2015. november 3., kedd

Novemberi hangulatok...

Hideg, borongós, ködös reggelek, didergő éjszakák.
Elmúlt a nyár,elmúltak a napsütötte nappalok, a párás, fülledt éjszakák.
November van.
 Néhány kép és két szép vers, ami
ráhangolhat bennünket a tél közeledtére.








Kányádi Sándor

Novemberi szél


Lefonnyadt rég az áfonya,
deres a medve lábnyoma.
Lecsupaszult a málnavész.
Minden toboz a földre néz.
Hályogod szemmel pillogat
olykor néhányat még a nap.
Se cirpelés, se csipogás,
hallgat minden kis muzsikás.
Csak a szél, csak a szél,
egyedül ő zenél.

Ág se moccanhat nélküle,
minden kis hang az ő műve.
A medve helyett ő morog.
Övé minden csőr és torok,
ő játszik minden furulyán,
harsonán, dobon, pikulán.
Táncoltat erdőt, bokrokat,
lebbent az égre fodrokat,
s annak, ki ellene szegül,
annak a hátán hegedül.





Nagy László

Krizantém


Fehér vagy, mint a habcsomó,
nehéz vagy, mint a bánat,
sokasodnak a csattogó,
vicsorgó őszi árnyak.

Krizantém, havas zivatar
készül, s a föld lesz ágyad,
isten haragja betakar,
és vége a világnak.












Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése