Ez olyan szép, hogy megosztom...

Ősi ír áldás

Áldott legyen a Fény, mely rád sugárzik

– és a Fény, mely benned van!

Az áldott Napfény sugározzon be téged

és melegítse fel szívedet,

míg úgy nem lobog, mint a kandallók tüze!

Így minden idegen melegedni jöhet hozzád

és minden barátod is.

Sugározzék szemedből a Fény,

mint ablakokba állított gyertyák fénye,

mely a viharban vándorlókat hívogatja!

Áldott legyen a rád hulló, lágy, édes eső!

Hulljanak lelkedre a cseppek

és csalogassák ki a virágokat,

hogy illatukkal megteljék a levegő!

De áldott legyen a nagy vihar

és rázza meg lelkedet,

hogy fényesre és tisztára mossa –

és sok kis tavacskát hagyjon hátra,

amiben megcsillan az ég kékje,

s időnként egy-egy csillag is!

Legyen áldott a Föld,

az egész Földkerekség,

hogy mindenütt kedvesen fogadjon,

bármerre is vezessen utad!

Legyen puha a föld,

mikor terhétől fáradtan lepihensz

– és legyen könnyű,

amikor majd kint fekszel alatta!

Olyan könnyen terüljön el fölötted,

hogy lelked kiröppenhessen felfelé

– és elérje útja végén – Istent!

Na és itt van a régi magyar áldás is !

Régi magyar áldás

Áldott legyen a szív, mely hordozott,

És áldott legyen a kéz, mely felnevelt,

Legyen áldott eddigi utad,

És áldott legyen egész életed.

Legyen áldott Benned a Fény,

Hogy másoknak is fénye lehess.

Legyen áldott a Nap sugara,

És melegítse fel szívedet.

Hogy lehess enyhet adó forrás

A szeretetedre szomjazóknak,

És legyen áldott támasz karod

A segítségre szorulóknak.

Legyen áldott gyógyír szavad

Minden hozzád fordulónak,

Legyen áldást hozó kezed

Azoknak, kik érte nyúlnak.

Áldott legyen a mosolyod,

Légy vigasz a szenvedőknek.

Légy te áldott találkozás

Minden téged keresőnek.

Legyen áldott immár

Minden hibád, bűnöd, vétked.

Hiszen, ki megbocsátja,

Végtelenül szeret téged!

Őrizzen hát ez az áldás,

Fájdalomban, szenvedésben,

Örömödben, bánatodban,

Bűnök közti kísértésben.

Őrizze meg tisztaságod,

Őrizze meg kedvességed.

Őrizzen meg önmagadnak,

És a Téged szeretőknek.

Mi is az ember?...

Két olyan vers, ami most is nagyon aktuális!

Petőfi Sándor

 Az ember

Mi nevetségesebb az embernél,

Oly kevélységben oly gőgben él

A világot fitymálja ajkai

S mintha az eget akarná szántani

Orrával oly magasra tartja fel.

Kevély ember, miben kevélykedel?

Egy szempillantásnál mi rövidebb?

Ember barátom, a Te életed.

Rohanva jő az idő, s elrohan,

Egyik kezében bölcsőd pólyája van,

S másikra koporsódra szemfödel

Kevély ember, miben kevélykedel?

S mit végezhetsz egy szempillantás alatt?

Hódítál népeket, országokat,

Hódítani csak gyávákat lehet,

S az uralkodás ilyenek felett

Dicsőség? ezt csak szégyellned kell.

Kevély ember, miben kevélykedel?

S ha dicsőséget szerzél, nagy nevet?

Veled hal meg, s a föld alá viszed,

Vagy, mint hű eb kísér ki sírodig,

S ott őrzi azt egy pár kis századig,

S előbb utóbb szomjan vesz el.

Kevély ember, miben kevélykedel?

Dicsőséged, neved maradjon! Hol?

A nép is elvész, melyhez tartozol.

Az ország, melyben most él nemzeted,

Tenger volt egykor, s újra az lehet.

S a föld is semmiségbe oszlik el.

Kevély ember, miben kevélykedel?

Vörösmarty Mihály

Az emberek

1               

Hallgassatok, ne szóljon a dal,

Most a világ beszél,

S megfagynak forró szárnyaikkal

A zápor és a szél,

Könyzápor, melyet bánat hajt,

Szél, melyet emberszív sohajt.

Hiába minden: szellem, bűn, erény;

Nincsen remény!

2               

Hallátok a mesét: a népnek

Atyái voltanak,

S amint atyáik vétkezének,

Ők úgy hullottanak:

A megmaradt nép fölsüvölt:

Törvényt! s a törvény újra ölt.

Bukott a jó, tombolt a gaz merény:

Nincsen remény!

3               

És jöttek a dicsők, hatalmas

Lábok törvény felett.

Volt munka: pusztított a vas!

S az ember kérkedett.

S midőn dicsői vesztenek,

Bújában egymást marta meg.

S a hír? villám az inség éjjelén:

Nincsen remény!

4               

És hosszu béke van s az ember

Rémítő szapora,

Talán hogy a dögvésznek egyszer

Dicsőbb legyen tora:

Sovár szemmel néz ég felé,

Mert hajh a föld! az nem övé,

Neki a föld még sírnak is kemény:

Nincsen remény!

5               

Mi dús a föld, s emberkezek még

Dúsabbá teszik azt,

És mégis szerte dúl az inség

S rút szolgaság nyomaszt.

Így kell-e lenni? vagy ha nem,

Mért oly idős e gyötrelem?

Mi a kevés? erő vagy az erény?

Nincsen remény!

6               

Istentelen frígy van közötted,

Ész és rosz akarat!

A butaság dühét növeszted,

Hogy lázítson hadat.

S állat vagy ördög, düh vagy ész,

Bármelyik győz, az ember vész:

Ez őrült sár, ez istenarcu lény!

Nincsen remény!

7               

Az ember fáj a földnek; oly sok

Harc - s békeév után

A testvérgyülölési átok

Virágzik homlokán;

S midőn azt hinnők, hogy tanúl,

Nagyobb bűnt forral álnokúl.

Az emberfaj sárkányfog-vetemény:

Nincsen remény! nincsen remény!

Kattints rá!

https://hu.wikipedia.

Nem úgy van most, mint volt régen....

" A népzene tehát a természet tüneménye.

 Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű,

 olyan tökéletes a népzene. 

Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. 

Példái annak, miként lehet legkisebb formában, 

legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni. "

Bartók Béla

(1881 — 1945)

 Nem úgy van most mint volt régen

(mezőségi népdal)

nem úgy van most mint volt régen

nem az a nap süt az égen

nem az a nap nem az a hold

nem az a szeretőm ki volt

aki volt már rég elhagyott

szebbre vágyott de nem kapott

nem az a nap nem az a hold

nem az a szeretőm ki volt

szebbre vágyott de nem kapott

még olyat se mint én vagyok

azt gondoltam míg a világ

mindig ég a gyertyavilág

de már látom hogy elalszik

halálomat sokan lesik

azért lesik halálomat

vegyék el a galambomat

de én azért sem halok meg

hogy a szívük szakadjon meg

azt gondoltam eső esik

de csak a szemem könnyezik

az én szemem sűrű felhő

onnan ver engem az eső

hull előmbe hull a földre

hull a gyászos kötényembe

árkot mos a két orcámon

mint a zápor az utcákon

Tudj meg többet erről a tájegységről!

Kattints rá!

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mezőség

http://www.muvelodes.ro/

Budapest Bár és Boban Markovic - Kaposvári fesztivál napok - május végén

A  régi dalokat leporolták, az  elfeledetteket újraélesztettek, és a közismert számokat új köntösbe öltöztették.

A Budapest Bár zenekart Farkas Róbert alapította eredetileg a kávéházi cigányzene korszerűsítése érdekében. 2007-ben a zenekar köré szervezte a magyar rockzene egy néhány jelentős alakját. Az eredetileg egyetlen lemezre összeállt csapat együtt maradt és azóta is töretlen sikerrel lépnek fel színházakban, fesztiválokon, koncertpódiumokon. Örökzöld táncdalokat, filmslágereket, kuplékat adnak elő újszerűen, kiváló ízléssel, kifinomult cigányzenei háttérrel.

Farkas Róbert (zenekarvezető, hegedű, gitár)

Farkas Mihály (cimbalom)

Ökrös Károly (harmonika, zongora)

Farkas Richárd (bőgő)

Kisvári Ferenc (dob)

Énekesek:

Behumi Dóra

Németh Juci

Rutkai Bori

Szalóki Ági

Ferenczi György

Frenk

Keleti András

Kiss Tibor

Kollár-Klemencz László

Lovasi András

Mező Misi

Szűcs Krisztián

Lemezek

Budapest Bar Volume 1. (2007)

Volume 2: Tánc (2009)

Volume 3: Zene / Music (2010)

Volume 4: Hoppá! (2011)

Tánc - Koncertszínház (2011)

Szerdán tavasz lesz (2013)

Volume 5: Húszezer éjszakás kaland (2014)

Klezmer (2015)

DVD

Tánc – Koncertszínház (2009)

Hoppá! – Koncertszínház

( Wikipédia ) 

Kattints rá!

http://www.koncert.hu/eloado/budapest-bar

Boban Marković (Бобан Марковић), (Vladičin Han, 1964. május 6.) szerbiai trombitaművész, egy rezesbanda vezetője Vladičin Han városából.

