Köszönet neked, aki megszültél. És neked, aki a feleségem
voltál. És neked, te harmadik, tizedik, ezredik, aki adtál egy mosolyt,
gyöngédséget, egy meleg pillantást, az utcán, elmenőben, vigasztaltál, mikor
magányos voltam, elringattál, mikor a haláltól féltem. Köszönet neked, mert
szőke voltál. És neked, mert fehér voltál. És neked, mert a kezed szép volt. És
neked, mert ostoba és jó voltál. És neked, mert okos és jókedvű voltál. (...)
Köszönet a nőknek. Köszönet neked, aki megszültél. És neked, aki a feleségem
voltál. És neked, te harmadik, tizedik, ezredik, aki adtál egy mosolyt,
gyöngédséget, egy meleg pillantást, az utcán, elmenőben, vigasztaltál, mikor
magányos voltam, elringattál, mikor a haláltól féltem. Köszönet neked, mert
szőke voltál. És neked, mert fehér voltál. És neked, mert a kezed szép volt. És
neked, mert ostoba és jó voltál. És neked, mert okos és jókedvű voltál. (...)
Köszönet a nőknek, köszönet.
Márai Sándor
Napnyugta után minden nő érzi, hogy fölötte a hatalma a
férfinak. Esti virág a nő, napnyugta után mutatkozik teljes pompájában, s
holdvilágnál varázsában is.
Gárdonyi Géza
A női lélek nem alkot, hanem megért, nem okoskodik, hanem
megérez, nem tud, hanem megsejt.
Csáth Géza
