Az embernek lehet több felesége, több
gyereke,
több barátja
is:
de anyja csak egyetlenegy
lehet,
azt az egyet hát gyöngéden kell
szeretnie,
ameddig csak lehet.
( Arthur Conan Doyle )
Dsida Jenő
Édesanyám keze
A legáldottabb kéz a földön,
a te kezed jó Anyám.
Rettentő semmi mélyén álltam
Közelgő létem hajnalán;
A te két kezed volt mentőm
s a fényes földre helyezett…
Add ide,- csak egy
pillanatra, -
Hadd csókolom meg kezedet!
Ez a kéz áldja, szenteli meg
A napnak étkét, italát
Ez a kéz vállalt életére
Gyilkos robotban rabigát,
Ez tette értünk nappalokká
A nyugodalmi perceket…
Add ide,- csak egy
pillanatra, -
Hadd csókolom meg kezedet!
Hányszor ügyelt rám ágyam
mellett,
Ha éjsötétbe dőlt a föld,
Hányszor csordúlt a bánat
könnye,
Amit szememről letörölt,
Hányszor ölelt a szent
kebelre,
Mely csupa, csupa szeretet!
–
Add ide,- csak egy
pillanatra, -
Hadd csókolom meg kezedet!
Lábam alól, ha néha néha
El is tévedt az igaz út,
Ujjaid rögtön megmutatták:
Látod a vétek szörnyű rút! –
Ne hidd Anyám, ne hidd, hogy
egykor
Feledni bírnám ezeket!…
Add ide,- csak egy
pillanatra, -
Hadd csókolom meg kezedet!
Ha megkondult az est
harangja
Keresztvetésre tanított,
Felmutatott a csillagokra,
Úgy magyarázta: ki van ott;
Vasárnaponként kora reggel
A kis templomba vezetett…
Add ide,- csak egy
pillanatra, -
Hadd csókolom meg kezedet!
Oh, hogy így drága két
kezeddel
Soká vezess még, adja ég;
Ha csókot merek adni rája
Tudjam, hogy lelkem tiszta
még.
Tudtam, hogy egy más, szebb
hazában
A szent jövendő nem veszett!
–
Add ide,- csak egy
pillanatra, -
Hadd csókolom meg kezedet!
A legáldottabb kéz a földön
A te két kezed, jó Anyám!
Mindenki áldja közeledben;
Hát én hogy is ne áldanám?!
Tudom megáldja Istenünk is,
Az örök Jóság s Szeretet!-
Némán, nagy forró áhítattal,
Csókolom meg a kezedet!
Az embernek lehet több felesége, több
gyereke,
több barátja
is:
de anyja csak egyetlenegy
lehet,
azt az egyet hát gyöngéden kell
szeretnie,
ameddig csak lehet.
( Arthur Conan Doyle )
Dsida Jenő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése