pénzt. A szüleik szerint a gyerekeik egészségesebbek lesznek ettől a sporttól. Persze, ha már felnőnek és harcosok lesznek, sok pénzt kereshetnek. Kiemelkedést jelenthet nekik a nyomorból, a szegénységből.

Nézve ezeket a drámai képeket, eseményeket,elszorul az ember szíve.

És közben a dubai luxusszálló megtelik hihetetlenül gazdag emberekkel, akik szinte a „ felhőkre ülve „ jókedvűen fogyasztják vacsorájukat.



2011. február 3., csütörtök

A magyarokhoz - egy szép és tartalmas könyv





 A magyarokhoz

Magyarság- és istenes versek az Ómagyar Mária-siralomtól Trianonig és napjainkig
 ( Medvigy Endre szerkesztésében)

A középkor irodalmától a reneszánszon, barokkon, felvilágosodáson és romantikán át a realizmusig és a modernségig jó néhány irodalmi korszak szemelvényeit foglalja magába ez a szerkezeti egység. A második ciklus a trianoni széttagoltságnak és a szétszóródásnak megfelelően építkezik, de Illyés Gyula gondolatát kölcsönözve (és azt egy ággal kiegészítve) nem a széttagoltságot, hanem a szellemi egységet hangsúlyozza. Hatágú síp a második ciklus címe, mely hat fejezetet tartalmaz: A Duna-Tisza tája, Partium és Erdély, Moldvai magyarság, Felvidék, Kárpátalja, Délvidék és Nyugati magyarság. A szerkesztés során távol állt tőlem a felekezeti vagy az irodalmi szekértáborok szerinti elfogultság. Katolikus és protestáns szerzők, zsoltárok és Mária-énekek békésen megférnek egymás mellett a válogatásban. Nem kizárják, hanem jól kiegészítik egymást. XX. századi stílusirányzatait tekintve is rendkívül gazdag, változatos a magyar költészet.
 
                                            (Medvigy Endre)




Virág Benedek

A magyarokhoz

1790


Mondanám, hogy csak bízzunk az ég királyában

Ki igaz úr s atya dicső trónusában.
Nem siet ő, nem is felejt: országokat
Ő teremt, s ezeknek ő ád királyokat.
Ha oztán úgy tetszik neki: egy szavára
Mind ország, mind király jut végromlásra.
Néha az emberi gonoszság, kezeit
Unszolja, hogy szórja pusztító köveit;
De nagy kegyessége győzvén igazságát,
Nem hagyja veretni ember gyarlóságát. -
Magyarok! Árpádnak híres onokái,
István atyátoknak elbúsult árvái!
Nemes hazátoknak kékes éjjelében
Csillagokat látok ragyogni egében.
Ah! tán eloszlatják a bús fellegeket,
S nem könyveztetik már többé szemeteket!





Király László

Anyanyelv




Ó, mit mondjak rólad,

mit szólhatnék én rólad,
miként nevessek,
miként sóhajtsak rólad,
csodaváró hangszer,
melyen mélyen kipengethető,
sötéten billentyűzhető
gyönyörűn szállni küldhető
a Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon
izzó parazsakba meredő mítosza,
melyen fölsikongható,
tépett lobogóként világ fölé bontható
az Elindultam szép hazámból
vérnél vörösebb,
véremnél éltetőbb sikolya.
Mit mondhatnék én rólad,
mit kiálthatnék rólad,
bujtató barlangom,
én legvégső vackom,
szajhám, utcasarkon
váró gyilkosom!
Szálló testem alatt hullámzó csodatáj,
legtisztább álmom, szerelem,
nyeregbe kényszerítő kengyelem,
sorvasztó kínom a végtelenség
megmászhatatlan falain -
halottaim...
Egyetlen óvóm,
egyetlen nem-árulóm,
egyetlen kétélű fegyverem.
Halotti menetek fölé
lepelként kúszó siratóim.
Fogyó életem -
énekem.

1978





Csoóri Sándor

Virágvasárnap


Valahol most egy tulipán-szájú

kicsi szamárka ordibál,
hátára odaképzelem magam
s vagyok Jézus király.
Förgeteg-fehér szilvafák közt
máris a borhegyre megyünk,
hozsannázó bokrok fölött
apostol-felhő jön velünk. -
Jártak itt ólom-zord hadak,
állkapcsukat a sár fedi,
sisakjukon, mint sastojáson,
tapos a kis csacsi. -
Gyerünk, csöpp állat, fönn a pincék
homályában bort nyakalunk,
s kőből kihasított fejű
rokonokkal dúdolgatunk:

,,Szent István, térdepelj közénk,

magyarok térítő királya,
nagyobb király térített minket,
idők vasából koronája.

De itt vagyunk, de megvagyunk,

nézzük, hogy nő a völgyi búza,
s a szőlővirág hogy kígyózik
fölrepedt, égő homlokunkra."

Így éneklünk, s az ördöglábú

asztal lesz majd a nagydobunk -
parasztok és Jézus király,
így mulatjuk majd ki magunk.






Dsida jenő
Psalmus Hungaricus


I.


Vagy félezernyi dalt megírtam

s e szót: magyar,
még le nem írtam.
Csábított minden idegen bozót,
minden szerelmet bujtató liget.
Ó, mily hályog borult szememre,
hogy meg nem láttalak,
te elhagyott, te bús, kopár sziget,
magyar sziget a népek Óceánján!
Mily ólom ömlött álmodó fülembe,
hogy nem hatolt belé
a vad hullámverés morzsoló harsogása,
a morzsolódó kis sziget keserű mormogása.
Jaj, mindenből csak vád fakad:
miért kímélted az erőt,
miért kímélted válladat,
miért nem vertél sziklatöltést,
erős, nagy védőgátakat?
Elhagytam koldus, tékozló apámat
s aranyat ástam, én gonosz fiú!
Mily szent vagy te, koldusság
s te sárarany, te szépség, mily hiú!
Koldusapám visszafogadsz-e,
bedőlt viskódban helyet adsz-e,
ha most lábadhoz borulok
s eléd öntöm minden dalom
s férges rongyaid csókkal illetem
s üszkös sebeid tisztára nyalom?
Nagy, éjsötét átkot mondok magamra,
verset, mely nem zenél,
csak felhörög,
eget-nyitó, poklot-nyitó
átkot, hogy zúgjon, mint a szél,
bőgjön, mint megtépett-szakállú vén zsidó
zsoltáros jajgatása
Babylon vizeinél:
Epévé változzék a víz, mit lenyelek,
ha téged elfelejtelek!
Nyelvemen izzó vasszeget
üssenek át,
mikor nem téged emleget!
Húnyjon ki két szemem világa,
mikor nem rád tekint,
népem, te szent, te kárhozott, te drága!

II.


Ó, én tudom, hogy mi a nagyszerű,

a minden embert megsimogató
tág mozdulat,
az élet s halál titkát kutató,
bölcsen nemes, szép, görög hangulat.
A hűssel bíztató, közös és tiszta tó,
a szabadság, mely minden tengerekben
sikongva úszik, ujjong és mulat!
Kezem gyümölcsöt
minden fáról szedett.
Nyolc nemzet nyelvén szóltam életemben
és minden fajták lelke fürdetett.
S most mégis, mégis áruló vagyok,
a minden-eszme sajgó árulója,
most mégis bősz barlanglakó vagyok,
vonító vad, ki vackát félti, ója,
vadállat, tíz köröm
és csattogó agyar
s ki eddig mondtam: ember! -,
most azt mondom: magyar!
És háromszor kiáltom
és holtomig kiáltom:
magyar, magyar, magyar!
A nagy gyümölcsös fájáról szakadt
almából minden nép fia ehet,
de nékem nem szabad,
de nékem nem lehet.
Dalolhat bárki édes szavakat
és búghat lágyan, mint a lehelet
s bízvást nyugodhatik, hol várja pad,
s ha kedve támad, bárhová mehet,
de nékem nem szabad,
de nékem nem lehet.
Bűn a mosolygó pillanat, mit lelkem elhenyél,
szívszakadásig így kell énekelnem
Babylon vizeinél:
Epévé változzék a víz, mit lenyelek,
ha téged elfelejtelek!
Nyelvemen izzó vasszeget
üssenek át,
mikor nem téged emleget!
Húnyjon ki két szemem világa,
mikor nem rád tekint,
népem, te szent, te kárhozott, te drága!

III.


Firenze képei, holland virágok,

zöld tengerek halk, álmos loccsanása,
ájultató gyönyörüségek,
Páris tüze, Velence csillogása,
még lelkemet is lehúnyom,
bezárom, hogy ne lássa.
Ha atomokra bomlik is,
miattuk minden sejtem,
ha arcom kékre torzul is,
mind, mind, mind elfelejtem!
Hajam csapzottra borzolom,
mint gubancos csepűt és szürke kócot
és gőggel viselem
fajtám egyenruháját:
a foltozott darócot.
Mert annak fia vagyok én,
ki a küszöbre téve,
a külső sötétségre vettetett,
kit vernek ezer éve,
kit nem fogad magába soha a béke réve!
Bolyongásom pusztáin,
a végtelen nagy éjen
csak az ő szive fénylik,
ő a rögeszmém, végső szenvedélyem,
ráfonódom, rajta kuszom
fölfelé, mint szőlőkarón a kacs.
Mogorva lettem,
kemény, sötét és szótlan és makacs.
Vér csurgott rám és nem tudom lemosni.
Jajt hallottam és nem tudom feledni.
A holtakat nem tudom eltemetni.
Egy eszelős dal lett az utitársam,
rekedt dal, nem zenél,
csak hörög, mint a szél,
zúg, mint vihartól ráncigált fák
Babylon vizeinél:
Epévé változzék a víz, mit lenyelek,
ha téged elfelejtelek!
Nyelvemen izzó vasszeget
üssenek át,
mikor nem téged emleget!
Húnyjon ki két szemem világa,
mikor nem rád tekint,
népem, te szent, te kárhozott, te drága!

IV.


Mit nékem most a Dante terzinái

s hogy Goethe lelke mit hogyan fogant,
mikor tetszhalott véreimre
hull már a föld és dübörög a hant,
mikor a bús kor harsonája
falakat dönt és lelket ingat,
mikor felejtett, ősi szóra
kell megtanítni fiainkat,
mikor rémít a falvak csendje
s elönt a semmi árja minket
és szülni kell és nemzeni
s magunk képére kalapálni
vánnyadt gyermekeinket!
Mit bánom én a történelmet
s hogy egykoron mi volt!
Lehetsz-e bölcs, lehetsz-e költő,
mikor anyád sikolt?!
Európa, én nagy mesterem,
lámcsak mivé lett fogadott fiad!
Mily korcsbeszédű, hitvány,
elvetemült és tagadó tanítvány.
Addig paskolta áztatott kötél,
míg megszökött és elriadt.
Fáj a földnek és fáj a napnak
s a mindenségnek fáj dalom,
de aki nem volt még magyar,
nem tudja, mi a fájdalom!
Vallom, hogy minden fegyver jogtalan,
a szelíd Isten könnyezett s úgy tanította ezt,
ám annak a kezében, kit fegyver szorongat,
a fegyver megdicsőül és ragyogni kezd.
Ezért nem is hányódom már magamban,
vallom, hogy igazam nincs
és mégis igazam van
és mától fogva énnekem
örökre ez az énekem:
Epévé változzék a víz, mit lenyelek,
ha téged elfelejtelek!
Nyelvemen izzó vasszeget
üssenek át,
mikor nem téged emleget!
Húnyjon ki két szemem világa,
mikor nem rád tekint,
népem, te szent, te kárhozott, te drága!

V.


Idegen-vérű és beszédű

kenyeres jópajtásaim,
kikkel együtt bolyongtam az emberiség ligetét,
kiket szerettem,
s kik szerettétek lágy szivem
nyitott és éneklő sebét,
nekem is fáj, higyjétek el,
hogy zord a szóm és homlokom setét.
Nekem is fáj, hogy búcsuzom,
mert immár más utakra kell mennem,
de így zeng most a trónjavesztett
magyar Isten parancsa bennem
s én nem tagadhatom meg Őt,
mikor beteg és reszkető és nincs többé hatalma,
mikor palástja cafatos és fekvőhelye szalma.
Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret
s csak ő, kivel a kenyeret megosztom.
Sok tévelygés és sok kanyar
után jutottam el ide:
ha bűnös is, magyar
s ha tolvaj is, magyar
s ha gyilkos is, magyar,
itt nincsen alku, nincsen semmi "de".
Gyűlöletes, ki ünneplő ruháját
s virágos lelkét fitogtatva henceg, -
mi elesettek, páriák vagyunk,
testvérek a nyomorban és a bűnben,
sápadtak, torzak, bélyeges fegyencek.
Zúgjon fel hát a magyar zsoltár,
dúljon a boldog, éji álomokon,
seperjen át a fekete,
tarajos és hideg hullámokon
vérkönnyet csepegő fáklyák fényeinél,
Babylon vizeinél:
Epévé változzék a víz, mit lenyelek,
ha téged elfelejtelek!
Nyelvemen izzó vasszeget
üssenek át,
mikor nem téged emleget!
Húnyjon ki két szemem világa,
mikor nem rád tekint,
népem, te szent, te kárhozott, te drága!

VI.


Száraz nyelvem kisebzett,

égő fejem zavart.
Elindulok, mint egykor Csoma Sándor,
hogy felkutassak minden magyart.
Székelyek, ott a bércek szikla-mellén,
üljetek mellém!
Magyarok ott a Tisza partján,
magyarok ott a Duna partján,
magyarok ott a tót hegyek közt
s a bácskai szőlőhegyek közt,
üljetek mellém.
Magyarok Afrikában, Ázsiában,
Párisban, vagy Amerikában,
üljetek mellém!
Ti eztán születők s ti porlócsontu ősök,
ti réghalott regősök, ti vértanuk, ti hősök,
üljetek mellém!
Ülj ide, gyűlj ide, népem
s hallgasd, amint énekelek,
amint a hárfa húrjait,
feszült idegem húrjait
jajgatva tépem,
ó, népem, árva népem! -
- dalolj velem,
mint akit füstös lángokra szítottak
vérszínű, ósetét, nehéz, fanyar borok,
dalolj velem hörögve
és zúgva és dörögve,
tízmillió, százmillió torok!
Énekelj, hogy világgá hömpölyögjön
zsoltárod, mint a poklok tikkadt, kénköves szele
s Európa fogja be fülét
s nyögjön a borzalomtól
és őrüljön bele! -:
Mérges kígyó legyen eledelünk,
ha téged elfeledünk,
ó, Jeruzsálem!
Nyelvünkön izzó vasszeget
verjenek át,
mikor nem téged emleget,
ó, Jeruzsálem!
Rothadjon el lábunk-kezünk,
mikoron hozzád hűtlenek leszünk,
ó, Jeruzsálem, Jeruzsálem!