Ismét ünnep.
Emlékezés.
Elgondolkodtató versek, filmek, mondatok.
Séta a 21-es parcellában, a Fiumei úti sírkertben. Vagy a 301-es parcella a rákoskeresztúri Új köztemetőben...
Nézzük a sírokat és emlékezünk, gondolkodunk, siratunk...
És közben azt látom, hogy az ifjúság nagy része alig foglalkozik az 59. évvel ezelőtt történtekre.
Hosszan lehetne beszélni róla, hogy miért is van ez így...
KISS DÉNES
Velünk vagy ellenünk
Döntsd el magyar, mondd ki a szót!
Itt visszalépni nem lehet!
Az ifjúság acél-szíve
A forróságtól megeredt!
Döntsd el magyar, döntsd el diák,
És fogjuk lánccá a kezünk!
Döntsd el, ki élsz itt e honban!
Velünk jössz-e? vagy ellenünk?
Sinka István
Üdv néked Ifjúság!
Üdv néked Ifjúság! Üdvözlégy magyar nép,
ki lángban és vérben születtél meg újra
három nagy éjszakán vad ágyúdörgésben!
Melyik nép írta fel mostanában nevét
így, hogy aranyat adott kezébe Isten ujja?
S mely nép beszélt így az önmaga nevében,
mint angyal, mikor a harsonát fújja?
Bús igájának fájára írja hát,
s mint annyiszor a megsárgult ezer évben
vérrel és vassal tanítja zsarnokát.
És ahogy a velünk együtt érző költők, írók írtak rólunk...
Kattinrs rá!
Ernesto Pinto
Dal azokról, akiket a
holnap megkoszorúz
Áldottak az özvegyek,
kik a holt apák puskáját a fiak kezébe adják,
a műhelyben a helyükre állnak és a mezőkre mentek.
Az ósdi tűzhely általuk parázslik fel újra,
s a fiatal búza beérik az olajfák árnya mellett.
Áldottak a gyerekek,
kik búgócsigáik sarokba téve rohantak tankok ellen,
s utolsó sóhajukkal anyjukat hívták és a hazát.
Általuk szállnak vissza a lepkék és ragyog a lég,
s víg nevetés fecskéi ébresztgetik a rét virágát.
Áldottak a diákok,
kik zsongó iskolából az utcára rohantak,
zsebükben töltényre cserélve át a ceruzákat.
A madarak általuk hozzák vissza a napok virágát,
a nyíló körtefákon meg a tavasz fehér ruhát kap.
Áldottak a munkások,
kik testükkel harcolták meg az utca harcát
és az ismeretlen szabadságot a porból kiáltva hívták.
Értük a gyárkémények ajkán új zsoltárok fakadnak
és a házak ablakán, mint a nap süt be az igazság.
Áldottak az öregek,
kik merészebbek és bátrabbak voltak a fiataloknál,
géppisztolyok ellen mellük falát emelve.
Általuk őrizhetik majd nagyapák az unokákat,
olcsó pipájuk kereken szálló füstjén merengve.
Áldott légy Budapest,
lerombolt falaiddal és megcsonkított szobraiddal
széttört hídjaiddal és földre sújtott tornyaiddal!
Áldott légy Budapest,
gyászodban, megkínzatásodban, szivárgó sebeidben,
mert csorgó véred lemossa földünk gyalázatát
és halottaid nyomában biztos lábaddal indul a
szabadság!
És egy tudósító halála
És egy tudósító halála
„ Jean-Pierre Pedrazzini (becenevén: Pédra) (Párizs, 1927.
január 30. – Neuilly-sur-Seine, Franciaország 1956. november 7.) francia-svájci
fotóriporter, a Paris Match tudósítója, aki Budapesten, az 1956-os forradalom
alatt szerzett halálos sebesülést.
Az 1956-os forradalom hírére három másik társával sürgősen
Magyarországra utazott. Október 28-án már Mosonmagyaróváron fényképezte a
sortűz áldozatainak temetését. Másnap Budapestre érkezett, ahol a tűzszünet és
általános amnesztia kihirdetése után megkönnyebbült pesti utcákon készített
életképeket. 30-án reggel, amikor megtudta, hogy a Köztársaság téren
összecsapások kezdődtek, tudósítótársával és segítőjével, Paul Mathias-szal
odasietett. A tér pártházhoz közeli, 25. számú ház előtt fényképezett, amikor –
még ma sem tisztázott körülmények között – géppisztolysorozat érte: testébe
tizennégy golyó fúródott és roncsolta szét lábait, hasát és gerincét. A
sebesült riportert sürgősen a Péterfy Sándor Utcai Kórházba szállították, ahol
kétszer is megműtötték. Riportertársának sikerült elintéznie, hogy 1956.
november 3-án repülőgéppel Párizsba szállítsák, s a Neuilly-sur-Seine-i
klinikán újabb műtéteknek vessék alá.
A súlyosan sebesült férfit azonban a gondos ápolás ellenére
sem lehetett megmenteni: november 7-én elhunyt. A párizsi Saint-Philippe-du-Roule
templomban ravatalozták fel, majd a család locarnoi sírboltjában helyezték örök
nyugalomra.
Jean-Pierre Pedrazzini egyike azon kevésszámú személyeknek,
akik posztumusz lettek a Francia Becsületrend lovagjai.” ( Wikipédia )
Filmek, olvass bele!
Kattints rá!
Kattints rá!
