2010. június 19., szombat

Idézetek, gondolatok a zenéről...







„Van valami végtelenül csodálatos a zenében. A szavak is bámulatra méltóak, de a zene még náluk is csodálatosabb. Nem úgy hat a gondolatainkra, ahogyan a szavak teszik; egyenesen a szívünket és szellemünket szólítja meg, lelkünk legbelső magját és gyökerét. A zene megnyugtató és egyszerre felkavaró; nemes érzelmeket ébreszt; könnyekké olvaszt bennünket, nem is értjük miképp. Magában álló nyelvezet, a maga módján éppoly tökéletes, mint a szavak, a beszéd, és épp oly fenséges, épp oly áldott…”

CHARLES KINGSLEY

"Ne próbáljuk a zenét értelmünkkel megérteni ! Még csak a szívünkkel se próbáljuk érezni !Csak engedjük spontán módon a Zene-madarat Szív-égboltunkon repülni ! Mialatt repül, feltétlenül fel fogja nekünk tárni amije van, és ami ő. Amije van, az a halhatatlanság üzenete, és ami ő az az örökkévalóság folyosója."

SRI  CHINMOY

„A zene egészen egyedülálló. Különáll minden más művészettől… Nem fejez ki jól körülírható határozott örömet, bánatot, gyötrelmet, borzongást, kéjt, vagy lelki békét, de maga az öröm, a bánat, a gyötrelem, a kéj és a lelki béke, mindezek elvont képében és esszenciális természetében, járulékos elemek nélkül, és ezáltal a szokványos motívumokat nélkülözve. Mégis lehetővé teszi számunkra, hogy megragadjuk és átéljük mindezeket a maguk lényegi valójában.”

ARTHUR SCHOPENHAUER




2010. június 7., hétfő

Latinovits Zoltánra emlékezve




Bella István, a költő, így emlékezett a nagy színész királyra !






Latinovits Zoltán


Akiért nem jön el a Göncöl,
sem Illés tüzes szekere,
az magát, mint begöngyölt
zászlót, maga viszi a földbe le,

elrejti, mert nem bízza másra,
mivel abban sem bízik,
aki világra hozta - anyára,
apára is gyanakodik,

így Ő, akin lánctalpas hantok
élveznek,fű paráználkodik,
a semmi rétjén talált kardot
visszadöfte markolatig,

mert hol a fény férgesebb a földnél,
jobb, ha a föld emészti meg
az emberfiát, mintha Ő ölné
meg az anyaföldszívet.

De előbb- vágóhídra-élet!
de előbb - a bárdot lélegezni.
A mozdony, láncon, csak arra tévedt,
ellökni magától, úgy szeretni.

Most föld zabálja és fény gyalázza.
S nem tudja: mindig lesz, aki
majd megcsókolni megtalálja,
és maga mellé fekteti.

1976

( Bella István)




2010. június 3., csütörtök

Kitelepítések....

Kép

A hortobágyi kitelepítések emlékére....


Soha, sehol, senkinek


( színes, magyar filmdráma, 90 perc, 1988 )

rendező: Téglásy Ferenc
író: Téglásy Ferenc
zeneszerző: Vajda János
operatőr: Pap Ferenc
vágó: Galamb Margit

szereplő(k):
Kozák András (Vendel Imre)
Jolanta Grusznic (Vendel Imre felesége)
Temessy Hédi (nagymama)
Eperjes Károly (tiszt)
Antal Tamás (Tibor)
Kun Vilmos
Kovács Lajos
Harkányi Endre
Fekete András
Ambrus András

Kép

Vendel Imre gépkocsivezető 1945-ig a Horthy-hadsereg tisztje volt. 1951-ben várandós feleségével és két fiúgyermekével kitelepítik. Egy falusi, romos iskolaépületben töltenek két évet. A mindennapi létért való küzdelemben felörlődik a család összetartó ereje, a szeretet. 1953-ban elhagyhatják a kényszerlakhelyet. Az elmúlt két évről azonban nem beszélnek soha, sehol, senkinek...


A film talán DVD-én kapható, mozikban úgy tudom nem vetítik. Nagy kár!

És egy video más kitelepítésről....


2010. június 1., kedd

Trianonra emlékezve



















Ság- hegyi Trianon emlékmű



A nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az Országgyűlés hétfőn a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét.



" Trianoni békeszerződés – az I. világháború győztes hatalmai és Magyarország mint vesztes állam között létrejött megállapodás. 1920. június 4-én írták alá a Párizs melletti Versailles kastélykertjének Nagy Trianon nevű palotájában. A nemzetgyűlés 1920. november 15-én fogadta el, és 1921. július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. tc.). A 14 részes szerződés a Nemzetek Szövetségének alapokmányával kezdődött. A második rögzítette Magyarország új határait. Ennek értelmében Magyarország területe – Horvátországot nem számítva – 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezer négyzetkilométerre, lakóinak száma pedig 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Az elcsatolt területeken élő 10,6 millió ember közül 3,2 millió volt magyar. Ezek közül 1,6 millió Erdélyben, 1 millió Szlovákiában és Kárpátalján, csaknem félmillió pedig a Délvidéken élt. A harmadik rész kimondta, hogy a Nemzetek Szövetsége hozzájárulása nélkül Magyarország nem mondhat le függetlenségéről, vagyis nem egyesülhet Ausztriával. Az ötödik rész előírásai szerint Magyarország csak egy 35 ezer fős, önkéntesekből álló hadsereget tarthatott fenn. Páncélos járműveket, tankokat, hadihajókat és harci repülőgépeket sem nem gyárthatott, sem nem vásárolhatott. A kilencedik rész előírásai értelmében 1921-től kezdődően 30 éven át jóvátételt kellett fizetni a háborúban okozott károkért Olaszországnak, Jugoszláviának, Romániának és Görögországnak. A trianoni békeszerződést a magyar társadalom súlyos igazságtalanságként fogta fel, és a két világháború közötti magyar politika legfontosabb célja annak revíziója volt."

Összeállította: ( Romsics Ignác MTA )















Wass Albert:


Üzenet haza



Üzenem az otthoni hegyeknek:

a csillagok járása változó,

és törvényei vannak a szeleknek,

esőnek, hónak, fellegeknek,

és nincsen ború, örökkévaló.

A víz szalad, a kő marad,

a kő marad...


Üzenem a földnek: csak teremjen,

ha sáska rágja is le a vetést,

ha vakond túrja is a gyökeret.

A világ fölött őrködik a Rend

s nem vész magja a nemes gabonának,

de híre sem lesz egykor a csalánnak;

az idő lemarja a gyomokat.

A víz szalad, a kő marad,

a kő marad...


Üzenem az erdőnek: ne féljen,

ha csattog is a baltások hada.

Mert erősebb a baltánál a fa,

s a vérző csonkból virradó tavaszra,

új erdő sarjad győzedelmesen.

S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda

a gyilkos vasat rég felfalta már,

s a sújtó kéz is szent jóvátétellel

hasznos anyaggá vált a föld alatt.

A víz szalad, a kő marad,

a kő marad...


Üzenem a háznak, mely fölnevelt:

ha egyenlővé teszik is a földdel,

nemzedékek őrváltásain

jönnek majd újra boldog építők,

és kiássák a fundamentumot,

s az erkölcs ősi, hófehér kövére

emelnek falat, tetőt, templomot.

Jön ezer új Kőmíves Kelemen,

ki nem hamuval és nem embervérrel

köti meg a békesség falát,

de szenteltvízzel és búzakenyérrel

és épít régi kőből új hazát.

Üzenem a háznak, mely fölnevelt:

a fundamentum Istentől való,

és Istentől való az akarat,

mely újra építi a falakat.

A víz szalad, a kő marad,

a kő marad...


És üzenem a volt barátimnak,

kik megtagadják ma a nevemet:

ha fordul egyet újra a kerék,

én akkor is a barátjok leszek,

és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.

Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk

és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:

a víz szalad, de a kő marad,

a kő marad...

És üzenem mindenkinek,

testvérnek, rokonnak, idegennek,

gonosznak, jónak,

hűségesnek és alávalónak,

annak, akit a fájás űz és annak,

kinek kezéhez vércseppek tapadnak:

Vigyázzatok és imádkozzatok!

Valahol fönt a magas ég alatt

Mozdulnak már lassan a csillagok

s a víz szalad, a kő marad,

a kő marad...


Maradnak az igazak és a jók,

a tiszták és a békességesek.

Erdők, hegyek, tanok és emberek.

Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!

Likasztják már az égben fönn a rostát,

s a csillagok tengelyét olajozzák

szorgalmas angyalok.

És lészen csillagfordulás megint,

és miként hirdeti a Biblia:

megméretik az embernek fia

s ki mint vetett, azonképpen arat,

mert elfut a víz és a kő marad,

a kő marad...!