2014. február 27., csütörtök

Ismét elolvastam...

Az elmúlt hetekben a könyvespolcomról leemeltem két olyan könyvet, amit még régebben olvastam.
Eszembe jutott, hogy annak idején milyen nagy hatást tett rám mindkét regény.  
Ismét elolvastam őket.
 Nem változott meg a véleményem.
  Ismételten nagy élvezettel faltam a sorokat.





A két író: William Styron és Theodore Dreiser

 William Styron 1925-ben született Newport Newsban, Virginia államban. 2006.november 1-én halt meg tüdőgyulladásban. A Duke egyetemen tanult, évekig szolgált a tengerészgyalogságnál, és hosszú ideig élt külföldön. Első regénye (Feküdj le sötétben) 1951-ben jelent meg. Styron gyermekkora nem volt könnyű. Édesapja depressziótól szenvedett, édesanyja pedig a 14. születésnapja előtt meghalt rákban.

„Sok problémámnak az édesanyám halála óta szűnni nem akaró kínlódás és bűntudat a gyökere” – nyilatkozta az AP-nek 1990-ben Styron.

Leghíresebb műve, a holokausztot túlélő lengyel nő és egy amerikai író kapcsolatáról szóló Sophie választ, amely 1979-ben jelent meg. A könyvből Meryl Streep Oscar-díjas főszereplésével világsikerű film készült. A 19. század eleji virginiai rabszolgalázadásról szóló Nat Turner vallomásai című művéért  Pulitzer-díjat kapott.


Olvasható magyarul:

Házam lángra gyullad
Nat Turner vallomásai - Pulitzer-díj (1968)
Feküdj le sötétben
Sophie választ
Látható sötétség
Virginia reggel


1960-ban jelent meg a Házam lángra gyullad c. könyve.


A Házam lángra gyullad a huszadik század egyik legnagyobb művészregénye. Cselekményének színhelye Olaszország, szereplői amerikaiak és olaszok, s a regény középpontjában egy gyilkosság áll. A festői díszletek és a véres tragédia azonban csupán keretül szolgálnak Styronnak arra, hogy bemutasson két embert, aki az "édes élet" hínárjában vergődik: egy tehetséges, négy gyermekes, kiégett de elzüllött festőművészt és egy romlott, iszákos, orgiákba merülő, de mégis érdekes egyéniségű milliomost. Az alkohol és a szexualitás gőzei lengik körül őket, konfliktusuk hátterében ott sötétlik hazájuk, Amerika délvidékének feszült világa – nem csoda hát, hogy Itália kék ege alatt is hasztalan keresik a feloldódást, és sorsuk tragédiába fullad.






William Styron Sophie választ c. regényéből Alan J. Pakula készített mozgóképes adaptációt 1982-ben. A címszerepben Meryl Streep nyújtott Oscar-díjas kialakítást, a másik két férfi szerepben pedig Kevin Kline (Nathan) és Peter MacNicol remekelt.



 Kattints rá!

         







Theodore Herman Albert Dreiser (Terre Haute, Indiana, 1871. augusztus 27. – Hollywood, Kalifornia, 1945. december 28.) amerikai író és újságíró. Úttörője volt az amerikai naturalista írói irányzatnak, melynek a 19. századi Európában többek között Émile Zola, Gustave Flaubert és Guy de Maupassant voltak a képviselői. Dreiser karaktereinek emberi értéke nem a bevett erkölcsi normákban, inkább a nehézségek állhatatos legyőzésében rejlik, és sorsukban nem is annyira a lelki motivációk mint inkább a körülmények az igazán mérvadóak.


Ismertebb könyvei:


Carrie drágám (Sister Carrie, 1900)
A pénz királya (The Financier, 1912)
A zseniális ember (The „Genius”, 1915)
Amerikai tragédia (An American Tragedy, 1925)







Az irodalmi körök elismerése, amire Dreiser tulajdonképpen egész életében vágyott, kissé későn érkezett. 1944-ben még utoljára New York-ba utazott, hogy átvegye a Művészetek és az Irodalmak Amerikai Akadémiájának Érdemi Jutalomdíját (Award of Merit from the American Academy of Arts and Letters). Az intézetnél három munkáját említették meg, mint a legnagyobbakat: a Carrie drágámot, a Twelve Men-t és az Amerikai tragédiát.

1906-ban egy Chester Gillette nevű férfi megölte Grace Brown nevezetű szeretőjét; ezt a valóban megtörtént gyilkosságot használta fel Dreiser az Amerikai tragédia című regényében. Miután 1922-re elkészült a könyv huszadik fejezetével, rájött hogy rossz vágányra szaladt vele, és újrakezdte az egészet. Visszavonult Brooklyn-i lakásába, ahol 1925-ben befejezte a regényt. A kézirat túlzottan hosszúra sikerült. A szerkesztők természetesen felére redukálták, de 1925-ben így is két kötet lett belőle, mire publikálásra került.

 A regényt két alkalommal is filmre vitték: 1931- és 1951-ben.
 Az Amerikai tragédia volt Dreiser egyetlen, igazán nagy könyvsikere.







 Amerikai tragédia


A regény ma már terjengős nyelvezete ellenére is izgalmas olvasmány.

A  mélyen vallásos, városi missziósházat vezető családból származó Clyde Griffiths történetét meséli el. A jobb életről álmodozó Clyde-ot már gyerekként is zavarja családja  vakhite, amellyel szülei elfogadják nehéz sorsukat. Tizenévesen aztán állást vállal egy hotelben mint kifutófiú. Először pillanthat be a gazdagok életébe, álma ekkor teljesen reménytelennek látszik.
Clyde alapvetően gyenge, ingatag jelleme már ekkor kiviláglik, amikor inkább eltitkolja sokat nélkülöző anyja elől, hogy pontosan mennyit is keres, azért, hogy minél több pénzt költhessen lányokra és saját hiúsága kielégítésére. Egy autóbaleset miatt, melynek egy kisgyermek esett áldozatul, még menekülnie is kell. A második kísérlet is balul üt ki. Gazdag nagybácsija gyárában kap alkalmazást, bár kezdetben afféle megtűrt szegény rokonként szerepelhet csak, később bekerül a jó társaságba, amelynek egyik tagja Sondra Finchley, a gazdag és szép fiatal nő, viszonozza érzelmeit, ezért fényes jövőt, nagy karrier lehetőségeit látja a kapcsolatban. Griffiths azonban Robertával, a gyár egyik munkásnőjével folytat viszonyt, aki gyereket vár tőle. Clyde pedig megreked félúton a két világ és a két nő között. Robertából kiábrándul, a lány egyszerű lényét és kedvességét elhomályosítja benne az új szerelem, és mindaz az elegancia és csillogás, amit Sondra jelképez számára. És, hogy Roberta ne állhasson érvényesülése útjába, kitervel egy csónakbalesetet...
 Roberta halála után a nyomok hamar Clyde-hoz vezetnek, s a regény utolsó részében Clyde ügyének tárgyalását, az ítélethozatalt majd a siralomházban töltött utolsó heteit követhetjük nyomon.

 Clyde-ot tekinthetjük szerencsétlen, meg nem értett, többre hivatott karakternek, akit a családi háttere, neveltetése és az életkörülményei megakadályoznak abban, hogy azt az életet élje, amelyet szeretne. De ugyanakkor bukott erkölcsi nullának is, akinek gyerekkora óta csak a pénzen és csillogáson jár az esze, s aki képes hazudni, csalni, a felelősséget elhárítva menekülni, hízelegni, zsarolni, fenyegetőzni és gyilkosságot fontolgatni (esetleg végre is hajtani) azért, hogy megkapja, amit akar vagy megszabaduljon attól, amit már nem akar...

A végig izgalmas, fordulatos történetet nagyszabású tablóba ágyazza az író, remekül jellemzett figurák egész sorát vonultatva fel.





A film, ami a könyv története alapján készült:

Egy hely a nap alatt
(A Place in the Sun, 1951)


Az Egy hely a nap alatt (A Place in the Sun) egy 1951-ben bemutatott hatszoros Oscar-díj nyertes amerikai filmdráma George Stevens rendezésében. A történet Theodore Dreiser világhírű regényén, az Amerikai tragédián alapszik.




Ez a produkció nyerte el a Golden Globe gála első "legjobb drámai film" kategóriájának díját. Továbbá 1991-ben az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Filmmegőrzési Bizottsága beválasztotta a Nemzeti Filmarchívumba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése