Több Alain Delon főszereplésével készült filmet fog a közeljövőben levetíteni a Duna TV. Aki moziban nem látta ezeket a filmeket, de ha látta is, már régen volt, ismét megnézhető!
Holnap ( azaz, vasárnap - III.22. ) a Rocco és fivérei látható majd.
Kitűnő színészekkel!
(Számomra maradandó alkotás volt és Delon abban az időben még fiatal és nagyon sármos férfi volt, de jó színész is)
Alain Delon (Sceaux, 1935. november 8. – ) francia színész,
filmrendező, producer. Az 1950-es évek végétől filmez. Az 1960-as években
készült filmjeivel vált ismertté, és népszerűségét sikerült tartósan
megőriznie. Az 1980-as években rendezőként is bemutatkozott. Mítoszához
számtalan nőügye, illetve testőreinek rejtélyes halálában játszott, teljes
egészében sosem tisztázott szerepe is hozzájárult.
Alain Delon művészi pályafutásában a kulcsfigura
egyértelműen Luchino Visconti. Az olasz mester hihetetlen szakmai tudásával,
intelligenciájával és eleganciájával lenyűgözte a fiatal színészt, aki
atyjaként tisztelte őt, és mindenben rábízta magát. Első közös munkájuk, a
Rocco és fivérei (1960) filmtörténeti jelentőségű alkotás. A szakma ebben a
filmben végre igazi színészként fogadta el Delont, aki képes egyéniségétől,
temperamentumától eltérő szerepet is hitelesen, emlékezetesen megformálni.
Következő közös munkájuk, A párduc (1963) fogadtatása már kevésbé volt lelkes.
Delont most is zömmel dicsérték, a kritikai megjegyzések inkább Viscontinak
szóltak, aki ezzel a filmjével szemmel láthatóan még távolabb került a
neorealizmus – egyébként addigra már idejétmúlt – irányzatától. Szó volt arról,
hogy később is dolgoznak még együtt: Visconti például A Göncöl nyájas csillagai
(1965) és a Közöny (1967) főszerepeit is Delonnak szánta, ám különböző okokból
ezek a filmek végül másokkal valósultak meg. (Előbbiben Jean Sorel, utóbbiban
Marcello Mastroianni játszotta az eredetileg Delonnak szánt szerepeket.)( Wikipédia )
Ratkó József 1936. augusztus 9-én született Budapesten.
Iskoláit Pesterzsébeten kezdte, majd vidéken lelencgyerekként folytatta. Élt
Vámosmikolán, Sándorfalván, Budaörsön, Miskolcon, Parasznyán, Erdőbényén,
Hajdúhadházon, Tiszadobon, Nyíregyházán. Dolgozott állami gazdaságban,
borpincészetben, illetve segédmunkásként az Építéstudományi Intézetben. A
Szegedi Tudományegyetemen magyar-olasz szakon tanult (1956-1958). 1955-től
közölték verseit a folyóiratok (Alföld, Új Írás, Napjaink, Tiszatáj, Élet és
Irodalom, Kortárs, Szabolcs Szatmár Népe). Első verseskötetének címe: Félelem
nélkül.
Önéletrajza 1966-ban jelent meg. Nyíregyházán újságíróként
dolgozott, majd a nagykállói Krúdy Gyula Járási Könyvtár igazgatója lett. Az
ének megmarad (Hetek) versantológia költői közösségéhez tartozott. Segítsd a
királyt című színpadi művét, verses drámáját a nyíregyházi Móricz Zsigmond
Színház mutatta be 1985-ben. Rövid betegség után 1989-ben hunyt el Debrecenben.
Művei
Fegyvertelenül (versek, Bp., 1968);
Egy kenyéren (versek, Bp., 1970);
Törvénytelen halottaim (versek, Bp., 1975);
Gyerekholmi (gyermekversek, Keresztes Dórával, Bp., 1980);
Félkenyér csillag (válogatott versek, Bp., 1984);
Segítsd a királyt! (dráma, Nyíregyháza, 1985);
A kő alól (versek, Bíró Zoltán előszavával, Görömbei András
interjújával, Bp., 1987).
A megvilágosodás
inkább nem tudás, mint tudás; inkább nem tanulás, mint tanulás. Egy második,
egy választott naivitás anélkül, hogy teljesen megfeledkeznénk az időközben
megismert ellentmondásokról és összetettségről. Inkább megadás, mint
következtetés, inkább bizalom, mint szervezés, de leginkább kegyelem. Semmilyen
ismert program, szertartás vagy erkölcsi gyakorlat segítségével nem
juttathatjuk el magunkat a megvilágosodáshoz.
( Richard Rohr )
Imájában az ember azt kéri az Istentől, hogy tegyen csodát.
Csoda alatt azt érti, hogy lépjen át az Úr a kérlelhetetlen törvényeken, és
változtassa át a nehéz valóságot. Könnyítsen a súlyos életterheken, lágyítson a
fájdalmon, segítsen gondolatai, reményei és vágyai megvalósulásában. Keresztény
szóval az imádság kegyelmet kér törvény helyett. A kegyelem pedig - ebben a
kőkemény törvényvilágban - csoda.
( Müller Péter )
Ha nem élnék a kegyelem állapotában, könyörögni fogok
Istenhez, részesítsen benne; ha meg abban élnék, könyörögni fogok: tartson is
meg benne.
