2012. augusztus 30., csütörtök

A tango királya...Piazzola


 Ma  erre a zenére hangolódtam...










Ki is volt Piazzola ?








A tangó királya


 Piazzola 1921. március 11-én született Mar del Platában egy emigráns olasz fodrász egyetlen gyermekeként. Kiskorát New Yorkban töltötte, ahol a spanyol, az olasz és az angol nyelv mellé a franciát is megtanulta, és megismerkedett a jazz-zel is. Nyolcévesen, egy apjától kapott használt harmonikán kezdett zenélni, első zongoratanára a magyar Wilda Béla volt. A fiatal tehetség ekkor került kapcsolatba az argentin tangó mesterével, Carlos Gardellel is, aki beugró szerepet szerzett neki egy filmben, majd turnéra is hívta zenekarával. A szigorú apa azonban nem engedte el fiát, ezzel megmentve életét, az együttest szállító repülőgép ugyanis lezuhant. Miután a család 1937-ben hazatelepült, Piazzolla bárokban és klubokban lépett fel, számokat hangszerelt át és zenekart is vezetett. 1940-ben darabot írt a Buenos Airesben fellépő zongoraművész Arthur Rubinstein számára, később az ő ajánlására fogadta tanítványául a kor legnagyobb klasszikus argentin zeneszerzője, Alberto Ginastera. Piazzolla Bartók, Stravinsky, Ravel zenéjét tanulmányozta, és maga is komponálásba fogott. Első tangóját 1946-ban írta. 1953-ban Buenos Aires című darabjának bemutatója botrányba fulladt, mert a szimfonikus zenekarban egy harmonikás is helyet kapott. A szakma azonban felfigyelt Piazzollára, aki párizsi ösztöndíjat kapott, ami gyökeresen megváltoztatta az életét.







A legendás zenepedagógus, Nadia Boulanger elégedetlen volt műveivel, és kifaggatta általa szégyellt zenei előéletéről, a bárok és harmonika világáról, majd ezt a tanácsot adta neki: "Az igazi Piazzolla ott van, sose hagyd el." Piazzolla így visszatért a tangóhoz, de komponálás közben a jazz és a klasszikus zene elemeit is felhasználta, mindeközben új harmóniákkal kísérletezett. Az így született új tangó (tango nuevo) már inkább kamarazene volt, mint az ének és tánc kísérete. Darabjait eleinte vonós zenekarral adta elő, miközben ő maga állva, egyik lábát székre helyezve harmonikázott. Később oktettet alapított, amelyben két harmonika, két hegedű, nagybőgő, cselló, zongora és gitár kapott helyet. Piazzolla a jazztangó létrehozására tett rövid és sikertelen amerikai kitérő után 1960-tól már saját Buenos Aires-i klubjában lépett föl. Zenéjét Argentínán kívül is ismerték és szerették. 1976-ban a katonai diktatúra elől külföldre menekült, hét évig Olaszországban élt. Ott írta egyik legismertebb darabját, a Libertangót, amely számtalan feldolgozást ért meg, hallható többek között a Budapest Bár legutóbbi albumán is. Filmzenéket is írt, készített lemezt a szaxofonos Gerry Mulligannel és komponált csellószonátát Msztyiszlav Rosztropovics számára. A tangó királya 1990-ben egy párizsi turnén agyvérzést kapott, amelyből soha nem épült fel teljesen, végül 1992. július 4-én halt meg Buenos Airesben.

Forrás:Fidelio.hu/MTI


Kattints rá!

2012. augusztus 23., csütörtök

Emléknap - 2012. augusztus 23. - Budapest...





Augusztus 23-án a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja van.

 Budapesten tartják ma, közös megemlékezésüket az EU tagállamai az emléknapon. 


Kilenc órakor a Terror Háza Múzeumnál közös mécses gyújtással kezdődnek a nap eseményei.





 Az esemény nyilvános, mindenkit várnak, aki le szeretné róni kegyeletét a diktatúrák áldozatai előtt. A Parlamentben „Szembesítés a múlttal” címen rendeznek egész napos konferenciát.
A konferencián részt vevő „európai emlékezet intézetek” közös nyilatkozatot írnak alá, amelyben megerősítik törekvésüket egy, a 20. század európai történelmét bemutató közös tárlat és az ennek otthont adó intézet megvalósítására.


A totalitárius diktatúrák áldozatai európai emléknapját másodszor rendezik meg, az első Varsóban volt. Az emléknapot az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum aláírásának évfordulóján tartják.

A 2008 júniusában Prágában tartott Európa lelkiismerete és a kommunizmus című nemzetközi konferencia megnyitó beszédében Václav Havel volt cseh államfő kijelentette: Európa rendkívüli felelősséget visel a nácizmusért és a kommunizmusért, azért a két totalitárius rendszerért, amelyek ezen a földrészen születtek.

( A konferencia résztvevői javasolták, hogy augusztus 23-át nyilvánítsák a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává. 2008 szeptemberében magyar, észt, brit, német és lett képviselők hasonló értelmű nyilatkozattervezetet terjesztettek az Európai Parlament (EP) elé. AZ EP 2009 áprilisában állásfoglalást szavazott meg a totalitárius rendszerekről, és ebben javasolták az emléknap megtartását.)







ILLYÉS GYULA

EGY MONDAT A ZSARNOKSÁGRÓL



Hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van,
nemcsak a puskacsőben,
nemcsak a börtönökben,

nemcsak a vallatószobákban,
nemcsak az éjszakában
kiáltó őr szavában,
ott zsarnokság van

nemcsak a füst-sötéten
gomolygó vádbeszédben,
beismerésben,
rabok fal-morse-jében,

nemcsak a bíró hűvös
ítéletében: bűnös! –
ott zsarnokság van,
nemcsak a katonásan

pattogtatott “vigyázz!”-ban,
“tűz”-ben, a dobolásban
s abban, ahogy a hullát
gödörbe húzzák,

nemcsak a titkon
félig nyílt ajtón
ijedten
besuttogott hírekben,

a száj elé kapott ujj
“pszt”-jében, hogy ne mozdulj,
hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van

nemcsak a rács-szilárdan
fölrakott arcvonásban
s e rácsban már szótlan
vergődő jajsikolyban,

a csöndet
növelő néma könnyek
zuhatagában,
táguló szembogárban,

az van az éjben halkan
sikló gépkocsizajban
meg abban,
megállt a kapulajban;

abban, ahogy a “halló”
közben – érzed – a kagyló
csöndjén keresztül
figyel egy idegen fül;

nemcsak a telefondrót
közt vergődő Laokoon-mód:
vonat, repülő, sínpár,
gúzsbog, kötélszár,

mert zsarnokság van,
nemcsak a talpra álltan
harsogott éljenekben,
hurrákban, énekekben,

az ernyedetlen
tapsoló tenyerekben,
az operában,
a trombitában,

ott van az utca sarkán
az éppoly harsány –
vígan vagy kongó zordan
feszülő kőszoborban,

az van a derűtelen
tarkálló képteremben,
külön minden keretben,
már az ecsetben;

mert zsarnokság ott van
jelenvalóan
mindenekben,
ahogy a régi istened sem;

mert zsarnokság van
az óvodákban,
az apai tanácsban,
az anya mosolyában,

abban, ahogy a gyermek
dadog az idegennek,
ahogy, mielőtt súgtál,
hátrafordultál,

nemcsak a szögesdrótban,
nemcsak a könyvsorokban
szögesdrótnál is jobban
bénító szólamokban;

az ott van
a búcsúcsókban,
ahogy így szól a hitves:
mikor jössz haza, kedves,

az utcán oly szokottan
ismételt hogy-vagy-okban,
a hirtelen puhábban
szorított kézfogásban,

ahogy egyszercsak
szerelmed arca megfagy,
mert ott van
a légyottban,

nemcsak a vallatásban,
ott van a vallomásban,
az édes szómámorban,
mint légydög a borodban,

mert álmaidban
sem vagy magadban,
ott van a nászi ágyban,
előtte már a vágyban,

mert szépnek csak azt véled,
mi egyszer már övé lett;
vele hevertél,
ha azt hitted, szerettél,

tányérban és pohárban,
az van az orrba-szájban,
világban és homályban,
szabadban és szobádban,

mintha nyitva az ablak
s bedől a dögszag,
mintha a házban
valahol gázfolyás van,

ha magadban beszélgetsz,
ő, a zsarnokság kérdez,
képzeletedben
se vagy független,

fönt a tejút is már más,
határsáv, hol fény pásztáz,
aknamező; a csillag:
kémlelő ablak,

a nyüzsgő égi sátor
egyetlen munkatábor;
mert zsarnokság szól
lázból, harangozásból,

a papból, kinek gyónol,
a prédikációkból,
templom, parlament, kínpad,
megannyi színpad;

hunyod-nyitod a pillád,
mind az tekint rád;
mint a betegség,
veled megy, mint az emlék,

vonat kereke, hallod,
rab vagy, erre kattog;
hegyen és tavak mellett
be ezt lehelled;

cikáz a villám, az van
minden váratlan
zörejben, fényben,
szív-hökkenésben;

a nyugalomban,
a bilincs-unalomban,
a záporzuhogásban,
az égig érő rácsban,

a cellafal-fehéren
bezáró hóesésben;
az néz rád
kutyád szemén át,

s mert minden célban ott van,
ott van a holnapodban,
gondolatodban,
minden mozdulatodban;

mint víz a medret,
követed és teremted;
kémlelődsz ki e körből,
ő néz rád a tükörből,

ő les, hiába futnál,
fogoly vagy, s egyben foglár;
dohányod zamatába,
ruháid anyagába

beivódik, evődik
velődig;
töprengenél, de eszmét
tőle fogan csak elméd,

néznél, de csak azt látod,
amit ő eléd varázsolt,
s már körben lángol
erdőtűz gyufaszálból,

mert mikor ledobtad;
el nem tapodtad;
így rád is ő vigyáz már
gyárban, mezőn, a háznál;

s nem érzed már, mi élni,
hús és kenyér mi,
mi szeretni, kívánni,
karod kitárni,

bilincseit a szolga
maga így gyártja s hordja;
ha eszel, őt növeszted,
fiad neki nemzed,

hol zsarnokság van:
mindenki szem a láncban;
belőled bűzlik, árad,
magad is zsarnokság vagy;

mert már miattad dermed
dacba a gyermek,
s lesz az öledben ringó
feleség ringyó;

vakondként napsütésben
így járunk vaksötétben
s feszengünk kamarában
futva bár Szaharában;

mert ahol zsarnokság van,
minden hiában,
e dal is, az ilyen hű,
akármilyen mű,

mert ott áll
eleve sírodnál,
ő mondja meg, ki voltál,
porod is neki szolgál.


2012. augusztus 17., péntek

Augusztus 20. - az ÁLLAMALAPÍTÁS ÜNNEPE...

                                                     

 (   Törley Mária szobra  )




Az  Államalapítás Ünnepe hazánk egyik
legrégebbi nemzeti ünnepe, az első magyar király,
Szent István uralkodásának és Magyarországot
valódi európai állammá és hatalommá válásának ünnepe.


  I.(Szent) István király (születési nevén Vajk, Esztergom,969. – Esztergom-Szentkirály1038. augusztus 15.) az első magyar király. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Ez 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket (klánokat) fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, a lázadásokat leverte. Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet. Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük.





( Az érem Szöllősi Enikő terve  )




Szent István király intelmei Imre herceghez


Az Intelmek 10 fejezetből áll:

I. A katolikus hit megőrzéséről

"Minthogy a királyi méltóság rangját csakis a hívők és a katolikus hitet vallók nyerhetik el, ezért parancsainkban a szent hitet tesszük az első helyre."
István az apostoli hit őrzésére, az alattvalóknak való példamutatásra, az eretnekségről való elfordulása szólítja fel fiát. Arra is figyelmezteti őt, hogy a hitet csakis jó cselekedetekkel lehet teljessé tenni.

II. Az egyházi rend becsben tartásáról

"A királyi palotában a hit után az egyház foglalja el a második helyet, az egyház, melynek első ízben a mi fejünk, tudniillik Krisztus vetette el magját, majd az ő tagjai, vagyis az apostolok és szent atyák ültették át, meggyökereztették erősen, s elterjesztették az egész földkerekségen."
A szentegyházat védelmezni kell naponta megújuló szorgalommal, hogy növekedjen és ne fogyatkozzon, hiszen aki az egyházat csorbítja, az Krisztus testét csonkítja, és ezért büntetést érdemel.

III. A főpapoknak kijáró tiszteletről

"A királyi trón ékessége a főpapoknak rendje, ezért a királyi méltóságban ők kerülnek a harmadik helyre, kedves fiam, ők legyenek főembereid, úgy vigyázz a főpapokra, mint a szemed világára."
Isten felkentjeit tiszteletnek és megbecsülésnek kell öveznie, nem lehet őket hamis vádakkal bemocskolni és nyilvánosság elé hurcolni, mert csak így lehet Istentől áldott az uralkodás. A bűnbe eső papokat négyszer kell emlékeztetniük vétkeikre, majd ha ezután sem hallgatnak, akkor kell jelenteni az egyháznak.

IV. A főemberek és vitézek tiszteletéről

"Az uralom negyedik dísze a főemberek, ispánok, vitézek hűsége, erőssége, serénysége, szívessége és bizalma. Mert ők országod védőfalai, a gyengék oltalmazói, az ellenség pusztítói, a határok gyarapítói."
Felhívja Imre figyelmét arra, hogy a főemberek és vitézek, katonák nem hajthatók szolgasorba. Békével kell uralkodni, mert a gőg bárkit letaszíthat a trónról, és a vitézek ereje is megfoszthat trónjától egy gyűlölködő királyt.

V. Az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról

"A türelem és az igaz ítélet gyakorlása a királyi korona ötödik cifrázása."
Az apró ügyek feletti ítélkezés a bírák feladata, a nagyszabású ügyekben azonban türelemmel és irgalommal kell ítélkezni.

VI. A vendégek befogadásáról és gyámolításáról

"A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy' méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén."
István Róma példáját hozza fel, aki azáltal vált dicsőbbé, mert "sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról". Az idegenek különböző nyelveket, szokásokat és fegyvereket hoztak magukkal és ezzel elrettentették az ellenséget és emelték az udvar fényét. Mert gyenge az az ország, melynek csak egy nyelve és szokása van. Ezért István arra ösztönzi fiát, hogy gyámolítsa a jövevényeket (…"Mert az egy nyelvű és egy szokású királyság gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsd és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.".

VII. A tanács súlyáról

"A királyi emelvényen a tanács a hetedik helyre tart igény. A tanács állít királyokat, dönt el királyi sorsokat, védelmezi a hazát, csendesíti a csatát, győzelmeket ő arat, kerget támadó hadat, behívja a barátokat, városokat ő rakat, és ő ront le ellenséges várakat."
Figyelmezteti Imrét, hogy a tanácsnak nagy hatalma van, ezért csak a legbölcsebb és legtekintélyesebb emberekből lehet összeállítani. Ifjaknak is helyet ad a tanácsban, de az ő javaslataikat felül kell vizsgálni a bölcsekkel.

VIII. A fiak kövessék az elődöket

"Őseink követése foglalja el a királyi méltóságban a nyolcadik helyet. A legnagyobb királyi ékesség, az én tudásom szerint, a királyelődök után járni, a szülőket utánozni."
Az isteni törvényeket veti az meg, ki őseit veszi semmibe. István az engedetlenséget a pestishez hasonlítja, és felszólítja fiát, hogy sohase veszítse szem elől az általa hozott törvényeket és feltétel nélkül kövesse szokásait.

IX. Az imádság megtartásáról

"Az imádság megtartása a királyi üdvösség legnagyobb járuléka, ezért a királyi méltóság kilencedik regulájában pendül meg. A folytonos imádkozás: a bűnöktől megtisztulás és feloldozás."
Az ősi imákat ajánlja Imre figyelmébe, mert csak ezek által válhat nagy királlyá. Inti továbbá, hogy imádkozzon a tétlenség, a tudatlanság ellen és az erény elnyerésért, valamint azért, hogy legyőzhesse ellenségeit, és békében élhessen.

X. A kegyességről és irgalmasságról, valamint a többi erényről

"Az erények mértéke teszi teljessé a királyok koronáját, és a parancsok közt a tizedik. Mert az erények ura a Királyok Királya, miként égi serege áll kereken tíz karból, úgy életed vitele kerekedjék ki tíz parancsból. "
Kéri, megparancsolja fiának, hogy gyakorolja a kegyességet, az irgalmasságot, a türelmet, az erőt, az alázatosságot, a mértékletességet, a szerénységet, a becsületességet és szemérmességet.


( Az Intelmek Szent István király intelmei Imre herceghez  a Corpus Juris Hungaricibe felvett első törvény, Szent István első törvénykönyve 1027-ből, a korszak legjelentősebb magyar irodalmi alkotása, Istvánnak fiához, a trónörökös Imre herceghez intézett Admonitiones (Intelmek) című latin nyelvű műve. ) 

( Wikipédia  )




Kiadó:
 Szent István Társulat



2012. augusztus 11., szombat

Álmok - egy csodálatos film...





Aki teheti, ma nézze meg a DUNA TV-ben  este 22 órakor kezdődő

Kurosawa Akira: Álmok c. filmjét.





Akira Kurosawa (1910-1998)  Japán egyik legismertebb filmrendezője volt. Legelső filmjét 1941-ben készítette, legutolsó filmje  halála után, 1999-ben jelent meg. Nagy hatással volt rendezők több generációjára, világszerte.  Az Álmokon kívül talán néhányan  ismerik a Hét szamuráj ,  a Vihar kapujában, vagy a  Derszu Uzala c. filmjét. Hogy csak ezt a hármat említsem. 
 
Díjai:

    Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál (1975)
        díj: FIPRESCI-díj
        díj: Arany-díj
    Oscar-díj (1975)
        díj: legjobb külföldi film – Kuroszava Akira
    David di Donatello-díj (1977)
        díj: legjobb rendező (külföldi film) – Kuroszava Akira
        díj: különdíj a produkcióért
    Filmes Újságírók Olasz Nemzeti Szindikátusa (1977)
        díj: Ezüst Szalag – legjobb rendező (külföldi film) – Kuroszava Akira
    Mozikritikusok Francia Szindikátusa (1978)
        díj: legjobb külföldi film – Kuroszava Akira
    Cinema Writers Circle Awards (1977)
        díj: legjobb művészi és kísérleti film



A film 1990-ben került bemutatásra Álmok címmel, nyolc évvel halála előtt. Egyfajta összegzése életének, munkásságának. Nyolc álmot látunk. Nyolc szabadon szerkesztett, önmagában is megálló motívumot, cím nélkül,  utat engedve képzeletünknek.  Kurosawa olyan ember lélekfejlődését és bölcsessége megszerzésének útját meséli el, akinek az élet álom. A naiv gyermek félelmeitől eljutunk a bölcs, megnyugvó öregember látomásáig.

Keserű a felismerés: nem tudjuk kiszámítani tetteink következményeit. Az ember tönkreteszi környezetét, a világot, benne önmagát. A film alapütemét a halk, lassan kopogó eső vezeti be.


Az utolsó kép, s egyben talán a  legszebb kép a Vízimalmok faluja. A feloldozás, nirvána, ahova a lélek hosszú útja után érkezik, s végre hallja élete értelmét, levonja a végső konklúziót, s megnyugszik.Az életet a megfelelő szimbólummal egy boldog temetési menettel zárja. 
Ez a film különlegesség. Tehát csak annak ajánlom, aki szereti a mély emberi és művészien megalkotott, elgondolkodtató  alkotásokat.
 

Kattints rá!


http://youtu.be/

http://youtu.be/

Részletek a filmből

2012. augusztus 3., péntek

149 éve ezen a napon született Gárdonyi Géza...







„ Gárdonyi Géza (eredetileg Ziegler Géza; Gárdony- Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között. „



  


Emlékezzünk rá! Ha nem ismertük, ismerjük meg írásain keresztül!




Régi kedvenc olvasmányom volt egyik legismertebb regénye, az Egri csillagok. 1968-ban Várkonyi Zoltán rendezésében film is készült a könyvből. ( De sorolhatnám még az Isten rabjai, vagy a Láthatatlan ember, Ida regénye, stb. könyveit. )


Venczel Vera és Kovács István 
( Cecey Éva és Bornemissza Gergely szerepében)

Gondolom, hogy mindenki ismeri. Bár... 

Most pedig megnézhető Egerben , a várban,  az Agriai Nyári Játékok keretében, mint musical.





http://youtu.b 
  ( Egri Csillagok-Die Sterne von Eger - Musikvideo )