Bella István
Falevélen talált sanzon
Igen, és egyszer meghalok
és nem leszek, csak puszta név,
vagy az se, falevélvacok
résekből egy szín visszanéz,
Nem lát meg ember, se madár,
te sem, pedig súgom: "vagyok"
- bár torkom nincs, s hangom akár
az augusztusi csillagok
elég a lombbal, mielőtt
szólhatnék ... Fű,hamu,dadog.
Simítsd meg majd a levegőt
testeddel, s tudd hogy az
vagyok.
( Ugye szép, szinte zenél!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése