Hamarosan felvirrad az újév első reggele, és ilyenkor az
emberek, amikor felébrednek, arra gondolnak, hogy vajon mit hoz nekik a jövő,
mit várnak tőle, mit szeretnének elérni, miben reménykednek. De én ezen a
reggelen azt akarnám üzenni nekik, hogy ne szerelmi boldogságot vagy sikert
vagy gazdagságot vagy hatalmat vagy hosszú életet vagy éppen jó egészséget
kívánjanak maguknak. Azt szeretném, ha összekulcsolnák kezüket, és gondolatban
egyetlen fohászt fogalmaznának meg: Istenem, mielőtt eljön az aratás ideje,
engedd megérlelődni a lelkem!
(Selma Lagerlöf)
Újév. A fogadalmak időpontja, amikor hisszük, hogy reggel
valami jobb és boldogabb kezdődik. Elég, ha hagyjuk, hogy hasson ránk a
fizikusok és csillagászok által megállapított kezdet mágiája, lenullázzuk a
számlálót, összeállítjuk a fogadalmak és eskük listáját, amelyet úgysem tartunk
be. Már az újévi ebéd után rágyújtunk az első cigarettára, január közepén már
nem hiszünk abban, hogy az év végére folyékonyan beszélünk angolul, a
fogyókúrát elhalasztjuk "jobb időkre", a nyári szabadságra. Addig
úgyis mindenki elfelejti. De ezen a kivételes újévi éjszakán még mindig úgy
érezzük, hogy nemcsak új év kezdődik, hanem most kezdődik minden.
(Janusz Leon Wisniewski)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése