Sokan gondolják azt, hogy a házasság végállomás. Megtaláltam a párom, a másik felem, most már nyugodtan hátradőlhetek. Pedig ekkor kezdődik csak igazán az "építkezés". Egy kapcsolatot is folyamatosan gondozni, ápolni, szépítgetni kell. Vannak időszakok, amikor több "munkát" odafigyelést, igényel a házasság. Vannak olyan helyzetek hosszú évtizedek után is , hogy akár egy csokor virág , vagy egy gyertyafényes vacsora csodákra képes, jégtörő tud lenni.
Sok ember jut el élete legmélyebb pontjáig, ahonnan már, úgy tűnik, nincs visszaút, nincs megoldás. ahonnan már "csak Isten mentheti ki" őket vagy valami csoda. Csodák persze nincsenek. Minden tettünkért felelősek vagyunk, de gondos odafigyeléssel talán sokszor helyre lehet hozni rossz lépéseinket.
Erről szól tulajdonképpen Alex / Stephen Kendrick - TŰZÁLLÓ (The Fireproof) c . keresztény filmje és a forgatókönyvből íródott könyvük is.
A film és a könyv megmutatja az egész életen át kitartó házasság alapjait, és azt, hogy mi a teendő olyankor, ha az ember úgy érzi, hogy már nincs mit tenni, a boldogtalanság átveszi az uralmat a mindennapok során.
A tűzbiztos házasság nem azt jelenti, hogy soha nem keletkezik tűz a kapcsolatban, hanem azt jelenti, hogy ha el is indulnak az apró lángok, azokat bármikor el lehet oldani. Tehát lehet tenni, hogy jobb legyen a házasságunk, tűzálló legyen a kapcsolatunk.
Ha két ember közül az egyik elindít magában valami változást, vele együtt minden meg fog változni.
A történet röviden:
Hivatása gyakorlása közben, a lángoló épületek belsejében Caleb Holt tűzoltóparancsnok mindig tartja magát a tűzoltók legfőbb szabályához:
- Soha ne hagyd cserben a társad! A tűzoltóparancsnok széthulló félben lévő házasságában más szabályok szerint él.
Vajon tűzállóvá tehető-e még a kapcsolatuk?
A főszereplő munkája az életmentés, ezúttal azonban élete legnehezebb feladata előtt áll: felesége szívét kell megmentenie.
Hogy mindezt hogyan éri el Caleb Holt megtudjuk, ha elolvassuk a könyvet, vagy megnézzük a filmet!Érdemes rá időt szentelni!
Néhány napot a városban töltöttem. Meglepett, hogy közel húsz év alatt mennyit változott, szépült a város. Örömmel sétáltam a teljesen átalakult utcákon, csodáltam a rengeteg nagyra nőtt platán fát, parkjait, a hangulatos szökőkútjait.
Azt gondolom, hogy érdemes néhány napot ebben az igazán hangulatos, széppé varázsolódott városban tölteni!
" Kaposvár Somogy megye dinamikusan fejlődő székhelye. Mérete alapján Magyarországon középvárosnak, európai szinten kisvárosnak tekinthető. Népessége 70 ezer fő, 150 ezres vonzáskörzettel. Egyetemi város. 2008-ban a Magyar Televízió közönségszavazásán elnyerte Az év települése címet.
Kaposvár a Kapos folyó két partján, a Somogyi-dombság területén fekszik, csodálatos környezetben, a Zselic lankái között. Déli részén húzódik a Zselici Tájvédelmi Körzet. A város, az ókori Rómához hasonlóan, hét dombra épült. Északi részén található a 8 km hosszú Deseda-tó, a közel 30 hektáros arborétummal. A Balaton 50 km-re, a Mecsek és Pécs 60 km-re, Budapest 190 km-re van a várostól.
Kaposvárt és környékét tízmillió évvel ezelőtt a Pannon-tenger borította. A jégkorszakot követően alakult ki a térség mai domborzata. A város területe már az i. e. 5. évezred környékén lakott volt. I. e. 400 körül kelta népek telepedtek le a vidéken. A mocsaras környéket elkerülték a fontosabb ókori útvonalak, így a rómaiak és az avarok jelenléte nem volt jelentős.
Az I. István király által 1009-ben kiadott pécsi püspökségi alapító levélben már szerepel a Kapos (latinul: Copus) név. 1061-ben Ottó, somogyi ispán a mai város közigazgatási határain belül, Zselicszentjakabon bencés monostort alapított. Az egyházi központot gyakran keresték fel királyok, a látogatások sietették a település fejlődését.
Kaposszentjakab
A 14. században építették fel Kaposvár várát a Kapos folyó mentén. A négyzetes alaprajzú építményt a 15. században építették át földvárból kővárrá, négy bástyája a 16. században épült. A törökök terjeszkedése miatt később felértékelődött a kis erődítmény szerepe. Nehéz volt a területet megközelíteni, így a menekülők számára a vár menedéket jelentett, a törökök azonban 1555-ben ötnapi ostrom után elfoglalták. 1558-ban Kaposvár mezővárosi jogot kapott. A város 131 év után, 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. A háborúskodások következtében a vár állapota erősen megromlott, 1702-ben rombolták le I. Lipót magyar király parancsára, megmaradt romjait 1931-ben bontották el. Ma két bástya maradványa látszik, illetve a délkeleti körbástya és a délnyugati négyszögletes saroktorony is a felszínen van.
A várost a 18. században újjáépítették a vártól északra fekvő, magasabb területen. 1690-től az Esterházy család birtokaihoz tartozott, akik a somogyi birtokaik központjává tették, így a település gazdasági és közigazgatási szerepe egyre növekedett. 1749-ben Somogy megye székhelyét is itt rendezték be. A megyeszékhelyre költözők jó része iparosokból és kereskedőkből állt, akik elindították Kaposvárt a polgári fejlődés útján. A lakosság folyamatosan nőtt, felépültek a fontosabb közintézmények. A kiegyezés után megindult a város életének intenzív fejlődése, melynek eredményeképpen 1873-ban rendezett tanácsú várossá nyilvánították. A következő években sorra épültek fel az ország más részeivel való kapcsolattartást elősegítő vasútvonalak, Kaposvár jelentős ipari várossá fejlődött (cukorgyártás, gépgyártás, vágóhíd). 1891-ben 1443 ház állt a városban.
Rippl-Rónai villa
A 20. század elején Kaposvár egyike volt azon kevés magyarországi városnak, amely már rendelkezett vízvezetékkel. Aszfalt és makadám burkolatú utcáiban villannyal világítottak. 1911-ben nyílt meg a híres Csiky Gergely Színház, amelynek társulata az 1970-es évek elejétől a magyar színházi élet meghatározó társulata lett. A város területe folyamatosan nőtt, 1950-ben hozzácsatolták Kaposszentjakabot, 1973-ban Kaposfüredet, Toponárt és Töröcskét. Lakóinak száma megháromszorozódott, a 70-es évek végén elérte a 75 000 főt. Kaposvár 1990 óta megyei jogú város, 1993-tól püspöki székhely.
strand
2000. január 1-jén a korábban is itt működő agrártudományi egyetem és tanítóképző főiskola összevonásával megalapították a Kaposvári Egyetemet. 2003-ban dísztérré alakították át a Kossuth teret, ami ma a város egyik fő látványossága. 2008-ban a Magyar Televízió közönségszavazásán Kaposvár elnyerte Az Év Települése címet. A város ma is dinamikusan fejlődik.
Kaposvár iskolaváros és egyetemi város. A megyeszékhelyen közel 20 általános iskola és ugyanennyi középfokú oktatási intézmény működik, ezekben összesen 18 000 diák tanul. 2000. január 1-jén az agrártudományi egyetem és a tanítóképző főiskola összevonásával megalapították az azóta kibővített Kaposvári Egyetemet, amely az ország egyik legmodernebb felsőoktatási intézménye. Ezen kívül a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara is üzemeltet képzési központot a városban.
Főbb programok, állandó rendezvények
Kaposvári Tavaszi Fesztivál
Festők Városa Hangulatfesztivál
Kaposvári Farsang - Dorottya Napok
Szentjakabi Nyári Esték
Nemzetközi Lovasíjász Verseny
Káposztás Ételek Gasztronómiai Fesztiválja
Kaposvári Mézfesztivál
Országos Nóta- és Népdaléneklési Verseny
Youth Football Festival
Csiky Gergely Színház előadásai
Kaposvári Roxínház előadásai
Somogy Táncegyüttes műsorai "
( Wikipédia)
Egy vers Ady Endrétől,aki egy kaposvári látogatása után írta ezt a költeményét.
Szabados György halálával nagyszerű muzsikust gyászolunk. Nem csak a jazz műfaj, hanem a magyar zene meghatározó személyiségét vesztettük el. Zenetörténetileg azt lehet mondani, hogy ő nem csak kompozícióban gondolkodott, hanem szabad improvizációban. Mélységesen tiszta ember, a magyar zenei élet egyik fontos meghatározója volt.
Talán hosszú éveken keresztül több figyelmet érdemelt volna .
Művészetének elismeréséül 1972-ben elnyerte a San Sebastian-i fesztivál szabad zenei nagydíját. Munkássága elismeréséül 1983-ban Liszt-díjat, 1995-ben Neufeld Anna-emlékdíjat, 2000-ben Magyar Művészetért díjat, ugyancsak 2000-ben Szabó Gábor életműdíjat, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést, 2006-ban Aracs Főnix-díjat, 2011-ben március 15-én Kossuth-díjat kapott.
Piros pünkösd öltözik sugárba,
Mosolyogva száll le a világra.
Nyomában kél édes rózsa-illat,
Fényözön hull, a szivek megnyilnak.
Hogy először tünt fel a világnak:
Tüzes nyelvek alakjába' támadt.
Megoldotta apostolok nyelvét,
Hirdeté a győzedelmes eszmét.
Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'
Ma is minden bánkodó szivének,
Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
Világitó sugaradat áldja.
Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világositsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!
Piros pünkösd, szállj le a világra,
Tanits meg uj nyelvre, uj imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!
A húsvétot követő negyvenedik nap áldozócsütörtök, Krisztus mennybemenetelének napja.
Pünkösd
A húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból ered.
A keresztény egyházi ünnep története : Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.
Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.
Pünkösdi népszokások
A Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.
Pünkösdi király választás
A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. A pünkösdi király megválasztása után egy évig "uralkodott", azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.
Szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül. A "királynő" feje fölé kendőből sátrat formálnak a többiek, így járják sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintenek az udvarra. Köszöntőt mondanak, mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások sorába tartozik. Énekelnek, táncolnak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak.
