2012. június 19., kedd

Vakáció... És a Talentumról...




Zelk Zoltán

 Vakáció

 

Hova menjünk,
milyen tájra?
Hegyre talán
vagy pusztára?
Folyópartra
vagy erdőre?
Faluszéli
zöld mezőre?
Lepkét fogjunk
vagy horgásszunk?
Vagy mégiscsak
hegyet másszunk?
Akár erdő,
akár folyó:
gyönyörű a
vakáció!




Június közepe van. Elkezdődött az általános  -  és középiskolás tanulók számára a vakáció. Ki így, ki úgy, lezárta életének  egyik tanévét  .Van aki sír, van aki nevet, van akinek nehéz a lelke, van akinek könnyű és vidám.  Eljött az idő a tudás értékelésére.  Most majd kiderül, vagy már kiderült,  ki  hogyan teljesített, hogyan értékelték tudását. ( Persze,  vannak olyanok is, akik egyáltalán nem foglalkoznak a tanulmányi eredményeikkel... )
 Lassan majd az egyetemisták is leteszik utolsó vizsgájukat, esetleg egyesek már államvizsgáznak. Ők már kikerülnek a védett falak közül az un. nagybetűs  ÉLETBE.

Mindenesetre a diákok két teljes hónapig élvezhetik a nyár adta jó időt, strandolhatnak, utazhatnak, táborozhatnak, koncertekre járhatnak, bulizhatnak. Remélhetőleg olvasni is fognak! Ki tudnak szabadulni a tévénézés, de leginkább a számítógépezés „ zombiságából ”!

Persze, sok minden majd pénz kérdése lesz. Mert sem a szervezett táborok, sem a valamire való koncertek, sem a könyvek, tehát minden, ami a nyári értelmes kikapcsolódáshoz kell pénzbe kerül. 

Igaz az is, hogy van nyári diákmunka . Vajon hányan veszik igénybe? Akár nyelvtanulás céljából is lehet munkát vállalni. Mint tudjuk, Magyarországon kevesen beszélnek jól idegen nyelveket. Nem ártana ezért erre nagyobb hangsúlyt fektetni. Hiszen a munkaadók nagy része nem elégszik meg csak a nyelvvizsgával, hanem idegen nyelvet valóban jól beszélő munkaerőt vesz majd fel.

Aki a kellemeset a hasznossal akarja összekötni, táborokba, nyári egyetemekre megy. Talán még ez a legolcsóbb szórakozás, hiszen az élelmes egyetemista megtalálja a legjutányosabb megoldást, a legelőnyösebb pályázati lehetőséget.

És mi van a kisebbekkel?  Telik-e majd különböző jól szervezett táborokra, összejönnek-e néha egy-egy jó baráttal? Szerveznek-e a szülők közös  nyaralást? Hiszen szükség van a családi, meghitt együttlétre is. A közös élményekre, a kiadós beszélgetésekre, a közös játékokra. Aztán, ha  vannak nagyszülők , meg lehet látogatni őket, főként, ha vidéken élnek. Bizonyára sok élményhez hozzájuthatnak általuk is.

Valószínű,  hogy nem minden magyar család számára adott a lehetőség. Bizonyára lesznek unatkozó, kallódó gyermekek. Brancsokba verődők és nem éppen értelmes tevékenységgel töltik majd az időt. És ez  nagyon szomorú, mert azt hiszem, ők lesznek többségben.






NEMES NAGY ÁGNES

 NYÁRI RAJZ


Hogy mit láttam? Elmondhatom.
De legjobb, ha lerajzolom.
Megláthatod te is velem,
csak nézd, csak nézd a jobb kezem.


Ez itt a ház, ez itt a tó,
ez itt az út, felénk futó,
ez itt akác, ez itt levél,
ez itt a nap, ez itt a dél.
Ez borjú itt, lógó fülű,
hasát veri a nyári fű,
ez itt virág, ezer, ezer,
ez a sötét gyalogszeder,
ez itt a szél, a repülés,
az álmodás, az ébredés,
ez itt gyümölcs, ez itt madár,
ez itt az ég, ez itt a nyár.

Majd télen ezt előveszem,
ha hull a hó, nézegetem.
Nézegetem, ha hull a hó,
ez volt a ház, ez volt a tó.
Festéktüsszentő H. Benő





A  Tálentumról  gondolkodva...


Vajon ismeri-e a mai már érettebb ifjúság a Talentumok példázatát?

Máté evangéliuma 25. fejezetéből, 14-30-ig.

 “Mert éppen úgy van ez, mint az az ember, a ki útra akarván kelni, előhívatta az ő szolgáit, és a mije volt, átadta nékik. És ada az egyiknek öt tálentomot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek az ő erejéhez képest; és azonnal útra kelt. Elmenvén pedig aki az öt tálentomot kapta, kereskedett azokkal, és szerzett más öt tálentomot. Azonképen a kié a kettő volt, az is más kettőt nyert. A ki pedig az egyet kapta, elmenvén, elásta azt a földbe, és elrejtette az ő urának pénzét. Sok idő múlva pedig megjött ama szolgáknak ura, és számot vetett velük. És előjövén a ki az öt tálentomot kapta, hozott más öt tálentomot, mondván: Uram, öt tálentomot adtál nékem; ímé más öt tálentomot nyertem azokon. Az ő ura pedig monda néki: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe. Előjövén pedig az is, a ki a két tálentomot kapta, mondta: Uram, két tálentomot adtál volt nékem; ímé más két tálentomot nyertem azokon. Monda néki az ő ura: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe. Előjövén pedig az is, a ki az egy tálentomot kapta, monda: Uram, tudtam, hogy te kegyetlen ember vagy, a ki ott is aratsz, a hol nem vetettél, és ott is takarsz, a hol nem vetettél; Azért félvén, elmentem és elástam a te tálentomodat a földbe; ímé megvan ami a tied. Az ő ura pedig felelvén, monda néki: Gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, a hol nem vetettem, és ott is takarok, a hol nem vetettem; El kellett volna tehát helyezned az én pénzemet a pénzváltóknál; és én, megjövén, nyereséggel kaptam volna meg a magamét. Vegyétek el azért tőle a tálentomot, és adjátok annak, a kinek tíz tálentoma van. Mert mindenkinek, a kinek van, adatik, és megszaporíttatik; a kinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, a mije van. És a haszontalan szolgát vessétek a külső sötétségre; ott lesz sírás és fogaknak vacogása.”


 Jézus, aki a mennybe ment, és a tanítványait bízta meg azzal, hogy az általa megkezdett munkát folytassák itt a Földön. Mindent megadott ahhoz, hogy a munkát folytatni tudják, és “kinek kinek az ő ereje szerint” adott tálentumokat. A tálentumok az ember úgymond “természetes” képességeit, illetve a Szentlélek ajándékait jelentik, amelyekben folytonosan növekednie kell a keresztény embernek. Amink ma van, azt kell kamatoztatni, és a képességeink, az alkalmasságunk növekedni fog.






Mit is mond a talentumról Czeizel Endre?

Czeizel Endre a talentumok idejéről

„ Normális az emberek 95 százaléka, mert átlagos vagy ahhoz közeli képességű, és csak 2,5 százaléka kivételes képességű az általános értelmességben („okosságban") vagy speciálisan szellemi szférákban. Ám a tíz kivételesen tehetséges gyerekből ma Magyarországon csak egy lesz kivételes tálentum, kilencet elveszítünk. E kilenc kivételes tálentum „megmentése" kulcskérdés Czeizel Endre orvosgenetikus szerint, aki azért vizsgálja a tálentumokat, mert meggyőződése: egy nemzet jövője attól függ, hogy a géniuszpalántái kivirágoznak-e. „

Folytatás:




Érdemes rákattintani és elolvasni a cikket!






Ajánlom

a  Jókai Anna írónővel készített riport olvasását.
 

„Cél, küldetéstudat nélkül az ember nem tud nagyot alkotni... „ - mondja az írónő -

„ Nem sokat kell olvasni, hanem keveset, de olyat, ami beleszól az életünkbe, és amelyik segíti azt az irányt, ami felé az emberiségnek haladni kellene. Aki tehetséget kap, azt gondoznia kell, az egy talentum, amelyet fiaztatva kell átadnia, másrészt a többi embernek a hasznára kell fordítani. Ha van ilyen irodalom, akkor azt igenis elolvassák „.

Az alábbi linkre kattintva az egész beszélgetés elolvasható. 


 
Kicsit elkalandoztam a nyári vakációtól. Talán nem véletlenül jutottam a talentum kérdéséhez.

Hiszen a gyermekkorban kezdődik minden!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése