2011. július 30., szombat

Leonard Cohen és a F.G. Lorca verse






Federico García Lorca
 
Kis bécsi valcer






Van Bécsben tíz leány,
egy váll, és ráborulva sóhajt a halál,
kitömött gerlékkel telt liget dermedten áll.
A hajnalból kis törmelék
a dér múzeumában látható,
egy termen ezer ablak ég,
ó, ó, ó, ó!
E dal csukott ajkadra való.

Ez a dal, ez a dal, ez a dal,
a halálra, konyakra és önmagára vall,
nedves uszályú tengeri hal.

Szeretlek, szeretlek, szeretlek,
pamlagba, holt könyvbe temetlek,
a zugoly poros bánatába,
a liliom sötét padlására,
a holdban lelünk nyoszolyára,
ez a tánc a teknősbéka álma,
jaj, jaj, jaj, jaj,
fogadd e dalt, törött derekú ez a dal.

Van Bécsben négy tükör,
hol ajkad s a visszhang egymásra tör,
hol zongorára írták a halált
és kékíti a kisfiúk haját,
a háztetőkön koldushad tolong,
a könnyeken friss koszorú borong,
ó, ó, ó, ó!
Fogadd e dalt, mely a karjaimba haló.

Mert téged imádlak, álmodlak árván,
a játszó kisfiúk padlásán,
Magyarország ódon fényére vágyva,
meleg délután lágy zsongására,
hó-bárány lépdel, hó-liliom rezdül
homlokod sima csöndjén keresztül,
jaj, jaj, jaj, jaj,
"örökre szeretlek", enyém ez a dal.

Majd Bécsben táncolok veled, az lesz a jó,
szép maskara lesz rajtam,
álarcom nagy folyó, partom jácintot ringató,
lábad között felejtem ajkam,
és lelkem fénykép-albumokban s liliomokban.
Lépteid sötét hullámaival,
mint hegedű és kripta, szerelmem, ó, szerelmem,
elhal e sok-szalagu dal.

(Fordította: Weöres Sándor)


                  Pequeńo vals vienés

“En Viena hay diez muchachas,
un hombro donde solloza la muerte
y un bosque de palomas disecadas.
Hay un fragmento de la mañana
en el museo de la escarcha.
Hay un salón con mil ventanas.

¡Ay, ay, ay, ay!
Toma este vals con la boca cerrada.

Este vals, este vals, este vals, este vals,
de sí, de muerte y de coñac
que moja su cola en el mar.

Te quiero, te quiero, te quiero,
con la butaca y el libro muerto,
por el melancólico pasillo,
en el oscuro desván del lirio,
en nuestra cama de la luna
y en la danza que sueña la tortuga.

¡Ay, ay, ay, ay!
Toma este vals de quebrada cintura.

En Viena hay cuatro espejos
donde juegan tu boca y los ecos.
Hay una muerte para piano
que pinta de azul a los muchachos.
Hay mendigos por los tejados,
hay frescas guirnaldas de llanto.

¡Ay, ay, ay, ay!
Toma este vals que se muere en mis brazos.

Porque te quiero, te quiero, amor mío,
en el desván donde juegan los niños,
soñando viejas luces de Hungría
por los rumores de la tarde tibia,
viendo ovejas y lirios de nieve
por el silencio oscuro de tu frente.

¡Ay, ay, ay, ay!
Toma este vals, este vals del “Te quiero siempre”.

En Viena bailaré contigo
con un disfraz que tenga
cabeza de río.
¡Mira qué orillas tengo de jacintos!
Dejaré mi boca entre tus piernas,
mi alma en fotografías y azucenas,
y en las ondas oscuras de tu andar
quiero, amor mío, amor mío, dejar,
violín y sepulcro, las cintas del vals.”







Mai ige...




Ezt a  fent látható  füzetecskét pár hónapja  kaptam ajándékba. Azóta minden nap elolvasom a napi igét. Elgondolkodtat, erőt ad. Ma az alábbi igét olvastam, amit megosztok az olvasóimmal.


                                               „ Vigyázz a szádra! (1)


„…amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.” (Lukács 6:45)


„Ó ez csak pár jelentéktelen szó volt. Nem nagy ügy!” Tévedés! Szavaink igenis nagy dolgok, és sokat jelentenek! „A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, és a gonosz ember a gonoszból hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj” (Lukács 6:45). Szavaidnak lehet jó vagy rossz hatása is.
1) Végy fontolóra néhány negatív hatást: A szavakkal lelkük mélyéig megsebezhetünk másokat. „Van, akinek a fecsegése olyan, mint a tőrdöfés…” (Példabeszédek 12:18). Annyira letörhetsz velük valakit, hogy nem lesz bátorsága élni. „…a romlott [nyelv]… összetöri a lelket” (Példabeszédek 15:4). A meggondolatlanul kimondott szavak lerombolhatják a kapcsolatot két ember között. „Megrontja szájával embertársát az elvetemült…” (Példabeszédek 11:9). A szavak érzelmi, sőt akár fizikai halált is okozhatnak. „Élet és halál van a nyelv hatalmában…” (Példabeszédek 18:21).
2) Most figyelj meg néhány pozitív hatást: Szavaid életet lehelhetnek egy kapcsolatba. „A szelíd nyelv életnek a fája…” (Példabeszédek 15:4). A megfelelő szavak segíthetnek meggyógyítani egy sérült kapcsolatot. „…a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek” (Példabeszédek 16:24). A jól megválogatott szavak segíthetnek, hogy valóban megértsük egymást. „…a nyájas ajkak gyarapítják a tudást” (Példabeszédek 16:21). A megfelelő időben kimondott szavak közelebb vihetnek minket egymáshoz. „Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott szó” (Példabeszédek 25:11 NCV). Számít, hogy mit mondasz, tehát figyelj oda a szavaidra! „


A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.




2011. július 25., hétfő

Huszka Jenő egy balatoni villa kapcsán...




Pár héttel ezelőtt A Fonyód-Bélatelepi soron sétálva - már  néhány  éve -   jó pár elhagyott villát találtam.

 ( pl. Nárai-villa, Törley-villa, Márffy- villa, Huszka - villa ) sorakozik. Megvételre várnak.    Ahogy elnézegettem a most már elhagyott, üres Huszka villát, híres operettjeire gondoltam. A Lili bárónő dallamai csendültek  fel emlékeimben.






Huszka Jenő évtizedeket töltött a fenti villában.


Huszka Jenő (Szeged, 1875. április 24. – Budapest, 1960. február 2.) zeneszerző.


Érettségi után, 1893-ban Pestre ment joghallgatónak, de közben beiratkozott a Zeneakadémiára is, ahol Hubay Jenő és Koessler János tanítványa lett. Ebben az időben koncertszervezéssel is foglalkozott, egyik koncertjén lépett először nyilvánosság elé az akkor 18 éves Dohnányi Ernő. 1896-ban végzett mind jogi, mind zenei tanulmányaival. Bár kinevezték a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium díjtalan fogalmazógyakornokának, ő egy év fizetetlen szabadságot kért, hogy Párizsba utazhasson. A Lamoreux-zenekarban első hegedűseként működött, londoni vendégszereplésükön is velük volt.




1897-ben hazatért, és munkába állt a minisztériumban. Ott ismerkedett meg Martos Ferenccel, aki később a librettistája lett. 1898-ban volt első színpadi művének premierje: a Tilos a bemenet! című zenés bohózat szövegét Mérei Adolf írta. Megismerkedett az akkor még ismeretlen Fedák Sárival, és számára írta következő darabját. Az 1902. december 20-án bemutatott Bob herceg hatalmas siker lett, ez volt az első magyar operett, amelyet külföldön is műsorra tűztek.

Huszka Jenő 1960.február 2-án tüdőgyulladásban, éjjel kettőkor felesége, Arányi Mária karjai közt hunyt el. 84 évet élt. Sírja a Budapesti Farkasréti temetőben található.






 Ismertebb művei:

    Bob herceg (Martos Ferenc és Bakonyi Károly), operett (1902. december 20.)
    Aranyvirág (Martos Ferenc) (1903. november 6.)
    Gül Baba (1905. december 9.)
    Lili bárónő, operett (1919. március 7.)
    Gyergyói bál (1941. január 4.)
    Mária főhadnagy, operett (1942. szeptember 24.)
    Szabadság, szerelem (Háy Gyula – Fisher Sándor Jókai Mór után)
    (1955. április 1.)

2011. július 23., szombat

Zúgjatok harangok ! - 1456. július 22. Nándorfehérvár emlékére....





Ötszázötvenöt éve győztek a Nándorfehérvárt védő magyar seregek az ostromló törökök ellen, az évforduló tiszteletére számos megemlékezést tartottak országszerte.


A Hunyadi János, Kapisztrán János és Szilágyi Mihály vezette keresztény sereg 1456. július 22-én világra szóló győzelmet aratott Nándorfehérvár, az „ország kapuja” alatt. A diadalnak óriási szerepe volt abban, hogy a török hetven évig nem vezetett nagyobb hadjáratot Magyarország ellen.




Hunyadi János síremlék Gyulafehérvár

A vár védelmének legendás alakja, az idős katona, Dugonics Titusz, hogy megakadályozza a török lófarkas jelvény kitűzését, magával rántotta a mélybe a vár fokára kapaszkodó török katonát.

Hunyadi János – néhány héttel a győzelem után – a táborban kitört pestisjárvány áldozata lett. Még ugyanebben az évben elhunyt Kapisztrán János, az itáliai ferences barát is.

A pápa, III. Calixtus még a csata előtt rendelte el, hogy déli harangszó szólítsa imára a híveket Magyarországért szerte a keresztény világban. A pápai bulla kihirdetésének idejére azonban már a győzelem híre is megérkezett az európai városokba.



A győzelem következtében az Oszmán Birodalom európai terjeszkedése közel hét évtizedre megtorpant. Ez idő alatt az európai hadszervezés átesett válságán, ugyanekkor kiütköztek a török hadszervezet hiányosságai is. Így mikor a törökök 1521-ben végül elfoglalták Nándorfehérvárt, Európa számára ennek már nem volt olyan súlyos következménye, mintha ez 1456-ban következett volna be.

Hunyadi a győzelem után nem üldözte a török sereget, de a rá jellemző lendülettel azonnal egy újabb törökellenes hadjárat tervezésébe kezdett. Tévesen úgy ítélte meg a helyzetet, hogy eljött az idő Bizánc felszabadítására és a török Európából való kiszorítására. A hadjárat megindítására nem maradt ideje, pestisjárványban augusztus 11-én elhunyt. Október 23-án Kapisztrán János is meghalt a járványban. A siker két ösztönzőjének halála elhamvasztotta a reményeket, az 1456 őszén Magyarországra érkezett keresztes sereg már nem vonult a török ellen. A nándorfehérvári győzelem így kihasználatlan maradt, ennek ellenére minden előzetes várakozást felülmúló haditettnek, a feudális Magyarország egyik legnagyobb katonai sikerének bizonyult.

A győzelem híre sok európai városba röviddel a déli harangozást elrendelő pápai Imabulla kihirdetése után érkezett, sőt volt olyan város ahová előtte. Az is előfordult, hogy már a győzelem hírére kongatták a harangokat, de az Imabulla még ki sem hirdették. A déli harangszót tehát sokan már kezdettől fogva a nándorfehérvári diadallal kapcsolták össze. Maga a pápa is érezte az összefüggést, módosított a kiadott bullán, melynek új szövege szerint, mivel Isten győzelemre segítette a keresztényeket, a déli harangozás alatt elmondott imák egyben a hálaadás imái is legyenek. Így változott át az eredetileg könyörgésre felszólító déli harangszó a nándorfehérvári győzelemért való hálaadás harangszavává.

III. Callixtus pápa 1457. augusztus 6-án – a győzelmi hír vételének első évfordulóján – elrendelte, hogy ez a nap az Úr Színeváltozásának napjaként ezután az egész keresztény világban ünnep legyen, amit azóta is augusztus 6-án tartanak a katolikus egyházak.



2011. július 21., csütörtök

A Szomj és a Nyár...





Nemes Nagy Ágnes


A szomj


Hogy mondjam el? A szó nem leli számat:
kimondhatatlan szomj gyötör utánad.
- Ha húsevő növény lehetne testem,
belémszívódnál, illatomba esten.
Enyém lehetne langyos, barna bőröd,
kényes kezed, amivel magad őrzöd,
s mely minden omló végső pillanatban
elmondja: mégis, önmagam maradtam.
Enyém karod, karom fölé hajolva,
enyém hajad villó, fekete tolla,
mely mint a szárny suhan, suhan velem,
hintázó tájon, fénylőn, végtelen.
Magamba innám olvadó húsod,
mely sűrű, s édes, mint a trópusok,
és illatod borzongató varázsát,
mely mint a zsurlók, s ősvilági zsályák.
És mind magamba lenge lelkedet
(fejed fölött, mint lampion lebeg)
magamba mind, mohón, elégítetlen,
ha húsevő virág lehetne testem.
- De így? Mi van még? Nem nyugszom sosem.
Szeretsz, szeretlek. Mily reménytelen.


( Nemes Nagy Ágnes (1922 –  1991) költő, műfordító, esszéíró. )








Babits Mihály

Nyár


Esik a nap!
Szakad a súlyos, sűrű zápor
zuhogva istenigazából.
Állok, s nyakamba hull a lángderűs ég!
Óh gyönyörűség!


Részeges darázs
ráng körülöttem tág körökben,
ide röppen és oda röppen:
visszatérő csapongás, lenge hűség...
Óh gyönyörűség!



Hangos virág
kiált, bíbor színekkel esdve,
hogy jöjjön már a bíbor estve,
hogy halk pohárka harmatok lehűtsék:
Óh gyönyörűség!


Tornác fölött
szédülve és legyet riasztva
fúl a cseléd, liheg a gazda:
álmai: friss sörök, mély pince, hűs jég...
Óh gyönyörűség!


Boldog a nap:
de boldogság a vágy gyűrűse!
Boldog a nap, s vágyik a hűsre...
Szeretlek, s bújok tőled, lángderűs ég!
Óh gyönyörűség!



Tegnap este a Jazz Klubban hallgattam az alábbi Nemes Nagy Ágnes megzenésített verset Harcsa Veronika előadásában.

Íme:




2011. július 8., péntek

Kukkantás a Balaton- felvidékre...





Nyáron nekem a legszebb, a szívemhez legközelebb álló vidék a Balaton. Ennek egy szelete a Balaton - felvidék. Érdemes kirándulni és kicsit elszakadni a közvetlen vízparttól .






Talán a szentbékkállai kőtenger a legszebb, minden idelátogatót lenyűgöz. Ez a kőtenger maradt meg viszonylag a legérintetlenebb állapotban. Feledhetetlen látványt nyújt a környéken az is, hogy a kertekben, mezőkön a fű és virágok között is felbukkan itt-ott egy kis kvarchomokkő szikla. Nem ritka, hogy a sziklák kis mélyedéseiben növények virulnak.
 A Káli-medence fontos része a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak.







Kőtengereket találhatunk Szentbékkállán kívül Köveskálon, Kővágóörsön és Salföldön is. Az Európában egyedülálló természeti szépséget mindenkinek látnia kell!





A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze.

Ebből jöttek létre a különböző alakzatok, sziklák, innen e kővidék megkapó változatossága. A Kőtengert nemcsak az időjárás alakította, hanem a sziklák egy részét bányászták is.

Különleges e vidék növényvilága is. 




 Különös többek között  a Szent György - hegyi  bazalt orgonasípok látványa...






Bazalt orgonasípok
 
A Szent György-hegy leghíresebb nevezetességei az ÉK-i oldal bazaltképződményei, a 30 méter magasságot és 1,5 méter átmérőt is elérő bazaltoszlopok („bazalt orgonasípok”). Az oszlopok keresztmetszete ellipszishez közelítő sokszög. Alakjukat a felszínre jutott láva kihűlése során nyerték, amikor az összehúzódó anyag a bazaltlepény peremétől befelé haladva, a kihűlés irányára merőleges felületek mentén felhasadozott. A réseket az időjárás hatásai, a hőingadozás, a fagy, a szél egyre tágították, ami az oszlopok elkülönüléséhez vezetett. Ez a folyamat ma is tart. Az orgonasípok módjára sorakozó kőoszlopok néhol egymás mellett, néhol támaszték nélkül, egyedül állnak. Az erózió ennek megfelelően erősen pusztítja, kerekíti, alakítja az oszlopokat. Az erózió az oszlopok alatti homokos, agyagos pannon rétegeket sem kíméli, s az alapjukat vesztett oszlopok ledőlnek, törmelékükből kőfolyások, törmeléklejtők alakulnak ki.


Kattints rá!

2011. július 7., csütörtök

Emlékezés a fiatalon elhunyt Czigány Zoltán író, rendezőre...




Tegnap este a Duna TV-ben a nemrégiben fiatalon elhalálozott Czigány Zoltán emlékestjét láttam. ( Ezen a napon lett volna a 46. születésnapja ) Levetítették az 1956 – ról szóló Ecseri tekercsek un. „áldokumentum” kis filmjét, majd pályatársai, barátai emlékeztek róla a Zendülés az idő ellen c. Mohácsi Szilvia által szerkesztett szép 50 perces összeállítással.( Részletekkel, versekkel megidézve filmes és írói életművét. )
Néhány gyerekkönyvét és néhány egyéb írását jómagam is ismerem.


Gondolom a szakma jól ismerte, de a nagy közönség kevésbé. Ha valaki látta a tegnap esti emlékműsort, talán kedvet kapott ahhoz, hogy utána nézzen ki is volt Czigány Zoltán. 


Ha nem, akkor álljon itt egy rövid összefoglaló:



                         

Czigány Zoltán a zene és az irodalom, rádió- és televízió műsorok közegében nőtt föl. A gimnázium elvégzése után zeneszerzést tanult, az egyetemet bölcsészként végezte el. 1985-ben kezdett rendezőasszisztensként dolgozni a Magyar Televízióban. Első dokumentumfilmjét 1990-ben készítette. Külsős rendezőként dolgozott a Magyar Televízióban, a Duna Televízióban és az RTL-nél. Az elmúlt évtizedben televíziós munkája során több műfajban is tevékenykedett. Rendezett jazzkoncerteket (Trio Stendhal, Oregon, Lajkó Félix), készített komolyzenei műsorokat (portréfilm az ÁHZ-ról, A Szervánszky család), rendezett népzenei portrékat és sorozatműsort (Pentaton), ifjúsági műsorokat (Kamasztükör, Kölyök Klub, Sikkes), irodalmi sorozatokat (Könyvvilág, Helikon, Vers mindenkinek), valamint más sorozatokat (MC, MM, Héthatár). Az elmúlt évtizedek egyetlen magyar koncertfilmje, a Cantata profana 2001-ben készült el a rendezésében.
Személyes érdeklődése elsősorban az irodalom területéhez köti. Szívéhez közel a jórészt irodalmi dokumentumfilmjei állnak. 2002 szeptemberétől a Magyar Televízió irodalmi rovatvezetője, 2003 decemberétől művészeti főszerkesztője. Új sorozatai: Alkotóház, Mit akar egy író? (ezek már meg is szűntek!), Literatúra, Verssor az utcazajban, Könyveskép, Allegro. 2006 őszétől a Művészeti Szerkesztőség szerkesztőségvezetője lett. Utolsó munkahelye a Duna Televízó volt.




                       ( Ecseri tekercsek c film )


Filmográfia:

Nagycsütörtök – dokumentumfilm az erdélyi Helikonról (1990)
Tamási testvéreinél (1991)
Kemény János báró filmjei (1992)
Darabokra szaggattatol I-VIII. – az erdélyi arisztokrácia szétszórattatásáról (1993)
Panaszkodj, sötét eső! – emlékezés Örley Istvánra (1993)
Te katonád voltam, Uram! – emlékezés Balassi Bálintra (1994)
Bergengócia – látogatás Simonffy András kúriájában (1994)
Házimozi I-V. – írók amatőrfilmjei (1995, 1998, 2001, 2005)
A Halhatatlan Kedves – Ludwig van Beethoven és Brunszvik Jozefin szerelméről (1995)
Szökés a nagy árvíz idején – film Gérecz Attiláról (1996)
Marslakók számára – emlékezés Szerb Antalra (2001)
Cantata profana – koncertfilm (2001)
Ivó – egy gyermek falu lázlapja (2001)
Emlékpróba – Gyurkovics Tibor köszöntése (2002)
„A Mester zárva tartja műhelyét” – filmjegyzetek Illyés Gyuláról (2002)
„Áldom a nyüzsgő Rómát” – itáliai utazás Hubay Miklóssal (2003)
Ecseri tekercsek – kisjátékfilm (2005)
Amikor Gyula bácsi vásárra vitte volt a tölcséres hegedűjét – rövidfilm (2007)
Balladák könyve – emlékezés a 100 éve született Buday Györgyre (2007)
A rendőrség ismét nyomoz Lavina professzor ügyében – kisjátékfilm (2007)

Könyvei:

Zendülés az idő ellen (1994, 1996)
Magyarországi levelek (1999)
Posta Dukába (2001)
Várok ránk (2003)
Csodaló és Kószáló(2006)
Csoda és Kósza (2007)

Díjak, kitüntetések:

H.S.D. (Hungarian Society of Directors) kulturális dokumentum televíziós rendezése díj (2001)
Kamera Hungária alkotói díját a Cantata profanáért (2003)
Kamera Hungária dramatikus film fődíját az Ecseri tekercsek című filmmel, valamint a dok.rom, romániai dokumentumfilm verseny különdíját ugyanezzel a produkcióval (2006)
Tokaji Írótábor Díja (1995)
Berzsenyi-díj (2002)
Csoda és Kósza a év gyermekkönyve lett (2007), valamint IBBY-díj (2008)

( Hiradu.hu oldalról)



2011. július 5., kedd

Nyáridéző...








József Attila

NYÁR

Aranyos lapály, gólyahír,
áramló könnyűségű rét.
Ezüst derűvel ráz a nyír
egy szellőcskét és leng az ég.

Jön a darázs, jön, megszagol,
dörmög s a vadrózsára száll.
A mérges rózsa meghajol -
vörös, de karcsú még a nyár.

Ám egyre több lágy buggyanás.
Vérbő eper a homokon,
bóbiskol, zizzen a kalász.
Vihar gubbaszt a lombokon.

Ily gyorsan betelik nyaram.
Ördögszekéren hord a szél -
csattan a menny és megvillan
kék, tünde fénnyel fönn a tél.






Márai Sándor

A csillagok


Ezen a nyáron először láttam közelről a csillagokat.
Éjjel a kert fölött, hirtelen felragyogtak, mind a többezer millió,
milliárd és billió, az összes tejutak és ködfoltok, s a meghittek és
népiesek is, a Fiastyúk, a medve, s a Göncöl szekere. A sarkcsillag
ökölnyi volt ez éjjel, s villogott, oly értelmes fénnyel, mint egy
világítótorony csóvája. Már meteorok estek. A világegyetem ismerős volt,
barátságos. Minden a helyén állott, az összes csoportok és
csillagképzetek, végzetes ismerősséggel és hagyományosan.
A csillag, amely alatt születtünk és halunk , nem változik.
Milyen szerény a lélek, mely úgy nézi a nyári eget, mint egy menetrend
esélyeivel telített pályát! Nem utazni sehová, csak élni, a végtelenben,
a csillagok alatt, lélegezni, s meghalni a világűrben a csillagok alatt,
csukott szemekkel, melyek csillogni kezdenek, ha a csillagok fénye ráesik.

(Négy évszak c. könyvéből )





Részlet a Naplegenda c. előadásból ( nyarat idéző hangulat )








És egy "örökzöld" szám!