A héber Mirjam magyar
megfelelője (Mária).
Külön ünnepként a 16. század elején jelent meg.
( Mária nevét különböző napokon a 11. századtól ünnepelték.
Az ünnepet az egész Egyház számára Boldog XI.Ince pápa (1676-89) rendelte el a
török felett Bécsnél 1683. szeptember 12-én aratott győzelem emlékére. Napja
ekkor a Kisboldogasszony nyolcadába eső vasárnap lett. Szent X. Pius pápa
(1904-14) az ünnepet áthelyezte a győzelem napjára (IX. 12).)
A Szűzanya neve napjára való emlékezés fontos. Hiszen oly sokszor hívjuk segítségül a
Szűzanyát a keresztnevén.
„Most segíts meg, Mária, ó irgalmas Szűzanya. Keservét a búnak-bajnak
eloszlatni van hatalmad. Hol ember már nem segíthet, a Te erőd nem törik meg.
Hő imáit gyermekidnek, nem, Te soha nem veted meg. Hol a szükség kínja nagy,
mutasd meg, hogy anya vagy. Most segíts meg, Mária, ó irgalmas Szűzanya."
Sík Sándor
Az andocsi Máriához
Koldusboton, törött mankón
Jövünk búcsút járni,
Szűzmáriás magyaroknak
Kopott unokái.
Éjfél van a Duna táján.
Magyaroknak éjszakáján
Nincs más, ki virrasszon.
Baráttalan, testvértelen,
Hozzád ver a veszedelem,
Boldogságos Asszony!
Megcsúfolták, megpöködték,
Ami bennünk szép volt,
Kilencfelé hasogatták,
Ami rajtunk ép volt;
Tépett testünk megtapossák,
Ragadozók ragadozzák
Édes-kevesünket,
Koporsónkat faragdálják.
- Eléd sírjuk, magyar árvák,
A mi keservünket.
Idegenek megnevetik
Drága magyar szónkat,
Idegentől kéregetjük
Kenyerünket, sónkat.
Magyar kezek szántogatnak
Régi rögön új uraknak
Néped hegye-völgyén.
Más arat, hol mi vetettünk:
Jövevények, szolgák lettünk
Úr-apáink földjén.
Boldogasszony, ezer évig
Édesanyánk voltál,
Eleink ha hozzád sírtak,
Hozzájuk hajoltál:
Száz ostorral ostorozzon,
Csak ez egyért, Boldogasszony,
A jó Krisztust kérd meg:
Négy-víz parton, három-hegyen
Mindörökké magyar legyen
A máriás ének.
A név gyakorisága
miatt kedvelt névünnep. Egyes vidékeken a búcsú napja, például Sárkeresztesen a
rokonokat kacsával, töltött paprikával, lepénnyel, kalácsokkal kínálják.
Bukovinában az istensegítsiek búcsúnapja. Vendégségeket, táncmulatságokat
rendeznek, négy faluból is várják a vendégeket.
Kattints rá!
Talán, ha a férjek, a társak, a kedvesek költők lennének,
akkor így köszöntenék az ő Máriájukat:
Tóth Árpád
Esti sugárkoszorú
" Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek, -
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szívembe visszatér,
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek! "
Hallgasd is meg a teljes verset!
Kattints rá!
Még egy kis adalék:
( azt gondolom érdemes elolvasni, sokan nem ismerik ezt a történetet. )
