2013. április 28., vasárnap

Április 29. Ismét a TÁNC VILÁGNAPJA...






„A tánc a lélek rejtett nyelve.”

(Martha Graham)







"A szép mozgás a szem muzsikája."

(Anatole France)







"A szellem és a test között egy állandó kapcsolat létezik: a mozgás, melyet az ókor emberei nem hanyagoltak el, de mi már nem ismerünk, csak sejtünk. "

(Loire Fuller)





2013. április 27., szombat

Add a kezed...





Reményik Sándor


 Add a kezed



Add a kezed, így szépen, csöndesen,
Nyugodtan add.
Síma, ragyogó tükör a szívünk,
Nem vet hullámokat.

Add a kezed, ilyen jó hűvösen.
A csóknak édes mérge
Megmérgezné a nyugodalmunkat,
Ha hozzánk érne.

Add a kezed, nincsen vágy a szívünkbe',
Innen hova hághatna még a láb?
E csönd, e béke: ez itten a csúcs -
És nincs tovább.

Add a kezed; lenn lakodalmas nép,
Mirtusz menyasszonyfőn;
A mirtuszt édes, irigyled-e még
Itt, e kopár tetőn?

Add a kezed, itt fenn, hol semmi sincs,
S a zuzmó tengve él,
A lelkünket a nagy csend összehajtja,
Mint két ágat a szél.

Add a kezed, látod lemegy a nap;
A nappal szembe
Nézzünk így, győzelmesen, szomorún,
Kezed kezembe.

Add a kezed, egy percig tart csupán
Ez az igézet -
Ó de ez mélyebb, mint a szerelem,
S több, mint az élet!







Szép Ernő
  
 Add a kezed

Add a kezed mert beborúlt,
Add a kezed mert fú a szél,
Add a kezed mert este lesz.

Add a kezed mert reszketek,
Add a kezed mert szédülök,
Add a kezed összerogyok.

Add a kezed mert álmodok,
Add a kezed mert itt vagyok,
Add a kezed mert meghalok.








 

2013. április 23., kedd

Szent György napja holnap...







György-nap előtt, ha nem esik,
György-nap után sok is esik.
Hogyha Vitálisz didereg,
Tizenötször lesz még hideg!
Áprilisnak szárazsága,
Jó gazdának bosszúsága.
Áprilisnak nedvessége
Fáknak termőképessége

( Népi mondóka )



  György  a görög Georgiosz névből, illetve ennek latin Georgius formájából származik.
 Jelentése: földműves, gazdálkodó.






A 15. században a 3. leggyakoribb férfinév volt, és később is a 4-5. helyen állt. Budapesten a 19. század végén a 17. volt, a század közepén a 6. legnépszerűbb név volt. A 20. század közepére a 9. helyen állt. 1967-ben országosan a 16. a 80-as években a 29. leggyakoribb férfinév volt.  Korábban népszerűbb volt, de ma is a 100 leggyakoribb név között van.

Április 24-e, Szent György napja, tehát a tavasz kezdete, a kikelet ünnepe volt. Erre utal a népi mondóka is:

 Süss föl nap, szent György-nap
Kertek alatt kis libáink megfagynak.


Ezen a napon hajtották ki a telelő jószágot a legelőre, ekkor szegődtek el a pásztorok, kocsisok, cselédek. Ez a nap volt a falusi tisztségviselők megválasztásának a napja is.

A népi megfigyelések szerint ha Szent Györgykor a holló el tud bújni a vetésben, gazdag aratás várható.









 Egy somogyi népdal


Kinyilt a rózsa


 Kinyílt a rózsa,
Hajlik az ága,
Nincsen aki leszakítsa,
Csak úgy hervad rajta.

Egyik ága hajlik
A Borka vállára,
Másik ága reáhajlik
A Gyurka vállára.

Szakítsd le Borka,
Kösd bokrétába,
Hadd tűzze a Györki Gyurka
Csárdás kalapjára.



Kattints rá!





BOLDOG NÉVNAPOT KÍVÁNOK  MINDEN GYÖRGYNEK!





2013. április 14., vasárnap

Egy koncert május 8-án a MÜPÁBAN




IBRAHIM MAALOUF





" Az 1980-ban született Ibrahim Maalouf a libanoni polgárháború elől menekült a családjával Párizsba, s ott végezte klasszikus zenei tanulmányait. A klasszikus zene, az arab népzene, a funk és a dzsessz előtt egyaránt nyitott trombitás a könnyű- és a világzene olyan kiválóságaival dolgozott együtt, mint Sting, Lhasa és az Amadou et Mariam duó, de az utóbbi öt évben a saját lemezei - Diasporas, Diachronism, Diagnostic - révén vált a modern arab etnodzsessz kimagasló képviselőjévé. " 


Erre a koncertre elmegyek, mert azt hiszem különleges élményben lesz részem.









Közreműködik: Ibrahim Maalouf - trombita, Frank Woeste - zongora, Ira Coleman - bőgő, Mark Turner - szaxofon, Clarence Penn - dob



Egy kis izelitő:




2013. április 8., hétfő

Hazakísérlek...




Berecz András könyve, a Hazakísérlek, csak most került a kezembe.  Gyergyó régi székely népzenéjét tartalmazza ( nagyon szép kiadás, jól szerkesztett könyv,  szép képekkel, a dalok szövegével, lemezzel ). Ajánlom annak, aki szeretne elmélyülni a gyergyói, székely dalokban, zenében. Szeretne kicsit visszatérni a gyökerekhez.Fontos, hogy őrizzük néphagyományainkat, mégpedig ilyen míves módon.

De álljon itt magának a könyv szerkesztőjének, hangszerelőjének, előadójának ajánló szövege:


" A kiadvány hangzóanyaga Bartók Béla, Kodály Zoltán és Molnár Antal 1907 és 1911 között gyergyói népzenegyűjtése alapján készült. Az itt élő székelység ötfokú dalainak felfedezése fordulópont a magyar zenetörténetben. E székely népdalok új utat, új hazát mutattak az erős idegen hatás alatt lévő művészi zenénknek. Új és egyéni hangot, a sajátját találta meg benne. Ezért nevezi Kodály ezt az egyébként igen régies „új hang”-ot a „magyarság el nem vitatható csodaszarvasá”-nak, a „magyarság eredetével összefüggő zenecsírá”-nak. Létezésében létünket is ünnepli: e „zenecsíra” „minden vérképletnél ékesebb bizonyság, a magyarság még megvan”. A CD-n egy furulya darabot, a „Gál Ferié”t Dsupin Pál gyűjtötte Gyergyóalfaluban, 1998-ban.

Szeretettel ajánlom az itt hallható énekes és hangszeres dallamokat azok figyelmébe, akiket világhírű magyar zeneművek forrása, Gyergyó – mára csak nyomaiban megmaradt – régi székely népzenéje érdekel.

A „Hazakísérlek” a régi Gyergyó fényképalbuma is egyben, képeit a Magyar Néprajzi Múzeum Fotóarchívumából és a gyergyóremetei Nagy József gyűjtéséből válogattam, Keresztes László fényképeivel kiegészítettem. Lapozza örömmel, aki gyergyó régi életére, viseletére kíváncsi! A fényképeket Csáki István csíkszeredai grafikusművész rajzai egészítik ki, melyek a gyergyói székely „fúró-faragó furfang vidám remeklései”-t és a gyergyói Tászok tető kővéseteit mutatják meg szép, tiszta egyszerűséggel.” – Berecz András







Egy nóta szövege a sok közül, és a kép mellette:









Nemzeti szín rózsa

Igyál, igyál, adj nekem es,
Szonnyan ne haljak meg én es!
Szerusz, szerusz, te jó barát,
Ki-ki tudja maga baját, csuhajja!

Én es tudom a magamét,
Más es tudja a magáét.
Én es tudom az enyimet,
El es igazgatom őket, csuhajja!

Haja, haja, meg ne hallja:


Szeretőmnek kondor haja.
Bár olyan kondor ne vóna,
Hogy a szem ne fogna rajta!
Bár olyan kondor ne vóna,
Hogy a szem ne fogna rajta, csuhajja!

Ne búsuljon, komámasszon,
Csak az Isten rozsot adjon!
Csak az Isten rozsot adjon!
Annak egy csepp levet adjon!
Megigyuk a rozsnak levit,
Dicsérjük a Jézus nevit, csuhajja!

* * *

Fakó lovam térdig áll a sárba,
A gazdája mulat a csárdába.
Mulass, gazdám, mulass utoljára,
Holnap visznek idegen országba!

Búja lehet annak a kis madárnak,
Akit ősszel kalickába zárnak,
Há annak a gyergyai legénnek,
Akit ősszel katonának visznek!

* * *

A diófa vereset virágzik,
Édes rózsám ölembe jácódik.
Jácódj, babám, úgyse jáccol sokáig,
Októbernek legelső napjáig!

Kalapomba nemzeti szín rózsa,
Hazajövök nyóc esztendő múlva,
Hazajövök, legénnek maradok,
Azt veszek el, akit én akarok.

Gyerünk, pajtás, vígan hazafelé,
A váradi nagy kaszárnya felé!
1890-esek ágya,
Üresen marad az nemsokára!



2013. április 5., péntek

Az angol beteg...-film





Régen volt amikor a film készült.
1996-ban.



Anthony Minghella filmjére  Oscar-eső hullott annak idején, ahogy mondani szokták. Kilenc szobrot kapott.( 1997) A Szahara homokjában lángoló, izzó szenvedély, szerelem, majd tragédia következik be. Felváltva vagyunk az elbeszélés idejének jelenében és az ahhoz viszonyított közelmúltban a második világháború vége felé, illetve előtte. A toscanai kolostorban egy súlyosan megégett férfi  emlékezetében felidéződnek pokoljárásának állomásai. A szánalmas emberi roncsot, akit  Hana (maga is sebzett lelkű, friss gyászba került  nő) ápol, angol betegnek hisz, aztán kiderül, hogy magyar nemzetiségű. Almásy László grófnak hívják. Egy angol expedíció tagjaként vetette sorsa a  sivatagba. Kiderül, hogy  a beteg magyar Afrika-kutató,aki térképet készített a Szaharáról, és halálosan szerelmes lett kollégája feleségébe.


( A filmet  Almásy László Ede Szahara-kutató, felfedező,  pilóta és katona,  titokzatos alakja ihlette.  Persze más a film és más a valóság . Ettől még a történet szép!)






Régen láttam ezt a filmet a moziban, most megnéztem a televízióban is. Lehet, hogy sokan giccsesnek és valótlannak, „ csináltnak „  látták a filmet. Számomra nem volt az.
 Szeretem  emberi történetéért, a rendezésért, az operatőri munkáért, a jó vágásokért, a kitűnő színészi alakításokért.







Nekem tetszett .
 Ismét emberien  szép élményben volt részem.


 Az angol beteg
(The English Patient)


 1996

rendező: Anthony Minghella
író: Michael Ondaatje
forgatókönyvíró: Anthony Minghella
zeneszerző: Gabriel Yared
operatőr: John Seale
díszlettervező: Aurelio Crugnola
jelmeztervező: Ann Roth
producer: Saul Zaentz
executive producer: Scott Greenstein, Bob Weinstein, Harvey Weinstein
látványtervező: Stuart Craig
vágó: Walter Murch
hang: Mark Berger, David Parker, Christopher Newman

szereplő(k):
Ralph Fiennes (Almásy László gróf)
Kristin Scott Thomas (Katharine Clifton)
Juliette Binoche (Hana)
Willem Dafoe (Caravaggio)
Kevin Whately (Hardy őrmester)
Colin Firth (Geoffrey Clifton)
Jürgen Prochnow (Muller)



2013. április 3., szerda

Pino Daeni (Giuseppe Dangelico)



Pino Daeni képeire böngészésem közben akadtam rá. Képeinek melegsége, lágysága, romantikája,
nőket ábrázoló képei a tavaszt idézik fel bennem, ami nagyon késik. 





Mit is kell róla tudni röviden?



Pino Daeni   ( Giuseppe Dangelico ) 1939 május 25-én született az olasz Bariban. Meghalt 2010. május 25-én.


Impresszionista festő, több,  mint 3000  könyvborító alkotója és több moziplakát illusztrátora.
Autodidakta módon tanult művész, de  később  beiratkozott a Bari Művészeti Egyetemre, majd tanulmányait  a milánói Brera Akadémián folytatta, ahol kiforrt a tehetsége.

1960 és 1979 között – munkái után számos díjat és kitüntetést kapott. 1978-ban családjával együtt New Yorkba költözött. Számos könyv és magazin illusztrátora ekkortól lesz, a legnagyobb galériák állítják ki műveit.





Vásznain  jelen van a melegség, a szeretet,  a család. Gyakorta ábrázolja a vibráló, napsütötte strandot, a Földközi tengert, ahol  felnőtt. Korai alkotásaiban gyakran látjuk a lágy romantikus karaktereket.




A téma gyakran forog érzéki nők, strandok, és budoárban történő beállítások között. Egyedi ecsetkezelését jellemzi: a lágyan megvilágított nők, festett sima zöldes árnyékok, majd vastag pasztell színezéssel , gyakran élénk színű ruhákkal és háttérrel emeli ki alakjait.  Bátran megragadja a múló kifejezéseket,  a mozgást, szinte érzékelteti velünk a nők pillanatnyi hangulatát, érzésvilágát.





Pino technikája: a meleg és izgalmas színek és a  témák finom, de egyszerű megközelítése. Az ő giclée nyomatai keresettek az egész világon.






PINO DAENI - Kattints rá!