2011. június 26., vasárnap

Egy kis Kína...





Pan Jüe

(247-300)



Gyász

A tél tavaszba fordul észrevétlen
nyár lesz, majd újra tél. Ő visszatért
a Sötét Forrásokhoz, nehéz
föld választ egymástól örökre el.
Titkaimat kivel osztom meg? Kiért
élek ezután? Nagy erőfeszítéssel
végzem az udvarnál a dolgom, a megszokott
teendőkkel igyekszem elhallgattatni szívem.
De hazaérve őrá gondolok, belépve
a szobába őt látom, ahogy egykor
a függönyökön, papírfalakon árnyéka
nem mozdul már, de kalligráfiája
még nedves, illata még betölti a szobát, ruhája
a falon függ még, mintha csak
élne még. Álmomból szorongva ébredek,
ő szétfoszlik. Csalódottan, nyugtalanul
újra keresem. Két madár fészket rakott és
aztán csak egy maradt. Két hal — fényes szempár —
úszott a folyóban, de félúton az ár
elnyelte őket. A réseken hideg
tavaszi szél fütyül be, az ereszről
ólmosan csöpög a hajnali eső. Álmatlanul
fekszem, az éjszaka nem hozott felejtést. De hiszen
fájdalmam már akkorára gyűlt fel, hogy ezután
csak enyhíthet rajta az idő. Vajon még
én is dobolhatok Zhuangzi korsóján?









Po Csü-ji  

( 772 – 846 )

KERESEM A TAVASZT

A reggel rikolt! reggel kimegyek.
Tavasz éledez! tavaszt keresek.
Sugarat kapott a nap és a hold,
emberé megint a kert, a berek.

Pár napra, lehet, kótyagos leszek,
bú nem szegi át többé szívemet,
nyugalmas időm hát elérkezett,
sose leptek el így az örömek!

            *

Úgy látszik, megöregszem. A vágyak odahagynak.
De most is bőségesen örülök a tavasznak.
Odasündörgök mindhez, kinél virágot sejtek,
mindegy nekem, hogy rokon, idegen, szegény, gazdag.

Weöres Sándor fordítása



FŰZ-BARKA

Tavasznak ma vége lesz: őszülésem napja ez.
Virulástól búcsúzom, de mégis ragaszkodom...
A rigóra rábízom: fűz-barkákat kérje mind:
béklyózzák le a tavasz szellőjét a gallyakon!

Weöres Sándor fordítása
 


TÓPARTON

Tónál nyugatra lugast borítok,
tónál keletre bozótot irtok:
barátom, kérded: vajon mivégett?
hold-váró kuckót így alakítok.

Késemtől ritkul a bambusz-erdő,
keresztül-kasul hadd járja szellő;
barátom, érted: vajjon mivégett?
tavon hab keljen, sikló-szökellő.

Weöres Sándor fordítása

 

CSÓNAKBAN ÉJJEL

Éles, tiszta tószegély, felhő burka szétszakad,
kedves szellő hűvösen rámlehel a híd alatt,
őszi darvak párosan - a csónakban egymagam,
társam az éj mélye csak, míg a holdsugár halad.

Weöres Sándor fordítása

 

FUVOLASZÓ A FOLYÓ FELETT

Folyón, éjjel, fuvola:
"Hajdani kert tavasza..."
Hozzám, vénhez, illik ez:
álmatlanság futama.

Weöres Sándor fordítása




VARRÓNŐ

A hideg hold messziről átszeli szobám terét,
gyöngyös függönyön fa-árny, lengő, imbolygó, sötét.
Szállni készül őszi dér, dermed ujjamban a vér,
varrok mécs-füst rejtekén, ollóm féme mint a jég.

Weöres Sándor fordítása





Kínai  bölcsességek...


“A dolgokkal akkor kell elkezdeni törődni, amikor még nem is jöttek létre. Akkor kell rendet tartani, amikor még nincs felfordulás. Ami nyugalomban van azt könnyű megtartani. Ami még nem született meg, arról könnyű tervet szőni. A még törékenyt könnyű eltörni, a még parányit könnyű megsemmisíteni. A húszméteres faóriás egy pici sarjból fejlődött ki. A kilenc emeletes tornyot egy sor téglával kezdik építeni. Az ezer mérföldes utazás egy lépéssel kezdődik.”

“Az átlagos ember szemében a világosság útja, sötétnek tűnik, az előrehaladás, hátrálásnak tűnik, a sima ösvényt, hepehupásnak látja, a tisztességet nevetségesnek tartja, az erősödésről meg van győződve, hogy gyengülés, és a szivárványról, hogy színtelen.”

“Aki nem mutogatja magát – ragyogni kezd. Aki nem dicsekszik – sikeres lesz. Aki nem követel tiszteletet, azt elfogadják vezetőnek. Aki nem küzd senkivel, azzal senki sem képes megküzdeni.”

        




“A kialakult betegséget kezelni olyan, mintha az ember akkor kezdene kutat építeni, amikor már megszomjazott.”


“Igaz, az ember nem felel felbukkanó vágyaiért, gondolataiért. Olyanok ezek, mint egy átsuhanó madárraj a ház felett. De ha a madarak fészket is vernek az eresz alatt, ott élnek, szaporodnak, azért már az ember is felel. Mert beleegyezett.”

“Akkor szeress, amikor legkevésbé érdemlem. Mert akkor van rá nagy szükségem.”


“Hasonlítsd össze magad a jobbal és elégedetlen vagy, de hasonlítsd össze magad a legrosszabbal és máris több vagy az elégnél.”


“Egy gyermek élete olyan, mint egy papírlap, melyen minden arra járó nyomot hagy.”

“A lélek sugárzása
Széppé varázsolja az embert.
Az ember szépsége
Összhangot termet a házban.
Az otthon összhangja
Rendet teremt a hazában.
S ha az országban rend honol
Béke köszönt a világra.”


“Ha nem ízleljük meg a legkeserűbbet, sose jutunk el a legmagasabbra.”


“Annak, aki vár, az idő minden ajtót kinyit.”




Június 27. László - Szent László Árpád - házi magyar királyunk...

 A László név hazánkban igen gyakori név, mi is a jelentése?

                                                                    Hatalom, dicsőség





Szláv eredetű, a Vladislav magyar változata.    


A László név figyelmes, türelmes, ötletes és találékony személyiség kialakulását támogatja. A név viselői odafigyelnek a részletekre is. Szeretnek a szabadban dolgozni, mert a természet megnyugtató hatással van rájuk, és ilyenkor belső békét tapasztalnak meg, ami igen fontos számukra. A technikai dolgok érdeklik őket. Csendesek és figyelmesek, hagyományörzők, fontos számukra a biztonság. Inkább kipróbálnak, tesztelnek minden újdonságot, mielőtt alkalmaznák. Ha valaminek nekilátnak, azt szeretik zavartalanul befejezni. Jellemző rájuk, hogy rend és tisztaság veszi körül őket.


A név kapcsán röviden Szent László Árpád-házi magyar királyunkról:


I. (Szent) László (Lengyelország, 1046. június 27. – Nyitra, 1095. július 29.) Árpád-házi magyar király (1077 – 1095). Bátyja, I. Géza után lépett a trónra, utóda Könyves Kálmán volt.

I. Béla magyar király és Richeza lengyel hercegnő (II. Mieszko Lambert lengyel fejedelem lánya) második fia volt. Egy gyermekének a neve ismert, ő Szent Piroska, későbbi bizánci császárné. A László név szláv eredetű, a Vladiszláv keresztnévből származik, a jelentése: hatalom és dicsőség.

Királyként roppant szigorú, de igazságos törvényalkotó volt, melynek eredményeként megszilárdult a magántulajdon védelme az országban. Uralkodása idején Magyarország, fennállása óta először, képes volt a hódításra. 1091-ben elfoglalta Horvátországot, miután beavatkozott az ottani belviszályokba.

Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspök, I. István, Szent Imre, András és Benedek remeték. Előbb Somogyvárott, majd 1106-ban Váradon helyezték örök nyugalomra véglegesen, az őáltala alapított régi Székesegyházban, mely akkor a nagyváradi várban volt. Őt magát 1192-ben avatták szentté.




Legendák, mondák

1. A szent király nem csak életében, hanem más mondák szerint halála után is segítette szeretett népét. László király temetése után 200 esztendővel rettenetes tatár horda támadt Székelyföldre. Ekkor a székelyek elkeseredett vezére a néhai lovagkirályhoz fordult segítségért; és a küzdelem hevében egy hatalmas vitéz jelent meg. A fejét aranykorona ékesítette, a kezében bárdot tartott, így vágtatott a tatárokkal szembe.

2. Ének Szent László királyról-részlet

Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!
Magyarországnak édes oltalma,
szent kerályok közt drágalátus gyöngy,
csillagok között fényességes csillag.

Szentháromságnak vagy te szolgája,
Jézus Krisztusnak nyomdoka követi,
Te szent léleknek tiszta edénye,
Szíz Máriának választott vitéze.


3. A szent király életét számos legenda örökítette meg. Ez a legendakör az egyetlen, ami magyar eredetűként templomainkban a mai napig fennmaradt szerte a középkori Magyarország területén. A legfrissebben feltárt erdélyi, homoródkarácsonyfalvi freskóképek épségben vészelték át az elmúlt több mint ötszáz esztendőt.


Évszázadokon át népi mondák, hősi énekek, himnuszok, templomi falfestmények és imádságos könyvek témája lett László párviadala a kun vitézzel a Kerlés hegyi csatában. A párviadal szimbolikus értelmet nyert: László győzelme a „kun” harcos felett a kereszténység diadalát jelképezte a barbár pogánysággal szemben.



A Képes krónika szerint:


„ Meglátott végül Szent László herceg egy pogányt, aki egy szép magyar lányt vitt lova hátán, Szent László herceg pedig úgy gondolván, hogy az a váradi püspök lánya, s noha súlyosan meg volt sebesülve, tüstént üldözni kezdte lovával, melyet Szögnek nevezett. Amikor pedig már elérte volna őt, hogy lándzsájával ledöfje, semmiképpen sem volt erre képes, mivel sem az ő lova nem futott gyorsabban, sem amannak a lova nem maradt le semennyire sem, hanem mindegyre kartávolság volt a lándzsa és a kun háta között. Így kiáltott és szólt Szent László herceg a lányhoz: »Szép húgom, ragadd meg a kunt az övénél és vessed magad a földre!« Meg is tette ezt. Amidőn pedig Szent László herceg a földön fekvőt közelről lándzsával ledöfte volna, ugyanis meg akarta őt ölni, a lány nagyon kérte, hogy ne ölje meg azt, hanem engedje el. Ebből is látszik, hogy nincs hűség az asszonyokban, mivel fajtalan szerelemből kívánta őt megszabadítani. A szent herceg pedig sokáig viaskodott vele, s miután inát elvágta, megölte őt. De az a lány nem a püspök lánya volt. ”

5. A László életéhez fűződő csodás események között szerepel a „levitáció” jelensége is. Amikor egyik csatlósa megleste ima közben a nagyváradi egyházban, azt látta, hogy a király a föld fölé emelkedett. A nép arról is tudott, hogy László imájával bölénycsordát és szarvasokat varázsolt éhező serege elé, és lándzsájával, miként Mózes a pusztában, a szomjazóknak vizet fakasztott a kősziklából.

Szent László a magyar katonák védőszentje. Mai napig a nagyváradiak nagy Szent László-ünnepséget tartanak, minden évben a húsvét utáni ötödik vasárnap de. 11-kor a váradi székesegyházban. Ekkor László király mellszobrát kiállítják a székesegyház főoltárára. A szertartás után megtekinthető az a szekerce ereklyetartó, amely Szent László koponyacsontját tartalmazza. Sok zarándok rója le ilyenkor tiszteletét a szentként tisztelt király előtt.
( Wikipédia)


2011. június 24., péntek

Idézetek, gondolatok a képzeletről





Az embereknek szükségük van ábrándokra. Ha mindnyájan pontosan olyannak látnánk a világot, amilyen valójában, reggel senki sem akarna felkelni az ágyból.

Candace Bushnell


Összefüggéstelen szavak, véletlen találkozások döntő bizonyítékká formálódnak a képzelődő emberben, ha elég érzékeny.

Friedrich Schiller


Milyen gyorsan elszáll az álmodozások kora, az élet egyetlen boldog korszaka! Akiben megvan az az isteni adottság, hogy mihelyt magára marad, belévesszen ábrándjaiba, az sohase magányos, sohase szomorú, sohase mogorva vagy levert.

Guy de Maupassant


Minden képzelőerő kérdése. Felelősségünk a fantáziánkból indul ki. Yeats ezt mondja: A felelősség az álmoknál kezdődik. - Ez bizony így van. Megfordítva: ahol nincs képzelőerő, ott nem jön létre felelősségérzet.

Murakami Haruki


Álmodozó az, aki útját csak a holdfényben látja. És büntetése az, hogy a többiek előtt pillantja meg a virradatot.

Oscar Wilde




2011. június 21., kedd

Tűzálló - a könyv és a film...



Sokan gondolják azt, hogy a házasság végállomás. Megtaláltam a párom, a másik felem,  most már nyugodtan hátradőlhetek. Pedig ekkor kezdődik csak igazán az "építkezés". Egy kapcsolatot is folyamatosan gondozni, ápolni, szépítgetni kell. Vannak időszakok, amikor több "munkát" odafigyelést, igényel a házasság.  Vannak olyan helyzetek hosszú évtizedek után is , hogy akár egy csokor virág , vagy  egy gyertyafényes vacsora csodákra képes, jégtörő tud lenni.


Sok ember jut el élete legmélyebb pontjáig, ahonnan már, úgy tűnik, nincs visszaút, nincs megoldás. ahonnan már "csak Isten mentheti ki" őket vagy valami csoda. Csodák persze nincsenek. Minden tettünkért felelősek vagyunk, de gondos odafigyeléssel talán sokszor helyre lehet hozni rossz lépéseinket.

Erről szól tulajdonképpen  Alex / Stephen Kendrick - TŰZÁLLÓ (The Fireproof) c . keresztény filmje és a forgatókönyvből íródott könyvük is.


A film és a könyv megmutatja az egész életen át kitartó házasság alapjait, és azt, hogy mi a teendő olyankor, ha az ember úgy érzi, hogy már nincs mit tenni, a boldogtalanság átveszi az uralmat a mindennapok során.

A tűzbiztos házasság nem azt jelenti, hogy soha nem keletkezik tűz a kapcsolatban, hanem azt jelenti, hogy ha el is indulnak az apró lángok, azokat bármikor el lehet oldani. Tehát lehet tenni, hogy jobb legyen a házasságunk, tűzálló legyen a kapcsolatunk.
Ha két ember közül az egyik elindít magában valami  változást, vele együtt minden meg fog változni.


A történet röviden:

Hivatása gyakorlása közben, a lángoló épületek belsejében Caleb Holt tűzoltóparancsnok mindig tartja magát a tűzoltók legfőbb szabályához:
- Soha ne hagyd cserben a társad! A tűzoltóparancsnok széthulló félben lévő házasságában más szabályok szerint él.
Vajon tűzállóvá tehető-e még a kapcsolatuk?
A főszereplő munkája az életmentés, ezúttal azonban élete legnehezebb feladata előtt áll:  felesége szívét kell megmentenie.

Hogy mindezt hogyan éri el Caleb Holt megtudjuk, ha elolvassuk a könyvet,  vagy megnézzük a filmet!Érdemes rá időt szentelni!
Azt gondolom,  tanulságos lehet mindenki számára.


http://youtu.be/Fireprof Teaser Trailer

2011. június 15., szerda

Kaposvár - egy széppé varázsolódott kisváros...


 Fő tér


 Néhány napot a városban töltöttem. Meglepett, hogy közel  húsz év alatt mennyit változott, szépült a város.  Örömmel sétáltam a teljesen átalakult  utcákon,  csodáltam a rengeteg nagyra nőtt platán fát,  parkjait, a hangulatos szökőkútjait.
Azt gondolom, hogy érdemes néhány napot  ebben az igazán hangulatos, széppé varázsolódott városban tölteni!



                Fő utca 


" Kaposvár Somogy megye dinamikusan fejlődő székhelye. Mérete alapján Magyarországon középvárosnak, európai szinten kisvárosnak tekinthető. Népessége 70 ezer fő, 150 ezres vonzáskörzettel. Egyetemi város. 2008-ban a Magyar Televízió közönségszavazásán elnyerte Az év települése címet.

Kaposvár a Kapos folyó két partján, a Somogyi-dombság területén fekszik, csodálatos környezetben, a Zselic lankái között. Déli részén húzódik a Zselici Tájvédelmi Körzet. A város, az ókori Rómához hasonlóan, hét dombra épült. Északi részén található a 8 km hosszú Deseda-tó, a közel 30 hektáros arborétummal. A Balaton 50 km-re, a Mecsek és Pécs 60 km-re, Budapest 190 km-re van a várostól.







Csiky Gergely Színház 



Kaposvárt és környékét tízmillió évvel ezelőtt a Pannon-tenger borította. A jégkorszakot követően alakult ki a térség mai domborzata. A város területe már az i. e. 5. évezred környékén lakott volt. I. e. 400 körül kelta népek telepedtek le a vidéken. A mocsaras környéket elkerülték a fontosabb ókori útvonalak, így a rómaiak és az avarok jelenléte nem volt jelentős.

Az I. István király által 1009-ben kiadott pécsi püspökségi alapító levélben már szerepel a Kapos (latinul: Copus) név. 1061-ben Ottó, somogyi ispán a mai város közigazgatási határain belül, Zselicszentjakabon bencés monostort alapított. Az egyházi központot gyakran keresték fel királyok, a látogatások sietették a település fejlődését.


Kaposszentjakab

A 14. században építették fel Kaposvár várát a Kapos folyó mentén. A négyzetes alaprajzú építményt a 15. században építették át földvárból kővárrá, négy bástyája a 16. században épült. A törökök terjeszkedése miatt később felértékelődött a kis erődítmény szerepe. Nehéz volt a területet megközelíteni, így a menekülők számára a vár menedéket jelentett, a törökök azonban 1555-ben ötnapi ostrom után elfoglalták. 1558-ban Kaposvár mezővárosi jogot kapott. A város 131 év után, 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. A háborúskodások következtében a vár állapota erősen megromlott, 1702-ben rombolták le I. Lipót magyar király parancsára, megmaradt romjait 1931-ben bontották el. Ma két bástya maradványa látszik, illetve a délkeleti körbástya és a délnyugati négyszögletes saroktorony is a felszínen van.



A várost a 18. században újjáépítették a vártól északra fekvő, magasabb területen. 1690-től az Esterházy család birtokaihoz tartozott, akik a somogyi birtokaik központjává tették, így a település gazdasági és közigazgatási szerepe egyre növekedett. 1749-ben Somogy megye székhelyét is itt rendezték be. A megyeszékhelyre költözők jó része iparosokból és kereskedőkből állt, akik elindították Kaposvárt a polgári fejlődés útján. A lakosság folyamatosan nőtt, felépültek a fontosabb közintézmények. A kiegyezés után megindult a város életének intenzív fejlődése, melynek eredményeképpen 1873-ban rendezett tanácsú várossá nyilvánították. A következő években sorra épültek fel az ország más részeivel való kapcsolattartást elősegítő vasútvonalak, Kaposvár jelentős ipari várossá fejlődött (cukorgyártás, gépgyártás, vágóhíd). 1891-ben 1443 ház állt a városban.


              Rippl-Rónai villa

A 20. század elején Kaposvár egyike volt azon kevés magyarországi városnak, amely már rendelkezett vízvezetékkel. Aszfalt és makadám burkolatú utcáiban villannyal világítottak. 1911-ben nyílt meg a híres Csiky Gergely Színház, amelynek társulata az 1970-es évek elejétől a magyar színházi élet meghatározó társulata lett. A város területe folyamatosan nőtt, 1950-ben hozzácsatolták Kaposszentjakabot, 1973-ban Kaposfüredet, Toponárt és Töröcskét. Lakóinak száma megháromszorozódott, a 70-es évek végén elérte a 75 000 főt. Kaposvár 1990 óta megyei jogú város, 1993-tól püspöki székhely.



strand

2000. január 1-jén a korábban is itt működő agrártudományi egyetem és tanítóképző főiskola összevonásával megalapították a Kaposvári Egyetemet. 2003-ban dísztérré alakították át a Kossuth teret, ami ma a város egyik fő látványossága. 2008-ban a Magyar Televízió közönségszavazásán Kaposvár elnyerte Az Év Települése címet. A város ma is dinamikusan fejlődik.

Kaposvár iskolaváros és egyetemi város. A megyeszékhelyen közel 20 általános iskola és ugyanennyi középfokú oktatási intézmény működik, ezekben összesen 18 000 diák tanul. 2000. január 1-jén az agrártudományi egyetem és a tanítóképző főiskola összevonásával megalapították az azóta kibővített Kaposvári Egyetemet, amely az ország egyik legmodernebb felsőoktatási intézménye. Ezen kívül a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara is üzemeltet képzési központot a városban.


Főbb programok, állandó rendezvények

    Kaposvári Tavaszi Fesztivál
    Festők Városa Hangulatfesztivál
    Kaposvári Farsang - Dorottya Napok
    Szentjakabi Nyári Esték
    Nemzetközi Lovasíjász Verseny
   Káposztás Ételek Gasztronómiai Fesztiválja
    Kaposvári Mézfesztivál
    Országos Nóta- és Népdaléneklési Verseny
    Youth Football Festival
    Csiky Gergely Színház előadásai
    Kaposvári Roxínház előadásai
    Somogy Táncegyüttes műsorai "

                             ( Wikipédia)






Egy vers Ady Endrétől,aki egy kaposvári látogatása után írta ezt a költeményét.


 Kisvárosok őszi vasárnapjai

Ma találkoztam veletek,
Kiket ma is siratva bánok
Őszi vasárnap-délutánok,
Hideg ajkú, halott mátkáim,
Kisvárosok bus leányzói:
Őszi vasárnap-délutánok.
Ma megint találkoztam veletek.

Mennyi szép fiatal erőt
Unt álmodozással titokba
Hordtam meredt karjaitokba.
Ködben harangoztak a tornyok
S én a fényes Bábelek vágyát
Hordtam meredt karjaitokba,
Mennyi szép, kár-volt, fiatal erőt.

Hideg és süket emberek
Néztek rám, a vánszorgóra
Egy-egy század volt egy-egy óra,
Kimenős cselédek az utcán
S szivemben szép, uszályos delnők,
Egy-egy század volt egy-egy óra
S körül hideg és süket emberek.

Ma találkoztam veletek,
Kiket ma is siratva bánok,
Őszi vasárnap-délutánok,
Hideg ajkú, halott mátkáim,
Kisvárosok bus leányzói:
Őszi vasárnap-délutánok,
Ma megint találkoztam veletek.

(Kaposvár)



És még néhány kép a nekem kedves helyekről...






























Ismét egy nagy művészt vesztettünk el...



Megdöbbentett a hír!

Szabados György halálával nagyszerű muzsikust gyászolunk. Nem csak a jazz műfaj, hanem a magyar zene meghatározó személyiségét vesztettük el. Zenetörténetileg  azt lehet mondani, hogy ő nem csak kompozícióban gondolkodott, hanem szabad improvizációban. Mélységesen tiszta ember, a magyar zenei élet egyik fontos meghatározója volt.

Talán hosszú éveken keresztül több figyelmet érdemelt volna .


Művészetének elismeréséül 1972-ben elnyerte a San Sebastian-i fesztivál szabad zenei nagydíját. Munkássága elismeréséül 1983-ban Liszt-díjat, 1995-ben Neufeld Anna-emlékdíjat, 2000-ben Magyar Művészetért díjat, ugyancsak 2000-ben Szabó Gábor életműdíjat, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést, 2006-ban Aracs Főnix-díjat, 2011-ben március 15-én  Kossuth-díjat kapott.



2011. június 4., szombat

Pünkösd

                                                                       



Reviczky Gyula

 

Pünkösd

 

Piros pünkösd öltözik sugárba,
Mosolyogva száll le a világra.
Nyomában kél édes rózsa-illat,
Fényözön hull, a szivek megnyilnak.

Hogy először tünt fel a világnak:
Tüzes nyelvek alakjába' támadt.
Megoldotta apostolok nyelvét,
Hirdeté a győzedelmes eszmét.

Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'
Ma is minden bánkodó szivének,
Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
Világitó sugaradat áldja.

Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világositsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!

Piros pünkösd, szállj le a világra,
Tanits meg uj nyelvre, uj imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!






A húsvétot követő negyvenedik nap áldozócsütörtök, Krisztus mennybemenetelének napja.


Pünkösd


 A húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból ered.

A keresztény egyházi ünnep története : Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.

Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.


Pünkösdi népszokások


 A Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.


Pünkösdi király  választás


A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. A pünkösdi király megválasztása után egy évig "uralkodott", azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.

Szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül. A "királynő" feje fölé kendőből sátrat formálnak a többiek, így járják sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintenek az udvarra. Köszöntőt mondanak, mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások sorába tartozik. Énekelnek, táncolnak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak.