2010. december 2., csütörtök

Pécs- számomra a legkedvesebb városom....





Az ötvenes évek elején kisgyermekként éltem Patacson, ami ma már Pécs III. kerülete. 

Szerintem ez a mediterrán város minden szempontból az egyik legélhetőbb magyar város.


 Nagyon szeretem!





Pécs ( a középkorban latinul Quinque Ecclesiae, az ókorban latinul Sopianae) megyei jogú város, Magyarország ötödik legnagyobb városa, Baranya megye székhelye.



A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építmény együttest az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára.



 
A püspökséget 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította a városban. (Ma is itt működik az ország legnagyobb létszámú egyeteme, közel 34 ezer hallgatóval. A középkori Pécset az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává tette Janus Pannonius püspök, a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője.

A 150 éves török hódoltság után – e korszakból olyan gazdag építészeti emlékeinek maradtak fent, mint a Gázi Kászim pasa dzsámija a város főterén –, 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el. Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult, a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak.




Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során. Magyarok, horvátok és svábok ma is békében élnek egymással gazdag kulturális polaritásban, így nem meglepő, hogy a város 2010-ben Essennel és Isztambullal együtt Európa egyik kulturális fővárosa lett. A 2005-ben elfogadott és győztesnek hirdetett pályázat döntő részét a civilek írták, így a Pécs 2010 Kulturális Főváros projekt valóban Pécs programja. A program 4 kulturális beruházásra épül: Pécsi konferencia- és koncertközpont, Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Múzeumok utcája és a Zsolnay Kulturális Negyed. Ezeket még kiegészíti a közterek és parkok újjáélesztése. Mindegyik projekt az Európai Unió társfinanszírozásában valósul meg. A Kulturális Főváros cím hatalmas fejlesztéseket indított el a városban, a Grupo Milton spanyol ingatlanfejlesztő cég a következő években 100 milliárd forintos fejlesztéseket hajt végre. Több 4 csillagos szálloda, bevásárlóközpont és irodaház épül.




Pécs 1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért-díját a kisebbségi kultúrák ápolása, valamint a balkáni háborúk menekültjei iránt tanúsított befogadó, toleráns hozzáállása miatt.[11] A város 2007-ben harmadik, 2008-ban pedig második lett az Élhető Települések (The LivCom Awards) nemzetközi versenyének 75 ezer és 200 ezer lélekszám közötti települések kategóriájában.
 


Pécs Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik. Magyarország déli megyéje, Baranya központjában. Északról a Mecsek határolja, délről sík vidék. Pécs szénbányászati múltja jelentős. A Mecseki Karsztvíz méltán híres a benne egyensúlyban lévő ásványanyag tartalma miatt.
Pécs városa az ország délnyugati szélén, a horvát határ közelében található. Délebbi fele sík, míg az északi része a Mecsek hegység déli lankáira kúszik fel, és völgyeibe nyúlik be. Pécs földrajzi helyzete klimatikus szempontból kiemelkedően kedvező a még ma is jelentősen erdősült terület határán. A fülledt nyári napokon esténként a Mecsekről meginduló légáramlás hűti és tisztítja a város levegőjét.[17] A város délről nyitott, északról védi a Mecsek vonulata, amely dél felől, a Pécsi-síkság átlag 120-130 méter közötti magasságából hirtelen emelkedik 400-600 méter magasságig. A Nyugati-Mecsekben található Jakab-hegy 592 m magas, közvetlen Pécs felett a Közép-Mecsekben a Tubes 612 m, a Misina 535 m.[18] A településrészek átlagosan 200–250 m magasságig kúsznak fel a hegy lejtőire, vonatkozik ez Pécsbányára, Szabolcsra, Vasasra és Somogyra is. A szőlőterület egy viszonylag keskeny sávra húzódott vissza. Az erdősült részek általában 300 méterről indulnak. A Mecseket több völgy tagolja, amelyeknek nagy szerepe van a meleg klímájú vízfelületek nélküli város légkörének javításában. A Mecsekről leérkező vizeket az ÉK-DNY irányban futó Pécsi-víz gyűjti össze és vezeti a Fekete-vízbe, mely a Drávába torkollik.



A 18. században fejlődésnek indult az ipar, céhek alakultak. A török-balkáni hagyományoknak köszönhetően folytatódott a bőrfeldolgozás, új városháza épült, megindult a kereskedelem és a német telepeseknek köszönhetően virágzott a szőlőtermesztés. A század végén megkezdődött a kőszén bányászata. A lakosság – más városokhoz hasonlóan – főként iparűzéssel foglalkozott, de emellett a mezőgazdasági termelésnek (különösen a szőlészetnek) is igen nagy szerep jutott a város polgárainak életében. A mesterek ismét céhekbe szerveződtek, s fontos feladatokat láttak el a városi közigazgatásban is. Fellendült a kereskedelem, a Fő tér (ma Széchenyi tér), s a Kis tér (ma Jókai tér) újra a vásárok, piacok színhelyévé vált. Ebben az időben még sok volt a földszintes épület, a külvárosokban pedig a tűzveszélyesebb szalmatetős házak álltak. Ugyanakkor emeletes, cseréptetővel fedett egyházi, magán- és városi-megyei hivatali épületek is meghatározták a városképet (Városháza, Vármegyeháza, Káptalani Levéltár épülete, stb.) Voltak mesteremberek, (pl. aranyművesek, csizmadiák, szabók stb.) akiknek műhelyei, illetve lakhelyei a belváros legforgalmasabb, központi részén, annak kelet-nyugati tengelyében, illetve a főtéren helyezkedtek el. Ugyanakkor Pécs iparának központja ekkor még a belvárostól keletre található terület volt. Itt, a Tettye-patak mentén malmok, műhelyek sorakoztak (puskapor-, gabonaőrlő-, papírmalom, olajütő, kállósműhelyek stb.) s e fontos vízforrást használták a patak mentén települt tímárok is.



A 19. század eleje a polgárság meggazdagodásának korszaka volt. 1839-ben felépült a város első kőszínháza. 1848-ra 1739 ipari munkás élt Pécsett, a manufaktúrák némelyike országszerte ismert volt. A vasgyár és a papírgyár a kor legmodernebbjei közé tartozott. A városban több jelentős bőrgyártó szervezet működött, a sok kicsi üzem mellett a Hamerli-, a Höfler-és az Erreth-üzemek váltak meghatározóvá. Igen fontosak voltak a gép- és vasipari üzemek, amelyek közül a Czindery és az Alsómalom utca sarkán álló Haberényi-(később Hamerli) gépgyár az egyik legjellegzetesebb emlék, de meg kell emlékeznünk a rézművesekről, harangöntőkről, a mezőgazdasági eszközöket gyártókról, s a messze földön híressé vált Angster orgonagyárról is. A fejlődésnek induló gyáripar mellett megmaradt és sokat bővült a kisipar. Szorosan kötődött a pécsi ipar fellendüléséhez a helyi kereskedelem bővülése, a modern pénzintézmények (bankok, biztosítók stb.) szaporodása, a vasútrendszer kiépülése, az oktatási rendszer szélesedése. Hamarosan cukorgyár, dohánygyár és sörgyár is épült. Ekkor jött létre a híres Zsolnay porcelángyár, melyet I. Ferenc József két alkalommal is meglátogatott. Jelentős volt a szénbányászat. A városnak ekkor 14 616 lakója volt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Pécset rövid ideig horvát sereg tartotta megszállva. 1849 januárjában Habsburg-csapatok élén Jellasics császári vezér tartotta a várost megszállva. A kiegyezés (1867) után, az alkotmány helyreállítása után Pécs gyorsan fejlődött, mint az ország legtöbb városa. 1867-től vasút kötötte össze Barccsal, 1882 óta Budapesttel is. A barcsi, mohácsi (elsőként ez épült meg, már 1857-ben) és budapesti vasútvonalak új lendületet adtak a város fejlődésének (1857-ben a Pécs-Mohács vasútvonal, 1868-ban Pécs-Barcs, 1882-ben a Pécs-Budapest).




A II. világháború alatt Pécs csak kisebb károkat szenvedett, annak ellenére, hogy 20-25 kilométerre délre, Villány környékén nagy tankcsata zajlott. A várost csupán egy kisebb bombatámadás érte a vasútállomás környékén. Az 1940-es évek vége felé az addigi magántulajdonosokat megfosztották vagyonuktól, az ipari üzemek pedig állami tulajdonba kerültek.

A háború után addig soha nem látott mértéket öltött Pécs fejlődése. A város Magyarország egyik ipari központjává nőtte ki magát. Hatalmas méreteket öltött a bányaipar fejlesztése, az országban egyedül Pécsett és Komlón bányásztak a vas- és acélgyártás számára nélkülözhetetlen kokszolható feketeszenet. Ezen túl a 60-as évek elején megkezdték az uránérc kitermelését, a 80-as évekre 5 bányaüzemben. A város lakossága emiatt jelentősen megnőtt. Az 1980-as években már 180 000 lakója volt. Sikeres volt az építőipar, melynek tevékenysége révén két új városrész született meg (Kertváros és Uránváros), valamint kiépült a távfűtés rendszere is. Fejlődött a Mecseki Parkerdő, ahol társadalmi munkában felépült a vidámpark, az állatkert, és a mostani Mecseki Kisvasút elődje az Úttörővasút. Számos új kirándulóhely, üdülőfalu épült ki a város környékén. A Misinatetőn a korábbi televíziós torony és kilátó helyére új tornyot építettek, mely azóta Pécs egyik jelképévé vált.





A rendszerváltás utáni idők Pécset érzékenyen érintették, az ipari üzemeket a gazdaságtalanságra hivatkozva szinte kivétel nélkül bezárták, az új ipartelepítések jelentéktelen szinten maradtak a korábbiakhoz képest, a munkanélküliség hatalmasra nőtt. Az 1990-es években a délszláv háború közelsége a turizmust is jelentősen visszavetette. Az utolsó időkben már csak jelentéktelen szinten működő szénbányászat 2004 májusában szűnt meg. A sorkatonaság megszüntetése után pár héttel, 2004 november 30.-án felszámolásra került a városban állomásozó 101. Szigetvári Zrínyi Miklós Vegyes tüzérdandár, amely a Magyar Honvédség utolsó tüzérdandárja volt. A város szélén álló egykori laktanya 2009-ben magánkézbe került, 2010-ben pedig a helyszínen megkezdődtek a bontási munkálatok is.





2010-ben a város élete erőteljesen felpezsdült. Számtalan daru nőtt ki a földből, mindenfelé felújítások és építkezések folynak.

Pécs Magyarország egyik legrégibb, műemlékekben is gazdag települése, a dél-dunántúli régió közigazgatási és szellemi központja. A város kulturális élete mind a zene- mind a képzőművészet területén országos szempontból is kiemelkedő. Gyűjteményei – Modern Magyar Képtár, Csontváry Múzeum, Martyn Ferenc Múzeum, Victor Vasarely Múzeum, Amerigo Tot Múzeum, Schaár Erzsébet: „Utca” –, városi és magángalériái a 20. századi magyar művészet egyedülállóan teljes bemutatását kínálják. A városban operatársulat és szimfonikus zenekar működik, hangversenyélete ugyancsak országosan is jelentős. A város tradicionálisan pezsgő szellemi életét jellemzi, hogy otthont ad többek között a Pécsi Egyetemi Napok, a Pécsi Napok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) fesztiváljainak is. Itt működik az ország legnagyobb hallgatói létszámú egyeteme, a Pécsi Tudományegyetem 34 000 hallgatóval.

Színházak
  
 * Bóbita Bábszínház
    * Janus Egyetemi Színház
    * Pécsi Horvát Színház
    * Pécsi Nemzeti Színház
    * Pécsi Harmadik Színház



Múzeumok

    * Amerigo Tot Múzeum
    * Csontváry Múzeum
    * Gyugyi-féle Zsolnay-kiállítás
    * Janus Pannonius Múzeum
    * Martyn Ferenc Múzeum
    * Mecseki Bányászati Kiállítások (Földalatti Bányászati Kiállítás és Bányászattörténeti Kiállítás és Könyvtár)
    * Modern Magyar Képtár
    * Múzeumutca (a pécsi Káptalan utca; az utca épületeinek többsége múzeum)
    * Nemes Endre Múzeum
    * Néprajzi Múzeum
    * Pécsi Galéria
    * Postapalota
    * Reneszánsz Kőtár
    * Schaár Erzsébet: „Utca”
    * Szerecsen Múzeumpatika
    * Természettudományi Múzeum
    * Várostörténeti Múzeum
    * Városi Képtár Pécs
    * Victor Vasarely Múzeum
    * Zsolnay-mauzóleum
    * Zsolnay Múzeum


Pécs utcáin sétálva feltárul előttünk húsz évszázad történelme, egymásra rakódott-rétegződött hagyatéka: a római kori elődváros nyomai, a 4. századi ókeresztény nekropolisz, az első magyarországi egyetem, a fallal határolt középkori belváros, a török dzsámik és mecsetek, a német polgárházak, a Dóm épületegyüttese, a Zsolnay-negyed, a Káptalan utcai „múzeumnegyed”, a skandináv típusú lakótelep - Európa történelmének kulturális egyvelege. 2010-ben Pécs Európa egyik kulturális fővárosa.

Pécsett jelenleg több mint 250 műemlék található. Pécsett egész évben kulturális programok sokasága várja a szórakozni vágyó embereket. Főleg nyáron érik egymást a fesztiválok. Pécsett virtuális sétát lehet tenni a város honlapján, valamint létezik a város nevezetességeiről hangos ismertető is.


A város körül számos szabadidős program közül lehet választani. A Mecsextrém park Pécstől 2 km-re a 66-os út mellett helyezkedik el. A Mecseki Kisvasút a város állatkertje és vidámparkja között közlekedik 570 méter távon, mellyel az ország legrövidebb vonalú kisvasútja. Pécs egyik új turistacsalogatója a szerelmesek lakatjai, amelynél lakatok lógnak fürtökben vaskerítésekről. Kezdetben csupán egy kerítésre kulcsolták a szerelmesek lakatokat, ma már többet is létrehoztak. ( Wikipédiából)





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése