2010. március 30., kedd

Húsvét



Sík Sándor



Jézus Krisztus





Király, ki feltakart piros szíveddel állsz a vérző föld felett,
Míg mélye még féligcsitult világrengések forradalmas émelyétől
Embertelen görcsökben hánytorog,
S lábad körül az összevissza tipratott világmezőn
Véresre-rázott emberszív-rögök vonaglanak:
Krisztus-Király,
Egyetlen álló tiszta Csend a kábító hullámverésben,
Egyetlen élő Fény az érthetetlen örvény éjjelében,
Krisztus-Király, hozzád jövünk,
A mélységből kiáltunk hozzád.


Hajolj le hozzánk, halld az emberszívek sápadt kórusát,
Ezerszeres sirámmal vulkánlik feléd
Emberbűn, emberőrület és embergyötrelem.
Irgalmazz nekünk, Irgalom!
Mi már magunknak irgalmazni nem tudunk.


Szív, egyetlen Király,
Fordíts meg minket és ömöld belénk
Megváltó véred életzsongító tüzét.

Ki Úr vagy miriádnyi mérhetetlen nagyvilágokon,
Építsd fel pártos szíveink kövéből
Emberországod templomát.


Emeld fel, ó Király, a koszorús keresztet,
S a kereszten az örök halmok óhaját,
A mindenség rejtelmes Fókuszát,
A minden-szív sugárzó Mágnesét,
Amelyben egy titokba forrt
A Végtelenség és a húsos ember,
Gyémánt végzet és anyás irgalom,
És mindöröktől minden szeretet.


Ó Szív,
Királyi Szív, ki Úr vagy,
és a mindenséget mozdulatlan mozgatod,
És mégis egy vagy miközülünk,
Testvér és kisded és jegyes,
Meleg, piros bor s fehér, lágy kenyér;
Ki most se nézed ráncba-vont homlok megett
Ítélkező Király-bosszúval
Halálba-táncos forgatag futásunk:
De mint az édes anyaszem
Simogató szigorral várja végig
A tehetetlen gyerektoporzékolást,
És korholása csókot ígér és büntetése is becéz:
Úgy vársz reánk, úgy hívsz magadhoz, úgy ölelsz.


Öleld magadhoz ezt az őrült századot:
A kisdedekért, akiket szeretsz,
A Magvakért, melyek mozdulnak a mélyben
S a rothadás csíráztató setét ölén
Tisztább tavasznak pattogják ígéretét,
Mert sejtjeikben napba néző, hozzád-húzó emberösztön énekel:


Légy jó hozzájuk, keltető Nap, Ősmeleg!
Hadd bontsa fel rózsás fejét az új kelet,
Fagyott földünket hadd koszorúzza új kalász,
Hadd hullámozza ég felé megint a föld
Az ezredeknek ősdalát:
A nagy Királynak, kinek minden él,
A jó Királynak, kiből minden él,
A Szív-Királynak, kiben minden él.


2010. március 28., vasárnap

Egy gondolat Máraitól



" A reménytelen szerelem sokkal költőibb, költői feldolgozásra sokkal alkalmasabb, mint a boldog szerelem. A költőt is sokkal jobban ihleti: mert az ihlet legfőbb táplálója a vágy, és az ember nem az után vágyódik, aki mellette van, hanem az után, aki messze, elérhetetlenül messze van. "


( Márai Sándor )

2010. március 27., szombat

Meggyújtom a pipám...

Ma a Duna TV-ben ráakadtam az " EtnoKlub " című műsorukra.
Örömmel hallgattam ezt az adást, és ajánlom azoknak, akik szeretik a nívós népzenét
és az un. világzenét.

Ott hallottam az alábbi somogyi népdalt, a Besh o Drom feldolgozásában.

Íme:




És a szöveg:

Eredeti:

Meggyújtom a csumát

(Somogy)

meggyújtom a csumát
végig ég az utcán
látom a babámat
végigmegy az utcán
 
gyűrű az ujjába
ragyog az utcába
akárki meglássa




2. Dudatánc

Meggyújtom a csumát


meggyújtom a csumát
végigég az utcán
látom a babámat
végigmegy az utcán
 
gyűrűm az ujjába
ragyog az utcába
akárki meglátja
nincs koppányba párja
 
fekete faluba
vörös torony látszik
látom a babámat
más ölébe játszik
 
itt is az kilátszik
hogy nincs igaz szíve
enyém a gyűrűje
más a szeretője
 
Meggyújtom a csumát
Végig ég az uccán
Látom a babámat
Végig megy az uccán.

Gyűrüm az ujjában
Ragyog az uccában
Akárki meglátja



És a Besh o Drom változata:


Meggyújtom a pipám,
Végigég az útján,
Látom a babámat,
Végig megy az utcán.

Fekete ruhába,
Gyűrűm az ujjába,
Akárki meglássa,
Nincs Koppányban párja.

Ref:.Gyűrű az ujjába
Lemegyen az utcába
Akárki meglássa
Koppányban nincs párja

Elment a szeretőm,
Idegen országba,
Írta levelébe,
Menjek el utána.

Nem megyek utána,
Idegen országba
Meggyászolom inkább,
Fekete ruhában.








2010. március 25., csütörtök

Április- Húsvét



SZENT GYÖRGY HAVA





Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek.



Kányádi Sándor


Április hónapja

Bolondos egy hónap
április hónapja,
hol kalap a fején,
hol báránybőr sapka.

Hiába próbálnád
kilesni a kedvét,
túljár az eszeden,
mire észrevennéd.

Köpenyegbe burkol,
ingujjra vetkőztet:
mutatja a tavaszt
hol nyárnak, hol ősznek.

Búsnak teszi magát,
szeme könnyben ázik,
mindegyre lehunyja
sűrű szempilláit.

Aztán gondol egyet,
fülig fut a szája,
s ránevet a fényben
hunyorgó világra.



Április, a szerelem hónapja


Ha a márciust Romulus atyjának, Marsnak szentelték, csak méltányos volt, ha a rákövetkező hónapot Mars kedvesének, Venus-istenaszszonynak dedikálták, annál is inkább, mert hiszen a naptárt reformáló Julius Caesar a maga családjának ősanyját tisztelte ebben az istenasszonyban. Márpedig Venus mellékneve „aprilis” volt. Ez a szó az „aperire”, „megnyitni” (tulajdonképpen ad-parire) igéből ered. Venusszal kapcsolatban eredetileg a szülési aktusra vonatkozott ez a „megnyitás”. Mint naptári fogalmat aztán úgy magyarázták, hogy ezen a napon hivatalba lépett konzulok, akikről tehát magát az illető esztendőt elnevezték, hivatalosan „megnyitották” hivatalba lépésük napján, „Aperilis” vagy „Április” elsején az esztendőt.





Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe

Április 4-5.

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A zsidó vallásban Pészachkor ( jelentése elkerülni, kikerülni ) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették. Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről-évre változó, a Húsvét ún. mozgó ünnep. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére,a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás
A húsvétot megelőző vasárnapot nevezik virágvasárnapnak, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére. Jézus szamárháton érkezett a városba, a nép virágokat, pálmaágakat hintett lába elé, így dicsőítette. A főpapok, akik rossz szemmel nézték Jézus tanításait, úgy döntöttek, hogy tanítványai körében elfogják, s az áruláshoz megnyerték Júdást. Az utolsó vacsorát (a zsidó Pészah ünnepén) Jézus tanítványai körében költötte el. Kenyeret nyújtott tanítványainak, és ezt mondta: “Vegyétek, ez az én testem”, és bort, mondván: “Igyátok, mert ez az én vérem.” A vacsora után Jézus tanítványaival a Getsemáné kertbe ment, s arra kérte őket, hogy virrasszanak vele. A tanítványok azonban elaludtak, nem virrasztottak mesterükkel. Itt a Getsemáné kertben árulta el Júdás egy csókkal Jézus kilétét a katonáknak, akik elhurcolták.
Mivel Jézus azt állította magáról, hogy Isten fia, istenkáromlással vádolták, a nemrég még éljenző tömeg gyalázkodott, Péter pedig, aki leghűségesebb tanítványa volt megtagadta, hogy ismeri. A katonák a római helytartó Poncius Pilátus elé hurcolták, aki a népre bízta Jézus bűnösségének megítélését. A tömeg Jézust bűnösnek ítélte, Pilátus pedig megmosta kezeit, ezzel jelezve, hogy Jézus halála nem az ő kezéhez tapad.
Golgota
A foglyot töviskoszorúval megkoronázták és így gúnyolták,: “Íme a zsidók királya!” Ezután a kereszttel a vállán Jézus elindult a Golgota hegyre, ahol megfeszítették.





Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát díszítő kárpit megrepedt, a föld megnyílt. A sziklasírhoz, ahová temették, őröket állítottak a főpapok, hogy el ne lopják a testet, hisz a jövendölés szerint, a halál utáni harmadik napon elhagyja Jézus a sírját. Vasárnap három asszony, köztük Jézus anyja is, finom kenetekkel a sírhoz mentek, mely nagy földindulás közepette föltárult, megjelent egy angyal, s jelentette, hogy Jézus nincs már ott, föltámadott.
A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét vasárnapig a nagyhét.

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére a húsvét előtti vasárnapot virágvasárnapnak nevezzük. Általánosan elterjedt szokás a nagymise előtti barkaszentelés, melyet a pap aztán kioszt a hívek között. A megszentelt barkának gyógyító, rontásűző szerepet tulajdonítottak. Gyakorta leszúrták a földbe, azt tartva, hogy elűzi a férgeket.
Nagycsütörtök
Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.
Nagypéntek
Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárakat letakarják, a harangok némák. Ezen a napon a passiojátékok, élőképes felvonulások világszerte ismert szokások. Rómában minden évben a Pápa közreműködésével elevenítik fel a keresztút (Via Crucis) stációit.
Nagyszombat
Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok. Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve tűzszentelés. Katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is. Jellegzetes szokás még a feltámadási körmenet szombat estéjén.

Húsvét vasárnapján a kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus feltámadását ünnepli.









Szokások a népéletben

A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében.








Vasárnap hajnalán szokásban volt a Jézus keresés. Ilyenkor sorban felkeresték a falubéli kereszteket. A Zöldág járás szép szokása tipikus tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék. A lányok kettes sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, énekelve haladtak végig a falun (Bújj, bújj zöld ág…). Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma.








Húsvéti locsolkodás

Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket, sajnos ha hideg volt húsvétkor bizony betegség is származhatott ebből.



Locsolóversek

Itt a húsvét, eljött végre,
A szép lányok örömére.
Mert a lányok szép virágok,
Illatos víz illik rájok.

Kit húsvétkor nem locsolnak,
Hervadt virág lesz már holnap.
Ne fuss el hát, szép virágom,
Locsolásért puszid várom!

Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak,
Főképp a dolgos szülők jól nevelt lányának!
Elmondom én gyorsan jövetelem célját:
Megöntözöm most a környék legszebb lányát.
Kívánok e háznak hát mindenbõl eleget,
Főképp békességet, egészséget és szeretetet!



Fehérvasárnap

Fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap a húsvétot követő vasárnap. A római katolikusoknál a húsvéti ünnepkör zárónapja. Jellegzetes szokása ennek a napnak a komálás vagy mátkálás. A szokás a lányok (ritkábban lányok és fiúk ) közötti barátság megpecsételéséről szól. Komatálat küldtek egymásnak gyümölccsel, borral, hímes tojással, süteménnyel.



Húsvéti szimbólumok






Húsvéti tojás

A tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető. A születés, a teremtés (l.: Kalevala), a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. A tojás szimbolikáját még a baromfitartással nem foglalkozó északi népeknél is felleljük, ők a madarak tojásait gyűjtötték az erdőn. Magyarország területén már az avarkori sírokban is találtak díszített tojásokat. A bukovinai székelyek a nagyhéten felállított jelképes Krisztus-sírba is tesznek díszes tojást.




Húsvéti barkaág

A másik alapvető húsvéti szimbólum Magyarországon a barkaág, melyet a templomban is megszenteltetnek. Ennek eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben.







A mi éghajlati viszonyaik közepette természetesen a pálmaág nem áll rendelkezésre, ezért itthon a barka vette át ennek szerepét. Északi országokban, ahol a barka sem nyílik ki Húsvétra, valamilyen éppen rügyező ágat vagy száraz virágokat visznek a templomba virágvasárnapon.







Húsvéti bárány

A húsvéti bárány rituális szerepe Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkent, de ábrázolásokon, képeslapokon még mindig sűrűn találkozni vele. Hazánkban a bárányhús fogyasztása egyre ritkább, bár a múlt század első felében juhtartó vidékeken még gyakori volt a húsvéti tejes (szopós) bárány fogyasztása, amelyet napjainkra szinte teljesen kiszorított a sonka. Mediterrán vidékeken főleg Görögországban és Olaszországban viszont az ünnepi asztal elmaradhatatlan része a sült bárány. A jelkép eredete bibliai, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, és bárányvérrel kenték be házuk ajtaját, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt (elkerülés- Pészach). Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget (Agnus Dei- Isten báránya).








Húsvéti nyúl

A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. Eredete igen érdekes, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, azonkívül a nyúl maga is termékenység szimbólummá lett, rendkívüli szaporasága okán. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.


És egy nem hagyományos recept



Zöldfűszeres sajtsaláta

12 dkg trappista sajt, 12 dkg füstölt karaván sajt, 12 dkg ementáli sajt, 45 dkg jonatán alma, 1 csokor zöldhagyma, só, őrölt bors, 2 szál friss rozmaring, 1 csokor petrezselyem zöld, 1 ek. dijoni mustár, 3 dl majonéz, friss péksütemény




Április 14.
Tibor napja. Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, akkor jó lesz a szénatermés. A hagyomány szerint ilyenkor szólal meg a kakukk.





Április 24. György
 
Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának napja. Gonoszjáró nap, ezért a kerítésre, ajtóra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat - az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett - Szent György napi tűzön hajtják keresztül, hogy a füsttől megtisztuljanak. E nap hajnalán lepedővel szedett harmattal kenyeret sütnek, vagy különböző mágikus praktikákat végeznek.
A György- kultusz a sárkánnyal (a gonosszal) viaskodó szent legendájából származik.


Április 25. Márk 
A kukoricavetés és a búzaszentelés napja. A megszentelt búzaszálakat gonosz űzésre használják. Ha ezen a napon pacsirta, fürj vagy béka szól a búzából, az jó termést ígér.
Április 25.
 
Pál fordulása, a bibliai Saulus Paulusszá változásának története alapján a kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra: "Pál fordulás - télfordulás".

2010. március 24., szerda

A burka másik arca...megrendítő dokumentumfilm






A burka túloldala







Tegnap láttam a Duna TV - ben egy megrázó filmet. Elgondolkodtató, hogy a XXI.században élnek még nők úgy, ahogyan az ebből a filmből kiderül. Nem embersorsban. Így fogalmazhatnék. Irán déli részén, a Kesm-szigeten vagyunk, ahol ma is szigorúak a vallási szabályok. És nagy a szegénység. A férfiak jóformán nem dolgoznak, halászatból éltek, de az már lealkonyulóban, csempészésből próbálnak megélni. És milyen érdekes? A nő, aki beszél a nyomorúságos sorsáról, a férfiak rossz kedvéről, megértően beszél. Ő érzi a férfiak problémáját és megérti az idegességüket. Tenger, homok, pusztuló datolyapálmák, nyomorúságos épületek, nyomorúságos életek.

Ezzel a felirattal kezdődik a film:
„ Azoknak a nőknek, akiknek nem adatott meg semmi.”
És ez így igaz. Sem gyermekkor, sem szeretet, sem tanulás. Szó szerint a semmi.
Ebben a filmben arcukat burka fedő nők szólaltak meg, vallottak.


Vallott a 12 éves korában férjhez adott nő, aki most 19 éves. Vallott arról, hogy fogalma sem volt a házasságról, egyáltalán a felnőtt életről, amikor szülei férjhez adták az általuk választott férfihoz. Tanulni szeretett volna, de az apja szigorúan megtagadta tőle. Pontosan tudja, hogy a szerelmet soha nem ismerheti meg. Tudatában van annak, gyermekkora nem volt, hogy örökké „ rácsok között élheti le az életét ”. De van egy álma: Azt szeretné, ha a kis fia megnő, egészen más legyen majd, mint az itteni férfiak. Szeressék és tiszteljék a nőket, a feleségüket, az édesanyjukat. Nehezen bírják az asszonyok ezt a kemény sorsot, sokan lesznek öngyilkosok közülük. A film is egy öngyilkos nő temetési szertartásával kezdődik. Lehangoló képsorok. Némelyik férfinak két-három felesége van, 15-17 gyermeke, annak ellenére, hogy nagy szegénységben élnek ezen a területen. Az egyik férfi így nyilatkozik: „ A nő olyan, mint a lábbeli, ha elkopik, le lehet cserélni, de mi lesz a gyerekekkel ?” Mondja ezt azzal kapcsolatban, hogy öngyilkos lett a fiatal nő, és itt maradtak a gyermekei. Egy másik nő vall: Öngyilkos akart lenni. A csadort felkötötte a ventilátorra, alá tett egy széket, majd amikor felállt a székre, hogy véghez hajtsa önakasztását, hirtelen meglátta a két kislánya képét, és meggondolta magát. Inkább választotta a további megalázást, a mentális és fizikai szenvedést. Végig gondolta, hogy másnap újév lesz. Nem akarta, hogy ezen a napon gyászba boruljanak a lányai. Láthattunk egy un. „ Zar–ceremóniát „ ahol a jelenlévő nők betegségét kezelték ( dobszó, illatok, gőzök, révülésszerű állapot). Van, aki hiszi, ezt az un. Zar –megszállottságot, van aki nem hiszi közülük.







A film után, csak egynek örülhettem, hogy nem erre a területre születtem, mint nő!


(Az Pase Borghe/The Other Side Of Burka) (színes, iráni dokumentumfilm, 52 perc, készült: 2004)

Rendező: Mehrdad Oskouei










És egy könyv Iránról. Akit érdekel a téma, érdemes elolvasni!
Fülöp T. Mariann
A kétszínű Irán


Ismertető:

" Irán az utóbbi időben a média slágertémájává vált. Elnöke szerint a holokauszt csak egy mítosz, Amerika maga a Nagy Sátán, Izraelt pedig le kellene törölni a térképről. A törvények értelmében a nők élete és szavahihetősége csak feleannyit ér, mint a férfiaké. Ha a ruházatuk nem megfelelő, megvesszőzhetik őket, a házasságtörőket pedig megkövezhetik.
A kislányok már kilencéves koruktól büntethetőek, rendszeresek a nyilvános kivégzések, a börtönök tele vannak politikai foglyokkal. Akik viszont már jártak az országban, rabjaivá váltak az Ezeregyéjszaka mesés világának, az ókori Perzsa Birodalom ma is élő emlékének.
Mi az igazság? Milyen Irán valódi arca?
Néhány évtizede még a Kelet Párizsaként emlegették a nyugatbarát sah irányította Iránt. Az uralkodó modernizációs törekvéseinek köszönhetően a középkori ország hirtelen a 20. században találta magát. Autópályák, gyárak, kórházak, iskolák épültek, a nők választójogot kaptak. Az emberek mégis elégedetlenek voltak.
A korrupció virágzott, az elit fényűzően élt, miközben a lakosság jó része borzasztó szegénységben tengődött. A rendszer kritikusait a sah titkosrendőrsége, a SAVAK kegyetlen és válogatott kínzásokkal terrorizálta. A háttérben titkos szervezkedések kezdődtek az önkényuralkodó megbuktatására. A szálakat Párizsból irányító Khomeini ajatollah vezetésével 1979-ben kitört a forradalom, melyhez a társadalom különböző rétegei más és más okból csatlakoztak. Legtöbbjüknek azonban csalódniuk kellett. Az újonnan létrehozott, vallási alapokon nyugvó Iráni Iszlám Köztársaságban a jogokat megcsorbították, a nőknek kötelezővé tették a fátyol viselését. Ismét kivégzések és megtorlások következtek. Aztán jött egy háború Irak ellen, mely során az iráni anyák önként és lelkesen küldték fiaikat mártírhalált halni. A kis katonák
a Mennyország kapujának műanyag kulcsával a nyakukban meneteltek az aknamezőkön.
Irán az ellentétek országa. Kétarcú, de sokszínű. Bár a tilalmak sora végtelen, az emberek élvezik az életet. A boltok roskadoznak a szexis ruháktól, a plasztikai sebészet virágzik, divat a szűzhártya-rekonstrukció, az orr- és a mellműtét.
A házasságon kívüli szexuális élet szigorúan tilos, legalábbis a nőknek, hiszen az erősebbik nem képviselőinek akár 40 ideiglenes feleségük is lehet egy időben. A buszon csak elkülönítve utazhatnak a férfiak és a nők, a taxiban azonban két vadidegen is szoronghat az anyósülésen…
Mégis hogyan élik mindennapjaikat a szigorú szabályok között az iráni emberek?
Erről és még sok furcsaságról mesél a könyv magyar szerzője, aki hosszú ideig élt a közép-keleti országban."