2016. október 25., kedd

Bara Margitra emlékezem...

Meghalt  Bara Margit.

 Sok-sok filmjét láttam régen és időnként akkor is, amikor újra vetítették őket.

 Gyönyörű és tehetséges színésznő volt.

Ki is volt ő?





( Szakadék, Bakaruhában, Csempészek, Szegény gazdagok, Ház a sziklák alatt, Pár lépés a határ, Hosszú az út hazáig, Zápor, Katonazene, Kertes házak utcája, Pacsirta, Hideg napok, Aranysárkány, Imposztorok – csak néhány film...)

        

Bara Margit Éva (Kolozsvár, 1928. június 21.) Kossuth-díjas magyar színész. Székely eredetű családnevének eredeti formája Barra volt, édesapja változtatta meg Barára 1955-ben települt át Magyarországra. Noha színházban is folyamatosan játszott, magyarországi népszerűségét elsősorban filmszerepeinek köszönheti, hiszen az 1950-es, 1960-as évek több sikeres és jelentős alkotásában alakított fontos szerepeket. Több nyelven beszél, a magyaron kívül románul, franciául, angolul és spanyolul. Pályafutását rosszindulatú és alaptalan pletykahadjárat törte derékba, melynek következményeként az újabb filmszerepek elmaradoztak, a színházban pedig tehetségéhez, művészi rangjához méltatlan feladatokat kapott. 1977-ben úgy döntött, hogy végleg visszavonul a színészi pályáról.

Bara Margit a kolozsvári Színiakadémián tanult egy évig. Mivel az iskolát áthelyezték Marosvásárhelyre, a művésznő nem folytatta tovább a tanulmányait, mert 1945-ben a Kolozsvári Magyar Színház művésze lett. Eredetileg balerina szeretett volna lenni, táncolni is tanult, alkati adottságai azonban nem voltak megfelelőek erre a pályára.




Az 1950-es évek közepén Magyarországra települt, itt kezdett el filmezni 1956-ban. Ranódy László Szakadék című alkotásában játszotta a női főszerepet Bessenyei Ferenc és Sinkovits Imre partnereként. A történet főszereplője az egykori szegény parasztfiúból lett tanító, aki azzal a meggyőződéssel tér vissza a falujába, hogy a gazdagok és szegények közötti szakadék némi jó szándékkal és segítőkészséggel áthidalható lenne. Az élet azonban nem ilyen egyszerű még a filmekben sem. Darvas József drámájának megfilmesítése sem volt egyszerű, hiszen a forgatókönyv már 1943-ban elkészült, de csak 13 évvel később valósulhatott meg.




Ranódy a következő filmjében is főszerepet osztott Bara Margitra: A tettes ismeretlen (1957) egy vízivárosi bérház életébe nyújt bepillantást néhány évvel a háború után. Az apró emberi tragédiák egy nagy tragédiába torkollanak: a házban lakó gyerekek egyike aknagránátot talál, ami felrobban. További szereplők: Ajtay Andor, Bárdy György, Makláry Zoltán, Mezei Mária, Dajka Margit, Tolnay Klári és Páger Antal. Ugyanebben az évben készült a magyar filmgyártás egyik emlékezetes darabja, a Bakaruhában (1957) is. A Hunyady Sándor műve alapján Fehér Imre rendezésében forgatott film az 1910-es években játszódik. Vilma, a szép cselédlány (Bara Margit) egyik vasárnapi kimenőjén megismerkedik egy egyenruhás széptevővel, aki egy parasztgazda fiának hazudja magát. A tiszta szívű, őszinte leány csak későn döbben rá arra, hogy kedvese milyen rút módon becsapta őt. További szereplők: Darvas Iván, Pécsi Sándor, Lázár Mária, Márkus László és Szirtes Ádám.

Gertler Viktor Láz (1957) című alkotása a magyar bauxittermelés beindulásának idején lejátszódó emberi drámákat ábrázolja Bessenyei Ferenc, Bara Margit, Csákányi László és Gordon Zsuzsa főszereplésével. Máriássy Félix Csempészek (1958) című filmje a magyar–román határvidéken játszódik. Főszereplői, a magyar parasztember (Agárdi Gábor) és a román özvegyasszony (Bara Margit) egyaránt csempészéssel kénytelenek foglalkozni, hogy egy kicsit jobban éljenek. Hiába találnak azonban egymásra, nincs már menekvés számukra életformájuk következményei elől.



Az 1959-es esztendő újabb emlékezetes szerepeket hozott a színésznő számára.Jókai Mór regénye alapján készült a Szegény gazdagok című romantikus kalandfilm, amelyben Anicát, a veszedelmes bandita, az álarcos Fatia Negra kedvesét alakította. A rendező Bán Frigyes, a főbb szerepeket Benkő Gyula, Krencsey Marianne és Láng József játszották. Makk Károly Ház a sziklák alatt (1959) című alkotásának főhőse, Kós Ferenc (Görbe János) a háborúból betegen tér haza, otthon azonban szomorú hír várja, felesége meghalt. Kislányukat púpos sógornője (Psota Irén) nevelte, Ferenc azonban nem őt, hanem a szépséges Zsuzsát (Bara Margit) veszi feleségül, és ez a döntése családi boldogságába kerül. 1921-ben, a Tanácsköztársaság bukása után játszódik Keleti Márton Pár lépés a határ című filmje, melyben a művésznő az egykori népbiztos (Szirtes Ádám) menyasszonyát alakítja, aki segít a megtorlás elől menekülő kedvesének átjutni a határon.



Kovács András Zápor (1961) című alkotásában Bara Margit játszotta Marit, aki kénytelen elviselni öregedő férje (Páger Antal) durvaságait. Ezt a helyzetet próbálja kihasználni Miskei (Bessenyei Ferenc), aki udvarolni kezd az asszonynak, ám az nem viszonozza az érzelmeit. Marton Endre rendezésében készült a Katonazene (1961) című film, amelyben a művésznő szintén egy olyan férjes asszonyt játszik, akinek kegyeit egy másik férfi is szeretné elnyerni, de hiába. A tolakodó udvarlásnak végül a férj esik áldozatául, akit hátulról lelőnek, ám a mundér védelmében mégsem a valódi tettes bűnhődik meg. A férfi főszereplők: Kállai Ferenc, Básti Lajos, Páger Antal, Szirtes Ádám és Őze Lajos.

Fejér Tamás Kertes házak utcája (1962) című filmje a maga idejében merésznek mondható témát vizsgál, nevezetesen azt, hogy az anyagi jólét vagy éppen annak hiánya miként teszi boldogtalanná az embereket. Az 1960-as évek elején ugyanis még merészség volt arról forgatni, hogy a szocializmusban netán boldogtalanok is lehetnek az emberek. Ranódy László emlékezetes Kosztolányi-adaptációjában, a Pacsirtában (1963) is jutott feladat Bara Margitnak Tolnay Klári, Páger Antal és Nagy Anna partnereként. Herskó János Párbeszéd (1963) című alkotása az akkori közelmúlt történelmét, az 1945 és 1960 közötti éveket vizsgálja egy kommunista házaspár sorsán keresztül. Főszereplők: Semjén Anita, Sinkovits Imre, Sztankay István és Törőcsik Mari.
              

Kattints rá és nézd meg ! 





A Pacsirta után néhány évvel Ranódy László egy másik Kosztolányi-műből is emlékezetes filmet forgatott, az Aranysárkányt (1966), amely egy gimnáziumi tanár tragédiáját ábrázolja hiteles környezetrajzzal, kitűnő színészi alakításokkal, melyek többek között Mensáros László, Béres Ilona és Tahi Tóth László nevéhez fűződnek. Bara Margit ebben a filmben Flóri nénit játszotta. Kovács András Hideg napok (1966) című drámája a „magyar új hullám” nemzetközileg is elismert kiemelkedő darabjának számít, és az 1942-es újvidéki vérengzés történetét idézi fel a Népbíróság ítéletére váró felelősök visszaemlékezései nyomán. Főszereplők: Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Szirtes Ádám és Szilágyi Tibor. Bara Margit az egyik katona feleségét alakította, aki maga is a véres események áldozatául esett.

A színésznő ezt követően már csak néhány kis szerepet kapott filmen. Játszott Máriássy Félix Imposztorok (1969) című alkotásában, majd Herskó János hívta meg az N. N. a halál angyala (1970) című filmjébe. A művésznő szerepelt a részben Magyarországon forgatott, és a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjra nevezett Hazudós Jakab (1975) című NDK-beli drámában, amely a II. világháború idején játszódik. Utolsó filmszerepe egy tévékrimiben volt: az Iskolatársak voltak egy megtörtént bűnügyet dolgozott fel, melyben a rendőrség egy férfi és lánya eltűnésének ügyében kezd el nyomozni. Eleinte úgy tűnik, az eltűntek Nyugatra disszidáltak, hiszen illegálisan valóban az volt a szándékuk, ám a nyomozás kideríti, hogy mi is történt velük valójában.
                 

Nézd meg ! 2004-es riport



Az Ónody-ügy

Bara Margit sikeres karrierjét egy alaptalan és rosszindulatú rágalomhadjárat törte derékba, amely ellen a művésznő védekezni sem tudott, hiszen pletykákról volt szó, hivatalosan semmi sem hangzott el ellene, megvádolói sosem adták nevüket és arcukat a rágalmakhoz. Az ügy központi figurája Ónody Lajos, az Éttermi és Büfé Vállalat egykori igazgatója volt, aki ellen a rendőrség 1964-ben kezdett nyomozni csalás és sikkasztás miatt. A nyomozást újabb gyanúsítottakra terjesztették ki, s az eljárás kezdett politikai felhangokat kapni. Ónody ellen lényegében koncepciós per zajlott, ami ugyan nem volt teljesen alaptalan, ám a kirótt büntetés nem állt arányban a bűncselekmény súlyosságával. Hogy Ónodyt minél jobban befeketítsék a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt, olyasmiket kezdtek híresztelni róla, hogy az irányítása alatt álló mulatóhelyeken vad tivornyák, fékevesztett orgiák zajlottak magas beosztású funkcionáriusok és a legszebb magyar művésznők közreműködésével. Utóbbiak közül Bara Margitról szóltak a legvadabb pletykák, melyek szerint meztelenül táncolt az asztalon, és csupasz testéről nyalogatták a csokoládét a meghívott vendégek. Sosem sikerült kideríteni, hogy ki és miért keverte bele pont Bara Margitot ebbe a szégyenletes ügybe, melynek vádlottját a művésznő még csak nem is ismerte. Valószínűnek mondható, hogy alighanem valamelyik nagy befolyással rendelkező irigye állhatott a pletykák hátterében, és az egész suttogó propaganda célja az volt, hogy az Ónody-ügyben eltereljék a figyelmet a valódi felelősökről. Az ügyről a médiában egészen a rendszerváltásig nem lehetett beszélni. A művészvilág – a színésznő visszaemlékezései szerint – nem állt Bara Margit mellé, aki mindinkább kiszorult a pályáról, és végül maga döntött úgy, hogy a méltatlan és megalázó körülmények között nem dolgozik tovább. A rendszerváltás után sem fogadott már el semmilyen felkérést. Amikor 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, személyét újabb kisstílű támadások érték. Az elismerést ugyanis az Orbán-kormánytól kapta, így egyesek arról beszéltek, hogy valójában politikai hovatartozása, semmint negyedszázada abbahagyott művészi pályája miatt díjazták. E vélemények hangoztatói azonban elfeledkeztek arról, hogy Bara Margit rehabilitálására és visszavonulása ellenére is bő 3 évtizedes szakmai pályája elismerésére az előző kormányoknak is lett volna lehetősége.
Bara Margit kétszer ment férjhez. Első férje, Halász Géza színész öngyilkos lett. Második férje Gyarmati Dezső vízilabdázó, akivel 1964-ben házasodott össze. 4 évvel később kislányuk született, Terézia Eszter.  A házaspár az 1970-es évek elején egy ideig Kolumbiában élt, ahol Gyarmati szövetségi kapitány volt.



Kattints rá ! Olvasd el !

Nyugodjon békében!






2016. október 22., szombat

Hervadáskor ...


Olyan szép, hogy közzéteszem! Talán másnak is tetszik majd.





Ady Endre

HERVADÁSKOR

                           
Hervadáskor, pusztuláskor,
Novemberi dérhulláskor
Tinálatok, lent a kertben
Ránk hullott a falevél.
Az öreg fa hervadt lombja
Mintha nékünk szólott volna,
Mintha minket intett volna:
Vigyázzatok, jön a tél!

Hervadáskor, pusztuláskor,
Novemberi dérhulláskor,
Visszasír a lelkem hozzád,
Szép szerelmem, kedvesem.
Mintha ott a kertben lennék...
Száll a levél, száll az emlék,
Szálló levél, szálló emlék
Körülrepdes csendesen...

Hervadáskor, pusztuláskor,
Novemberi dérhulláskor,
Tinálatok, lent a kertben
Most is hull a falevél.
Most is hervadt a fa lombja,
De most mintha sírva szólna:
Ugye, ugye nem hittétek,
Rövid a nyár, itt a tél...



2016. október 19., szerda

1956.október 23.






Szabó Lőrinc


Meglepetések

I.

Gyanútlan vers október 15.-én

Szájon csókol a pillanat,
másik kést üt a szivedig,
a harmadik halk telehold,
szív rózsája a negyedik,

van tömör-édes, mint a méz,
van lángvető csipkebokor,
van, mely egy elnémúlt világ,
van, mely kurjongat, mint a bor,

van, melyet észre sem veszünk,
hallhatatlan, sóvár zene,
van mindenüttjelenvaló,
van szétvivő mindenfele,

ez tűz, mely Földet nyal körűl,
az egy katicát tapos el,
van gyermekkorba kérdező,
van, mely Afrikából felel,

van, melyben villájával az
ördög felszúr a föld alól,
van atomgáz, bombahalál –
s van legvégső csömör, mely oly

bambán, szeliden néz, olyan
öklendtetőn és kedvesen,
mint kifliből a svábbogár,
mint kolbászból a birkaszem.


II.

Egy hét múlva

Rá egy hét: pár óra alatt
felnyüzsgött az országnyi Boly:
a dermedt Dávid talpraállt
s ledőlt a Góliát-szobor.

Sipkákra bimbó nyílt! magyar!
Parittya benzint röpitett.
„Hacaca!” – szólt a rádió.
Éheztük a becsületet.

Szabadság, itt hordozta hős
zászlaidat az ifjuság!
S a sírt, melyből nép lép ki, már
ámúlva nézte a világ.

Tíz nap szabadság? Tizenegy!
Csók, szívre, minden pillanat!
És nem volt többé szégyen az,
hogy a magyar nép fia vagy.

Tíz nap szabadság? Tizenegy!
Terv forrt; gyúlt, égett minden agy.
Lombikban feszűlt a jövőnk.
S temettük a halottakat.

Ablakunk mind fény, gyertyaláng!
Aztán már settengő gyanuk.
Még egy éj. S Budapest köré
vashernyók gyűrűje szorúlt.


III.

December közepe

Aztán jajdúlt a hajnal és
reggelre ránkvirradt az est.
A Tízezertalpú tiport
s tótágast táncolt a Groteszk:

Ambrus WC-ről, vizavi
akna jött és ágyúgolyó, –
ágy mellől szekrény s fal kiment!
„Gimbelem”, szólt a rádió.

És Valami tanácskozott
és aztán Ugyanaz, megint,
és züllött, körben, minden a
Föld züllött szokása szerint;

s a talpak jártak. Nem tudom,
már nem tudom, hogy volt s mi lett.
Már nem tudom. De teltek a
napok s az évhosszú hetek:

hallottuk, Ausztriába hogy
húzták a deportált Dunát
s gyárakban ma is puskatűz
ajánlotta a hacacát…

De csak szájon csókol a perc
s jó remény némítja a jajt:
Nem! Rabok tovább nem leszünk!

És: Isten áldd meg a magyart!




Kattints rá!




http://kulturaonline.hu/oktober_23i_programok_budapesten_


Egy    riport - 2012.

https://youtu.be/

A riporthoz kapcsolódó  oldal:

http://tothilonka.hu/indit.html

A film nem jött létre, csak színházi előadás!

 2016 Nemzeti Színház

https://nemzetiszinhaz




2016. október 12., szerda

Andrzej Wajda...




Egy igazán nagy, nemes ember, a világ egyik legjobb filmrendezője távozott
az égiek mezejére:  Andrzej Wajda

Andrzej Wajda  -Suwałki, 1926. március 6. – Varsó, 2016. október 9.

 Oscar-díjas lengyel filmrendező.



 Csak azok nézzék meg a filmjeit, akik valami igazán nagyra, igazra, jóra, szépre, maradandóra  vágynak.




Itt  olvashatsz  róla:






Filmjei:

Költészet a filmvásznon - Andrzej Wajda (szereplő)
Emlékszem (rendező)
1955 – A mi nemzedékünk (Pokolenie) (rendező)
1956 – Csatorna (Kanał) (rendező)
1958 – Hamu és gyémánt (Popiół i diament) (forgatókönyvíró, producer, rendező - (Jerzy Andrzejewski regénye alapján)
1959 – Lotna (forgatókönyvíró, rendező)
1960 – Ártatlan varázslók (Niewinni czarodzieje) (rendező)
1961 – A kisvárosi Lady Macbeth (Sibirska Ledi Magbet) (rendező)
1961 – Sámson (Samson) (forgatókönyvíró, rendező)
1961 – Húszévesek szerelme (L'Amour à vingt ans: a Varsó című epizód) (forgatókönyvíró, rendező)
1965 – A légió (Popioły) (rendező)
1968 – A Paradicsom kapuja (Gates to Paradise)
1969 - Légyfogó (rendező)
1970 – Tájkép csata után (Krajobraz po bitwie) (forgatókönyvíró, rendező)[3][4]
1970 – Nyírfaliget (Brzezina) (forgatókönyvíró, rendező)
1972 – Menyegző (Wesele) (rendező)
1972 – Pilátus és a többiek (Pilatus und andere - Ein Film für Karfreitag) (tévéfilm)
1975 – Az ígéret földje (Ziemia obiecana) (rendező, forgatókönyvíró)
1976 - Szélcsend (Smuga cienia) (rendező forgatókönyvíró)
1977 – A márványember (Człowiek z marmuru) (producer, rendező)
1978 – Érzéstelenítés nélkül (Bez znieczulenia) (forgatókönyvíró, rendező)
1979 – A wilkói kisasszonyok (Panny z Wilka) (rendező)
1980 – A karmester (Dyrygent) (rendező)
1981 – A vasember (Człowiek z żelaza) (rendező)
1982 – Danton (rendező)
1983 – Szerelem Németországban (Eine Liebe in Deutschland) (forgatókönyvíró, rendező)
1986 – Szerelmi krónika (Kronika wypadków miłosnych) (forgatókönyvíró, rendező)
1988 – Ördögök (Les Possédés) (forgatókönyvíró, rendező)
1990 – Korczak (rendező)
1993 – Gyűrű koronás sassal (The Ring With the Crowned Eagle) (rendező, forgatókönyvíró)
1995 – Nagyhét (Wielki tydzien) (rendező, forgatókönyvíró)
1996 – Senki kisasszony (Panna Nikt) (rendező)
1999 – Pan Tadeusz (forgatókönyvíró, rendező)
2002 – A bosszú (rendező, forgatókönyvíró)
2002 – Megtört hallgatás (Broken Silence) (rendező)
2007 – Katyn (Katyń) (rendező, forgatókönyvíró)
2009 – Tatarak (rendező, forgatókönyvíró)

2013 – Wałęsa – A remény embere (Man of Hope) (rendező, forgatókönyvíró)


Díjak és jelölések
1957 - A cannes-i filmfesztivál zsűrijének különdíja a "Csatorna" című filmért
1959 - A Velencei Nemzetközi Filmfesztivál FIPRESCI-díja a "Hamu és gyémánt" című filmért
1971 - A milánói Cineteca Italiana NFF. Arany Globusz-díja a "Tájkép csata után" című filmért
1971 - A Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál Aranyérme a "Nyírfaliget" című filmért
1972 - A Kolombói NFF I. díja a "Tájkép csata után" című filmért
1972 - A Valladolidi NFF életmű-érme
1973 - A San Sebastián Nemzetközi Filmfesztivál Ezüst Kagyló-díja "A menyegző" című filmért
1975 - A Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál Aranyérme "Az ígéret földje" című filmért
1975 - A Chicagoi NFF Arany Hugo-díja "Az ígéret földje" című filmért
1975 - A milánói Cineteca Italiana NFF Arany Pecsétje a "Nyírfaliget" című filmért
1975 - A Valladolidi NFF Arany Kalász-díja "Az ígéret földje" című filmért
1978 - A Cartagenai NFF rendezői díja "Az ígéret földje" című filmért
1978 - Az Avellinoi NFF I. díja "Az ígéret földje" című. filmért
1978 - Premio David di Donatello
1978 - A cannes-i filmfesztivál FIPRESCI-díja "A márványember" c. filmért
1979 - A Belgrádi FEST fődíja "A márványember" című filmért
1979 - A cannes-i filmfesztivál Összevont Zsűrijének Díja az "Érzéstelenítés nélkül" című filmért
1979 - A La Rochelle-i NFF életmű-díja
1980 - A Cartagenai NFF kritikusi különdíja "A márványember" című filmért
1981 - A cannes-i filmfesztivál Arany Pálmája és az ökumenikus zsűri díja "A vasember" című filmért
1981 - A Belgrádi FEST Arany Pecsétje "A karmester" című filmért
1982 - Tiszteletbeli César - életmű-díj
1983 - César-díj a legjobb rendezőnek "Danton" című filmjéért
1983 - Louis Delluc-díj a "Danton" című filmjéért
1990 - A cannes-i filmfesztivál zsűrijének különdíja[forrás?] a "Korczak" című filmért
1990 - Európai Film-díj - életműdíj
1996 - A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Ezüst Medve-díja a "Nagyhét" című film vetítése alkalmából
1997 - A Troiai NFF rendezői díja a "Senki kisasszony" című filmért
1998 - A Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Arany Oroszlán díja; életmű-díj
1999 - A Brüsszeli NFF Kristály Irisz-díja; életmű-díj
1999 - A berlini Freedom Film Festival Szabadság-díja
2000 - Oscar-díj életművéért
2001 - A Francia Köztársaság Becsületrendje, Főtiszti fokozat
2001 - A Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének Nagy Érdemkeresztje
2006 - Az 56. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál - Arany Medve életműdíj

2007 - Oscar-díj jelölés - legjobb idegen nyelvű film (Katyń)



Egyébként az alábbi oldalon már írtam pár sort egy megrázó filmjéről!




IGÉRET FÖLDJE c. filmje megtekinthető itt!




2016. október 11., kedd

Gondolatok a hazáról, a honról...





Nézd ezt a fát. Látod a sok falevelet rajta? Mindegyiknek, még a legkisebbiknek is van mélyen lent a földben egy kis hajszál gyökerecskéje, mely élettel látja el. Ősszel lehull a levél, igaz. Minden ősszel lehull. De annak a kis hajszál gyökerecskének a jóvoltából visszatér újra minden tavasszal. Ha azonban a gyökérszál pusztul el ott a föld alatt, a levelecske nem tér vissza többé, s idő múltával elpusztul a fa is. Mert a gyökérben van az élet, érted? Aki pedig elmegy, nem viheti magával a gyökereket. S akinek nincs gyökere, az elvész. Sok magyar veszett el így, nagyon sok. Gondolj a gyökérre.

Wass Albert





Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Az, aki ez alól kihúzza magát, az a népe árulója.

Kós Károly




A vidéki, aki a hazáról kezd beszélni, az előbb-utóbb a szülőföldre, a "szűkebb pátriára" lyukad ki: egy falura és legeslegvégül egy udvarra, onnan a konyhán át egy kétablakos szobára, amelyben anyja nyelvét megtanulta. Vagyis öntudatlanul újraéli visszafelé egy szó történetét, ízleli az ősi pillanatot, amidőn a ház és haza egy dolgot jelentett.

Illyés Gyula



A szülőföldnek sírhantjelöltjei vagyunk. És egyhangúlag megválasztott emlékei. Mert az utolsó hely az, ahol nevünk emlegetése kilobban... Mert amikor mindenütt elfelejtettek: a szülőföldnek még mindig akad mondanivalója rólunk.



Sütő András


A haza gyökér, melyből életünk fája kisarjadt, az a pont a Föld kerekségén, ahol törzsünk a Föld tápláló, életadó, fenntartó erejét issza legmélyebb gyökérszálain át. Lombba borultan, terebélyes növésben széttárhatjuk messzenyúló ágainkat, - más, idegen törzsből fakadt lombok testvéri szövevényeibe kulcsolódva, a rög fölé emelkedett büszke koronával - ám csak azért, mert ott gyökerezünk abban a rögben, amelyből kinőttünk. Ha elvágják gyökereinket, korhadó hulladék, tűzrevetendő holt anyag lesz belőlünk; matériánkból szerencsés körülmények talán pompás remekműveket faragnak, de eleven, viruló, gyümölcsöző valóságunknak vége.

Baktay Ervin





"... MAGYARNAK SZÁMKIVETVE"


Két év se kell s a hatvanat

- ha tetszik, nem tetszik - betöltöm,
adósságom alig maradt
e hitelét-vesztette földön,
s ha most a nyelvemet kiöltöm:
megilletődötten teszem,
végül is ringott a bölcsőm
és itt lelem meg sírhelyem.



Magyarország a hon neve,

hová lepottyantott a gólya,
népem nyilazva jött ide -
és máig sem szokott le róla,
a lovat eladták alóla,
mégis oly peckesen feszít,
minthogyha egész Európa
félné ma is nyílvesszeit.



E nyilazós - nyilas? - modor

híján találom idegennek
magam hazámban, hol a bor
eleve pimpósodva erjed.
Mert fabatkát sem ér a helyjegy
a kisiklott gyorsvonaton -
hiába ég a tűz, amelynek
nincs más terméke, csak korom.



Elvégeztem, amit kirótt

a sors és meglehet: talán van
felelet a kérdésre, hogy
miért ragadtam meg hazámban?
Család, magántulajdon, állam
bennem magyarmód ütközik,
hol csillagunkat hullni láttam:
kigyúlni se lássam, csak itt!



Két év se kell s a hatvanat

- ha tetszik, nem tetszik - betöltöm,
adósságom alig maradt
e hitelét-vesztette földön,
saját sírversem még kiötlöm -
mást holtomban se terhelek,
amit elértem, megköszönnöm
úgysem lehet már.
                          Nincs kinek.

                        Baranyi Ferenc





Kattints rá!

A hazáról




2016. október 9., vasárnap

Oriana Fallaci ...





Oriana Fallaci


Oriana Fallaci (Firenze, 1929. június 29. – Firenze, 2006. szeptember 15.) olasz író, publicista, újságíró, riporter.
Oriana Fallaci 1929-ben Firenzében született. A második világháborúban olasz partizánként vett részt. 1967-68-ban haditudósítóként jelen volt Vietnamban.
Fiatal újságíróként interjút készített számos államfővel, politikussal és hírességgel, köztük volt Henry Kissinger, Neil Armstrong, az iráni sah, Khomeini ajatollah, Lech Wałęsa, Willy Brandt, Zulfikar Ali Bhutto, Walter Cronkite, Abolhaszan Baniszadr, Omar Khadafi, Federico Fellini, Sammy Davis Jr., Teng Hsziao-ping, Nguyen Cao Kyl, Jasszer Arafat, Indira Gandhi, Alexandrosz Panagoulisz, Makariosz püspök, Golda Meir, Nguyễn Văn Thiệu, Hailé Szelasszié és Sean Connery.

Visszavonulása után több könyvnek és cikknek a szerzője volt, amelyek vitát gerjesztettek elsősorban iszlám és arab körökben. Számos irodalmi díjjal tüntették ki, megkapta a St. Vincent-díjat, a Banaccarella-díjat Nothing és So beIt című műveiért (1971-ben), Viareggio-díjat (1979-ben), Antibes-díjat pedig a sokat támadott Insallah című művéért (1993-ban). A Columbia Egyetemen díszdoktorrá avatták. Tanított újságírást itt, továbbá a Yale és a Harvard egyetemeken. Műveit 21 nyelvre fordították le, köztük angol, spanyol, francia, német, svéd, görög, lengyel, horvát, szlovén, magyar nyelvre is. Élete végéig erős dohányos volt. 77 évesen mellrákban hunyt el egy firenzei magánklinikán. ( Wikipédia )






Ha valaki elolvassa ezt a könyvecskét, talán felnyílik a szeme.
Hihetetlenül, bátor,dühös,  okos, lényegre látó gondolatok korunkról.
 ( 2001-ben írta, de most is aktuális)

Részlet a könyvből :

...." azt mondom, hogy mi olaszok nem vagyunk ugyanabban a helyzetben mint az amerikaiak. Mi nem vagyunk olvasztótégely, a különbségek mozaikja, amit az állampolgárság ragasztója köt egybe.Azt mondom, hogy éppen, mivel a mi kulturális identitásunk évezredek óta kialakult, nem viselnénk el egy olyan nép bevándorlási hullámát, amelyikhez semmi közünk. Akik nem állnak készen arra, hogy olyanná váljanak, mint mi, hogy beszippantsuk őket, mint a Habsburg-Lotharingiaikat Toszkánában és a Bourbonokat Nápolyban. Akik, épp ellenkezőleg, azon igyekeznek, hogy beszippantsanak bennünket, hogy megváltoztassák az eszméinket, az értékrendszerünket, az identitásunkat, az életmódunkat. És akik ugyanakkor zaklatnak bennünket az elmaradott tudatlanságukkal, az elmaradott bigottságukkal, az elmaradott vallásukkal. Azt mondom, hogy a mi kulturánkban nincs hely a müezzineknek, a minareteknek, az ál - önmegtartóztatóknak, a megalázó csadornak, a lealacsonyító burkának. Mert ez olyan lenne, mintha törölnénk az identitásunkat... "


( A többi könyvét is érdemes elolvasni )

Kattints ! A lényeget megtudhatod az írónőről és műveiről:





És ehhez kapcsolódik! Kattints rá!

https://youtu.be/UkJwXuBXgBI

A könyv letölthető PDF formában ingyen, itt:

http://konyv-letoltes.com/

Az értelem ereje c. könyvből egy részlet olvasható itt!

https://www.scribd.com/document/322670854/Fallaci-Az-Ertelem-Ereje-Reszlet


Egy kis film O.F. emlékére. (Sajnos csak olaszul )