2009. július 29., szerda

Egy vers ebben a hőségben...







Csoóri Sándortól olvastam






Európai nyár



Fény,
fény,
napok óta.
Tomboló nyár amerre járok.
Égő szalmakazlak emléke a szememben,
pokoltűzön piruló Róma,
lángvörös pápák,
tikkadt szobor-királyok.

Európa: földre lehajló napraforgó,
körberöpüli sárgán egy darázs,
gótikus csipkék torlódnak meg a láthatáron,
háborús sebeket összerántó timsó
dombjai: föl-fölszikrázó, kristályos gyász
maradéka a vetkőztető városok fölött.
Kemence- száj lehel rám
Nyugat felől,
beton- száj Kelet felől. Villámló
drótok sütnek,
dísztárcsák,
tükrök,
áthevült küllők
s belülről is mintha csontba ágyazott
platina-eszmék égetnének:
fulladok, menekülök
föl, észak felé, Finnország
árnyas zugaiba,
hol víz énekel a vízben
magára hagyva hosszan,
erdő áll erdő mögött,
a Nap mögött ott áll a Hold
s a Hold mögül
hangos szívdobogásomat
hallják a vadak.

Nem reklám, de kell, hogy beszéljek róla....










CERAGEM- E

(Már rég akartam erről írni, de valahogy csak most került rá sor)

Egy ágy. Nem csodaágy. De figyelmébe ajánlom mindenkinek. Annak is, aki fiatal,
annak is, aki már idősebb, annak is, aki még egészséges ( megelőzés céljára ),
annak is aki beteg ( gyógyulás céljára).
A CERAGEM Co. LTD. 1998 óta van jelen a világon jelenleg 20 kirendeltséggel illetve több, mint 3000 központtal rendelkezik a világ több, mint 45 országában.
A CERAGEM-E gyógyászati eszköz használata mindenki számára elérhető. Az egységesített alternatív gyógyászati módszereket lehet kipróbálni, akár rendszeresen is használni, a CERAGEM központokban.Minden központban ingyen használható,de természetesen meg is vásárolható.
Akár otthon, akár a legközelebb található Ceragem központban használjuk a Ceragem-E gyógyeszközt, valóban tapasztalhatjuk az egészségére gyakorolt kiváló hatását.
Az Orvos- és Kórháztechnikai Intézet (ORKI), 8-014-380-0703 tanúsítvány számon igazolja az eszköz egészségügyi használatra történő alkalmasságát.
Már számtalan embernek segített a világ minden táján a jobb, egészségesebb és boldogabb élet elérésében.
Köszönet illeti azokat a kutatókat, orvosokat, mérnököket, akik ilyen nagyszerű és hatásos módon képesek voltak ötvözni a keleti gyógyászat elemeit a XXI század technológiájával.
Jómagam egy kispesti Ceragem-központba járok, kitartóan, immáron 280.alkalommal.
XIX.Hofherr A. u. 3-15.
Csak dicsérni tudom a központ igazgatóját és a mellette segédkező előadó kedves, okos hölgyeket. Néhány alkalom után már mindenki otthon érzi magát és a 40 perces ágyban fekvés, az un. kezelés után valóban felfrissülve, sokkal jobb közérzettel indul hazafelé az ember. ( csak egy fehér póló, fehér nadrág, fehér zokni és 2 db lepedő kell hozzá)
Érdemes kipróbálni!Hiszen ingyen van!

Sajnos 2012.június 15-vel megszünt a központ, de találtam egy másikat és már új tovább fejlesztett  termékkel működik. ( Bp.XI.Prielle Kornélia u.7.)





2009. július 28., kedd

Egy dal kapcsán " A hulló levelek "...

Yves Montandról, aki nem csak sztár, de igazi, nagy művész volt!Filmjeit érdemes megnézni, dalait érdemes meghallgatni!
(1921. október 13, Monsummano Alto – 1991. november 09., Párizs)





Ivo Livi néven, egy toscanai olasz család harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Szegények lévén már 11 éves korától keményen dolgoznia kellett, korán abbahagyta az iskolát, hogy kenyeret keressen. Sokféle foglalkozást űzött, amíg végül Marseille-ben sanzonénekesként sikerült feltűnést keltenie. 1944-ben Párizsba ment, a Folies-Bergère-ben és a Moulin Rouge-ban lépett fel. Edith Piaf felfigyelt a sármos, tehetséges fiúra, igazgatta művészi pályáját, de szerelmével is megajándékozta a vágyakozó Montand-t. 1945-ben debütált Az éjszaka kapui című Marcel Carné filmben. Az igazi színészi kiugrást a Henri-Georges Clouzot rendezte A félelem bére tragikus sorsú, nyertes, ám mégis vesztes sofőr figurája hozta meg számára.









A jóképű, magabiztos, bársonyos hangú énekes meghódította számos, azóta már slágerré vált sanzonjaival a női szíveket, de nem kisebb érdemeket szerzett a filmek világában sem. Montand bebizonyította tehetségét a negatív hősöktől (Az éjszaka Margitja) kezdve, a politikai és bűnügyi történetek figuráin (Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája; A vörös kör; Police Python 357; A vallomás; A háborúnak vége), és a vígjátékban nyújtott szerepein át (Az ördögöt a farkánál; Felszarvazzák őfelségét; Csupa tűz, csupa láng) az amerikai filmek szokványos szívtiprójaként (Szeressünk!; Szentély; Szereti Ön Brahmsot?). A hangos siker végigkísérte színészi pályáját, arra azonban kevesen számítottak, hogy az 1986-ban az idős, sunyi paraszt megformálása ilyen frenetikus fogadtatásra lel Claude Berri két filmjében (A Paradicsom…; …és a Pokol). A politikai események sem hagyták hidegen, az akkor már világhírű színész nyíltan felvállalta baloldaliságát, ugyanakkor megrendülten ítélte el a szovjet agressziót az 1956-os budapesti és a 68-as prágai események miatt. Yves Montand szerelmei is legendásan gyönyörű és tehetséges nők voltak (Edith Piaf, Marilyn Monroe), de az igazi, életre szóló társ Simon Signoret lett. Álompárként emlegették őket és a színésznő halála után férje egy fellépés felvételén felejthetetlen szavakkal búcsúztatta szerelmét: „szeretném, ha emlékeznél az együtt töltött napokra, amikor édesebb volt az élet és fényesebb a nap. Most ősz van, hullanak a levelek, tudod, hogy én nem felejtek, mert a levelek csak hullanak, oly fájón…” ( AJ)




2009. július 26., vasárnap

És a könyv elolvasása után egy szép vers!



SZERELEM










Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,

Elrévedezni némely szavadon,

Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog
És rajta túl derengő csillagok.

Én nem tudom, mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
Mint napsugár ha villan a tetőn,
Holott borongón már az este jön.

Én nem tudom, mi ez, de érezem,
Hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven símogat,
Mint márciusi szél a sírokat!


Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen,
Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!

( Juhász Gyula )


És egy új könyv...




Aki párkapcsolattal küzd, aki megtalálta párját és mégis egyedül érzi magát...


Olvasgassa





Pierre Franckh Könyvét: A boldog szerelem aranyszabályait





A könyv kíméletlenül szembesíti az olvasót: ha nem találjuk meg lelki társunkat, annak okát egyedül magunkban kereshetjük. Az életünkön változtatni is csak mi magunk tudunk. Erre talán képesek vagyunk. Bár nem könnyű! Ebben nyújt segítséget ez a szórakoztatóan könnyed stílusú, mégis elgondolkodtató könyv. A könyv elolvasása után azt remélhetjük, hogy a lelki társ megtalálása nem elérhetetlen álom.

 




2009. július 25., szombat

Néha jó elővenni Márai könyvét...




és elmerülni gyógyító gondolataiban!


Márai Sándor: Füves könyv




Olyasféle ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékrol és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult.

Részlet a könyvből:

" Arról, hogy mi volt dolgod a földön

Végül is, tudnod kell, mi volt dolgod a földön. Semmi esetre sem az, hogy bizonyos összegu, állagú és minoségu csontot, húst, zsiradékot és zsigereket vegyi üzemben tartsál. Az sem, hogy címeket, rangokat gyujts, elnök legyél valamilyen társaságban, díszes ruhákban sétálj és rázzad a csengot. Az sem s ez már jobban fáj -, hogy boldog legyél, mert boldogság nincsen, hiszen minden vágyad a megvalósulás pillanatában eltorzul, s inkább nyug már, mint öröm. Ilyen az ember.Nem, egyetlen dolgod, létezésed egyetlen értelme a földön, hogy megismerjed az emberi és a világi dolgok igaz természetét, az emberi és világi tünemények összetartozását, s méltányosan viselkedj akkor is, ha embertársaid méltatlanul viselkednek.

Ez volt dolgod a földön; nem több. " ( Márai )


Az alábbi programok ragadták meg figyelmemet...

Ha hűvös lesz az idő, ha esik... akkor Múzeum 

Szépművészeti Múzeum

2009. július 30.

Jazz zene tárlatvezetésekkel és Bíró Eszter Ashkenázi és szefárdi dalokat bemutató előadása színesíti a múzeumi programokat.

Most csak kettőt emelek ki:

Turner és Itália ( időszakos kiállítás ) 2009. július 15 – 2009. október 25.
Első alkalommal csodálhatja meg a magyar közönség Turner műveit önálló kiállításon a Szépművészeti Múzeum július közepén nyíló tárlatán. A több mint 80 alkotást felvonultató, Turner és Itália című tematikus kiállítás időrendben mutatja be a művész pályáját a korai tájképektől kezdődően egészen utolsó korszakának már-már absztrakt képeiig. A különleges kiállítás, amelyet a művész legkiválóbb angol ismerői állítottak össze, Ferrara és Edinburgh után, némi módosítással érkezik harmadik helyszínként Budapestre.



Joseph Mallord William Turner (1775–1851) a 19. század, sőt talán a művészettörténet egészének egyik legjelentősebb tájképfestője. Hatalmas életművét a tematikai gazdagság és a szüntelen technikai újítás jellemzi. Festett valósághű város- és tájképeket – különösen kedvelte a tenger ábrázolását –, történelmi-és mitológiai jeleneteket, kortárs eseményeket, de képzeletét jelentősen ösztönözte az irodalom is.
A Szépművészeti Múzeumban megrendezett Turner és Itália című kiállítás a művésznek az itáliai utazási során és azok hatására született alkotásaiat mutatja be a magyar közönségnek. A tárlat rendezői a témát a lehető legtágabban értelmezték, hiszen nemcsak olyan műveket láthat a közönség, amelyek Itáliában, vagy itáliai motívumok felhasználásával készültek, hanem olyanokat is, amelyek az ott dolgozó művészek hatását tükrözik. A nyolc egységre tagolt tárlat így az 1790-es évek végének londoni tanulmányaitól kezdve, amikor Turner a korábbi utazók munkáival ismerkedett, egészen legutolsó alkotói korszakának remekműveiig, időrendben vonultatja fel az alkotásokat. A tematikus megközelítés arra is alkalmas, hogy a művész szinte egész életpályáját végigkísérjük.

vagy a


A szentföld öröksége ( időszakos kiállítás )


Kincsek a jeruzsálemi Izrael Múzeumból
( 2009. június 23 – 2009. szeptember 6. )

A jeruzsálemi Izrael Múzeum páratlan műkincseiből nyújt válogatást a Szépművészeti Múzeum június 23-án nyíló kiállítása. A tárlaton látható műtárgyak mintegy 9000 éves időszakot ölelnek át és olyan kuriózumokkal találkozhat a hazai nagyközönség, mint a Holt tengeri tekercsek egy darabja, vagy Rembrandt, Chagall és Rodin remekművei. A mintegy félszáz különleges műtárgyat bemutató tárlat szeptember elejéig látható.


Ha süt a Nap...akkor:


13. MŰGYŰJTŐK ÉJSZAKÁJA
2009. július 30., csütörtök, 17-24 h 

Budapest, V. kerület Falk Miksa, Balaton, Markó utca és Szent István körút












A Pintér Sonja Galéria a kortárs magyar festészet emblematikus alakja, Konkoly Gyula tárlatával várja az érdeklődőket, amely szélesen merít a mester 2000 és 2009 között készült műveiből. A kiállított alkotások között egyebek mellett a művész saját életéből merített élményei láthatók, így a marokkói út emlékeit megörökítő marakesi piacot vagy arab lovasokat ábrázoló munkák, de tájképek, vagy a klasszikus plen-air téma: a tengerben fürdőző aktok is helyet kapnak a tárlaton.A stílusalkotó művész vidám és anekdotikus természetű festményeinek kiállítását Sturcz János művészettörténész nyitja meg este 8 órakor

De sokféle tárlat várja a látogatókat. Fotó-és képzőművészeti kiállítások, XIX.és XX.századi franciaországi magyar művészek munkái, art-deco bútorkülönlegességek.

Mint ahogy eddig mindig, a rendezvény ezúttal is helyet ad koncerteknek: a Haas Galéria előtt a most 3 éves Haas Daléria zenés műsora gondoskodik majd a megszokott jó hangulatról egészen a késő esti órákig. 3 évvel ezelőtt, 2006. nyarán az 1. Műgyűjtők Éjszakáján Fekete Jenő blues-énekes koncertjével kezdődött a zenés program, és alakult meg a Haas Daléria. Azóta minden nyáron az ő műsora nyitja meg a zenei programot, így lesz ez 2009. július 30-án is. Ezután a Vili és a verebek-zenekar, valamint az est meglepetés-vendége következik, remélhetően nagyszerű hangulatot teremtve.

Ugyancsak hagyomány, hogy a Pintér Antik jazz koncertnek ad helyet a Műgyűjtők éjszakáján. Mint mindig, ezúttal is nemzetközi jazz-nagymestereket hívtak meg zenélni: a Dresch Quartet 21 órakor lép színpadra. A programok ingyenesek.


És aki szereti a forró édes-bús-keserű Flamencot!

látogasson el a Millenáris-ba!

FLAMENCO EST (
2009. július 30., 20:0 )


Paco Fernandez (E): Sastipén Talí lép fel Lippai Andrea és Pirók Zsófia közreműködésével.
Egyszerre dobban a láb és szív! Ereidben lüktet, csontig hatol a zene! Lágyan körbefon, elcsavarja fejed, majd hirtelen szivedbe döfi tőrét. Ez a flamenco! tele fájdalommal, büszkeséggel, szabadságvággyal, az élet keserű szeretetével.



Egy kicsit későbbi program:



a II. ÖRDÖGKATLAN FESZTIVÁL







( Nagyharsány-Kisharsány, Palkonya )

a varázslatos villányi régióban. Varázslatosan érdekes programokkal!

2009. aug. 5-9-ig


A www.ordogkatlan.hu oldalon mindent megtudhatunk részletesen !




Ha pedig otthon marad az ember elolvashatja:

Simone de Beauvoir
Amerikai szerelem című könyvét!




Amikor Simone de Beauvoir 1947-ben Chicagóban megismerkedett a Pulitzer-díjas Nelson Algrennel, az szerelem volt az első látásra. Egy húsz évre és négy kontinensre kiterjedő szenvedélyes viszony alakult ki abban az időben, amikor huszonnégy óráig tartott átrepülni az óceánt és a tengerentúli telefonhívás luxusnak számított. Az óceánon átívelő szerelem összegyűjti de Beauvoir Algrennek angolul írott több mint háromszáz levelét. A de Beauvoir levelezésében egyedülálló levelezés olyasvalakinek szólt, aki egyáltalán nem tartozott a világába. De Beauvoir rákényszerült, hogy mindent elmagyarázzon Algrennek, ami a környezetében magától értetődő volt, párizsi életétől az ottani politikai helyzetig. Az eredmény egyszerre személyes memoár és a Szajna bal partjának szellemi élete a háború utáni Párizsban, ahol Albert Camus-höz, Truman Capote-hoz, Colette-hez, Alberto Giacomettihez, Margaret Meadhez és Richard Wrighthoz hasonló kiválóságok fordultak meg.


2009. július 20., hétfő

Meleg van, nyár van...F.G.Lorca versét olvasom...








Z O R O N G O



Gyöngéd két kezemmel , édes,

gyöngyszín köpenyt varrtam néked,

violát hímeztem rája,

sujtást kék vizekből éknek.

Éj volt, kedvesemmé lettél,

hold járt tavaszi fehéren,

lovad négy lábán a patkó

ezüst könnyet sírt az éjben.

Nem kell nékem szegfű, rózsa,

kicsi kút a hold az égen,

nekem csak a két karod kell,

mikor megölelget éjjel,

nekem csak a két karod kell,

mikor megölelget éjjel!


( András László fordítása )






                                                                  

2009. július 18., szombat

Ebben az embert próbára tevő hőségben elmerengtem...






Igen, elmerengtem, miközben Németh László egyik könyvét olvasgattam...



Hogyan is hatnak az emberre a könyvek, filmek, zene…? Hogy mennyire fontos a művészet!






A zene, a tánc, a képzőművészet nem ismer nyelvi határokat. Mindegy, hogy milyen nemzetiségű az ember. Hatni fog rá. Persze nem egyformán. Sokat számít maga az ember, a belső lénye, a gondolkodása, érzelemvilága.






Egy könyv , egy irodalmi mű elolvasása már bonyolultabb. Nyelvi ismeret, olvasni tudás, az olvasottak megértése, egy magasabb szellemi gondolkodás, és még sok minden szükségeltetik hozzá.




De még sem elég csak zenét hallgatnunk, csak múzeumba járnunk, csak táncelőadást néznünk. Bár biztosan egyszerűbb a mai ember számára.






Mégis, egy könyv elolvasása olyan élményt ad, amit semmi nem pótolhat. Már maga az, hogy egy könyvet veszek a kezembe, lapozgatom, forgatom, ismerkedek vele, majd elmélyülök benne... Dolgozik az agyam, a fantáziám működni kezd és így tovább. A könyvnek „ szaga vagy illatta ” van számomra.
Persze nagyszerű dolog elmenni egy múzeumba, egy tárlatra. Hiszen a kiállított műveken kívül hatni fog az emberre maga az épület, a környezet.







Talán az sem mindegy, hogy a táncelőadást vagy a zenét hol fogom megnézni vagy meghallgatni. Meghatározó lehet. És szerintem igen csak megtisztelő egy művész számára, hogy hol adatik neki fellépni!. Sajnos, egészen kíváló művészek nem mindig kapnak lehetőséget.





Persze az is igaz,hogy a nagy művészi előadás még a legegyszerűbb helyen is röpíteni tudja az embert.
Majdnem megfeledkeztem a színházról. De hát ehhez is kell a nyelv ismerete, akárcsak a filmnézéshez.Mindkettő fontos számomra.





Szóval a művészet nagyon sokrétű és összetett , az ember életében fontos helyet foglal el. Élményt ad, érzéseket kelt az emberben, elgondolkodtat, megtisztít.
Ezért menjünk időnként múzeumba, táncszínházba, koncertekre , színházba és moziba!
Még a munkánk , a hivatásunk is átalakul tőle. Mégpedig azért, mert a művészet által kicsit magasabb rendű ember lesz belőlünk.

Arra gondoltam, milyen jó is lenne , ha egyre többen vágyódnának az igényesebb kúltúrára!



2009. július 17., péntek

Mindenkinek vannak gyökerei...






Igen, mindenkinek vannak gyökerei.
Néha nem árt oda visszatérnünk, ahonnan jöttünk...
  Az enyém Somogyban van...

 
Aki nem járt még ezen a tájon, látogassa meg Somogy szép tájait!







( régi kép )

A Somogy-Tolnai dombság erdőkkel és rétekkel gazdagon tarkított vidékén, a nevében is történeti múltját hordozó Koppány-folyó völgyében fekszik Törökkoppány. Itt húzódik a Somogyot és Tolnát elválasztó megyehatár, a legközelebbi város Tamási. Bár vasút nem húzódik erre, ám az autóbusz-közlekedés kielégítő mind a Balaton-part, mind Kaposvár felé. E vidéken a fő megélhetési forrás mindig a mezőgazdaság volt, a mérsékelt égövi éghajlat a kukorica, a búza, a napraforgó és a repce termesztésének kedvez. Korábban nagy hagyománya volt errefelé a szarvasmarha, a ló, a sertés és a juh tartásának.
A honfoglalást követően a Fajsz nemzetség telepedett le ezen a területen, amely Géza fejedelem idejében Koppány birtoka volt. Az István ellenében lázadó vezér leverése után a király a pannonhalmi apátságnak adományozta a birtokot, amire az 1138-as összeírás szerint a dömösi prépostság szerzett jogot. Az írások ebben az időben villa Cuppan néven említik. Koppány a XV-XVI. században tett szert nagyobb jelentőségre, ekkor épült fel katolikus temploma és vára, melyet a török már 1542-ben ostromolt. Végül a budai pasa 1551-53 között foglalta el a települést, s tette a szandzsák központjává, kiemelve másik hatvan falu közül. A törökök elsősorban a várat építették tovább, Koppány mohamedán vallási épületekkel, két dzsámival és 11 mecsettel gyarapodott. A patak e korban két vízimalmot is hajtott, a vár őrségét 123 fegyveres biztosította. A török több mint százéves uralmát követően az épületek többsége az enyészetté lett, a használható építőanyagot a későbbi földesurak beépítették saját házaikba.
A falu 1785-re visszanyerte korábbi jelentőségét, lakosainak száma megközelítette az ezret. A XIX. században alakult meg az első olvasókör, az önsegélyező- majd a hitelszövetkezet. A XX. század fordulójára vált általánossá a híres koppányi népviselet. A nők fehérhímzéssel vagy piros keresztszemekkel díszített gyolcsinget, selyem vagy bársony bőszoknyát hordtak, melyek viselőjük anyagi helyzetéről is árulkodtak. Az asszonyok kontyba tekerték hajfonatukat, s erre a kontyra főkötőt kötöttek, melynek sarkai a pillangó szárnyaihoz hasonlóan szétálltak. A szoknya alját hátul az úgynevezett pufándli emelte meg. A férfiak viselete gazdagon hímzett fehér ing, rojtos gatya és fekete, sűrű zsinórozású mellény volt, kalapjukba rozmaringszálat tűztek.
Törökkoppány lakossága 1383 fő volt 1900-ban. Annak ellenére sem csökkent a lélekszám, hogy a tengerentúlra másfélszázan vándoroltak ki, az első világháborúban pedig 51-en haltak meg a frontokon harcoló 228 helybéliből. A két háború közötti időben megpezsdült az élet a településen, ahol 104 kh földet osztottak ki, évente négy vásárt rendeztek, a gazdák körében pedig magas szintű állattenyésztés honosodott meg. Ekkor alakult meg a faluszövetség, míg a néphagyományokat ápoló daloskör ismert lett az egész országban. A XX. század második felében is megőrizte a falu térségi kisugárzó hatását, s napjainkra szintén megmaradt a környező községek közigazgatási központjának. Általános iskolája ellátja a szomszédos települések gyermekeinek oktatását, s a községben van a térség egészségügyi és szociális ellátásának centruma is.
Törökkoppányt ma tíz utca alkotja, a lakosság azonban a XXI. század elejére jelentősen megcsappant. A faluban több vállalkozás működik, most épp egy megtelepülő vállalkozó fűrészüzemet indít, de szívesen látnának újabb munkahelyteremtőket is. Jelenleg az önkormányzat és a szövetkezet biztosít munkát, s vannak, akik Tabon találnak megélhetést.
A régi hagyományokkal rendelkező faluban a népviseletet jobbára a pódiumra lépő asszonykórus örökíti tovább, de az önkormányzat most egy hagyományőrző szobát is kialakít. Törökkoppány szép természeti környezetét, történelmi hangulatát felfedezték maguknak a külföldiek, akik körében sok eladó ház gazdára talált. A falu vezetői a pályázati lehetőségekben bíznak, ilyen úton próbálnak anyagi forrást szerezni patakparton álló használaton kívüli faházak hasznosítására. Az egyik épületben 35 személyes turistaszállót akarnak kialakítani. Minden évben nevezetes esemény a Koppány völgyi napok, amikor a környék falvaiból özönlenek a látogatók. A folklórbemutatókra, a zenés, táncos szórakoztató programokra minden turistát szívesen várnak már hagyományosan az augusztus 20-át megelőző hétvégén.









Villa Cuppan


Fajsz nemzetség,
Koppány  vezér,
Agák és várurak,
jobbágyok, vitézek,
papok  és mecsetek.
Török és  magyar
keveredék e tájban
hosszú nehéz
véres  csatákban.
De békéhez jut e város:
egykor Villa Cuppan.

Majd évszázadok múltán
akácosok során
Koppány völgyét megtöltik
Bő, rojtos gatyás, hímzett inges,
férfiak.
Oldalaikon ott állnak a
pufándlis, bársonyszoknyás,
hímzett réklis, pillangószárnyú főkötős
asszonyok.
Gyökeret eresztenek, jól termő
földet művelnek.
A dombok között kanyargó
utcákban, takaros családi fészket
raknak,  színes élettől lüktető
 falut  varázsolnak.

És  eljön az idő, amikor
Koppány folyó partján
tilinkó hangján
pásztor fúj
szomorú nótát.
Háború tizedeli
a lelkeket.
Feketébe öltözött
özvegyek könnye
öntözi a kerteket.


Ekkor születtem itt.
Félig török, félig
magyar, vagy ki tudja
még kikből lettem én.
De mindegy is.
A dombok közötti völgyben,
kicsi temetőben,
őseim csontja nyugszik.

Gyermekkoromat cipelem
utcáról-utcára,
 kislányok, kisfiuk arcát
kutatom mindhiába,
a Koppány folyó
partjának szitakötőit,
zsuptetős kicsi házak
öreganyóit.


Az egykori templomkert
végénél, bátortalanul
jobbra fordulok.
Keresem az egykor itt felejtett
gyermekkorromat

A zöld vaskerítéses,
tornácos házat,
 a két nagy fenyőt,
a fehér gyertyás
gesztenyefát,
 a virágos gruppokat,
kerekes kis kutat.

Előttem peregnek
a rég múlt képei:
Apám hegedül, anyám
a kerti székben ül.
Köröttük futkosom,
Ide-oda libben fehér
szalagos hajfonatom.
Vasárnapi séták!
Patak parti álmodozások!
És a gyönyörű karácsonyok!
A sötét estébe nyúló
nyár esti ipi- apacsok!
Az erdei séták, szőlőhegyek,
amint  nagyapám
 fogja kicsi kezemet.
És látom a valót.
Szemem könnyekben.
Elgondolkodom. Majd
sarkon fordulok.


Tarkavirágos rétek
emlék-illata
megcsapja orromat,
leülök a patak partra,
szomorúfűz árnyat ad.
Színes szárnyú lepke,
katicabogár bólogat.
Zöld gyík surran el, nagyot
sóhajtok!
- Óh ti gyermekkori évek
hová szálltatok?








A koppányi hegyek alatt,
barna legény zabot arat.
Zabot arat a fekete lovának,
szeretőt keres magának.
A koppányi hegy aljába,
eltörött a lovam lába.
Gyere babám fizesd ki a károm,
Úgyis te leszel a párom.

(népdal)