Radnóti Miklós
Május
Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.
A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt,
minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a
munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni.
Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás
Szent József, a munkások védőszentje (Jézus nevelőapja) tiszteletére. (Az
ugyanerre a napra eső kereszténység előtti európai pogány ünnepek, mint például
a Beltane, vagy a hagyományok, mint a májusfa állítása, más eredetűek és
tartalmúak.)
( Wikipédia )
A májusfa állításának hagyománya több, mint hatszáz évre
tekint vissza, ugyanis 1400-tól jegyzik ezt a népszokást. Május első napján a
házakat zöld lombokkal díszítették fel. A májusi zöld ágat, a májusfát a
székelyek jakabfának, jakabágnak, hajnalfának is hívták, másutt májfának
nevezik.
A májusfaállítás hazánk egész területén ismert. A májusfát
elsősorban a legények állították a lányoknak. A májusfával adta tudtára a
legény a falunak, hogy melyik lánynak udvarol.
A májusfa a Jászságban nyárfa vagy jegenye, krepp-papírral
díszítik, általában szalagok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá. Palóc
területen a legény csak a fát állította fel, s a leány és édesanyja
díszítették. Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén "kitáncolták" a
fát, vagyis a fa kidöntése táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett történt.
