2014. szeptember 17., szerda

" Bor és idill "





Hamvas Béla könyvét olvasni kell.  
Csak egy kis részletet ragadtam ki a könyvből.


Az elmúlt héten a budavári bornapok rendezvénye után jutott eszembe Hamvas Béla könyve, amit elővettem, és ismét beleolvastam.






Hamvas Béla: A bor filozófiája
  ( részlet )


Bor és idill

Utazásaim egyik legfőbb tapasztalata volt, hogy van bor-ország és van pálinka-ország. Eszerint van bornép és pálinkanép. A bornépek geniálisak; a pálinkanépek, ha nem is mind ateisták, de legalábbis hajlanak a bálványimádásra. A nagy bornépek a görögök, a dalmátok, a spanyolok, az etruszkok, az igazi borvidékeken az olaszok, a franciák és a magyarok. Ezeknek a népeknek ritkán vannak úgynevezett világtörténeti becsvágyaik; nem vették fejükbe, hogy a többi népeket megváltsák, ha kell, puskatussal. A bor az absztrakciótól megóvja őket.

A bornépek nem világtörténeti, hanem aranykori hagyományban élnek. Ez a magatartás a bor egyik leglényegesebb alkotóelemének, az idillolajnak következménye. A bor-országok és a borvidékek mind idillikusak. Sétálj az arácsi és a csopaki szőlőkben, menj fel a Badacsonyra vagy a Szentgyörgy hegyre, a Somlóról nem is szólva, barangolj a kiskőrösi vagy a csengődi kertek között, és minderről kétségtelen tapasztalatot fogsz tudni szerezni. A szőlőtáblák között lágy füves utak, mint csendes patakok folydogálnak. A pincék bejárata előtt hatalmas diófa, még a legforróbb nyárban is hűs. Olyan helyek, hogy az ember bárhol megállna, leülne, letelepedne, s azt mondaná: itt maradok. S esetleg anélkül, hogy észrevenné, ott érné el a halál.

Ezekről a dolgokról Szigligeten meditáltam és ott készítettem, csupán magánhasználatra, azt az igen régi és közönséges felosztást: van síkvidéki és van hegyi bor. A síkvidéki bor szaporább, de hígabb, igénytelenebb, olajokban szegényebb. Ez nem okvetlen becsmérlés. Mind-össze annyit jelent, hogy ilyen bort nem vennék feleségül. Az izgatóbb olajok állandó hiányában boldogtalan lennék. Aki a nagyobb feszültségeket nem kedveli - ez is méltánylandó -, az együtt tud élni ilyen borral is.

Mindezt a bűbájos Szigligeten gondoltam el, fent a dombon. Alattam a kertek, távolabb a Balaton, mellettem a kulacsban a bor, s ha meditációm akadozni kezdett, egyet kortyintottam. Az ilyesmi az emberrel vele születik. A hegyi bort kedvelem, amely víz mellett termett. A víz az az őselem, amelyben születtem, és ezért jelenlétét mindenben megkívánom. Ezért fekszik tőlem távolabb a Hegyalja, s közelebb Badacsony Csopak, Arács. Kivétel persze itt is van. Mindjárt a Somló. Mert a somlai tűzbor, vulkánon termett. A Somló mellett nincs víz. Nagy síkság közepén emelkedik és korona alakja van. Minden borunk közül a somlai számomra a nincs tovább. Mindjárt megmondom, miért.

Megkülönböztetek szőke hajú (világos) és sötéthajú (vörös) borokat; aztán hím (száraz) és női (édeskés) borokat; sőt megkülönböztetek szoprán, alt, tenor, basszus hangú, egyszólamú és többszólamú, szimfonikus borokat. De meg szoktam különböztetni szoláris (napszerű), lunáris (holdszerű) és asztrális (csillagszerű) borokat is. A borra egyébként mindennemű megkülönböztetés egészen könnyen alkalmazható. Van például logikus és misztikus bor, vizuális és akusztikus, jobbról balra és balról jobbra folyó bor, és így tovább a végtelenségig. Minden bor az embert újabb és újabb megkülönböztetési feladatok elé állítja. Nos, a somlai számomra az a szoláris bariton, de szimfonikus szőke hímbor, amely a legmagasabb teremtő spiritualitás olaját tartalmazza, éspedig boraink közül egyedülálló tömény tisztaságban. Ezért gondolom, hogy minden bor ugyan társas, és igazi lényét akkor tárja fel, ha közösségben isszák, a somlai a magányos itala. Annyira tele van a teremtés mámorának olajával, hogy csak kellően elmélyedt, végleg elcsendesült, kiegyensúlyozott magányban szabad inni. A somlairól (az eredeti, ősi, ma már ritka, csaknem fehér-arany, száraz, tüzes somlairól van szó) egyébként még azt kívánom elmondani, hogy bár minden komolyabb hegyi bor inkább a negyvenen felüli kornak, mint a fiatalságnak felel meg, a somlai az aggastyán bora. A bölcsek bora, azoké az embereké, akik végül is megtanulták a legnagyobb tudást, a derűt. Egészen személyes dolog, és csak azért mondom el, mert szigligeti meditációm egyik nagy eredménye volt: a somlai bor hieratikus maszkjában éreztem magam a legközelebb ahhoz a kiérett derűköz és bölcsességhez, ahhoz az intenzív teremtő mámorhoz, amely ezt a világot megalkotta.



2014. szeptember 9., kedd

A Mária név kapcsán...




 A héber Mirjam magyar megfelelője (Mária).

Külön ünnepként a 16. század elején jelent meg.


( Mária nevét különböző napokon a 11. századtól ünnepelték. Az ünnepet az egész Egyház számára Boldog XI.Ince pápa (1676-89) rendelte el a török felett Bécsnél 1683. szeptember 12-én aratott győzelem emlékére. Napja ekkor a Kisboldogasszony nyolcadába eső vasárnap lett. Szent X. Pius pápa (1904-14) az ünnepet áthelyezte a győzelem napjára (IX. 12).)





A Szűzanya neve napjára való emlékezés fontos. Hiszen oly sokszor hívjuk segítségül a Szűzanyát a keresztnevén.









„Most segíts meg, Mária, ó irgalmas Szűzanya. Keservét a búnak-bajnak eloszlatni van hatalmad. Hol ember már nem segíthet, a Te erőd nem törik meg. Hő imáit gyermekidnek, nem, Te soha nem veted meg. Hol a szükség kínja nagy, mutasd meg, hogy anya vagy. Most segíts meg, Mária, ó irgalmas Szűzanya."       






Sík Sándor

Az andocsi Máriához

Koldusboton, törött mankón
Jövünk búcsút járni,
Szűzmáriás magyaroknak
Kopott unokái.
Éjfél van a Duna táján.
Magyaroknak éjszakáján
Nincs más, ki virrasszon.
Baráttalan, testvértelen,
Hozzád ver a veszedelem,
Boldogságos Asszony!

Megcsúfolták, megpöködték,
Ami bennünk szép volt,
Kilencfelé hasogatták,
Ami rajtunk ép volt;
Tépett testünk megtapossák,
Ragadozók ragadozzák
Édes-kevesünket,
Koporsónkat faragdálják.
- Eléd sírjuk, magyar árvák,
A mi keservünket.

Idegenek megnevetik
Drága magyar szónkat,
Idegentől kéregetjük
Kenyerünket, sónkat.
Magyar kezek szántogatnak
Régi rögön új uraknak
Néped hegye-völgyén.
Más arat, hol mi vetettünk:
Jövevények, szolgák lettünk
Úr-apáink földjén.

Boldogasszony, ezer évig
Édesanyánk voltál,
Eleink ha hozzád sírtak,
Hozzájuk hajoltál:
Száz ostorral ostorozzon,
Csak ez egyért, Boldogasszony,
A jó Krisztust kérd meg:
Négy-víz parton, három-hegyen
Mindörökké magyar legyen
A máriás ének.








A név gyakorisága miatt kedvelt névünnep. Egyes vidékeken a búcsú napja, például Sárkeresztesen a rokonokat kacsával, töltött paprikával, lepénnyel, kalácsokkal kínálják. Bukovinában az istensegítsiek búcsúnapja. Vendégségeket, táncmulatságokat rendeznek, négy faluból is várják a vendégeket.

Kattints rá!




Talán, ha a férjek, a társak, a kedvesek költők lennének, 
akkor így köszöntenék az ő Máriájukat:








Tóth Árpád

 Esti sugárkoszorú

( részlet a versből ) 

" Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek, -
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szívembe visszatér,
És zuhogó, mély zenével ered meg,

Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek! "


Hallgasd is meg a teljes verset!
Kattints rá!



Még egy kis adalék:





  
( azt gondolom érdemes elolvasni, sokan nem ismerik ezt a történetet. )





2014. szeptember 3., szerda

Vasárnapi séta ....







Vasárnapi séta, két szép szelet gyönyörű fővárosunkból.






„A Várkert Bazár (más néven: Várbazár) Budapest I. kerületében található, az Ybl Miklós téren. Kiemelt műemlék, a világörökség része.





Ybl Miklós tervei szerint épült 1875 és 1883 között neoreneszánsz stílusban, a Várkert Duna felőli lezárásaképpen.





Eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, árkádsorai egykor üzletekkel voltak tele. 1883-tól 1888-ig az északi szárnyában működött a Budai nőipari tanműhely, 1890-től 1895-ig pedig a Történeti Arcképcsarnok volt itt látható. Az 1890/91-es tanévtől 1918-ig női festőiskola kapott helyet az épületben.




1884-ben Stróbl Alajos volt az első szobrász, aki a bazár árkádsorán saját műtermet tudhatott a magáénak. Őt még körülbelül nyolcvan művésztársa követte az elkövetkezett száz év során.





A második világháború alatt súlyosan megrongálódott.




Az épületben működött 1961 és 1984 között a Budai Ifjúsági Park (becenevén „Ifipark”, rövidítve: BIP), mely számos zenei rendezvénynek, koncertnek adott otthont. 1980-ban egy Edda koncert során a park bejáratához vezető lépcső kőfala leomlott. Állapota az 1980-as évektől fogva folyamatosan romlott, mely az épület teljes lezárásához vezetett. A hozzá tartozó lakásokat folyamatosan kiürítették. A felújítást 2011-ben határozták el; a finanszírozás, tervezés és a közbeszerzés után a kivitelezés 2013 nyarán kezdődött. 2014. április 3-án adták át az elkészült műemléki részt, Április 7-én, az országgyűlési választások másnapján a várkert ismét bezárt és elkezdődött a második ütem építése, mely multifunkcionális rendezvényközpontot, 300 férőhelyes mélygarázst és reneszánsz kertet foglal magában és 2014 augusztus 29-én került megnyitásra. „ ( Wikipédia )







Ha még többet akarsz tudni, kattints rá!



A hévégén megtekintettem jómagam is az újjászületett várkertet. Öröm volt sétálni a neoreneszánsz kertjében, a  színpadokon jó volt hallgatni az éppen fellépő zenészeket. Kiállításai  is érdekesek. 

A várkert Színfoltja a városnak. 




Ezt megelőzően a déli órákban a Margitszigetre mentem, hogy megnézzem a felújított szökőkutat és meghallgassam az éppen akkor elhangzó zenét. Mondhatom, hogy szép élményben volt részem. Érdemes elidőzni egyébként is a szigeten.






Megújult és kibővült a szökőkút zenei repertoárja, amely különböző blokkokban naponta 12-szer csendül fel.




„ Újdonság a gyermekzenei blokk (Wolf Kati: Vuk dala, 100 Folk Celsius: Miki manó, Koncz Zsuzsa: Micimackó, Napoleon Boulevard: Legyetek jók, ha tudtok), ez naponta kétszer, 11 és 16 órakor hallható.

Délben komolyzenei blokkot hallgathatnak meg a látogatók (Vivaldi: Négy évszak, Brahms: Magyar táncok – 1. tétel, Strauss: Kék Duna keringő, Liszt Ferenc: Magyar Rapszódia No. 2.). 13 órakor könnyűzenei blokk csendül fel (Simon & Garfunkel: Cecilia, The Rolling Stones: Let Me Down Slow), 14 és 15 órakor pedig vegyes blokk (előbbi időpontban Verdi: Aida – Bevonulási induló, Rebeca Ferguson: I Hope, utóbbiban Strauss: Kék Duna keringő, Dave Dee, Dozy, Beaky, Mick and Tich: Bend It, Vivaldi: Négy évszak – Tavasz, The Rolling Stones: Let Me Down Slow zeneszámokkal).

17 órakor ismét könnyűzenei blokk következik (Simon & Garfunkel: Cecilia, Rebeca Ferguson: I Hope).





A nap többi részében vegyes zenei blokkokat játszik a szökőkút. 18 órakor a következő számokat: Brahms: Magyar táncok – 1. tétel, The Rolling Stones: Let Me Down Slow, Liszt Ferenc: Magyar Rapszódia No. 2., Dave Dee, Dozy, Beaky, Mick and Tich: Bend It, Verdi: Aida – Bevonulási induló, 19 órakor pedig az alábbiakat: Simon & Garfunkel: Cecilia, Vivaldi: Négy évszak – Tavasz, Rebeca Ferguson: I Hope, Strauss: Kék Duna keringő. 20 órakor a vegyes blokkban hallható Verdi Aidájából a Bevonulási induló, Brahms Magyar táncok – 1. tétel, a Dave Dee, Dozy, Beaky, Mick and Tich: Bend It, valamint Liszt Ferenc Magyar rapszódiája No. 2.

Este 9-kor és fél 10-kor ismét vegyes blokkot hallhatnak a látogatók. A zeneszámok sorrendje: Brahms: Magyar táncok – 1. tétel, Simon & Garfunkel: Cecilia, Verdi: Aida – Bevonulási induló. The Rolling Stones: Let Me Down Slow, Strauss: Kék Duna keringő, Rebeca Ferguson: I Hope, Vivaldi: Négy évszak – Tavasz, Dave Dee, Dozy, Beaky, Mick and Tich: Bend It, Liszt Ferenc: Magyar Rapszódia No. 2.

Ez a cikk a Metropol és a Főpolgármesteri Hivatal Kommunikációs Igazgatóságának együttműködésével készült.” ( Metropol.hu )







2014. szeptember 1., hétfő

Szeptemberrel ismét beköszönt az ősz...



SZEPTEMBER 

 SZENT MIHÁLY 

ŐSZELŐ 

FÖLDANYA HAVA






Dsida Jenő

Szeptember


Pirosodik a vadszőlő-levél.
Most megint régi leveleket olvasok.
Délután hideget fúnak a völgyre
a halaványkék havasok.
A hunytszemű, kisanyás békességet
most újra meglelem,
a békét, melyet úgy megédesít
krizantém-illatával a végső sejtelem.

Ha most jönnél, kezem csak így maradna,
ahogyan itt a térdemen henyél.
S azt mondanám:
Pirosodik a vadszőlő-levél.