2015. február 3., kedd

Egy film - fikció vagy valóság ?....

Csak most néztem meg Abbas Kiarostami  Hiteles másolat c.fimjét.
( Copie Conforme - francia-olasz-iráni filmdráma).





James Mille és Elle  furcsa találkája. Két idegen tölt el egymással egy délutánt egy olasz kisvárosban, Toscanában. Az férfi originális mű és másolat kapcsolatáról írt könyvét népszerűsíti, a nő eredeti műtárgyakat és másolatokat árul kis boltjában.

Egy férfi és egy nő. Beszélgetnek, játszanak, kávéznak, ebédelnek, utaznak...
Közben kialakul a játék. ( Vagy ez így lehetne a valóság is?) Gondolkodhatunk ezen. A játékban sok a kimondott vágy, igazság, vagy csak képzelet minden.

( A kávézóban egy olasz  tulajdonosnő házaspárnak nézi őket, a nő nem javítja ki a tévedést, és ezáltal szerepek kelnek életre. Idegenek-e ők, akik egy 15 éve házas párt alakítanak a kapcsolat minden szép emlékével és a fájdalmas elidegenedés átélésével? Vagy valójában 15 éve házasok, és éppen idegenekként való találkozásuk lesz a játék?
James Miller könyve a jó másolat egyenrangúságát hirdeti az eredetivel szemben. Ahogyan egy hiteles másolat sem nyújt kevesebb esztétikai élményt, mint az eredeti. Lassan a néző sem tud különbséget tenni a fikció hazugsága és a fikció igazsága között. )

Az autóban zajló, zárt térben egymás felé irányítja két ember érdeklődését. A néző átérzi a két idegen tapogatózó ismerkedését, a későbbi „házaspár” életszagú vitáit. Érdeklődésünk nem lankad a pár iránt.  Hiába elevenítik fel előttünk hitelesen közös élményeiket, kezdeti viselkedésükre gondolva nem tudunk meggyőződni összetartozásukról. Hiába látjuk és tudjuk, hogy a két ember először találkozik egymással, mégis, úgy tűnik, egymás legmélyebb titkait is ismerik, valaha összetartoztak.





Még a film utolsó jelenete sem ad választ a bennünk felmerült kérdésekre.
A férfinak csak az arcát látni, a nő csábosan fekszik az ágyon. A háttérben az ablakon kívül a toszkán háztetők. Harang kondul, lehet mérni az időt, mert tudjuk: a férfinak este kilenckor indul a vonata. Talán most dől majd el, amit a történet nyitva hagy, ott maradnak-e a szállodai szobában, vagy útra kelnek, és talán soha többé nem látják egymást.

William Shimell, aki egyébként operaénekes is, tartózkodó, könnyű zakójában is elegáns, egocentrikus férfit  játszik,  akit szórakozottság s némi könnyedség is jellemez. Jó alakítás. 

Juliette Binoche  kitűnő színésznő: tud szép és csúnya is lenni. Természetességével és vibráló játékával elvarázsolja a nézőt. Nem véletlenül kapta a Hiteles másolatban nyújtott alakításáért a Cannes-i filmfesztivál legjobb női alakításáért járó díját.

A film atmoszférája, a hangulatok , a  játékok és a  játékok szülte helyzetek, egyre jobban lebilincselik a nézőt.  Nekem tetszett. Jó játék volt. 

Persze mindenki más szemmel néz filmet.














Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése