2014. október 19., vasárnap

Egy könyvet ajánlok...







Közeledik ismét az 1956-os forradalom október 23-i évfordulója.


Két vers Kárpáti Kamiltól
 ( aki megjárta Recsket is )




Sóhaj


Atlasz súlyától görnyed a vers.
Úristen, miért, hogy a földre versz?
Hogy merjen álmodni az élet?
Odavágyom, hol az országok zöldek, füvesek,
hol a tavak tiszták, kékek.
Ahol majd virágot hordok, nem köveket.




Asztal végén

Asztal végén, s csak állva ehetek.
Apró, ezüstfejű öreg a társam.
Azt mondja: „Fiam, mondj verseket.”
Rávesz, hogy Vörösmartyt magyarázzam.
A félfalatnyi ebéd elakad.
Csodás szókratészi vita támad.
Ki érti meg, mit jelent, hogy faljuk,
zabáljuk a verset vacsorának!




És most egy könyvet ajánlok!







Írók, színészek. A szellem emberei. Letartóztatják és börtönbe vetik őket, akár a közönséges bűnözőket. Kiért 1950-ben, kiért 1958-ban jönnek, kit nyolc évre, kit életfogytiglanra ítélnek. Majd mindannyian megjárják a Gyűjtőfogházat, a Fő utcát, a váci börtönt, Márianosztrát, van aki Recsket is. Börtönemlékeikről beszélnek Bertha Bulcsunak Csurka István, Darvas Iván, Eörsi István, Göncz Áprád, Kárpáti Kamil, Kiss Dénes, Kunszabó Ferenc, Lakatos István, Mensáros László, Nagy Attila, Tóth Bálint, Zsombok Tímár György.



Idézet  Nagy Attila színművésszel folytatott beszélgetéséből.


„ Három napig vártunk az ítéletre. Beszélhetnék róla, hogy milyen az, amikor az ember három napig nem alszik, amikor az őrök már nézegetik, hogy megőrültél-e, és vigasztalnak, hogy nem olyan súlyos dolog az akasztás. De ennek nem ez a lényege kérlek. Egy ilyen három nap az egy kilátótorony. Másként nem tudom nevezni. Én mindent az életemben másként láttam ez alatt a három nap alatt. Minden belső értékem megváltozott, átrendeződött. Azok a dolgok tűntek rendkívül fontosnak, amiért sajnáltam az életet, amiket én a magam erejéből megcsináltam. Ott fogalmazódott meg bennem örökre, hogy létezni kell és nem látszani. Egzisztenciális kapcsolatok eszembe sem jutottak. Azoknak a dolgoknak az elvesztése szorongatta a torkomat, amelyek közvetlenül énbelőlem indukálódtak. Ettől kezdve ragaszkodtam ehhez az új értékrendhez. Nem érdekelt a látszat, csak a megvalósulás. Ezt a belső átalakulást fontosabbnak tartom, mint azt a rémületet, amelyik akkor életben tartotta az embert. Az öröm is nevetséges. Sírva fakadsz a boldogságtól, amikor 23 éves korodban azt mondják, hogy 12 év börtönre ítéltek el. „



Hogy ki is volt Bertha Bulcsú?

Kattints rá!

 Egy emlékezésből megtudhatod.




Ha nem találod a könyvet, akkor az alábbi  oldalon mindent elolvashatsz az írótól!

Kattints rá!


2014. szeptember 17., szerda

" Bor és idill "





Hamvas Béla könyvét olvasni kell.  
Csak egy kis részletet ragadtam ki a könyvből.


Az elmúlt héten a budavári bornapok rendezvénye után jutott eszembe Hamvas Béla könyve, amit elővettem, és ismét beleolvastam.






Hamvas Béla: A bor filozófiája
  ( részlet )


Bor és idill

Utazásaim egyik legfőbb tapasztalata volt, hogy van bor-ország és van pálinka-ország. Eszerint van bornép és pálinkanép. A bornépek geniálisak; a pálinkanépek, ha nem is mind ateisták, de legalábbis hajlanak a bálványimádásra. A nagy bornépek a görögök, a dalmátok, a spanyolok, az etruszkok, az igazi borvidékeken az olaszok, a franciák és a magyarok. Ezeknek a népeknek ritkán vannak úgynevezett világtörténeti becsvágyaik; nem vették fejükbe, hogy a többi népeket megváltsák, ha kell, puskatussal. A bor az absztrakciótól megóvja őket.

A bornépek nem világtörténeti, hanem aranykori hagyományban élnek. Ez a magatartás a bor egyik leglényegesebb alkotóelemének, az idillolajnak következménye. A bor-országok és a borvidékek mind idillikusak. Sétálj az arácsi és a csopaki szőlőkben, menj fel a Badacsonyra vagy a Szentgyörgy hegyre, a Somlóról nem is szólva, barangolj a kiskőrösi vagy a csengődi kertek között, és minderről kétségtelen tapasztalatot fogsz tudni szerezni. A szőlőtáblák között lágy füves utak, mint csendes patakok folydogálnak. A pincék bejárata előtt hatalmas diófa, még a legforróbb nyárban is hűs. Olyan helyek, hogy az ember bárhol megállna, leülne, letelepedne, s azt mondaná: itt maradok. S esetleg anélkül, hogy észrevenné, ott érné el a halál.

Ezekről a dolgokról Szigligeten meditáltam és ott készítettem, csupán magánhasználatra, azt az igen régi és közönséges felosztást: van síkvidéki és van hegyi bor. A síkvidéki bor szaporább, de hígabb, igénytelenebb, olajokban szegényebb. Ez nem okvetlen becsmérlés. Mind-össze annyit jelent, hogy ilyen bort nem vennék feleségül. Az izgatóbb olajok állandó hiányában boldogtalan lennék. Aki a nagyobb feszültségeket nem kedveli - ez is méltánylandó -, az együtt tud élni ilyen borral is.

Mindezt a bűbájos Szigligeten gondoltam el, fent a dombon. Alattam a kertek, távolabb a Balaton, mellettem a kulacsban a bor, s ha meditációm akadozni kezdett, egyet kortyintottam. Az ilyesmi az emberrel vele születik. A hegyi bort kedvelem, amely víz mellett termett. A víz az az őselem, amelyben születtem, és ezért jelenlétét mindenben megkívánom. Ezért fekszik tőlem távolabb a Hegyalja, s közelebb Badacsony Csopak, Arács. Kivétel persze itt is van. Mindjárt a Somló. Mert a somlai tűzbor, vulkánon termett. A Somló mellett nincs víz. Nagy síkság közepén emelkedik és korona alakja van. Minden borunk közül a somlai számomra a nincs tovább. Mindjárt megmondom, miért.

Megkülönböztetek szőke hajú (világos) és sötéthajú (vörös) borokat; aztán hím (száraz) és női (édeskés) borokat; sőt megkülönböztetek szoprán, alt, tenor, basszus hangú, egyszólamú és többszólamú, szimfonikus borokat. De meg szoktam különböztetni szoláris (napszerű), lunáris (holdszerű) és asztrális (csillagszerű) borokat is. A borra egyébként mindennemű megkülönböztetés egészen könnyen alkalmazható. Van például logikus és misztikus bor, vizuális és akusztikus, jobbról balra és balról jobbra folyó bor, és így tovább a végtelenségig. Minden bor az embert újabb és újabb megkülönböztetési feladatok elé állítja. Nos, a somlai számomra az a szoláris bariton, de szimfonikus szőke hímbor, amely a legmagasabb teremtő spiritualitás olaját tartalmazza, éspedig boraink közül egyedülálló tömény tisztaságban. Ezért gondolom, hogy minden bor ugyan társas, és igazi lényét akkor tárja fel, ha közösségben isszák, a somlai a magányos itala. Annyira tele van a teremtés mámorának olajával, hogy csak kellően elmélyedt, végleg elcsendesült, kiegyensúlyozott magányban szabad inni. A somlairól (az eredeti, ősi, ma már ritka, csaknem fehér-arany, száraz, tüzes somlairól van szó) egyébként még azt kívánom elmondani, hogy bár minden komolyabb hegyi bor inkább a negyvenen felüli kornak, mint a fiatalságnak felel meg, a somlai az aggastyán bora. A bölcsek bora, azoké az embereké, akik végül is megtanulták a legnagyobb tudást, a derűt. Egészen személyes dolog, és csak azért mondom el, mert szigligeti meditációm egyik nagy eredménye volt: a somlai bor hieratikus maszkjában éreztem magam a legközelebb ahhoz a kiérett derűköz és bölcsességhez, ahhoz az intenzív teremtő mámorhoz, amely ezt a világot megalkotta.



2014. szeptember 9., kedd

A Mária név kapcsán...




 A héber Mirjam magyar megfelelője (Mária).

Külön ünnepként a 16. század elején jelent meg.








( Mária nevét különböző napokon a 11. századtól ünnepelték. Az ünnepet az egész Egyház számára Boldog XI.Ince pápa (1676-89) rendelte el a török felett Bécsnél 1683. szeptember 12-én aratott győzelem emlékére. Napja ekkor a Kisboldogasszony nyolcadába eső vasárnap lett. Szent X. Pius pápa (1904-14) az ünnepet áthelyezte a győzelem napjára (IX. 12).)





A Szűzanya neve napjára való emlékezés fontos. Hiszen oly sokszor hívjuk segítségül a Szűzanyát a keresztnevén.





„Most segíts meg, Mária, ó irgalmas Szűzanya. Keservét a búnak-bajnak eloszlatni van hatalmad. Hol ember már nem segíthet, a Te erőd nem törik meg. Hő imáit gyermekidnek, nem, Te soha nem veted meg. Hol a szükség kínja nagy, mutasd meg, hogy anya vagy. Most segíts meg, Mária, ó irgalmas Szűzanya."       






Sík Sándor

Az andocsi Máriához

Koldusboton, törött mankón
Jövünk búcsút járni,
Szűzmáriás magyaroknak
Kopott unokái.
Éjfél van a Duna táján.
Magyaroknak éjszakáján
Nincs más, ki virrasszon.
Baráttalan, testvértelen,
Hozzád ver a veszedelem,
Boldogságos Asszony!

Megcsúfolták, megpöködték,
Ami bennünk szép volt,
Kilencfelé hasogatták,
Ami rajtunk ép volt;
Tépett testünk megtapossák,
Ragadozók ragadozzák
Édes-kevesünket,
Koporsónkat faragdálják.
- Eléd sírjuk, magyar árvák,
A mi keservünket.

Idegenek megnevetik
Drága magyar szónkat,
Idegentől kéregetjük
Kenyerünket, sónkat.
Magyar kezek szántogatnak
Régi rögön új uraknak
Néped hegye-völgyén.
Más arat, hol mi vetettünk:
Jövevények, szolgák lettünk
Úr-apáink földjén.

Boldogasszony, ezer évig
Édesanyánk voltál,
Eleink ha hozzád sírtak,
Hozzájuk hajoltál:
Száz ostorral ostorozzon,
Csak ez egyért, Boldogasszony,
A jó Krisztust kérd meg:
Négy-víz parton, három-hegyen
Mindörökké magyar legyen
A máriás ének.








A név gyakorisága miatt kedvelt névünnep. Egyes vidékeken a búcsú napja, például Sárkeresztesen a rokonokat kacsával, töltött paprikával, lepénnyel, kalácsokkal kínálják. Bukovinában az istensegítsiek búcsúnapja. Vendégségeket, táncmulatságokat rendeznek, négy faluból is várják a vendégeket.

Kattints rá!




Talán, ha a férjek, a társak, a kedvesek költők lennének, 
akkor így köszöntenék az ő Máriájukat:








Tóth Árpád

 Esti sugárkoszorú

( részlet a versből ) 

" Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek, -
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szívembe visszatér,
És zuhogó, mély zenével ered meg,

Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek! "


Hallgasd is meg a teljes verset!
Kattints rá!



Még egy kis adalék:





  
( azt gondolom érdemes elolvasni, sokan nem ismerik ezt a történetet. )





2014. szeptember 3., szerda

Vasárnapi séta ....







Vasárnapi séta, két szép szelet gyönyörű fővárosunkból.



„A Várkert Bazár (más néven: Várbazár) Budapest I. kerületében található, az Ybl Miklós téren. Kiemelt műemlék, a világörökség része.



Ybl Miklós tervei szerint épült 1875 és 1883 között neoreneszánsz stílusban, a Várkert Duna felőli lezárásaképpen.





Eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, árkádsorai egykor üzletekkel voltak tele. 1883-tól 1888-ig az északi szárnyában működött a Budai nőipari tanműhely, 1890-től 1895-ig pedig a Történeti Arcképcsarnok volt itt látható. Az 1890/91-es tanévtől 1918-ig női festőiskola kapott helyet az épületben.




1884-ben Stróbl Alajos volt az első szobrász, aki a bazár árkádsorán saját műtermet tudhatott a magáénak. Őt még körülbelül nyolcvan művésztársa követte az elkövetkezett száz év során.





A második világháború alatt súlyosan megrongálódott.





Az épületben működött 1961 és 1984 között a Budai Ifjúsági Park (becenevén „Ifipark”, rövidítve: BIP), mely számos zenei rendezvénynek, koncertnek adott otthont. 1980-ban egy Edda koncert során a park bejáratához vezető lépcső kőfala leomlott. Állapota az 1980-as évektől fogva folyamatosan romlott, mely az épület teljes lezárásához vezetett. A hozzá tartozó lakásokat folyamatosan kiürítették. A felújítást 2011-ben határozták el; a finanszírozás, tervezés és a közbeszerzés után a kivitelezés 2013 nyarán kezdődött. 2014. április 3-án adták át az elkészült műemléki részt, Április 7-én, az országgyűlési választások másnapján a várkert ismét bezárt és elkezdődött a második ütem építése, mely multifunkcionális rendezvényközpontot, 300 férőhelyes mélygarázst és reneszánsz kertet foglal magában és 2014 augusztus 29-én került megnyitásra. „ ( Wikipédia )








Ha még többet akarsz tudni, kattints rá!



A hévégén megtekintettem jómagam is az újjászületett várkertet. Öröm volt sétálni a neoreneszánsz kertjében, a  színpadokon jó volt hallgatni az éppen fellépő zenészeket. Kiállításai  is érdekesek. 

A várkert Színfoltja a városnak. 





Ezt megelőzően a déli órákban a Margitszigetre mentem, hogy megnézzem a felújított szökőkutat és meghallgassam az éppen akkor elhangzó zenét. Mondhatom, hogy szép élményben volt részem. Érdemes elidőzni egyébként is a szigeten.






Megújult és kibővült a szökőkút zenei repertoárja, amely különböző blokkokban naponta 12-szer csendül fel.





„ Újdonság a gyermekzenei blokk (Wolf Kati: Vuk dala, 100 Folk Celsius: Miki manó, Koncz Zsuzsa: Micimackó, Napoleon Boulevard: Legyetek jók, ha tudtok), ez naponta kétszer, 11 és 16 órakor hallható.

Délben komolyzenei blokkot hallgathatnak meg a látogatók (Vivaldi: Négy évszak, Brahms: Magyar táncok – 1. tétel, Strauss: Kék Duna keringő, Liszt Ferenc: Magyar Rapszódia No. 2.). 13 órakor könnyűzenei blokk csendül fel (Simon & Garfunkel: Cecilia, The Rolling Stones: Let Me Down Slow), 14 és 15 órakor pedig vegyes blokk (előbbi időpontban Verdi: Aida – Bevonulási induló, Rebeca Ferguson: I Hope, utóbbiban Strauss: Kék Duna keringő, Dave Dee, Dozy, Beaky, Mick and Tich: Bend It, Vivaldi: Négy évszak – Tavasz, The Rolling Stones: Let Me Down Slow zeneszámokkal).

17 órakor ismét könnyűzenei blokk következik (Simon & Garfunkel: Cecilia, Rebeca Ferguson: I Hope).






A nap többi részében vegyes zenei blokkokat játszik a szökőkút. 18 órakor a következő számokat: Brahms: Magyar táncok – 1. tétel, The Rolling Stones: Let Me Down Slow, Liszt Ferenc: Magyar Rapszódia No. 2., Dave Dee, Dozy, Beaky, Mick and Tich: Bend It, Verdi: Aida – Bevonulási induló, 19 órakor pedig az alábbiakat: Simon & Garfunkel: Cecilia, Vivaldi: Négy évszak – Tavasz, Rebeca Ferguson: I Hope, Strauss: Kék Duna keringő. 20 órakor a vegyes blokkban hallható Verdi Aidájából a Bevonulási induló, Brahms Magyar táncok – 1. tétel, a Dave Dee, Dozy, Beaky, Mick and Tich: Bend It, valamint Liszt Ferenc Magyar rapszódiája No. 2.

Este 9-kor és fél 10-kor ismét vegyes blokkot hallhatnak a látogatók. A zeneszámok sorrendje: Brahms: Magyar táncok – 1. tétel, Simon & Garfunkel: Cecilia, Verdi: Aida – Bevonulási induló. The Rolling Stones: Let Me Down Slow, Strauss: Kék Duna keringő, Rebeca Ferguson: I Hope, Vivaldi: Négy évszak – Tavasz, Dave Dee, Dozy, Beaky, Mick and Tich: Bend It, Liszt Ferenc: Magyar Rapszódia No. 2.

Ez a cikk a Metropol és a Főpolgármesteri Hivatal Kommunikációs Igazgatóságának együttműködésével készült.” ( Metropol.hu )







2014. szeptember 1., hétfő

Szeptemberrel ismét beköszönt az ősz...



SZEPTEMBER 

 SZENT MIHÁLY 

ŐSZELŐ 

FÖLDANYA HAVA






Dsida Jenő

Szeptember


Pirosodik a vadszőlő-levél.
Most megint régi leveleket olvasok.
Délután hideget fúnak a völgyre
a halaványkék havasok.
A hunytszemű, kisanyás békességet
most újra meglelem,
a békét, melyet úgy megédesít
krizantém-illatával a végső sejtelem.

Ha most jönnél, kezem csak így maradna,
ahogyan itt a térdemen henyél.
S azt mondanám:
Pirosodik a vadszőlő-levél.









2014. augusztus 29., péntek

Magyar dalok ...



A Fekete gyémántok c. 
filmben is elhangzott ez a szép dal...



Pálóczi Horváth Ádám - Ellopták szívemet...
( virágének )

Ellopták szívemet, jól érzem,
Aki ellopta is, esmérem.
Tied vagyok, rabod vagyok,
megkötözött foglyod vagyok,
édesem.

Szerencsés és kedves tolvaj vagy,
De ha már megloptál, el se hagyj!
Tied vagyok, rabod vagyok,
megkötözött foglyod vagyok,
édesem.

Egy szép virágszálra akadtam,
Mézre, nem méregre találtam.
Tied vagyok, rabod vagyok,
megkötözött foglyod vagyok,
édesem.

Szánj meg hát, gyönyörű violám,
Én szeretlek, szeress, szép rózsám!
Tied vagyok, rabod vagyok,
megkötözött foglyod vagyok,
édesem.



                 

Kattints rá!




 Az ember rosszkedvében talán még tud dalolni, bánatában énekelni.
 Zene révén megszabadulhatunk a nagy kőtől, amely a szívünket nyomja.



Kattints rá!






Hallgassuk csak ezt a zenét Dresch Mihály feldolgozásában!