Ha szárnyalni akarsz, akkor a mai napon menj el a XIV.ker. Olof Palme sétány 3 sz. alatt lévő" Kertem " helyre !Itt lép fel a Dresch Quartet.
2005-ben egy szép őszi estén elsétáltam a Millenáris egyik rendezvényére, ahol a Dresch Quartet játszott, már a jelenlegi felállásban: Dresch Mihály szaxofon,Lukács MIklós cimbalom, Szandai Mátyás nagybőgő, Baló István dob.
Amikor először hallottam őket, bevallom, elvarázsolódtam! Azóta is rendszeres rajongójuk vagyok! Gyakran hallgatva őket, sok szép zenei élményben volt részem.
Idézek egy róluk írt cikkből, mivel ennél pontosabban és szebben én sem tudnám minősíteni Dresch Mihály zenéjét.
" A zene és az élet Dresch Mihálynál mindig szerves és intenzitású egységet alkotott, ezért is természetes számára, hogy a belülről feltóduló hangok alapvetően a szülőföldjéhez, a tágabb környezetéhez tapadnak, abból merítenek, és ahhoz adnak hozzá. A honi dzsesszmuzsikusok derékhadával ellentétben sosem arra törekedett, hogy a főáramú amerikai zenét minél hűebben szólaltassa meg, hanem annak kifejezésformáit saját kultúrája - elsősorban népzenei - hagyományaival töltse meg. Nem a tengerentúlról importált fekete muzsikát próbálta meg jól-rosszul koppintani, hanem belülről építkezett. Saját szavaival élve a benne égő " fölséges " tűzön, a feszítő belső energiákon akart úrrá lenni és azokat formába önteni. Egész életében arra törekedett, hogy érzékeltesse az ember egyszerre szeretheti a legtisztább dzsesszmuzsikát és az eredeti népzenét. Egyszerre lehet korszerű és magyar. "
" Dresch lemezeinek címeiben benne van ars poetikája. Ez a muzsika valóban Sóhajkeserű, egyszerre fájdalmas és ellenálhatatlan, ott vannak benne a Gondolatok a régiekről, tehát a magyar múltból, történelemből, kultúrából merítkezik. Zeng a lélek, azaz a belső rezonancia meghatározó szerepet játszik a kompoziciókban, s Dresch eddigi életműve egyetlen elszakíthatatlan Folyondár, hosszú lélegzetű zenei folyamat, igazi alámerülés. Túl a vízen, Hűség,Mozdulatlan utazás, Egyenes zene, Élő nád - magyarázni sem érdemes..."
( Jávorszky Béla Szilárd)
Az idén megjelent legújabb lemeze: Ritka madár
Amikor először hallottam őket, bevallom, elvarázsolódtam! Azóta is rendszeres rajongójuk vagyok! Gyakran hallgatva őket, sok szép zenei élményben volt részem.
Idézek egy róluk írt cikkből, mivel ennél pontosabban és szebben én sem tudnám minősíteni Dresch Mihály zenéjét.
" A zene és az élet Dresch Mihálynál mindig szerves és intenzitású egységet alkotott, ezért is természetes számára, hogy a belülről feltóduló hangok alapvetően a szülőföldjéhez, a tágabb környezetéhez tapadnak, abból merítenek, és ahhoz adnak hozzá. A honi dzsesszmuzsikusok derékhadával ellentétben sosem arra törekedett, hogy a főáramú amerikai zenét minél hűebben szólaltassa meg, hanem annak kifejezésformáit saját kultúrája - elsősorban népzenei - hagyományaival töltse meg. Nem a tengerentúlról importált fekete muzsikát próbálta meg jól-rosszul koppintani, hanem belülről építkezett. Saját szavaival élve a benne égő " fölséges " tűzön, a feszítő belső energiákon akart úrrá lenni és azokat formába önteni. Egész életében arra törekedett, hogy érzékeltesse az ember egyszerre szeretheti a legtisztább dzsesszmuzsikát és az eredeti népzenét. Egyszerre lehet korszerű és magyar. "
" Dresch lemezeinek címeiben benne van ars poetikája. Ez a muzsika valóban Sóhajkeserű, egyszerre fájdalmas és ellenálhatatlan, ott vannak benne a Gondolatok a régiekről, tehát a magyar múltból, történelemből, kultúrából merítkezik. Zeng a lélek, azaz a belső rezonancia meghatározó szerepet játszik a kompoziciókban, s Dresch eddigi életműve egyetlen elszakíthatatlan Folyondár, hosszú lélegzetű zenei folyamat, igazi alámerülés. Túl a vízen, Hűség,Mozdulatlan utazás, Egyenes zene, Élő nád - magyarázni sem érdemes..."
( Jávorszky Béla Szilárd)
Az idén megjelent legújabb lemeze: Ritka madár
( Aki többet szeretne tudni: http://dreschquartet.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése