Boldog karácsonyt!

 

Áldott karácsonyi ünnepeket!

Mit is jelent egyáltalán a karácsony? Mit ünneplünk valójában?

 Azért lett karácsony, mert szenteste az emberek egyszer csak

 olyan jól kijöttek egymással? Nem, barátaim, karácsony nem

 a jó emberek, hanem a jó Isten ünnepe.

Ő jelent meg életünk istállójánál, és magával hozta az ünnepet.

 A mi korunkban is, amikor körülöttünk minden összedőléssel fenyeget,

 be akar jönni hozzánk, hogy rendet tegyen.

( Johan Frinsel )

Ezüst esőbe száll le a karácsony,

a kályha zúg, a hóesés sürű;

a lámpafény aranylik a kalácson,

a kocka pörg, gőzöl a tejsürű.

 

Kik messze voltak, most mind összejönnek

a percet édes szóval ütni el,

amíg a tél a megfagyott mezőket

karcolja éles, kék jégkörmivel.

 

(Kosztolányi Dezső)

A könyvet el kell olvasni! ( O.Fallaci )

 

Oriana Fallaci (Firenze, 1929. június 29. – Firenze, 2006. szeptember 15.) olasz író, publicista, újságíró, riporter.

 

Oriana Fallaci 1929-ben Firenzében született. A második világháborúban olasz partizánként vett részt. 1967-68-ban haditudósítóként jelen volt a vietnámi háborúban.

 

Fiatal újságíróként interjút készített számos államfővel, politikussal és hírességgel, így pl. Henry Kissingerrel, Neil Armstronggal, az iráni sahhal, Khomeini ajatollahhal, Lech Wałęsaval, Willy Brandttal, Zulfikar Ali Bhuttoval, Walter Cronkite-tal, Abolhaszan Baniszadrral, Moammer Kadhafival, Federico Fellinivel, Sammy Davis Jr.-rel, Teng Hsziao-pinggel, Nguyen Cao Kyvel, Jasszer Arafattal, Indira Gandhival, Alexandrosz Panagoulisszal, Makariosz püspökkel, Golda Meirrel, Nguyễn Văn Thiệuvel, Hailé Szelassziéval és Sean Conneryvel.

 

Visszavonulása után több könyvnek és cikknek a szerzője volt, amelyek vitát gerjesztettek elsősorban iszlám és arab körökben. Számos irodalmi díjjal tüntették ki, megkapta a St. Vincent-díjat, a Banaccarella-díjat Nothing és So be It című műveiért (1971-ben), Viareggio-díjat (1979-ben), Antibes-díjat pedig a sokat támadott Insallah című művéért (1993-ban). A Columbia Egyetemen díszdoktorrá avatták. Tanított újságírást itt, továbbá a Yale és a Harvard egyetemeken. Műveit 21 nyelvre fordították le, köztük angol, spanyol, francia, német, svéd, görög, lengyel, horvát, szlovén, magyar nyelvre is.

 

Élete végéig erős dohányos volt. 77 évesen tüdőrákban hunyt el egy firenzei magánklinikán.  ( Wikipédia )

  Csak most került a kezembe. Az értelem ereje c. könyve

   Mindenkinek el kellene olvasni!

    Részlet a könyvből :

  1.    fejezet

 

" Nincs ínyemre, hogy azt kell mondanom, Trója ég, hogy Európa immár az iszlám egyik felségterülete, sőt gyarmata, és hogy Olaszország ennek a felségterületnek a helyőrsége, ennek a gyarmatnak az erődítménye. Azzal, hogy ezt mondom, mintegy beismerem, hogy a Kasszandrák valóban a falnak beszélnek, hogy a fájdalomkiáltásaik ellenére a vakok vakok maradnak, a süketek süketek maradnak, az eszméletre ébredők ismét álomba merülnek, és a Cecco mesterek a semmiért halnak meg. De az igazság akkor is ez. A Gibraltári-szorostól a Soroy-fjordokig, Dover sziklapartjaitól Lampedusa homokos tengerpartjáig, Volgográd sztyeppéitől a Loire völgyéig és Toszkána dombjaiig lángol a tűzvész. Minden egyes városunkban létezik már egy másik város. Egy törvényen kívüli város, mint amilyet a palesztinok hoztak létre Bejrútban, a hetvenes években, Államot építve az Államban, kormányzatot a kormányzaton belül. Egy muzulmán várost, egy Korán által kormányzott várost. Az iszlám terjeszkedés első állomásaként. Ezt a terjeszkedést soha senkinek nem sikerült még felülmúlnia. Senkinek. Még Nagy Kürosz perzsáinak sem. Nagy Sándor makedónjainak sem. Julius Caesar rómaijainak sem. Napóleon franciáinak sem. Mert ez az egyetlen művészet, amelyben Allah fiai mindig is jeleskedtek, a megszállás, meghódítás, leigázás művészete. A leginkább áhított prédájuk mindig is Európa volt, a keresztény világ. Vessünk  egy pillantást a történelemre, arra, amit Doudou ellenőrizés alá vonni, azaz cenzúrázni szeretne. Kr. u. 635-ben, azaz három évvel Mohamed halála után, hogy a Félhold seregei elfoglalták a keresztény Szíriát és a keresztény Palesztinát. 638-ban bevették Jeruzsálemet, és a Szent Sírt. 640-ben meghódították Perzsiát és Örményországot és Mezopotámiát, azaz a jelenlegi Irakot, elfoglalták a keresztény Egyiptomot, és elárasztották a keresztény Magrebet, azaz Tunéziát és Algériát és Marokkót. 668-ban támadták meg első ízben Konstantinápolyt, és öt évig tartó ostrom alá vették. 711-ben a Gibraltári-szoroson átkelve partra szálltak a katolikus Ibériai-félszigeten, eltulajdonították Portugáliától és Spanyolországtól, és a Pelayó- és Cid-féle bajnokok, valamint a Reconquista (visszahódítás) mellett elkötelezett uralkodók ellenére jó nyolc évszázadon át ott is maradtak. És aki hisz a „békés együttélés” mítoszában, ami a kollaboránsaik szerint a hódítók és a meghódítottak kapcsolatát jellemezte, jól teszi, ha figyelmesen elolvassa a felgyújtott kolostorok és zárdák, a meggyalázott templomok, megbecstelenített apácák, elrabolt és háremekbe zárt keresztény és zsidó nők történetét. Jól tenné, ha elgondolkozna a keresztre feszítéseken Cordovában, az akasztásokon Granadában, a toledói, a barcelonai, sevillai és zamorai lefejezéseken. (A lefejezéseken Sevillában, ahol a király, Mutamad kívánsága szerint a zsidók és a keresztények levágott fejei a királyi palota kertjeit  díszítették. Zamorában pedig Almanzorét, a vezírét, akit a filozófusok-mecénásaként tartanak számon, és a leghatalmasabb vezető volt, akit a spanyol iszlám valaha produkált, és aki időnként miszlikbe vágatta a hitetlen-kutyákat.) Krisztusom! Rögtön halálos ítéletet vont maga után, ha valaki segítségül hívta Jézus vagy a Madonna nevét. Keresztre feszítést, bizony, lefejezést, akasztást, karóba húzást. Aki megkondította a harangokat, ugyanígy járt. Ha zöld színű öltözéket vett fel valaki, ami kizárólagosan az iszlám színe, nemkülönben. És amikor egy muzulmán haladt el mellettük, minden zsidónak és kereszténynek félre kellett húzódnia és meg kellett hajolnia. Ha egy muzulmán támadta meg vagy inzultálta őket, nem szegülhettek ellen. Ami azt a híresztelést illeti, hogy a hitetlen-kutyákat nem kötelezték az iszlámra való áttérésre, vagyis nem bátorították őket erre, annak tudod, mi volt az oka? Az a tény, hogy áttérteknek nem kellett adót fizetniük. A hitetlen-kutyáknak viszont igen.Spanyolországból 712-ben áttelepültek a nem kevésbé katolikus Franciaországba. Abd ar-Rahmantól, Andalúzia kormányzójának vezetésével átkeltek a Pireneusokon, elfoglalták Narbonne-t. Ott a teljes férfi lakosságot lemészárolták, az összes nőt és gyermeket rabszolgasorba taszították, majd folytatták az útjukat Carcassone felé. Carcassone-ból átmentek Nimes-be, ahol lemészárolták az apácákat és a szerzeteseket. Nimes-ből átmentek Lyonba és Dijonba, végigzsákmányoltak minden egyes  templomot… Tudod, meddig tartott az előrenyomulásuk Franciaországban? Tizenegy évig. Áradatként. 731-ben egy háromszáznyolcvanezer gyalogosból és tizenhatezer lovasból álló áradat érkezett Bordeaux-hoz, amely azonnal megadta magát. Aztán Bordeaux-ból Poitiers felé vették az irányt, utána Tours-ba, és ha 732-ben Martell Károly nem nyeri meg a poitiers-tours-i csatát, ma a franciák is flamencót táncolnának. 827-ben partra szálltak Szicíliában, áhított céljuk következő állomásán. A szokásos mészárlások és megszentségtelenítések kíséretében elfoglalták Siracusát és Taorminát, Messinát és Palermót, és a század háromnegyed részében (oly sokan próbálták megtörni a büszke szicíliaiak ellenállását) iszlamizálták őket. Még vagy két és fél évszázadon keresztül maradtak ott, Szicíliában. Vagyis egészen addig, amíg a normannok ki nem lakoltatták őket, közben viszont 836-ban partra szálltak Brindisinél. 840-ben Bariban. És iszlamizálták Pugliát is. 841-ben partra szálltak Anconában. Aztán az Adriai-tengertől a Tirrén-tengerhez mentek, és 846 nyarán partra szálltak Ostiában. Kirabolták, felgyújtották, és a Tevere torkolatán felfelé haladva Rómába értek. Ostrom alá vették, és egy éjszaka alatt beözönlöttek. Kifosztották a Szent Péter- és a Szent Pál-bazilikát, mindent elvittek, és a szabadulás reményében II. Szergej pápának vállalnia kellett, hogy huszonötezer ezüstpénzt fizet nekik éves adóként. Utódjának, IV. Leónak meg kellett építenie a nevét viselő Leonine  várfalat, hogy megelőzze a további támadásokat.Rómát elhagyva berendezkedtek Campaniában. Hetven évig maradtak ott, lerombolva Montecasinót, és kínozva Salernót: a várost, ahol azzal szórakoztak, hogy egy bizonyos pontján minden éjjel feláldozták egy apáca szüzességét. Tudod, hol? A katedrális oltárán. 898-ban pedig partra szálltak Provence-ban. Egész pontosan a mai Saint-Tropez-ban. Ott egy darabig megállapodtak, majd 911-ben átkeltek az Alpokon, hogy behatoljanak Piemontba. Elfoglalták Torinót és Casalét, felgyújtották a templomokat és a könyvtárakat, keresztények ezreit ölték meg, majd átmentek Svájcba. Eljutottak Grigione völgyébe és a Genfi-tóhoz, aztán a hó miatt kedvüket vesztve hátraarcot csináltak. Visszatértek a meleg Provence-ba. 940-ben elfoglalták Toulont, ahol maradni szerettek volna, és… Ma divat bűnbánóan verni a mellünket a keresztes háborúk miatt, a Nyugatot hibáztatni a keresztes háborúkért, olyan igazságtalanságot látni a keresztes háborúkban, amit szegény, ártatlan muzulmánok kárára követtek el. Mielőtt azonban a Szent Sír visszafoglalásáért, azaz Jeruzsálemért (amelyeket a muzulmánok vettek el, nem az én nagynénikém) folyt volna a hadjáratok sorozata, a keresztes háborúk a négy évszázadnyi invázióra, megszállásra, sanyargatásokra és vérfürdőkre érkeztek válaszul. Ellentámadás volt, hogy megakadályozza az iszlám terjeszkedését Európában. Hogy eltérítsék őket ettől, Kelet felé  terelték őket (mors tua vita mea){7}. India, Indonézia, Kína felé, majd az afrikai kontinens felé, nemkülönben Oroszország és Szibéria felé, ahol az iszlámra áttért tatárok már rávetették magukat Krisztus követőire. A keresztes háborúk lezárultával ugyanis Allah fiai újrakezdték korábbi kegyetlenkedéseiket, még keményebben, mint azelőtt. Ezúttal a törökök ténykedésével, akik nekigyürkőztek, hogy létrehozzák az Ottomán Birodalmat. Egy birodalmat, amely az 1700-as évekig minden mohóságát, falánkságát a Nyugatra összpontosította, és Európát a kedvenc csataterévé változtatta. Ennek a falánkságnak a tolmácsolói és képviselői, a híres janicsárok, még ma is gazdagítják a nyelvünket az orgyilkos vagy fanatikus vagy gyilkos szavak szinonimájaként. De tudod, kik voltak a valóságban a janicsárok? A Birodalom válogatott serege, szuperkatonák, akik éppúgy képesek voltak feláldozni magukat, mint harcolni, mészárolni, fosztogatni. Tudod, hol sorozták be vagy inkább rabolták el őket? Görögországban például, vagy Bulgáriában, Romániában, Magyarországon, Albániában, Szerbiában. Hébe-hóba még Olaszországban is, a kalózoktól sújtott partvidékeken. (Azon a partvidéken, ahol még ma is láthatók azok a tornyocskák, amelyek arra szolgáltak, hogy ha felbukkannak a törökök, meghúzzák a vészharangot, és riasszák a városokat és falvakat. És ahol még ma is visszhangzik a kiáltás, ami ma már csak tréfa, de ami a szaracénok idején  szívet tépő kiáltás volt: „Mama, a törökök!”) Tizenegy vagy tizenkét éves korukban elrabolták őket, sok kisebb gyermekkel együtt, akiket aztán a szultán vagy a pedofília iránt érdeklődő vezírek szerájába vittek, kiválasztották közülük a nemesi családok elsőszülötteinek legszebbjét és legerősebbjét. És miután áttérítették őket, kaszárnyákba zárták őket, és megtiltották nekik, hogy megházasodjanak, vagy bármiféle szerelmi vagy érzelmi kapcsolatuk legyen, olyan mértékben átnevelték őket, ahogy még Hitlernek sem sikerült a Waffen SS-ben. Olyan elképesztő háborús gépezetté alakították át őket, amilyet az ókori rómaiak óta még soha nem látott a világ."  

        Ezt csak ízelítőnek szántam.... Nagyon elgondolkodtató írás!!!

           „ Oriana Fallaci a XXI. századi Kasszandra? Tizenöt évvel ezelőtt írta az Értelem erejét, melyben az iszlám térhódítását taglalja, gyarmatosítási törekvésükhöz pedig segítséget nyújtanak a liberális jogvédők. Fallaci, mint haditudósító, újságíró mindig is kíméletlenül szókimondó volt egész életében. Az egész írás végig felháborodott, elkeseredett, dühös vélemény. És végül én is elkeseredtem, felháborodtam és dühös lettem. Tényleg elvesztettük volna természetes életösztönünket, lemondanánk gyermekeink érdekeiről, kereszténységünkről, elvesztettük a prioritási listánkat? Figyelemfelkeltő írás. Nagyon, őszintén remélem, hogy nem válik valóra a leírt jövedölés.”

( Egy hozzászóló gondolatai , amely megegyezik az én véleményemmel is. ) 

  

November 2.Halottak napja

 

Halottak napja

   

E m l é k e z z ü n k !

Június 4. Nemzeti Összetartozás Napja - TRIANON...

E M L É K E Z Z Ü N K !

Reményik Sándor

 Három szín

A keblünkről letiltották,

Leszaggatták a három színt;

Keblünkről beljebb vándorolt:

Befogadták a szíveink.

Ameddig piros lesz a vér,

Ameddig fehér lesz a hó,

Amíg zöldel a rét füve,

Lesz jel, eszünkbe juttató:

Hogy hitünk hol van, hol hazánk,

Hogy hova, kihez tartozunk,

S kié a föld, hol elsüllyed

A koporsónk, ha meghalunk.

Hogy az életünk sivatag,

Hogy vérbemártott kép a táj,

S a testnek a letépett tag

Utána sír, utána fáj.

Ameddig piros lesz a vér,

Ameddig fehér lesz a hó,

Amíg zöldel a rét füve,

Míg lesz magyar szív, dobbanó:

A keblünkről letilthatják,

Letéphetik a három színt,

Keblünkről beljebb vándorol,

Befogadják a szíveink.

E három szín után fog szívünk

Sikoltva égni, vérzeni,

Ki mindenünnen leszaggatta.

Jöjjön és onnan tépje ki!

1919 július 14.

Kattints rá!

https://youtu.be/

Emlékezve a mai napon...

 

                          Márai Sándor

 Anya

Amit egy titkos kéz irat:

lágy arcod fonódott redője

bonyolult, fakult kézirat,

nézem, betűzgetem belőle:

mit írtak az évek, az élet?

 

Ez én vagyok, az én sorsom,

e mély sor a homlokodon:

bocsáss meg,

nem így akartam, ennyi lett,

ki sorsa ez, enyém, tied?

nem tudom.

 

Szobákban éjjel, idegen

tükrök előtt néha megállok:

nézd anyám, fiad idegen

arcán indulnak már a ráncok,

hasonlók, mint a tieden,

 

és kopva, elomolva, mállva

két testünk visszaporlik lassan

egy testbe, egy porba, egy anyába.

Április- Húsvét

SZENT GYÖRGY HAVA

Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek.

Kányádi Sándor

Április hónapja

Bolondos egy hónap

április hónapja,

hol kalap a fején,

hol báránybőr sapka.

Hiába próbálnád

kilesni a kedvét,

túljár az eszeden,

mire észrevennéd.

Köpenyegbe burkol,

ingujjra vetkőztet:

mutatja a tavaszt

hol nyárnak, hol ősznek.

Búsnak teszi magát,

szeme könnyben ázik,

mindegyre lehunyja

sűrű szempilláit.

Aztán gondol egyet,

fülig fut a szája,

s ránevet a fényben

hunyorgó világra.

Április, a szerelem hónapja

Ha a márciust Romulus atyjának, Marsnak szentelték, csak méltányos volt, ha a rákövetkező hónapot Mars kedvesének, Venus-istenaszszonynak dedikálták, annál is inkább, mert hiszen a naptárt reformáló Julius Caesar a maga családjának ősanyját tisztelte ebben az istenasszonyban. Márpedig Venus mellékneve „aprilis” volt. Ez a szó az „aperire”, „megnyitni” (tulajdonképpen ad-parire) igéből ered. Venusszal kapcsolatban eredetileg a szülési aktusra vonatkozott ez a „megnyitás”. Mint naptári fogalmat aztán úgy magyarázták, hogy ezen a napon hivatalba lépett konzulok, akikről tehát magát az illető esztendőt elnevezték, hivatalosan „megnyitották” hivatalba lépésük napján, „Aperilis” vagy „Április” elsején az esztendőt.

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe

Április 4-5.

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A zsidó vallásban Pészachkor ( jelentése elkerülni, kikerülni ) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették. Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről-évre változó, a Húsvét ún. mozgó ünnep. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére,a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás

A húsvétot megelőző vasárnapot nevezik virágvasárnapnak, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére. Jézus szamárháton érkezett a városba, a nép virágokat, pálmaágakat hintett lába elé, így dicsőítette. A főpapok, akik rossz szemmel nézték Jézus tanításait, úgy döntöttek, hogy tanítványai körében elfogják, s az áruláshoz megnyerték Júdást. Az utolsó vacsorát (a zsidó Pészah ünnepén) Jézus tanítványai körében költötte el. Kenyeret nyújtott tanítványainak, és ezt mondta: “Vegyétek, ez az én testem”, és bort, mondván: “Igyátok, mert ez az én vérem.” A vacsora után Jézus tanítványaival a Getsemáné kertbe ment, s arra kérte őket, hogy virrasszanak vele. A tanítványok azonban elaludtak, nem virrasztottak mesterükkel. Itt a Getsemáné kertben árulta el Júdás egy csókkal Jézus kilétét a katonáknak, akik elhurcolták.

Mivel Jézus azt állította magáról, hogy Isten fia, istenkáromlással vádolták, a nemrég még éljenző tömeg gyalázkodott, Péter pedig, aki leghűségesebb tanítványa volt megtagadta, hogy ismeri. A katonák a római helytartó Poncius Pilátus elé hurcolták, aki a népre bízta Jézus bűnösségének megítélését. A tömeg Jézust bűnösnek ítélte, Pilátus pedig megmosta kezeit, ezzel jelezve, hogy Jézus halála nem az ő kezéhez tapad.

Golgota

A foglyot töviskoszorúval megkoronázták és így gúnyolták,: “Íme a zsidók királya!” Ezután a kereszttel a vállán Jézus elindult a Golgota hegyre, ahol megfeszítették.

Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát díszítő kárpit megrepedt, a föld megnyílt. A sziklasírhoz, ahová temették, őröket állítottak a főpapok, hogy el ne lopják a testet, hisz a jövendölés szerint, a halál utáni harmadik napon elhagyja Jézus a sírját. Vasárnap három asszony, köztük Jézus anyja is, finom kenetekkel a sírhoz mentek, mely nagy földindulás közepette föltárult, megjelent egy angyal, s jelentette, hogy Jézus nincs már ott, föltámadott.

A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét vasárnapig a nagyhét.

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére a húsvét előtti vasárnapot virágvasárnapnak nevezzük. Általánosan elterjedt szokás a nagymise előtti barkaszentelés, melyet a pap aztán kioszt a hívek között. A megszentelt barkának gyógyító, rontásűző szerepet tulajdonítottak. Gyakorta leszúrták a földbe, azt tartva, hogy elűzi a férgeket.

Nagycsütörtök

Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.

Nagypéntek

Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárakat letakarják, a harangok némák. Ezen a napon a passiojátékok, élőképes felvonulások világszerte ismert szokások. Rómában minden évben a Pápa közreműködésével elevenítik fel a keresztút (Via Crucis) stációit.

Nagyszombat

Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok. Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve tűzszentelés. Katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is. Jellegzetes szokás még a feltámadási körmenet szombat estéjén.

Húsvét vasárnapján a kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus feltámadását ünnepli.

Szokások a népéletben

A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében.

Vasárnap hajnalán szokásban volt a Jézus keresés. Ilyenkor sorban felkeresték a falubéli kereszteket. A Zöldág járás szép szokása tipikus tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék. A lányok kettes sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, énekelve haladtak végig a falun (Bújj, bújj zöld ág…). Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma.

Húsvéti locsolkodás

Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket, sajnos ha hideg volt húsvétkor bizony betegség is származhatott ebből.

Locsolóversek

Itt a húsvét, eljött végre,

A szép lányok örömére.

Mert a lányok szép virágok,

Illatos víz illik rájok.

Kit húsvétkor nem locsolnak,

Hervadt virág lesz már holnap.

Ne fuss el hát, szép virágom,

Locsolásért puszid várom!

Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak,

Főképp a dolgos szülők jól nevelt lányának!

Elmondom én gyorsan jövetelem célját:

Megöntözöm most a környék legszebb lányát.

Kívánok e háznak hát mindenbõl eleget,

Főképp békességet, egészséget és szeretetet!

Fehérvasárnap

Fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap a húsvétot követő vasárnap. A római katolikusoknál a húsvéti ünnepkör zárónapja. Jellegzetes szokása ennek a napnak a komálás vagy mátkálás. A szokás a lányok (ritkábban lányok és fiúk ) közötti barátság megpecsételéséről szól. Komatálat küldtek egymásnak gyümölccsel, borral, hímes tojással, süteménnyel.

Húsvéti szimbólumok

Húsvéti tojás

A tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető. A születés, a teremtés (l.: Kalevala), a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. A tojás szimbolikáját még a baromfitartással nem foglalkozó északi népeknél is felleljük, ők a madarak tojásait gyűjtötték az erdőn. Magyarország területén már az avarkori sírokban is találtak díszített tojásokat. A bukovinai székelyek a nagyhéten felállított jelképes Krisztus-sírba is tesznek díszes tojást.

Húsvéti barkaág

A másik alapvető húsvéti szimbólum Magyarországon a barkaág, melyet a templomban is megszenteltetnek. Ennek eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben.

A mi éghajlati viszonyaik közepette természetesen a pálmaág nem áll rendelkezésre, ezért itthon a barka vette át ennek szerepét. Északi országokban, ahol a barka sem nyílik ki Húsvétra, valamilyen éppen rügyező ágat vagy száraz virágokat visznek a templomba virágvasárnapon.

Húsvéti bárány

A húsvéti bárány rituális szerepe Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkent, de ábrázolásokon, képeslapokon még mindig sűrűn találkozni vele. Hazánkban a bárányhús fogyasztása egyre ritkább, bár a múlt század első felében juhtartó vidékeken még gyakori volt a húsvéti tejes (szopós) bárány fogyasztása, amelyet napjainkra szinte teljesen kiszorított a sonka. Mediterrán vidékeken főleg Görögországban és Olaszországban viszont az ünnepi asztal elmaradhatatlan része a sült bárány. A jelkép eredete bibliai, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, és bárányvérrel kenték be házuk ajtaját, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt (elkerülés- Pészach). Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget (Agnus Dei- Isten báránya).

Húsvéti nyúl

A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. Eredete igen érdekes, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, azonkívül a nyúl maga is termékenység szimbólummá lett, rendkívüli szaporasága okán. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.

És egy nem hagyományos recept

Zöldfűszeres sajtsaláta

12 dkg trappista sajt, 12 dkg füstölt karaván sajt, 12 dkg ementáli sajt, 45 dkg jonatán alma, 1 csokor zöldhagyma, só, őrölt bors, 2 szál friss rozmaring, 1 csokor petrezselyem zöld, 1 ek. dijoni mustár, 3 dl majonéz, friss péksütemény

Április 14.

Tibor napja. Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, akkor jó lesz a szénatermés. A hagyomány szerint ilyenkor szólal meg a kakukk.

Április 24. György
 

Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának napja. Gonoszjáró nap, ezért a kerítésre, ajtóra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat - az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett - Szent György napi tűzön hajtják keresztül, hogy a füsttől megtisztuljanak. E nap hajnalán lepedővel szedett harmattal kenyeret sütnek, vagy különböző mágikus praktikákat végeznek.

A György- kultusz a sárkánnyal (a gonosszal) viaskodó szent legendájából származik.

Április 25. Márk 

A kukoricavetés és a búzaszentelés napja. A megszentelt búzaszálakat gonosz űzésre használják. Ha ezen a napon pacsirta, fürj vagy béka szól a búzából, az jó termést ígér.

Április 25.
 

Pál fordulása, a bibliai Saulus Paulusszá változásának története alapján a kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra: "Pál fordulás - télfordulás".