2010. március 17., szerda

Tavaszi szél...







A Kos csillagjegyében kezdődik a tavasz!

Március a meteorológiai és a csillagászati tavasz kezdete is. A hónap régi magyar neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt hava többnyire márciusra esik.


Egy zsáknyi meleg


A csillagászati tavaszt megelőző Sándor - József - Benedek névnapokhoz kapcsolódó népszokások is erre utalnak: 18-án, 19-én és 21-én "zsákban hozzák a meleget". A Sándorokat gyakran mókás versikékkel köszöntötték névnapjukon:

Sándor napja ma vagyon,
Átbillegtem a fagyon.
Ha egy garast adnátok,
Tudom meg nem bánnátok.
Ha meghaltok jól jártok,
Rám marad a vagyonotok.
Szívemből kivánom!

A néphit annyira biztos volt a meleg megérkeztében, hogy falun az asszonyok március 17-én, guzsalyütő Gertrúd napján, befejezték a fonást, a szövést, és nekiláttak a kerti munkáknak. A hagyomány szerint a madarak is e napon szólalnak meg először, mert "Szent József kiosztotta nekik a sípot".



Március 21 - ez a nap a napéjegyenlőség napja. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, és éppen keleten kel fel és nyugaton nyugszik. Sugarai merőlegesek a Föld forgástengelyére, ezért a nappal és az éjszaka hossza megegyezik (azaz 12-12 órán keresztül van világos és sötét). A Föld mindkét féltekéjén így van ez, azzal a különbséggel, hogy míg az északi féltekén tavaszi napéjegyenlőségről beszélünk, addig a déli féltekén ilyenkor van az őszi napéjegyenlőség (ez nálunk, az észak féltekén szeptember 22-én van). Ettől a naptól kezdve egészen a nyári napfordulóig, június 22-ig napról napra nő a nappalok hossza.


Mikor kezdődik a tavasz?


Március 21-e nem feltétlenül a tavasz első napja. Területenként a helyi éghajlati és időjárási viszonyok szerint más és más. Mi március 1-jére tesszük a (meteorológiai) tavasz kezdetét. A római naptárak, erre az időszakra teszik a természetes újév kezdetét, ilyenkor minden megújul, virágjukat nyitják a legelső virágok, kék az ég, és a böjti szelek kifújják a tél minden maradványát.
A római mitológiában az évszakot és a tavaszpontot mirtuszkoszorús lányokként, kezükben virágokkal ábrázolták. A tavaszi hónapokat meg is személyesítették három, virágos, szőke lány alakjában, a tavaszi hónapok állatövi jegyeivel, amely a Kos, a Bika és az Ikrek. Az antik hagyományból eredően a tavaszt Vénusz testesíti meg, jelképei a virágok és a zöld szín és Flóra évszakaként tartják számon, őt mirtusszal és gyönggyel láthatjuk az ábrázolásokon.






Tavasz van! Gyönyörű!



Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz,
A vén Duna karcsú gőzösökre gondol,
Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik
Mezei szagokkal a tavaszi szél.
Jaj, te, érzed-e? Szerető is kéne,
Friss, hóvirághúsú, kipirult suhanás.
Őzikém, mondanám, ölelj meg igazán!
Minden gyerek lelkes, jóizű kacagás!
Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég!
Mit beszélsz? korai? Nem volt itt sose tél!
Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel -
A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél!
1924 tavasza
( József Attila )


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése