„ Percre se feledd, hogy testvéred
minden magyar, bárhol is éljen. „
„Ma már tudom, hogy nem tehetek mást: el kell mennem oda,
ahol a világ nagyurai esztendők óta gyűléseznek már és szónoklatokat tartanak a
békéről, az igazságról és az emberi jogokról. És ha nem eresztenek be az
ajtókon, úgy be kell mennem az ablakokon. De oda kell állanom elébük, és meg
kell mondanom nekik, hogy hagyják abba a szónoklatokat. Mert nem tisztességes
dolog szabadságról beszélni, és a mások szabadságát odaajándékozni az ördögnek.
Igazságról és emberi jogokról beszélni és odaajándékozni egy országot a
halálnak. Meg fogom kérdezni tőlük: mit vétettem ellenetek, urak? És mit vétett
az én népem, ott a hegyek között? Majd előveszik a pénztárcáikat, mint ahogy
azt a gazdagok szokták, ha nem tudnak megfelelni a szegények kérdéseire, de én
azt mondom nekik: Nem, urak! Ne alamizsnát adjatok! Adjátok vissza a hegyeimet!
„
Wass Albert
Szentmihályi Szabó Péter
Trianon sebei
Trianon sebeit az idő bekötözte,
de a vér átüt még mindig a sebeken.
Idegenek özönlöttek be a földre,
ki fegyverrel érkezett, ki fegyvertelen.
Aki fegyverrel jött, azt fogta a fegyver,
aki fegyvertelenül, azt befogadtuk,
fedéllel, földdel, szeretettel,
nem néztük, ki volt az anyjuk, az apjuk.
Feledd el, jó magyar, jobb, ha feleded
hófödte hegyeid, kincses városaid -
még a fejfákról is letörölték a neved,
templomaidban más nyelven szólal a hit.
Mint gazda, kit ősi házából kivetettek,
s megjelennek a rablók, fosztogatók,
gyorsan leverik a címert s a keresztet,
s a magyarnak bottal osztanak útravalót,
szomorú szemmel néz vissza a gazda,
letérdel, megcsókolja ősei földjét,
aztán csak porát szívja, sarát dagasztja,
néhány régi írás, fakult kép az örökség.
Trianon sebeit az idő bekötözte,
de a vér átüt még mindig a sebeken.
Régi gazdaként lépek a magyar földre,
és szent szavait sohasem feledem.
Kattints rá!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése