2011. május 30., hétfő

Kicsit megkésve, de mindig aktuális.... GYERMEKNAP VOLT!



                                              
Néhány gondolat...


" A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak. "



                  J. Wolfgang von Goethe




"Az asszony is szomorú, aki szül, mert elérkezett az órája. Amikor azonban megszületik a gyermeke, azon való örömében, hogy ember született a világra, nem gondol többé a gyötrelmeire. "(Jn. 16,21)




" Szép dolog kifaragni egy szobrot és életet adni neki; de még szebb kiformálni egy emberi lelket és megtölteni igazsággal. "



                      Victor Hugo



" Úgy gyönyörködj a fiatalokban, mint akik téged folytatnak majd.
De ne a magad vágyait, emlékeit álmodd újra bennük;
ne kényeztesd, ne ünnepeld, ne szidd,
inkább szeresd, s érdemük szerint becsüld meg őket."


                         Keresztúry Dezső





Tóth Bálint


 Fiamnak

"Durate, et vostmet rebus
(Servate secundis.”)
Vergilius

Sem öröklét, sem gyémánt tudást

nem adhatok, boldogságot se békét,
s nem rejthetlek el biztos menedékként:
gonosz ne lásson, s a gonoszt ne lásd.

Nem tudhatom, jobb kort vagy pusztulást

hoz majd jövőd, - én még élek, te élsz még, -
s ha férfiként érzed idők verését,
nem vigyázhatlak, hogy magad vigyázd.


De tudd: csábít, vagy taszít a jelen,
ellenállni sohsem reménytelen,
s bár bukjék, nyer az igaz gondolat.

A világ zsarnok? Te belül szabad vagy,

mit gondolj, írj, magad szabod magadnak,
- hát ezt hagyom rád: Soha fel ne add!


2011. május 26., csütörtök

Találkozás - egy különös hangulatú vers Lorcától






TALÁLKOZÁS


Se neked, se nekem
egymás felé nem szabad
lépni sem, nézni sem.
Tudod, tudod már, miért?
Oly nagy a szerelem.
Megy az ösvény, menj tovább !
Kezemen
szögek sebe
élesen.
Nem látod, hogy
 vérzem?
Ne nézz hátra, lépegess
csöndesen.
S imádkozz, akárcsak én,
hogy legyen kegyelem,
mert se neked, se nekem
egymás felé nem szabad
lépni sem, nézni sem.

 ( F.G.Lorca )





2011. május 25., szerda

Szigliget - egy olyan hely, ami minden évszakban gyönyörű!





Mészöly Dezső



Szigligeti ősz


Oly otthonos e dombvidék,

Hol ősz teríti bíborát,

És mámoros fejünk felet

Lugassá nő a dús borág!


Királyasszony Szoknyája ott

Muszlin ködökből felmerül,

Kacéran int, csigáz, igéz,

És krinolinként elterül.


S a Nagy Koporsó, túlfelül,

Csak andalít, de nem riaszt,

Hisz ágy az is, és lágy az is,

És egyszer majd kívánjuk azt.





Zelk Zoltán

Levél Szigligetről (részlet)


Kérded, hogy telnek napjaim,
hány verset írtam az
ALKOZÓHÁZBAN,
hová megint kiültem:
az ország ablakába,
lássák, mily dolgos népség
vagyunk mi, alkotók,
bár lehet, hogy akad még
(persze pusztán s tanyán csak)
ki a gyönyörű szót, hogy
Alkotóház, nem érti,
néki így magyaráznám:
tizenhat holdas parkban
áll egy tornyos, szép kastély
huszésnehány szobával
és mindenik szobában
alkot, csak alkot, alkot
egy szorgos alkotó.
Vagy ha egyszerűbben,
hogy biztosan megértse,
akkor így: ez az írók
EDZŐTÁBORA.






Szigliget község Veszprém megyében, a Tapolcai kistérségben. A Balaton északi partján, Badacsony és Keszthely között fekvő félszigeten, számos vulkanikus dombon terül el a falu.







Szigliget legfőbb jellegzetessége a falu fölé emelkedő várhegy és a vár. Az elmúlt évtizedben komoly előrelépések történtek állagmegóvása és bemutathatósága érdekében.
A vár alatt, a hegyoldalba kapaszkodva épültek Szigliget első lakóépületei. Az Ófalu szintvonallal párhuzamos utcái kis méretű, szabálytalan alakú telkei ma is több évszázados beépítés nyomait őrzik. Az Ady, Kisfaludy, Petőfi, Széchenyi, Kossuth utcák mellett a később épült Dózsa György és Rákóczi utcákban is találhatók XVIII. sz. végén, XIX. sz. elején épült műemléki védettség alatt álló épületek. Itt található még a Lengyel-kúria, az Eszterházy kastély (jelenleg Alkotóház) és védett parkja.
A műemléki jelentőségű terület határán belül több mint 50 műemléki védettség alatt álló épület található.




Szigliget az ezerszínű balatoni táj egyik gyöngyszeme. Hangulata, atmoszférája van. A táj szépsége, a gyönyörű kilátás mellett az Öregfalu romantikus hangulatú nádfedeles épületei, a hegyoldalban kanyargó zegzugos utcái, a magányosan meredező középkori várrom látványa az első pillanatban megragadja a látogatókat, évszázadok hangulatát őrzi, ihletet adva költőnek, íróknak, festőművészeknek. A szép táj, történelmi hangulat mellett Szigliget a nyugalmat, a nyugodt kikapcsolódási lehetőséget biztosítja az ideérkező látogatóknak.




Kisfaludy Sándor költő (Sümeg, 1772-1844) lelkendezve írta erről a tájról: "ily szépet nem terme még a magyar vad föld és ég".




Bárány Tamás - Válogatott novellák



(Budapest, 1922. március 21. – Budapest, 2004. november 10.)

Mintegy hatvan prózai kötet jelenti Bárány Tamás  életművét. A prózaírói műfaj legváltozatosabb régióit járta meg:   páratlan műveltsége és kifinomult, árnyalt stílusa révén már első köteteivel fölhívta magára a figyelmet.

 Megfigyelőképessége, lényegre utaló karikírozó készsége nemcsak a regény, az esszé és a novella, hanem a paródia műfajában is kiemelkedővé avatta.

Költőnek készült, még két alkalommal adott közre verses könyvet, s 1943-ban a Szélcsend című regényt. Közben egyetemi tanulmányokat  folytatott, bölcsészetet és jogot végzett, a Fővárosi Könyvtárban dolgozott, majd tisztviselő volt. A felszabadulás után a Budapest című folyóirat szerkesztőségében tevékenykedett, később a Magvető Kiadónál végzett lektori munkát.

Válogatott novellák - most ezt olvastam...

Ezekben a novellákban a XX.század  magyar szocialista társadalma fölött mond őszinte ítéletet elmélyülten, igényesen.  Történetei sokrétűek, elgondolkodtatók.


 Így írnak róla:

Bárány Tamás annak a novella-iskolának tudatos folytatója, amelynek alapjait a legnagyobb - Maupassant - vetette meg, amelyet nálunk legrangosabban Kosztolányi képviselt.
 Gyertyán Ervin, Kortárs, 1967.

Magyarország legismertebb és legbecsültebb írója Bárány Tamás, akinek szárnyaló tolla egészen különleges módon alkalmas a fennálló viszonyok bírálatára.
 Eva Haldimann, Neue Zürcher Zeitung, 1969.

Ez a könyv nagy könyv (a Város, esti fényben, mert századunk a vádlott, és tanúja Bárány Tamás magyar író, aki csillogó irodalmi erényeivel és teljes őszinteségével ítélkezik hazájának szocializmusa fölött.
André Wurmser, L'Humanité, Párizs, 1976

Filmek, amelyek írásaiból készültek.
             
Zsúfolt délután (szín., magyar játékf., 1996) író              
Albérlet Cinkotán (szín., magyar tévéf., 1993)  (TV-film) forgatókönyvíró         
A világ közepe (szín., magyar ifjúsági f., 1979) forgatókönyvíró             
Férfiak mesélik... (szín., magyar tévéf., 1972)  (TV-film) forgatókönyvíró          
Asszonyok mesélik (szín., magyar tévéf., 1971)  (TV-film) forgatókönyvíró       
Mi lesz veled Eszterke?   (ff., magyar film, 1968) író      
Csigalépcső (ff., magyar játékf., 1957) forgatókönyvíró             




2011. május 24., kedd

Egy kis cigány zene...



Esma Redzepova

A 14 éves kora óta koncertező Esma Redzepova nemcsak a macedon zenei kultúra jelképe. Személye a cigány muzsika számára meghatározó. 1976-ban, a Candigar-Pandzibaban rendezett Első Cigány Fesztiválon a cigányzene királynőjévé kiáltották ki. Az 1943-ban Skopjeban született énekest egy tehetségkutató verseny indította el zenei pályáján, hiszen tizennégy évesen nemcsak megnyerte a versenyt, hanem felfigyelt rá az ismert zenekarvezető Stevo Teodosievski. Fényes jövőt jósolt a kislánynak, és magával vitte Belgrádba. Aztán hét év múlva összeházasodtak, és Stevo haláláig, 1997-ig együtt éltek és dolgoztak. Mivel Esmának nem lehetett gyereke, örökbe fogadtak 47 árvát és utcagyereket. Készítettek több tucat lemezt, meghódították a világot, és alapítottak közösen egy zeneiskolát. Esma Redzepova pályafutása során rengeteg díjat nyert már, kitüntette az UNICEF, és 2002-ben Nobel Béke-díjra jelölték. Hazájában van már 2 platina- és 8 aranylemeze. Számtalan koncertje közül sokat humanitárius célból tart.





Esma Redzepova a mai napig a csúcson van, és férje, Stevo zenekarával az Ensemble Teodosievski-vel dolgozik együtt. Legismertebb dala a Čaje Šukarije, ami 2006-ban készült Borat című film zenéje is volt, bár engedély nélkül haszálták fel. A 2007-ben forgatott Cigány karaván című filmben az öt cigányzenész egyike volt, akinek az amerikai turnéját rögzítették.


(When the Road Bends: Tales of a Gypsy Caravan)
Kanyarog az út - Egy cigánykaraván meséi

színes, amerikai dokumentumfilm,
110 perc, 2006

rendező: Jasmine Dellal
operatőr: Alain de Halleux, Albert Maysles

Fanfare Ciocarlia
Taraf de Haidouks
Antonio El Pipa
Maharaja
Esma Redzepova


Az etnográfiát és a koncertfilmet hatásosan egyesíti a brit Jamine Dellal munkája, ami a világ négy különböző országából érkezett öt cigánybanda útját követi 2001-es amerikai turnéjukon. A dokumentumfilmben szereplő zenészek telt házas közönség előtt adtak koncerteket országszerte. A romániai Taraf de Haidouks már az 1993-as Latcho dromban és a Johnny Depp-pel forgatott A síró emberben is szerepelt. A hollywoodi színész Dellal filmjében is megszólal, hogy hitet tegyen a zenekar zsenialitása mellett.

A cigánybandák hangzásban teljesen különbözőek egymástól, hangszereik is mások, de a közös turné alatt elkezdik egymás zenéjét utánozni. Először csak a hecc kedvéért, de később egyre nagyobb érdeklődést mutatnak egymás zenéje iránt, és beszélgetéseikben egészen a közös, észak-indiai gyökerekig visszamennek. Az utolsó koncerten cigányok hada tölti be a színpadot, hogy népük a zenében egyesüljön.

( Port.hu )




2011. május 20., péntek

Már régebben olvastam, de talán ajánlhatom...



Jung   Chang
 
VADHATTYÚK
Kína három lánya


A regényben a 20. századi Kínát mutatja be az írónő. A titokzatos, az európai ember számára misztikus keletet tárja fel. Életrajz, családregény: három nemzedék kínai asszonyainak története. A világ legrégebbi kultúrájának szétesését dokumentálja a "vadhattyúk" küzdelmes élete, de egyben meg is jeleníti azt: nem a hagyományokról számol be, hanem a szokások alapjául szolgáló életről. Az asszonyok szerepe nem kívül esik a történelmen, sokkal inkább beleágyazódik abba; és ahol maga a történelem sem csupán történések kronológiája.
Szenvedések láncolata és apró, ritka örömök, kiszolgáltatottság és lélegzetelállító bátorság, megaláztatások és lelkierő. Hihetetlen, de hiteles történetek, személyes élményből fakadók, vagy hallottak, hol érzelmesek, hol szikárak. )

A könyv szépprózai dokumentuma a huszadik századi kínai történelemnek. 

Egy kis zene:
A dizi ősi kínai hangszer. Ha el szeretnénk képzelni, akkor a legjobban az európai fuvolához lehetne hasonlítani. Kína szerte igen elterjedt és népszerű. Többnyire bambuszból készítik, ezért bambuszfuvolának is szokták nevezni. 
Akkor hallgassuk!

2011. május 10., kedd

Mára egy kellemes, jó zene Chet Baker-től




CHET BAKER

 Chesney H. Baker néven 1929. december 23-án született az oklahomai Yaleben, Egyesült Államok, 1988. május 13-án hunyt el. Egyike a II. világháború utáni évek első igazán lírai trombitásainak. Baker törékeny soundja szinte megtestesítője a nyugati parti muzsikusok úgynevezett ,cool" iskolájának, akik az ötvenes években az Egyesült Államok jazzéletét uralták. Baker katonaéveiben tanult zenét, és röviddel leszerelése után 1951-ben már Charlie Parkerrel játszott. Gerry Mulligan zongora nélküli kvartettjében jelentős nemzetközi sikert aratott, és 1953 végén, egy újabb rövid Parkerrel való együttjátszás után megalakította saját együttesét, amely rendkívül népszerű lett.








2011. május 8., vasárnap

Zilahy Lajos




A lélek kialszik c. könyvét olvastam ismét...

Zilahy könyve a gazdasági válság idején íródott,  aktuális kérdést feszeget:milyen utat jár be egy Amerikába szakadt, vagyonát vesztett fiatalember, aki a családi vagyon visszaszerzésének vágyával hagyja el hazáját.

A főszerelő Pekri János egyes szám első személyben meséli el szerencsepróbálásának minden örömét és nehézségét. Az idegenben töltött magányos éveinek kínzó fájdalmait, a reménytelenség időszakait és a szerelem kibontakozásának őrültségeit.

Zilahy  a kivándorlók tragikus hányattatásait rajzolja meg Pekri történetében. A regény címe is erre utal: hogyan lesz a külföldre távozott magyar fiatalember a vágyak szertefoszlása után lélekben halott, és mindörökre hontalan.


A regényből egy gondolat:

„ Ne nézd a dolgok végső okát, ne kutasd a dolgok végső titkát, mert ez sötét és lesújtó. A kis dolgok fénye az, ami az életet átmelegíti. (...) Ne méregesd az életet, hogy tíz vagy húsz évvel rövidebb vagy hosszabb, ez úgyis mindegy ahhoz mérve, hogy milyen sokáig nem leszel a földön -, ne igyekezz kitörni a körből, amelyben élned rendeltetett. „




Zilahy Lajos

(Nagyszalonta, 1891. március 27. – Újvidék, 1974. december 1.) magyar író, publicista, az MTA tagja.


Apja közjegyző volt, anyja pedig egy dunántúli földbirtokos családból származott. Jogi doktorátust szerzett a budapesti egyetemen. Versek címen megjelenik az első önálló kötete. A Tanácsköztársaság kitörésekor Bécsbe költözött és 1919 végéig ott is maradt. Ez idő alatt egy ellenforradalmi lap kiadásán fáradozott. Miután visszatért Magyarországra, színműveit Az ökör és más komédiák címmel adatja ki 1920-ban Budapesten. 1922-ben megjelent első regénye Halálos tavasz címen, amely hatalmas sikert aratott.


Ezt követően több színművel jelentkezett. 1923-ban a Nemzeti Színházban bemutatatásra került A hazajáró lélek című darabja. 1924-ben pedig a Süt a nap című műve kerül a Nemzeti Színház műsorára. Ez utóbbival elnyerte az MTA Vojnits-díját. 1925-ben Kisfaludy Társaság tagja lett. 1927-től több újság (Budapesti Hírlap, Est-lapok, Magyarország) szerkesztőségénél is dolgozott. 1930-től újabb kitüntetés következik, a Corvin-koszorú. Felesége Bárczy Piroska lett. Az 1930-as években számos művét megfilmesítették. Zilahy ekkoriban Pegazus néven saját filmvállalatot alapított. A Horthy-rendszer politikáját támogatta, bár az ez ellen lázadó írókkal és értelmiségiekkel is kapcsolatban állt. 1935 áprilisában találkozót szervezett, amelyen megpróbálta közelíteni a népi írókat A második világháború kitörése után szembefordult a fennálló rendszerrel. 1940–től 1944-ig szerkesztő a Híd című hetilapnál. Ebben az időben alapítványt hozott tehetséges fiatalok számára.



Az 1944-es német megszálláskor a Fatornyok című darabját betiltották, mivel az erősen náciellenes volt. 1945-től közéleti aktívitása megnőtt. A Magyar–Szovjet Művelődési Társaság első elnöke, illetve az Irodalom és Tudomány cimű folyóirat főszerkesztője lett. 1948-ban az Egyesült Államokba emigrált. Művei tiszteletdíjából élt, és a jobboldali emigráns szervezetekkel nem akart kapcsolatot tartani. 1950-ben Újvidéken, a hajdani Jugoszláviában házat vásárolt, ahová gyakran ellátogatott. 1973-ban Budapesten járt, végleges hazatelepülését azonban halála megakadályozta. Végrendeletének megfelelően Budapesten temették el. Zilahy Lajos hamvai a budapesti Kerepesi temetőben nyugszanak.( Wikipédiából)



Utolsó regénye a Dukay család trilógia, a magyar arisztokrácia közel másfél száz esztendőt átfogó társadalomrajza. A regényben, mely a bécsi kongresszus megnyitásakor (1814) kezdődik és a huszadik század negyvenes éveinek végén ér véget, több kor és több nemzedék története szövődik egymásba rendkívül fordulatosan és olvasmányosan. Realizmus és romantika keveredik a nagyregényben, gyakran lírai, máskor humoros jelenetekkel ötvöződve. A teljes, cenzúrázatlan szöveg először 2006-ban jelent meg.


Keringők ...





Keringők Liszt szellemében...











2011. május 5., csütörtök

Egy kis májusi hangulat...





Május van és...

 Rátaláltam erre a videora.


Egyben emlékezzünk Kaszás Attilára is, aki sajnos már nincs az élők között...



Május éjszakán mit is kívánok ?
Május éjszakán csodára várok.
Május éjszakán szomjazik a szám
egy szerelmes csók után.

Mert a holdsugár a csókra csábít.
Ajkam arra vár és egyre lázít,
hogy szeretni kell együtt égni el,
nem törődni semmivel.

Ó, hogy tudnám szeretni, a kedvét keresni,
csak nézni csak nézni két szemét !
Édes kettesben lenni, és karolva menni
és virágot szedni lenne szép.

Május éjszakán mit is kívánok
Május éjszakán csodára várok
Május éjszakán szomjazik a szám
egy szerelmes édes,
két szerelmes édes,
száz szerelmes csók után.

Május éjszakán.



Márai Sándor könyve...

Most került a kezembe,  és csak most olvastam...





Az igazi
Judit... és az utóhang   

( Helikon Kiadó )



Egy volt házaspár mindkét tagjának mélylélektani  monológja  kapcsolatukról. Elsőként az asszony meséli el egy cukrászdában barátnőjének a házasságuk történetét, férje iránt érzett szerelmét, ill. a nászuk végét. A második részben a férj meséli el a házasságait, de nem az előzőekben megszólalt feleségre, hanem inkább a második feleségére kerül a hangsúly. A regényben   a magyarországi polgári lét , a műveltség  elemzése nagy hangsúlyt kap.
A fenti két személy kapcsolatát egy harmadik szereplő borította fel,  aki miatt a házasság megszakadt.  Ő Judit, a cselédlány. A Judit című  részben az ő  gondolatait olvashatjuk.


A három monológ nagyon szépen körbejárja ezt a szerelmi háromszöget és annak szereplőit. 
A vallomások fájdalmasak, őszinték, kegyetlenek, és új megvilágításban láttatják azt a témát, amivel oly sok Márai-mű fogalakozik: a nő és a férfi örök küzdelmét, egymásra találását és elválását. 

Az utóhangban pedig egy Judithoz kapcsolódó személy, egy szerető monológját olvashatjuk. Egy  egyszerű  származású, az  ÁVO elől külföldre menekült férfi beszéli el történetét, melynek Judit is részese volt.

 Márai  hitelesen  ábrázolja   a  nagyon különböző típusú emberek hangját, stílusa  gördülékeny, tiszta és logikus. A történetet  átszövi az író filozofikus hangja.


 ( 2009 -ben a Pinceszínház mutatta be Márai Igazi c. darabját )