2013. július 24., szerda

Guido Vedovato ...





A szombathelyi Képtárban, ott jártamkor  fedeztem fel  Guido Vedovato festőművészt.


Varázslatos, színes, fantázia világa , egyszerűsége, néhol  egyiptomi látásmódja megfogott.
Nem mindennapi módon tekinthet bele az ember a falvak minden napjaiba.
 Az éj titkai, a megjelenő állatfigurák -  a festő ősi, kissé szürrealisztikus látásmódján keresztül  - sok mindent  elmesélnek nekünk.


Mit is kell tudni a festőről?







„ Guido Vedovato napjaink egyik legismertebb naiv festőművésze és szobrásza. 1961-ben született az észak-olaszországi Vicenzában, jelenleg Quinto Vicentinoban él és alkot. Közgazdásznak tanult, nem részesült művészeti képzésben. Jelentős hatást gyakorolt rá a jugoszláv naiv művészet, ennek hatására kezdett festeni az 1970-es évek végén. Kialakította saját technikáját, megszülettek az egyedi motívumai, témái. Az alkotás kezdetben a hobbija volt, mely egyre inkább hivatásává vált.
Festményei mindig apró történeteket mesélnek el, segítségükkel az Olasz Alpok falvainak mindennapjaiba leshetünk be, ahol a helybéliek élik megszokott, archaikus életüket, az éj leszálltával pedig titokzatos állatok bújnak elő, s csendes méltósággal uralják a vidéket. Sokan ez utóbbi, szürreálisba hajló képeiért rajonganak, ám Vedovato - saját bevallása szerint - jobban szeret embereket festeni. Ezekből a figurákból a „hegyi emberek” arcai tekintenek vissza, melyeken a barázdákat a kemény munkával töltött élet vájta. Az egyiptomi művészet látásmódját idéző, teret kiforgató festményeket gyermeki báj hatja át. Művészetét a különös és fantasztikus atmoszféra okán Dominique Peyronnet alkotásaival szokták rokonítani. 1986-ban nyílt első kiállítása, mára pedig művei számos európai és amerikai múzeumban megtalálhatóak.”
(Wikipédia)


A kiállítás a Szombathelyi Képtárban még augusztus 25-ig megtekinthető.
Aki arra jár, feltétlenül nézze meg!

                     



2013. július 23., kedd

Majdnem kerek 50 éve....







készült a Cherbourg-i esernyők   (Les Parapluies de Cherbourg, 1964) c. francia film. Jacques Demy rendezésében.


A franciák első számú sztárja, Catherine Deneuve csaknem 50 éve robbant be ezzel a filmmel a köztudatba.









 A ma is szép és vonzó asszony első, kiemelkedő sikerét 1964-ben aratta, amikor a Cannes-i Filmfesztivál zsűrije a Cherbourg-i esernyőknek ítélte a fődíjat, amelynek női főszerepét ő alakította.








Egy varázslatosan szép zenés film, egyszerű történettel, ami miről is szólhatna, mint a szerelemről.







A „Cherbourg-i esernyők” egy üzlet, amelyet egy özvegyasszony vezet eladósorban lévő lányával, Geneviève -vel. Szolid kis bolt, szolid életvitel. A lány szerelmes, már megtalálta választottját Guy személyében. Édesanyja ellenzi a kapcsolatot, mert a fiú nem jómódú, hamarosan besorozzák, ráadásul a roppant veszélyes terepnek számító Algériában kell majd szolgálatot teljesítenie. Madame Emery azonban nagystílű életet szán lányának…







rendező: Jacques Demy
forgatókönyvíró: Jacques Demy
zeneszerző: Michel Legrand, Norman Gimbel
operatőr: Jean Rabier
vágó: Anne-Marie Cotret, Monique Teisseire


szereplők: 

Catherine Deneuve (Genevieve Emery)
Nino Castelnuovo (Guy)
Anne Vernon (Madame Emery)
Marc Michel (Roland Cassard)
Ellen Farner (Madeleine)
Jean Champion (Aubin)

Díjak :
Cannes-i fesztivál (1964) - Arany Pálma




A filmet a DUNA TV vetíti július 27-én 21 óra 20-kor!




2013. július 10., szerda

Ezt látni kell...








MONET, GAUGUIN, SZINYEI MERSE, RIPPL-RÓNAI

Impresszionista és posztimpresszionista remekművek a jeruzsálemi Izrael Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeiből

2013. június 28. - október 13. között.


Paul  Gauguin: Tájkép


Kivételes  alkalom , hogy a francia impresszionizmus és posztimpresszionizmus olyan kiemelkedő mesterei, mint Pissarro, Monet, Degas, Renoir, vagy Cézanne, Gauguin és Van Gogh, magyar kortársaikkal együtt jelenjenek meg egy kiállításon. Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Vaszary János, Fényes Adolf, vagy Mednyánszky László, Rippl-Rónai József legismertebb alkotásait ilyen gazdag nemzetközi összefüggésben még soha nem láthatta a nagyközönség.




P.A.Renoir : Kertben


Itt az alkalom, hogy egy szép nyári napon, vagy egy borongós, esős időben betérjen az ember A nemzeti Galéria időszakos gyűjteményét megnézni.




Rippl-Rónai József:  Feketefátylas nő



2013. július 5., péntek

Hippi mozgalom...

Hippi mozgalom. Egy korszak. 





Nem hiszem, hogy őket kellene a mai fiataloknak követni, de érdemes visszaemlékezni és elgondolkodni, hogy hogyan is jött létre ez a mozgalom, kik voltak a követői, milyen hatással volt a világ fiatalságára, a zenére, a divatra, a művészetre...

Akár okulni is lehet belőle...







A hippi mozgalom eredete az 1960-as és 1970-es évek egyesült államokbeli lázadó diákság és fiatalság máig ható szubkultúrája.

Hippinek az elidegenedett fogyasztói társadalom ellen anarchisztikusan és feltűnöskődően lázadó, abba beilleszkedni és dolgozni nem akaró fiatalokat nevezték.

A hippi kultúra eredetileg ifjúsági mozgalom volt, ami az 1960-as évek elején bontakozott ki az Egyesült Államokban, és onnan terjedt el a szerte a világban. A hippi szó az angol hipster szóból ered, amely kezdetben a San Fransiscó-i Haight-Ashbury körzetébe költöző embereket jelentette. A hipsterek a Beat Generation ellenkultúra értékeit örökölték, saját közösséget alkottak, pszichedelikus rockzenét hallgattak, a szexuális forradalom követőivé váltak, valamint marihuánát és LSD-t használtak, hogy felfedezzék a tudat alternatív oldalát, ám ezt úgy terjesztették el közöttük.

1967 januárjában, a San Fransiscó-i Golden Gate Parkban megtartották az első Emberi Együttlétet (Human Be-In) - amely egyszerre volt zenés tüntetés a békéért és a toleranciáért, valamint a szabad gondolkodásért és a szerelemért – hogy népszerűsítsék a kultúrát. Ez az esemény mint láncreakció vezetett az Egyesült Államok nyugati partján kialakult legendás Nyári Szerelemhez (Summer of Love) és a Keleti Parton megrendezett 1969-es Woodstocki Fesztiválhoz.

A hippidivatnak és értéknek nagy hatása volt a kultúrában, befolyásolva a popzenét, televíziót, filmet, irodalmat és művészetet. Az 1960-as évek óta a társadalom a hippi kultúra számos nézőpontját magába olvasztotta. A hippik által támogatott vallási és kulturális változatosságot világszerte elfogadták, míg a keleti filozófia és spirituális fogalmak széles hallgatóságot megérintették. A korabeli kultúrában a hippi hagyomány sok formában megfigyelhető az egészséges ételektől kezdve, a zenei fesztiválokon át egészen a kibertéri forradalomig.

A szó jelentése: A harmincas-negyvenes években hep-nek nevezték a menőket, swingereket. Később a szó írásmódja megváltozott, hip-re. Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján hipnek lenni azt jelentette, hogy az illető benne van a menő dolgokban.

A Woodstock Music and Art Festival egy rockfesztivál volt, melyet New York államban, a kb. 4000 lélekszámú Bethel vidéki városban tartottak 1969 augusztusában. Sokak számára ez a találkozó szimbolizálta maga a kor és a hippi szubkultúrát. A kor számos zenésze megjelent az "esős hétvégén", melyet az azonos nevű dokumentarista koncertfilm is rögzített (1970). Az évek alatt számos kísérletet tettek újabb hasonló jellegű fesztiválok rendezésére, de az évek bebizonyították, hogy az 1969-es fesztivál egyszeri és megismételhetetlen, maga a legenda. 

A fellépők közt volt:

Janis Joplin
Jimi Hendrix
Canned Heat
Jefferson Airplane
The Who
Richie Havens


A hippik gyakran vettek részt háborúellenes demonstrációkon szabadelvű nézeteiket hirdetve. Nem csak a vietnami háborút utasították el, hanem az azt irányító és lehetővé tevő egész politikai rendszert. Az 1968-as demokratikus elnökválasztáson politikailag aktív csoportként jelentek meg. Politikai nézeteik pacifista és anarchista elemeket egyaránt tartalmaztak. A hippi mozgalom alapján fejlődtek ki a '70-es évek zöld-ökológiai mozgalmai, a különböző feminista, meleg, illetve fekete polgárjogi mozgalmak.

Minden nő anya volt, és minden férfi  apa. Nem számított kik a biológia szülők, a csoport összes tagja a "család" tagja volt, közösen nevelték gyerekeiket.

A hippi közösségekben általánosan elterjedt volt a drogok használata. Főként marihuánát és hasist fogyasztottak, de az LSD használata is megszokott volt.






A hippi  divat friss, egyedi, színes és fantáziadús. Erre a divatra jellemző a hosszú haj, a trapéznadrág, a hímzett blúzok, a tölcsérujj, a virágmotívumok. A sok fonott, illetve békejellel díszített, esetleg saját kezűleg gyártott ékszer (pl. nyaklánc, karkötő, fülbevaló). A hippik öltözetének jellegzetessége volt a színkavalkád, illetve az össze nem illő vagy ellentétes színű ruhadarabok párosítása. A viseletekből sok alapult a hagyományos indiai, nepáli, közép-amerikai, bali népviseleten. A hippik nem engedhették meg maguknak a márkás, drága ruhák vásárlását, ezért használt, összefoltozott ruhákat hordtak. Legtöbbször maguk készítették a ruháikat rongyokból, régi ruhákból. Ezeket festették, díszítették, varrták kedvük szerint. Ezért is olyan egyediek ezek a ruhadarabok. A manapság divatos vintage és retro stílus is hasonlít ehhez.
Társadalmi szerepeiket elhagyva, közösségi nomád életmódjukkal a társadalmi változás iránti vágyat fejezték ki. Megnyilvánulásaikban a vietnami háború, a fogyasztói társadalom és a nyugati középosztály értékeinek kritikája keveredett. A mozgalomra jelentős hatással voltak a keleti vallások és filozófiák (főleg a Krisna-tudat).

A hippimozgalom időszakában több film játszódik:








Zabriskie Point – rendezte: Michelangelo Antonioni (1970)





Hair – rendezte: Miloš Forman (1979)
Forrest Gump – rendezte: Robert Zemeckis (1994)
Frisbee: The Life And Death Of a Hippie Preacher (Frizbi – Egy hippi prédikátor élete és halála) – rendezte: David Di Sabatino (2005)





Eper és vér (The Strawberry Statement), 1970. Rendezte: Stuart Hagmann






Könyvek

Jack Kerouac: Úton. Az Úton című könyv az ötvenes évek Amerikájáról szól, legalább másfél évtizeddel korábban, mint ahogy a hippimozgalom elterjedt. Az más kérdés, hogy akkora hatása volt az akkori generációra, hogy rengetegszer idéztek belőle, és szent könyvként tisztelték

Jan Kerouac: Gázos bébi
Tom Wolfe: Savpróba
Agatha Christie: A harmadik lány
Elmore Leonard: Dinamit
Barry Miles: Hippik
Maróti Lajos: Hippi akvárium
Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról




Sükösd Mihály: Hippivilág
Sükösd Mihály : Beat, Hippi, Punk
Sebők János: Woodstock népe


Ismert hippik

Dylan Hillestad
Timothy Leary
Jerry Garcia
John Lennon
Jimi Hendrix
Janis Joplin
Bob Dylan

Jézus-mozgalom

( Wikipédia )



( Jelmezbál-manapság,egy
hippi lánynak öltözött tini )


Kattints rá!





2013. július 4., csütörtök

Gospel - Mahalia Jackson

A napokban gospel zene hallgatására kerekedett kedvem.

 Így jutott eszembe Mahalia Jackson, aki számomra a mindenkori egyik legnagyobb gospel énekes.






A gospel zenei stílus, amelyet a keresztény vallási életben használnak egyéni vagy közösségi hitük zenei kifejezésére, és vallásos alternatívát nyújtani. Az angol nyelvben Gospel névvel illetik az Evangéliumokat is (főként az Újszövetségi Szentírást). Ebben az értelemben a Gospel, mint zenei műfaj, az evangéliumi tanítások és történetek érzelemtől átfűtött formában történő, előképzettség nélkül is érthető előadása.


A zenében előtérbe kerülnek a vokálok, a szövegek pedig vallásos színezettel rendelkeznek. Léteznek a gospelnek különböző alműfajai, ezek a southern gospel, az urban contemporary gospel és a modern gospel, ezek mind más értelmezésben, egyéb zenei stílusok – mint a country vagy a blues – elegyítésével adják elő a gospel zenét. Több fajtája tartalmazhat zongora vagy basszus- és elektromos gitár kíséretet, de egy komplett zenekar is játszhatja. A Gospel előadói közül néhányan orgona kísérettel énekelnek (például Mahalia Jackson)( Wikipédia)




Mahalia Jackson (1911. október 26. – 1972. január 27.) amerikai énekesnő, minden idők egyik leginkább elismert gospel énekesnője.

„ Mahalia Jackson New Orleans külvárosának Carrollton Black Pearl nevű részében született 1911-ben egy szegény néger családban. Apja dokkmunkás és a helyi baptista néger gyülekezet lelkipásztora volt. Az öt éves kis Mahalia itt, a templomi kórusban kezdett énekelni. Ezt a hangot nem lehetett nem észrevenni, ezért különleges tehetsége hamar feltűnt, így 1927-ben alig 16 évesen Chicagóba költözött és az első nagy gospel együttessel, a Johnson Brothersszel énekelt. Az 1930-as évek közepén az együttes feloszlott és 1937-ben Mahalia a Decca lemezcég támogatásával szólókarrierbe kezdett. Bár első lemeze csak mérsékelt sikert aratott, ennek ellenére csakhamar népszerű énekesnővé vált, és egyik koncertet adta a másik után. 1946-ban az Apollo lemezcéghez szerződött és néhány figyelemreméltó dalt is kiadott. 1948-ban a "Move on up a Little Higher" című dalával végre átütő sikert aratott. A siker rögtön a világhírnévre repítette és dalai az Egyesült Államok után Európában is népszerűek lettek. Az "I Can Put My Trust in Jesus" elnyerte a Francia Akadémia díját, és a "Silent Night" például Norvégia történetének legnagyobb zenei lemezsikere volt. A CBS sorozatot adott ki vele és 1954-ben a Columbia Recordsnak is énekelt. A sikerek közepette azonban elkerülhetetlenül hullámvölgy következett, a gospel hívei azzal vádolták, hogy túlságosan felhigítja a műfajt a népszerűség érdekében. Karrierje az 1950-es évek végén és az 1960-as években is töretlenül folytatódott, énekelt a Newporti Jazz Fesztiválon, John Fitzgerald Kennedy beiktatásán és Martin Luther King temetésén is. Koncertezett világszerte, útjai során vezető államférfiak fogadták, a világ koncerttermeinek ünnepelt sztárja volt. Koncertkarrierjét 1971-ben Németországban fejezte be. Visszatérve hazájába még részt vett néhány TV-showban, de szív- és cukorbetegsége egyre inkább elhatalmasodott rajta. Mahalia Jackson 1972. január 27-én hunyt el Chicagóban. A Louisiana állambeli Metairie-ben, a Providence Memorial Parkban temették el.

Sírkövén ez áll:  Mahalia Jackson, a világ legnagyobb gospel énekese.”  (Wikipédia )