Magamról






Önmagamról

( Márai Sándor szavaival )

      " Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam és az értelmem egy szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatos rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett. Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem. "


( Márai  Sándor )





„Az vagyok, aki vagyok. Úgyse lehetek

Más: mért féljek hát fölfödözni, ki vagyok?”

/Szophoklész/





Kattints rá, ha érdekel!

Verseim  hangos változata képekkel!




Egy kis zene