2011. július 8., péntek

Kukkantás a Balaton- felvidékre...





Nyáron nekem a legszebb, a szívemhez legközelebb álló vidék a Balaton. Ennek egy szelete a Balaton - felvidék. Érdemes kirándulni és kicsit elszakadni a közvetlen vízparttól .






Talán a szentbékkállai kőtenger a legszebb, minden idelátogatót lenyűgöz. Ez a kőtenger maradt meg viszonylag a legérintetlenebb állapotban. Feledhetetlen látványt nyújt a környéken az is, hogy a kertekben, mezőkön a fű és virágok között is felbukkan itt-ott egy kis kvarchomokkő szikla. Nem ritka, hogy a sziklák kis mélyedéseiben növények virulnak.
 A Káli-medence fontos része a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak.







Kőtengereket találhatunk Szentbékkállán kívül Köveskálon, Kővágóörsön és Salföldön is. Az Európában egyedülálló természeti szépséget mindenkinek látnia kell!





A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze.

Ebből jöttek létre a különböző alakzatok, sziklák, innen e kővidék megkapó változatossága. A Kőtengert nemcsak az időjárás alakította, hanem a sziklák egy részét bányászták is.

Különleges e vidék növényvilága is. 




 Különös többek között  a Szent György - hegyi  bazalt orgonasípok látványa...






Bazalt orgonasípok
 
A Szent György-hegy leghíresebb nevezetességei az ÉK-i oldal bazaltképződményei, a 30 méter magasságot és 1,5 méter átmérőt is elérő bazaltoszlopok („bazalt orgonasípok”). Az oszlopok keresztmetszete ellipszishez közelítő sokszög. Alakjukat a felszínre jutott láva kihűlése során nyerték, amikor az összehúzódó anyag a bazaltlepény peremétől befelé haladva, a kihűlés irányára merőleges felületek mentén felhasadozott. A réseket az időjárás hatásai, a hőingadozás, a fagy, a szél egyre tágították, ami az oszlopok elkülönüléséhez vezetett. Ez a folyamat ma is tart. Az orgonasípok módjára sorakozó kőoszlopok néhol egymás mellett, néhol támaszték nélkül, egyedül állnak. Az erózió ennek megfelelően erősen pusztítja, kerekíti, alakítja az oszlopokat. Az erózió az oszlopok alatti homokos, agyagos pannon rétegeket sem kíméli, s az alapjukat vesztett oszlopok ledőlnek, törmelékükből kőfolyások, törmeléklejtők alakulnak ki.


Kattints rá!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése