November 2.Halottak napja

 

Halottak napja

   

E m l é k e z z ü n k !

Június 4. Nemzeti Összetartozás Napja - TRIANON...

E M L É K E Z Z Ü N K !

Reményik Sándor

 Három szín

A keblünkről letiltották,

Leszaggatták a három színt;

Keblünkről beljebb vándorolt:

Befogadták a szíveink.

Ameddig piros lesz a vér,

Ameddig fehér lesz a hó,

Amíg zöldel a rét füve,

Lesz jel, eszünkbe juttató:

Hogy hitünk hol van, hol hazánk,

Hogy hova, kihez tartozunk,

S kié a föld, hol elsüllyed

A koporsónk, ha meghalunk.

Hogy az életünk sivatag,

Hogy vérbemártott kép a táj,

S a testnek a letépett tag

Utána sír, utána fáj.

Ameddig piros lesz a vér,

Ameddig fehér lesz a hó,

Amíg zöldel a rét füve,

Míg lesz magyar szív, dobbanó:

A keblünkről letilthatják,

Letéphetik a három színt,

Keblünkről beljebb vándorol,

Befogadják a szíveink.

E három szín után fog szívünk

Sikoltva égni, vérzeni,

Ki mindenünnen leszaggatta.

Jöjjön és onnan tépje ki!

1919 július 14.

Kattints rá!

https://youtu.be/

Emlékezve a mai napon...

 

                          Márai Sándor

 Anya

Amit egy titkos kéz irat:

lágy arcod fonódott redője

bonyolult, fakult kézirat,

nézem, betűzgetem belőle:

mit írtak az évek, az élet?

 

Ez én vagyok, az én sorsom,

e mély sor a homlokodon:

bocsáss meg,

nem így akartam, ennyi lett,

ki sorsa ez, enyém, tied?

nem tudom.

 

Szobákban éjjel, idegen

tükrök előtt néha megállok:

nézd anyám, fiad idegen

arcán indulnak már a ráncok,

hasonlók, mint a tieden,

 

és kopva, elomolva, mállva

két testünk visszaporlik lassan

egy testbe, egy porba, egy anyába.

Április- Húsvét

SZENT GYÖRGY HAVA

Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek.

Kányádi Sándor

Április hónapja

Bolondos egy hónap

április hónapja,

hol kalap a fején,

hol báránybőr sapka.

Hiába próbálnád

kilesni a kedvét,

túljár az eszeden,

mire észrevennéd.

Köpenyegbe burkol,

ingujjra vetkőztet:

mutatja a tavaszt

hol nyárnak, hol ősznek.

Búsnak teszi magát,

szeme könnyben ázik,

mindegyre lehunyja

sűrű szempilláit.

Aztán gondol egyet,

fülig fut a szája,

s ránevet a fényben

hunyorgó világra.

Április, a szerelem hónapja

Ha a márciust Romulus atyjának, Marsnak szentelték, csak méltányos volt, ha a rákövetkező hónapot Mars kedvesének, Venus-istenaszszonynak dedikálták, annál is inkább, mert hiszen a naptárt reformáló Julius Caesar a maga családjának ősanyját tisztelte ebben az istenasszonyban. Márpedig Venus mellékneve „aprilis” volt. Ez a szó az „aperire”, „megnyitni” (tulajdonképpen ad-parire) igéből ered. Venusszal kapcsolatban eredetileg a szülési aktusra vonatkozott ez a „megnyitás”. Mint naptári fogalmat aztán úgy magyarázták, hogy ezen a napon hivatalba lépett konzulok, akikről tehát magát az illető esztendőt elnevezték, hivatalosan „megnyitották” hivatalba lépésük napján, „Aperilis” vagy „Április” elsején az esztendőt.

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe

Április 4-5.

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A zsidó vallásban Pészachkor ( jelentése elkerülni, kikerülni ) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették. Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről-évre változó, a Húsvét ún. mozgó ünnep. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére,a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás

A húsvétot megelőző vasárnapot nevezik virágvasárnapnak, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére. Jézus szamárháton érkezett a városba, a nép virágokat, pálmaágakat hintett lába elé, így dicsőítette. A főpapok, akik rossz szemmel nézték Jézus tanításait, úgy döntöttek, hogy tanítványai körében elfogják, s az áruláshoz megnyerték Júdást. Az utolsó vacsorát (a zsidó Pészah ünnepén) Jézus tanítványai körében költötte el. Kenyeret nyújtott tanítványainak, és ezt mondta: “Vegyétek, ez az én testem”, és bort, mondván: “Igyátok, mert ez az én vérem.” A vacsora után Jézus tanítványaival a Getsemáné kertbe ment, s arra kérte őket, hogy virrasszanak vele. A tanítványok azonban elaludtak, nem virrasztottak mesterükkel. Itt a Getsemáné kertben árulta el Júdás egy csókkal Jézus kilétét a katonáknak, akik elhurcolták.

Mivel Jézus azt állította magáról, hogy Isten fia, istenkáromlással vádolták, a nemrég még éljenző tömeg gyalázkodott, Péter pedig, aki leghűségesebb tanítványa volt megtagadta, hogy ismeri. A katonák a római helytartó Poncius Pilátus elé hurcolták, aki a népre bízta Jézus bűnösségének megítélését. A tömeg Jézust bűnösnek ítélte, Pilátus pedig megmosta kezeit, ezzel jelezve, hogy Jézus halála nem az ő kezéhez tapad.

Golgota

A foglyot töviskoszorúval megkoronázták és így gúnyolták,: “Íme a zsidók királya!” Ezután a kereszttel a vállán Jézus elindult a Golgota hegyre, ahol megfeszítették.

Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát díszítő kárpit megrepedt, a föld megnyílt. A sziklasírhoz, ahová temették, őröket állítottak a főpapok, hogy el ne lopják a testet, hisz a jövendölés szerint, a halál utáni harmadik napon elhagyja Jézus a sírját. Vasárnap három asszony, köztük Jézus anyja is, finom kenetekkel a sírhoz mentek, mely nagy földindulás közepette föltárult, megjelent egy angyal, s jelentette, hogy Jézus nincs már ott, föltámadott.

A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét vasárnapig a nagyhét.

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére a húsvét előtti vasárnapot virágvasárnapnak nevezzük. Általánosan elterjedt szokás a nagymise előtti barkaszentelés, melyet a pap aztán kioszt a hívek között. A megszentelt barkának gyógyító, rontásűző szerepet tulajdonítottak. Gyakorta leszúrták a földbe, azt tartva, hogy elűzi a férgeket.

Nagycsütörtök

Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.

Nagypéntek

Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárakat letakarják, a harangok némák. Ezen a napon a passiojátékok, élőképes felvonulások világszerte ismert szokások. Rómában minden évben a Pápa közreműködésével elevenítik fel a keresztút (Via Crucis) stációit.

Nagyszombat

Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok. Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve tűzszentelés. Katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is. Jellegzetes szokás még a feltámadási körmenet szombat estéjén.

Húsvét vasárnapján a kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus feltámadását ünnepli.

Szokások a népéletben

A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében.

Vasárnap hajnalán szokásban volt a Jézus keresés. Ilyenkor sorban felkeresték a falubéli kereszteket. A Zöldág járás szép szokása tipikus tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék. A lányok kettes sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, énekelve haladtak végig a falun (Bújj, bújj zöld ág…). Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma.

Húsvéti locsolkodás

Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket, sajnos ha hideg volt húsvétkor bizony betegség is származhatott ebből.

Locsolóversek

Itt a húsvét, eljött végre,

A szép lányok örömére.

Mert a lányok szép virágok,

Illatos víz illik rájok.

Kit húsvétkor nem locsolnak,

Hervadt virág lesz már holnap.

Ne fuss el hát, szép virágom,

Locsolásért puszid várom!

Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak,

Főképp a dolgos szülők jól nevelt lányának!

Elmondom én gyorsan jövetelem célját:

Megöntözöm most a környék legszebb lányát.

Kívánok e háznak hát mindenbõl eleget,

Főképp békességet, egészséget és szeretetet!

Fehérvasárnap

Fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap a húsvétot követő vasárnap. A római katolikusoknál a húsvéti ünnepkör zárónapja. Jellegzetes szokása ennek a napnak a komálás vagy mátkálás. A szokás a lányok (ritkábban lányok és fiúk ) közötti barátság megpecsételéséről szól. Komatálat küldtek egymásnak gyümölccsel, borral, hímes tojással, süteménnyel.

Húsvéti szimbólumok

Húsvéti tojás

A tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető. A születés, a teremtés (l.: Kalevala), a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. A tojás szimbolikáját még a baromfitartással nem foglalkozó északi népeknél is felleljük, ők a madarak tojásait gyűjtötték az erdőn. Magyarország területén már az avarkori sírokban is találtak díszített tojásokat. A bukovinai székelyek a nagyhéten felállított jelképes Krisztus-sírba is tesznek díszes tojást.

Húsvéti barkaág

A másik alapvető húsvéti szimbólum Magyarországon a barkaág, melyet a templomban is megszenteltetnek. Ennek eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben.

A mi éghajlati viszonyaik közepette természetesen a pálmaág nem áll rendelkezésre, ezért itthon a barka vette át ennek szerepét. Északi országokban, ahol a barka sem nyílik ki Húsvétra, valamilyen éppen rügyező ágat vagy száraz virágokat visznek a templomba virágvasárnapon.

Húsvéti bárány

A húsvéti bárány rituális szerepe Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkent, de ábrázolásokon, képeslapokon még mindig sűrűn találkozni vele. Hazánkban a bárányhús fogyasztása egyre ritkább, bár a múlt század első felében juhtartó vidékeken még gyakori volt a húsvéti tejes (szopós) bárány fogyasztása, amelyet napjainkra szinte teljesen kiszorított a sonka. Mediterrán vidékeken főleg Görögországban és Olaszországban viszont az ünnepi asztal elmaradhatatlan része a sült bárány. A jelkép eredete bibliai, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, és bárányvérrel kenték be házuk ajtaját, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt (elkerülés- Pészach). Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget (Agnus Dei- Isten báránya).

Húsvéti nyúl

A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. Eredete igen érdekes, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, azonkívül a nyúl maga is termékenység szimbólummá lett, rendkívüli szaporasága okán. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.

És egy nem hagyományos recept

Zöldfűszeres sajtsaláta

12 dkg trappista sajt, 12 dkg füstölt karaván sajt, 12 dkg ementáli sajt, 45 dkg jonatán alma, 1 csokor zöldhagyma, só, őrölt bors, 2 szál friss rozmaring, 1 csokor petrezselyem zöld, 1 ek. dijoni mustár, 3 dl majonéz, friss péksütemény

Április 14.

Tibor napja. Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, akkor jó lesz a szénatermés. A hagyomány szerint ilyenkor szólal meg a kakukk.

Április 24. György
 

Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának napja. Gonoszjáró nap, ezért a kerítésre, ajtóra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat - az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett - Szent György napi tűzön hajtják keresztül, hogy a füsttől megtisztuljanak. E nap hajnalán lepedővel szedett harmattal kenyeret sütnek, vagy különböző mágikus praktikákat végeznek.

A György- kultusz a sárkánnyal (a gonosszal) viaskodó szent legendájából származik.

Április 25. Márk 

A kukoricavetés és a búzaszentelés napja. A megszentelt búzaszálakat gonosz űzésre használják. Ha ezen a napon pacsirta, fürj vagy béka szól a búzából, az jó termést ígér.

Április 25.
 

Pál fordulása, a bibliai Saulus Paulusszá változásának története alapján a kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra: "Pál fordulás - télfordulás".

Film és vers...

 Egy film kapcsán jutottam el ( A hűtlen- 2002-ben készült, most láttam másodszor, remek film!) Omar Khájjám perzsa költőhöz. 

Ugyanis a filmben szerepelő nő, a szeretőjétől kap egy könyvet, és utal egy versre, ami Omar Khájjám egyik rubáitja.

Ki is volt ez a perzsa költő?

Omár Khajjám

Omar Hajjám (Omar KhajjámOmar Hajjám (Omar Khajjám; Nisápúr, 1048. május 18. — 1131. december 4.) perzsa költő, matematikus, filozófus, csillagász.

A hajjám szó jelentése „sátorkészítő”, talán apja vagy nagyapja gyakorolta ezt  a mesterséget. Az ő nevéhez fűződik a harmadfokú egyenletek megoldása. Naptárreformot hajtott végre 1074-ben Maliksáh szeldzsuk szultán felkérésére, ami nagyobb pontosságú volt, mint a Gergely-naptár. 1103-ban Mekkába utazott, feltételezések szerint azért, hogy az istentelenség vádja ellen védekezhessen. Avicenna filozófiai művének olvasása közben érte a halál.Kortársai mogorva, társaságkerülő emberként jellemezték. A korabeli arab és perzsa költők közül az egyetlen volt, aki nem írt egyetlen kaszídát sem (a hatalmasoknak hízelgő dicsőítő költeményt).

 ( Wikipédia)

 

"Maradnék, ha a reménynek csupán

egyetlen rügye fakadna a fán.

De nem fakad. Tehát elindulok,

s kisétálok a Semmi kapuján.

23. rubáí

 

Az égi szerelemben nincs varázs:

hűlt hamu az, alatta nincs parázs.

A földit válaszd s fel ne add soha,

bár ára kín, keserv és koplalás.

259. rubáí

 

Amit kaptál, elég legyen neked,

megváltoztatni semmit nem lehet.

Nézd el békés közönnyel azt, mi nincs;

így az, mi van, rabjává nem tehet.

181. rubáí

 

Átküldtem lelkem - hátha hírt kapok -

az Éltentúlra. Teltek a napok,

míg végre megjött. Ennyit szólt csupán:

"A Mennyország s a Pokol - én vagyok."

73. rubáí

 

Volt egy Kapu, de kulcsa elveszett;

volt egy Fátyol, nem tépte szét kezed;

ma még miénk a hír s holnapra már

kiejt rostáján az Emlékezet!

33. rubáí "

Kattints rá!

https://terebess.hu/keletkultinfo/omarkhajjam.html

https://mek.oszk.hu/00200/00214/00214.htm

A hűtlen

A film most is magával ragadott. Érdemes megnézni!

Kattints rá!

https://cspv.hu/cspv_film/_info.html?film_id=00660&sajto=1

Elmélkedések....

 

Elgondolkodtam  az ünnepek után.   

Vajon milyen lesz a 2023-as esztendő.  Túl vagyunk a talán mesterségesen létrehozott covid járványon… Túl vagyunk? …

A szomszédunkban háború dúl, ezrek halnak meg értelmetlenül. Meddig tart még? És mi lesz utána?  Európa lehetséges, hogy a vesztébe rohan?  Az emberek hite odaveszett. Sokaknak nem fontosak már a gyökerek. Világpolgárok akarnak lenni sokak… Vajon tudnak-e még kötődni valakihez, valamihez felelősséggel? Csupa kérdőjel a világ.

Találtam pár idézetet, ami korunkra jellemző. Talán elgondolkodtat majd bennünket.

„ Barátságtalan világgá váltunk. Inzultusok és sértő szavak érkeznek a számítógépes billentyűzetek anonimitása mögül, a szociális izoláció és a "mi" helyett az "én"-re való fókuszálás uralja a jelent.”

„Az emberek már nem képesek csendben ülni, és még ha látszólag egyedül is vannak, a közösségi média gondoskodik arról, hogy nem kell elviselniük a magány átmeneti érzését. A "nem" szó kiment a divatból. Az emberek azért élnek, hogy lássák őket, néha kifejezetten meghamisítják az életüket, abban a reményben, hogy ez a pszeudoélet virálissá válik.”

Ramani Suryakantham Durvasula

 

„A modern ember valóban elveszítette önbizalmát. Magabiztos fellépése mögött szellemi nyugtalanság rejlik. Technikai készségei és anyagi hatalma ellenére szellemileg egyre inkább elsatnyul, mert nem használja fel gondolkodási képességét.”

Albert Schweitzer

„Amikor nyolcmilliárd embernek lett ötmilliárd komputere és hatmilliárd mobiltelefonja, akkor egy elképesztően új világ született, csak nem jelentették be. Az információ szélsebesen az egész bolygón terjed, és senkinek nincs hatalma afölött, hogy az az információ jó és hadd terjedjen vagy baromság és ne terjedjen. Ha vélemény, akkor terjed.”

Csányi Vilmos

„Hogy elszigeteljük magunkat a véletlentől, kőfallal zártuk

körül magunkat,

kiköveztük a talajt,

villámhárítót állítottunk,

törvényeket hoztunk létre,

messze előre elterveztük az életünket - évtizedekre,

évszázadokra,

mégis...

 

Mégis sárga a téren lévő nyírfa a nyár kezdetekor,

mégis lehullt röptében egy halott madár a városháza mellé,

mégis keserű a víz a kutakban.”

Alesz Razanau

 

„ A XXI. századi pedagógia már nem egy adott világnézetre vagy erkölcsre neveli a gyereket, hanem feltárja előtte a lehetőségeket és hagyja dönteni.”

Nahalka István

 

„A XXI. századi élet legfontosabb ténye az, hogy az emberek hackelhető állatok lettek. Ha elég adatod van és elég a számítási kapacitásod, akkor meghackelheted az embereket és jobban megértheted őket, mint ők értik saját magukat. Megjósolhatod a döntéseiket, manipulálhatod a vágyaikat és bármit eladhatsz nekik, amit csak akarsz, legyen az politikus vagy árucikk. Ez azt jelenti, hogy az adat válik a legfontosabb erőforrássá a világon.”

Yuval Noah Harari

Alesz Razanau

Támasz

(Oparcie)

Nincs mire támaszkodnunk.

A bizonyosság kristályai, melyekbe annyi reményt

fektettünk, váratlanul fecskévé és seregéllyé változnak,

és szélsebesen elrepülnek.

 

A túlvilágra – bizonytalanul széttárjuk karunkat.

Nem tehetünk semmit ezzel a felfoghatatlan távolsággal,

nem tudunk szembeszállni vele.

 

Olyan világban élünk, ahol az estéből reggel lesz,

a tavaszból ősz, az életből halál,

ahol az idő egy irányba fut,

ahol az egyetlen örök állandó támasz az idő elvesztése:

a túlvilág.

(Jan Maksymiuk lengyel fordítása alapján)

Sipos Tamás fordítása