Boban Marković a cigányok legendás ünnepén, Djurdjevdán napján, május 6-án született. Nagyapja, Pavle is muzsikált. Apja szintén különféle zenekarokban játszott. Boban Marković már hétéves korában megismerkedett a trombitával.

Európai körökben elismert, ő és zenekara számos zenei díj birtokosa. Apja, nagyapja elismert trombitaművészek voltak. Zenéje a török katonazenekarok muzsikájából eredeztethető. Boban a kilencvenes évek első felében tűnt fel, amikor zenekarával sorra elnyerte a híres gucai trombitás fesztivál első díját, majd miután meghallotta – a Kusturica-filmek zenéje kapcsán világszerte ismert – Goran Bregovic, felkérést kapott az Underground című film zenéjében való közreműködésre. Az Underground után Boban az Arizonai álmodozók című Kusturica-film zenéjében is közreműködött, s az ezredfordulóra már Európa legnépszerűbb balkáni rezesbandájának az élén állt. Készített lemezt Lajkó Félixszel (Srce Cigansko), majd 2002-ben Frank London munkatársa lett. A Boban Marković Orkestar legújabb lemezével (The Promise) zeneszerzőként is jelentős sikert könyvelhetett el. Tevékenységei között szerepel a Balkán cigányzenéjének más zenei műfajokkal és kultúrákkal való kapcsolódási pontjainak kutatása.

2006 óta Marko Marković vezeti a zenekart, apjával egyetértésben. Marko Marković szerzőként és szólistaként is részt vett a zenekar utolsó két albumán.

Lemezek

"Hani Rumba" (1997) (ITMM)

"Zlatna Truba" (1998) (Golden Trumpet) (PGP-RTS)

"Srce Cigansko" (2000) (Gypsy Heart) (X Produkcio)

"Millennium" (2000) (X Produkcio)

“Bistra Reka” (2002) (X Produkcio)

“Live in Belgrade” (2002) (Piranha Musik)

“Boban i Marko” (2003) (Piranha Musik)

“The Promise (Balkan Mix)” (2006) (Piranha Musik)

“The Promise (International Mix)” (2006) (Piranha Musik)

“Go Marko Go! Brass Madness” (2007) (Piranha Musik)

- Wikipédia -

Kattints rá

https://www.Marko-Markovic-Orkestar-koncert

Olyan szépen szólnak a szavak...

Elmúlásról, elválásról, emlékekről…

" Már nem emlékezem telefonszámára. Csak arra emlékezem, hogy volt egy fekete kalapja, barna tollal. Aztán arra, hogy élni akartam vele, s megint, hogy egyszer meg akartam halni érette. Homályosan emlékezem szeme színére, mosolyára, egészen halványan bőre illatára is. Emlékezem a fájdalomra, melyet okozott; de csak úgy, mint ahogy egy régi haláleset fájdalmára emlékezik az ember. Emlékezem az örömre is, melyet kaptam tőle; de csak úgy, mint ahogy egy régi, bőséges lakomára emlékezünk, lakomára és dőzsölésre, melynek fogásait már elfelejtettük. Minderre emlékezem, halványan. De telefonszámára, melyet néhány esztendő előtt még oly gépiesen tudtam, mint ahogy az ember a kötőszavakat ismeri, nem emlékezem többé. Így halunk meg egymás számára. Először egy telefonszám hal meg. Aztán egy illat emléke. Aztán a test, melyhez a telefonszám és az illat tartozott. Aztán minden."

Márai Sándor

Gyönyörű vers a hiányról, a szerelemről, az együvé tartozásról…

Nagy László

Hiány

Fagyos kezeivel ölel át a csend, a magány,

Gondolataim ezerszer járja át kétely és talány.

Egyszer repülök, madárként szállok az égbe,

Majd sötét felhők taszítanak le a mélybe.

Ha itt vagy velem, hívnak, várnak a csillagok,

Ragyog a nap is, dalolnak az angyalok.

De nélküled kietlen tájon találom magam,

Kiáltásom nem hallja senki, nem értik szavam.

Lelkem, koldusként kidobva fekszik az utca kövén,

Ki arra jár, nevetve belerúg, vagy átlépi könnyedén.

Aztán eső áztatja, ellepi a sár, a város mocska,

Ha jön a fagy, nem lesz más, mint apró jégkocka.

Ha megtalálod, emeld magadhoz és felolvad,

Fényesen világít, lesz saját holdad.

Üstökösként repül át az égen,

Ha velem vagy, az maga az éden.

Akkor ezer virág nyílik a réten,

Fény gyúlik a mély sötétben.

Nincs fagy, hideg, fájdalom,

Valóra válik, miről álmodom.

Arra kérlek, maradj még soká,

Repítelek, elviszlek bárhová,

Csak hiányodat nem bírja szívem,

Megszakad, és elveszítem hitem.

NOX Násztánc - Ismerd meg őket...

Olyan jó volt őket látni, hallgatni...

A NOX egy 2002 és 2009 között működő magyar zenei együttes volt, mely a magyar népzenét modern elemekkel ötvözte. Az együttes, melynek frontembere Péter Szabó Szilvia volt, nyolc albumot jelentetett meg. A 2008-as arculatváltás után 2009-ben újra a "hagyományos" stílusukkal jelentkeztek. A formációnak 2009-ig tagja volt Nagy Tamás is, aki végül ősszel búcsúzott a csapattól, hogy több időt szentelhessen családjának.

A név eredete:

A 'nox' szó a görög 'nüx'-ből ered, latinul éjszakát jelent, a római mitológiában Nox volt az éjszaka istennője, róla kapta a nevét az együttes. "Nüx szülte az élet és a halál titkait magukba rejtő, titokzatos, sötét erőket, amelyek diszharmóniát keltettek a világban, de amelyek nélkül se a világ, se annak harmóniája nem képzelhető el."

Eurovíziós szereplés

A Kijevben megrendezett 2005-ös Eurovíziós Dalfesztiválon a NOX képviselte Magyarországot (amely 1998 és 2005 között nem indult a megmérettetésen). Az elődöntőből 5.-ként jutottak a döntőbe, ahol 12.-ek lettek Forogj, világ! című dalukkal.

Kattints rá!

http://www.music.hu

Díjak

2004 – Dalnokok Ligája – 1. hely

2005 – Mahasz 2004 – Az év hazai albuma – Bűvölet

2005 – Eurovíziós Dalfesztivál 2005-Kijev – 12. hely

2005 – BRAVO OTTÓ – Legjobb együttes

2005 – VIVA Comet Díj – Legjobb együttes

2006 – Fonogram Magyar Zenei Díj – Az év hazai pop albuma

2006 – Persian Golden Lioness Award (Arany Oroszlán Díj)

2007 – Magyar Kultúráért Díj

2007 – Aranyszem Díj – Nem lesz több tánc videoklip

2009 – Mentor Magyar Csillagok Díj

Állandó tagok

Péter Szabó Szilvia

Nagy Tamás

Táncosok

Adamovich Ferenc

Gyimesi Petra

Horváth Csaba Zsolt

Kordoványi Dóra

Román Katalin

Torma Zsolt

Zenekar

Harmath Szabolcs - zeneszerző

Czomba Imre - zeneszerző, zongora, zenekar vezető (2004-2007)

Kardos Norbert - zongora

Hodászi Klára - hegedű

Lukács András - basszusgitár

Dandó Zoltán - gitár

Kisvári Ferenc - dob

Gulyás Ferenc - népi hangszer

( Wikipédiából )

Kattints rá!

http://www.maximanet.hu

Fésüs Éva május 14-én lesz 90 éves...

Fésűs Éva

Motto

Valószínűleg nem leszek költő.

Tudok hallgatni évekig.

Szívemet nem az ihletett percek,

csak hétköznapok érlelik.

Szavamnak nem lesz rohanó sodra,

hogy a lét titkát oldja ki,

s nem fogok érces öntudattal

súlyos igéket mondani.

Nem vernek értem harangot félre,

mert gátakat sem szaggatok,

tisztelem itt is, ott is a partot,

amit a sorsom megszabott.

Csillagutakhoz, nagy hivatáshoz

kis életemnek nincs köze.

Fél dióhéjban elfér, amim van,

mint a tündérek köntöse.

Nem hoztam kincset, és az igazság

arcát nekem sem tárta fel

Csepp víz szeretnék lenni, de tiszta,

melyben az ég magára lel

( Felnőtteknek szóló verseskötete: Csepp víz )

 Meséi gyermekekhez szóló tanulságos történetek szeretetről,
 gondoskodásról, elmúlásról,

újjászületésről, odafigyelésről,
 becsületről… 
 Könnyedén és tele humorral.

  Ajánlom kisgyermekes

szülőknek sok-sok szép könyvét.

Fésűs Éva

 A fogfájós nyuszi

Képzeljétek gyerekek, mi történt! ... Egy nyuszikának a mezőn megfájdult a foga. Valószínűleg úgy esett meg ez a nagy baj, hogy kemény káposztatorzsára harapott.

Panaszosan makogott a nyuszi, és nem tudta, mitévő legyen. A pofácskája hamarosan dagadni kezdett, s amikor a barázdabillegető meglátta, ijedtében még billegni is elfelejtett.

Lekonyult a füle bánatában , és csak üldögélt a rét közepén, gyógyfüvecskék kínálták magukat orvosságnak a fájós fogára, vadvirágok legyezgették a daganatot. De hát mindez nem sokat használt.

Észrevette a nyuszi, hogy egy mókus mogyorót ropogtat az erdőszéli fán. Elkezdett vele beszélgetni.

- Mak-mak, de jó neked, mókuska!

- Mi a bajod van nyulacska?

– Fáj a fogam. mókuska!

- Ki kell húzni nyulacska.

- Ki húzná ki, mókuska?

– Harkály doktor nyulacska.

- Nem fog fájni, mókuska?

– Csak egy kicsit, nyulacska.

Gyáva volt a nyuszi, de a foga már annyira fájt, hogy mégis elindult az erdőbe. Messziről hallatszott Harkály doktor kopácsolása. Amint közeledett hozzá, egyre jobban inába szállt a bátorsága.

- Sárgarépás jó napot!- toppant eléje hirtelen a róka. - Mi lelte azt a szép nyúlpofikádat, hogy ekkorára dagadt?

– Éppen most megyek fogat húzatni – reszketett a nyuszi-, de nagyon félek, mert harkály doktornak éles a csőre.

- Ó, ó- sopánkodott a róka-, nem kell ahhoz harkály. Ide süss, nyulacska! Majd én rákötök egy vékony indát a rossz fogadra, megrántom, és úgy kihúzom, hogy egy csöppet sem fog fájni.

Valójában azt gondolta a ravasz róka, hogy a fogára kötött indánál fogva szépen hazavezeti az ostoba nyulacskát a rókalyukban várakozó fiainak. Azoknak ma éppen ilyne gyönge nyúlhúsra támadt kedvük.

A nyuszi ezt nem tudta, ezért izgatottan mozgatta a bajuszát.

- Komolyan mondod, Róka bácsi?

– Úgy ám füles öcsém! Sohasem fog többé fájni a fogad! No gyere csak közelebb, ne félj, nem bántalak. Tátsd ki szépen a szád! ... Így ni! Biz’ ez csúnya fog, de már rajta is a hurok. No gyere szépen velem, amerre vezetlek.

Vitte a róka a megszeppent nyulacskát és már majdnem a rókalyuknál voltak,s be is húzhatta volna oda szépen, de akkor az egyik rókafi, a legéhesebbik, kidugta a fejét, és elkiáltotta magát:

- Hozza papa a pecsenyét!

Ettől a nyuszi úgy megijedt, hogy hátrarántotta a fejét, s nyomban kirepült a szájából a fájós fogacska. A róka meg, aki húzta az inda másik végét, hanyatt bukfencezett, és legurult a domboldalon, bele a jéghideg patakba.

Felröppentek a madarak a fákról, összeszaladtak az őzek, és makkot dobáltak egymásnak a mókusok, úgy örültek, hogy ravaszdi pórul járt.

A nyuszi pedig ahogyan hátrarántotta a fejét, megszabadult a fájós fogától, s ma is vidáman ugrál a mezőn.

Aki nem hiszi, menjen ki a mezőre és kérdezze meg tőle!

Fésűs Éva

 Évszakok

Gyorsan jött és ment a nyár;

virágpapucsban szaladt,

telerakta gazdagon

a gyümölcsöskosarat.

Szélcipőben jött az ősz,

fázós fák alatt osont,

míg a gazda szüretelt,

lepergett a sárga lomb.

Hócsizmában jött a tél,

nagy pehelybatyut cipelt;

megcsúszott a tó jegén,

fehér lett a rét, a kert.

Mezítláb jött a tavasz,

s akkora csodát csinált,

hogy kinyílt a gólyahír,

s kikeltek a kislibák!

Kattints rá! 

Itt sokmindent megtudhatsz az írónőről!

http://www.jgypk.hu/gyakktar/fesus-eva/