2014. március 25., kedd

" A tea az álmodók bora." - Kosztolányi Dezső






A tea orvosságként kezdte, majd ital lett belőle. A tizennegyedik századi Japánban a teafogyasztás afféle „vájtfülü vallássá” – teaizmussá – nemesedett. A teaizmus a mindennapi élet tisztátalanságai közt megjelenő Szép imádatán alapuló kultusz. Tisztaságot és összhangot, kölcsönös szeretetet, romantikus társadalmi békét sugároz.







Érdemes olvasgatni Okakura Kakuzónak a teaszertartásról írt, ma már klasszikusnak számító művét, a TEAKÖNYV-et.






Kosztolányi Dezső szenvedélyesen szerette a teát. Egy rövidke, A Hét hasábjain 1910-ben megjelent filozofikus írása.




Kosztolányi Dezső 

 Tea


"Imádom a teát. Azok, akik nem értik, tartalmatlannak nevezik. A szemükben csak pár milligrammal több a semminél. A parfümje, a lelke, az illúziója elvesz, mert nem tudják lemérni, és csak a sárga, forró víz marad a csészéjükben. Azt mondják, hogy nincs lelke, pedig csak az egyénisége hiányzik. Magunk adunk neki egyéniséget. Meddő és királyi ital, amely nem táplál, de teret enged a belegondolásunknak, az álmainknak és a fantáziánknak. Terméketlen, önmagáért való, kéjes, mint a csók. A többi italok követelőznek. Elveszik valaminket, vagy adnak valamit, megváltoztatnak. Ez csak kihozza, hangsúlyozza, aláhúzza igazi valónkat, megmutat önmagunknak, az arcunkat tükrözi. Hasonlatos a szőke nőkhöz, akik azonnal átveszik a férfi egyéniségét, s ha géplakatossal beszélnek, a gépek érdeklik, de ha költő szól hozzájuk, ábrándosak lesznek, és rímekben felelnek.
A hangulatok egész skáláját tudom vele kifejezni. Az, aki ügyes szakácsa az érzéseinek, a virágzó teabokor minden varázsát bele tudja csempészni a csészéjébe. Nem is igen bízom azokban, akik csak szokásból isszák, mással készíttetik el, s következetesen citrommal és rummal fűszerezik, és reggel vagy este egyformán ragaszkodnak hozzá. Azt mondom, hogy minden csésze tea egy önportré. Ismertem egy nőt, aki addig vitte a teakészítés művészetét, hogy a hangulatait egész hűen tudta vele visszaadni. Az udvarlójának pedig úgy nyújtotta át, hogy néha vallomás volt - forró és félreérthetetlen -, néha évődés, néha pedig a szeszélyek szeszélye, egy kimagyarázhatatlan zavar, amely a végletekig csigázta a kíváncsiságot. Vannak fantaszták, akik csak a páráját és aromáját szeretik, s a csészére hajolva álomútra kelnek Kínába, Ceylonba vagy a Szunda-szigetekre, oda, ahol ez a keserű és egzotikus gyökér terem. A tea az álmodók bora.”






Egy regény ami a teához kötődik.

Gaál Viktor: A tea színe


" 1773-at írunk; a nyugati világ a tea bűvöletében él. Kereskedőhajók százai vágnak neki a Kínába vezető hosszú és veszélyes zarándoklatnak. Egyetlen céljuk, hogy megszerezzék az úgy áhított teafüvet. Az út nem mentes a veszélyektől, számtalan hajó veszett már oda. Aki viszont szerencsével jár, busás nyereség és hírnév vár rá. Van azonban néhány különös kereskedő, akikről úgy hírlik, a pénznél sokkalta nagyobb kincs miatt járják az utat. Ők a teavándorok. A kevesek, akik már találkoztak velük, csodálattal vegyes félelemmel beszélnek róluk. Rebesgetik, a teavándorok ősi bölcsességek tudói – és hogy birtokukban van a világ legtökéletesebb teája, amely egyenesen varázserővel bír..."
( Tekapo Kiadó 2008 )









Így ír a teáról Lotung, Tang kori költő:



“Az  elsö csésze megnedvesíti az ajkam és a torkom,
a második csésze megtöri a magányom,
a harmadik csésze a sivár bensömet kutatja át,
s majd' ötezer kötet furcsa írásjelre bukkan odabent.
A negyedik csésze megkönnyíti a légzésemet -
életem minden keserüsége távozik a pórusaimon.
Az ötödik csészétöl megtisztulok,
a hatodik csésze pedig a halhatatlanok körébe emel.”






 Összefoglalva a teáról néhány információ:


Tea készítési szokások


Kína


A legrégebbi kínai írásos feljegyzés szerint a VIII. századig a teacserje leveleit először meggőzölték, megtörték, majd különböző anyagok hozzáadásával kaláccsá gyúrták. Ezt a kalácsot rizzsel, gyömbérrel, sóval, citrommal fűszerezték, majd az így elkészített teakalácsot a tűz fölött megpirították, azután finom papír között szétdörzsölték. Vizet forraltak, megsózták, beletették a szétmorzsolt kalácsot, legvégül pedig egy kanál hideg vizet öntöttek bele, majd hagyták az egészet leülepedni. Ezután az italt csészékbe töltötték, tejjel és vöröshagymával ízesítették. Időközben megváltoztak a szokások, s napjainkban a nálunk is ismert forrázást használják. A teás edényt félig megtöltik zöld tealevelekkel s ugyanazt a tealevelet négyszer forrázzák le. A legjobb a második, ezt követi a harmadik, az első, majd a negyedik forrázat.


Japán

A zöld tea ivásának jelentős hagyományai vannak Japánban. A teaszertartás ma is eleven valóság a japánok életében. A teaházakban a ceremóniát a gésák végzik, ők a régi teamesterek mai utódai. A gésák külön iskolákban tanulják a teaceremónia pontos menetét. A teaszertartáshoz teaport használnak, amelyet egy nagy becsben tartott tálban, forró vízzel, egy bambuszból készült verő segítségével habosra vernek. A japánok a teát sohasem édesítik vagy ízesítik, inkább teasüteményt fogyasztanak hozzá.


India


A teát leforrázzák egyharmad rész tejnek és kétharmad rész víznek cukorral felfőzött keverékével. Öt percig állni hagyják, majd muszlinkendőn leszűrve töltik csészékbe. Egyes helyeken a tejes teát magvakkal is ízesítik és édességeket is felszolgálnak hozzá. Hátsó-Indiában a teát nem isszák, hanem különböző módon elkészítve eszik. Például a tealeveleket sóval, fokhagymával és olajjal keverve főzelékként fogyasztják.




Oroszország


Az évszázados szokás szerint a tea készítéséhez szamovárt használnak. A tetején külön kis edényben melegen tartott, előre elkészített teakoncentrátumból töltenek először a csészékbe vagy poharakba és ízlés szerinti erősségűre hígítják a szamovár forrásban levő vizével.


Anglia

A teáskannába szórt teafüvet először a forrásban levő víz fölött enyhén átgőzölik, majd leforrázzák. Csészénként egy-egy kanál teát használnak. A leforrázott teát 4-6 percig hagyják kioldódni, majd teaszűrőn keresztül a csészékbe töltik. A teát cukorral, néha mézzel édesítik, tejjel, rummal esetleg citrommal ízesítik. Van, ahol dzsemet is tesznek bele.

Hollandia

A nagyon sötét, erős, teát kedvelik. Divatos az „extra” holland tea, amelynél a forrázó folyadék tej vagy tejszínkeverék. Ízesítésül dzsemet, rumot vagy más alkoholt használnak.

Magyarország


Hazánkban a teát általában cukorral, mézzel édesítik és citrommal, esetleg rummal vagy borral ízesítik. A magyarok a könnyű, limonádészerű teát kedvelik és általában reggel fogyasztják.





A jó tea készítésének titka


Aki egy csésze igazán jóízű teát szeretne inni, annak egy sor fontos szabályra kell figyelnie. Teakészítésnél például a víz minősége sem mellékes. Lágy vízből sokkal finomabb teát lehet készíteni. Ha a teát olyan vízből főzik, amely sok kalciumot tartalmaz, a tea színe lényegesen fakóbb lesz és az ízek sem jönnek ki teljes intenzitásukban. A teavizet mindig frissen, egyenesen a csapból adjuk a kannába.

A víz minősége mellett a másik nagyon fontos dolog a hőmérséklete is. Ha a víz nem elég forró, az aroma nem tud teljes egészében kioldódni. Igazán jó teát csakis forrásban lévő vízzel lehet elkészíteni.

Az igazán jóízű teához adjon személyenként egy tea filtert, vagy egy teáskanálnyi teát. A teát körülbelül 3-5 percig kell áztatni, hogy az íze kiteljesedjen. Ha csak egy csésze teát készítünk, tehetjük a teafüvet egyenesen a csészébe is.

A jó tea mindig frissen készül. A teaital rosszul tűri a tárolást és gyorsan kihűl. Ezzel aromája minőségéből is veszít. Egy fedeles bögre vagy kanna a legjobb megoldás a tea melegen tartására. Sokan javasolják a termoszkanna használatát is, abban is megőrzi a tea az ízét.

A teát nyugodt körülmények között a legjobb fogyasztani, porceláncsészéből. A tea színe is így érvényesül a legjobban, hiszen egy szép csésze emeli ki igazán jól a tea csillogó fényét és árnyalatait. Az ideális fogyasztási hőmérséklet 60 Celsius fok körül van.




A tea összetétele

A tea természetes készítmény, amelyből kizárólag víz hozzáadásával készíthető élénkítő és frissítő hatású ital.
A tea legfontosabb összetevőinek elnevezése körül általában nagy zavar van. Különféle fogalmak ugyanazt az alkotóelemet takarják, pl. a „tannin” és a „polyphenolok”.

Polyphenolok (tanninok)

A tannin a régebbi elnevezés. Ezt használták korábban minden egyes növényi anyagra, amelyet nem tudtak egyértelműen kimutatni. Amikor már egyre többet lehetett tudni ezeknek a növényi anyagoknak a struktúrájáról és a tulajdonságairól, akkor terjedt el a „polyphenolok” kifejezés. A polyphenolok természetes anyagok. A feketetea feldolgozása során oxidálódnak és tulajdonképpen ezek a felelősek a fermentált tea jellegzetes színéért és íz hatásért. A zöld és a feketeteában egyaránt találunk polyphenolokat.  Hogy mennyit, az függ a tea minőségétől, továbbá a forrázás idejétől és módjától. Egy liter tea átlagosan 0,9 g polyphenolt tartalmaz.

Koffein

A tea éppúgy mint a kávé, természetes koffeint tartalmaz. Ez okozza a központi idegrendszerre kifejtett enyhe stimuláló hatást és ennek köszönhető a közismerten frissítő, élénkítő hatás. Hogy egy adag tea mennyi koffeint tartalmaz, azt sokban befolyásolja a levelek nagysága és a tea elkészítési módja. Egy csésze jól elkészített feketetea koffeintartalma csak 30–40%-a egy hasonló adag kávéénak. A teában található koffeint gyakran teinnek is nevezik.

Fluor

Egy csésze teában körülbelül 0,25 milligramm fluor található. A fluorról közismert a fogakra kifejtett jótékony hatása. A napi fluorszükségletünk kb.1,5 és 4 milligramm között van. A teafogyasztással tehát hozzájárulhatunk a fluorszükségletünk fedezéséhez.








A tea és az egészségünk



A teát mindig is fontosnak tartották az egészség szempontjából. Már egészen korai említésekor rengeteg pozitív, gyógyító hatást tulajdonítottak neki. A tizenhetedik században főként a gyógyszertárakban lehetett kapni és orvosok írták fel, mint gyógyerejű italt. Ez a gyógyhatás, amelyet a teának tulajdonítottak, persze csak részben igaz, az viszont biztos, hogy a tea rendszeres fogyasztása hozzájárul az egészséges életmód kialakításához.

A tea magában a legegészségesebb. Tej, citrom vagy cukor nélkül, és szinte kalóriamentes. A sok tea fogyasztása jó hatással van a bőrre és az egész vízháztartásra.

Az egészséggel kapcsolatban leggyakrabban mégis a polyphenolokat emlegetik. Ezek a természetes anyagok antioxidánsokban nagyon gazdagok.  Az antioxidánsok pedig igen fontosak a krónikus betegségekkel szembeni ellenállóképesség fejlesztése szempontjából. Az antioxidánsok lekötik a szervezetben található szabad gyököket, amelyeket a különféle káros hatások, dohányzás, stressz, mérgező anyagok és hasonlók okoznak. A tea rendszeres fogyasztása feltölti szervezetünket megfelelő mennyiségű antioxidánssal és a polyphenolok így segítenek megőrizni egészségünket.

A legegészségesebb teának a japánok és a kínaiak nyomán mégiscsak a zöld teát tartják, lassan már az európai országokban is. Az említett ázsiai országokban ugyanis naponta négy vagy még annál is több csésze zöld teát fogyasztanak az emberek, s ez segít megőrizni általános erőnlétüket és jó egészségüket. A feketetea jótékony hatásáról elterjedt általános régi vélemény ezért az elmúlt években kissé háttérbe szorult



Ízesített teák



Az ízesített teafajták azóta léteznek, amióta a teakeverékeket aromákkal dúsítják. Ezek az aromák a gyümölcsök levéből, héjából, húsából készülnek. Az aromákat csak nagyon finom teaőrleményekkel lehet keverni. Először a gyümölcsadalékokat is szemcsésítik, majd ezután adják hozzá a szintén aprított tealeveleket. Fontos, hogy a tealevelek nagyjából ugyanakkorák legyenek, mint az aromarészecskék, mert csak így lehet intenzív ízű ízesített teát előállítani. Minden típusú teából, fekete, zöld, és szűzteából is lehet ízesített, aromatizált változatot készíteni.


Gyógynövényteák


A hagyományos gyógynövényteák nem tartalmaznak igazi tealeveleket. A „tea” elnevezést ezért nem az összetételéről kapta, hanem az előállítási folyamatról. A gyógyteákat ugyanolyan módon készítik, mint a fekete teát.

Ezeket a teákat különféle gyógynövények egyes részeiből nyerik, a leveléből, a szárából, a virágából, vagy a gyökeréből. Ezeknek a teakeverékeknek gyakran adnak különleges elnevezéseket, amelyek igazából a fogyasztás ajánlott időpontjára, vagy módjára vonatkoznak.







NÉHÁNY RECEPT


Jó éjszakát tea


Citromfüvet, galagonya virágos hajtásvéget, levendulavirágot és komlótobozt tartalmazó teakeverék citrom ízesítéssel.

A tea napközben segíti a mindennapi élet feszültségeinek feldolgozását, este pedig megkönnyíti a nyugodt elalvást, oldja a stresszt. Jól ellensúlyozza a napközben fogyasztott élénkítő italok hatását is.

Elkészítés:

A csészébe helyezett 1 db filter tasakot 1,5 dl vízzel leforrázzuk, 6-8 percig lefedve állni hagyjuk, majd ízesítve vagy ízesítés nélkül, melegen vagy langyosan fogyasztjuk. Naponta 1-2 filter tasakból készített tea fogyasztása ajánlott.




Mecsek Tavaszi zsongás tea 

A Tavaszi Zsongás teakeverékkel a természethez hasonlóan Ön is megújulhat, és csak hírből fogja ismerni a tavaszi fáradtságot. A tea gazdag aromája a bizsergető, üde tavaszt idézi. Erdei szamóca aromával.

Összetevők: citromfű, bodzavirág, mate tea, csalánlevél, édesgyökér, gyömbérgyökér, gyermekláncfűlevél, koriander


Jeges zöld tea szilvalével


Hozzávalók:

3 dl víz,
3 filter zöld tea,
1,25 dl száraz fehérbor,
1 rúd vanília,
szilvalé,
2 evőkanál cukor.

A vizet felforraljuk, majd beletesszük a tea filtereket. Néhány percnyi áztatás után belekeverjük a cukrot és a vaníliáét. A szilvalét és a bort akkor adjuk hozzá, amikor már langyos. Jéghidegen tálaljuk.






Teasütemények



Teasütemény

Hozzávalók: 1kg liszt, 40dkg porcukor,30 dkg margarin, 4 egész tojás, egy sütőpor,1 csomag vaníliás cukor, csipet só.

Elkészítés: A lisztet összekevered a sütőporral, majd elmorzsolod a margarinnal, beleteszed a porcukrot, sót, a felvert tojásokat és a vaníliás cukrot. Összedolgozod és egy órát pihenteted. Lisztezett deszkán kinyújtod vékonyra. Különböző formákra kiszaggatod(csillag, szív, virág), tepsibe rakod és közepes tűznél megsütöd.

Sós tea rudacskák

Hozzávalók: 30 deka liszt, fél csomag sütőpor, 10 deka őrölt töpörtyű, 5 deka zsír 1 tojássárgája  11/2 deci tej

Elkészítés: A hozzávalókar deszkán jól összegyúrjuk. A tésztához sót ízlés szerint vegyünk. Az ujjnyi vastagra nyújtott tésztából derelyevágóval hosszú keskeny szalagokat vágunk és sóval, kömény-maggal hintve sütjük. Az 5 deka zsír és 10 deka töpörtyű helyett 15 deka vajat is vehetünk.


Könnyű teasütemény

Hozzávalók:15 deka cukor 15 deka vaj 2 tojás kevés só, 30 deka liszt 1 csomag sütőport

Elkészítése: cukrot vajjal és a tojás sárgájával habosra verjünk, azután a sót, liszttel elkeverjük majd a sütőport és a tojás keményre vert habját adjuk hozzá. Papír vagy vászonzsákból zsírozott, lisztezett sütőbádogra –„S”- ket nyomunk. A süteményeket gyenge tűznél szép sárgára sütjük. Tálaláskor vaníliás cukorral készített hintő cukorral szórjuk be a süteményeket.






Kattints rá!




2014. március 24., hétfő

Színházi Világnap - március 28.





1957. március 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. 1961-ben a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlése által elfogadott határozat alapján e napon van a SZÍNHÁZI VILÁGNAP. A Nemzetközi Színházi Intézet 1975. évi kongresszusa úgy határozott, hogy 1978-tól a világ valamennyi országában üzenettel köszöntsék e napot. A színházi világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását. 
Ezen a napon köszöntik a színészeket.






"Rengeteg filozófia, művészeti forma és színházi megközelítés létezik a színdarabok előállítása tekintetében. Némelyikük politikai vagy szellemi irányzathoz kötődik, mások egyszerűen „művészi” alapokon állnak. Egyesek a történetre fókuszálnak, mások a színpadi eseményre, megint mások a színházra, mint társadalmi változások színterére. Arisztotelész szerint hat elem szükséges a színházhoz: cselekmény, szereplő, ötlet, nyelv, dal és látvány. A 17. századi spanyol szerző Lope de Vega szerint a színházhoz nem kell más, mint "három deszka, két színész és egy közös szenvedély". A színházi filozófia alakulásához az évszázadok során olyan nevezetességek adták szellemi hozzájárulásukat, mint Sztaniszlavszkij, Antonin Artaud, Bertolt Brecht, Orson Welles, Peter Brook, Jerzy Grotowski." ( Wikipédia )







"Az első színtársulat 1790-ben Budán alakult meg Kelemen László vezetésével. Főleg Pesten lakó diákok látogatták a színházat, de a Martinovics-féle mozgalom leleplezése után a társulat 1796-ban feloszlott. A második magyar színésztársaság, neves színészekkel, 1807-15-ig játszott a fővárosban. Hetenként kétszer játszottak kevés számú közönségnek, de minden alkalommal új darabot kellett előadniuk. A bemutatott darabot részben német színházaktól kölcsönözték. A műveket a színészek, a pesti egyetemi ifjúság (jogászhallgatók) maguk fordították át.
1815-től a magyar színészetnek vidéki városok (Kassa, Miskolc, Kolozsvár, Székesfehérvár) adtak otthont. 1837-ben megnyílt - előbb Pesti Magyar Színház néven, ami 1840-től - a Nemzeti Színház Budapesten, így a magyar színészet a fővárosban végleges otthonra talált." ( Wikipédia )





Gondolatok a színházról

/részletek/

            A gesztusoknak és a formáknak önálló értelmük van, ahol az élet felülemelkedik a naturalista esetlegességen és dadogáson.
            A mi belső alteregónk éli a maga életét. Elsősorban ő az, aki éjszakai álmainkat álmodja. A színjáték az ébrenlét állapotában álmodott élet.
            A színház annyi idős, mint maga az ember. Úgy tartozik hozzá, mint alteregója. Elválaszthatatlanok egymástól. Ha a  „szöveges” színház szempontjából vizsgáljuk a színjátszást, akkor az nem egyidős az emberrel. Az önkívületi állapotból, megszállottságból összetett emberi magatartásnak semmi köze nem volt az irodalomhoz. Csak az emberhez volt köze.
A színjátszás egy bizonyos csendből támad. A folyton tovaáradó jelen rezegteti a csendet. A jelen halad, az élet múlik, a csend rezeg. A csend, és ez a jelen nem más, mint az észleléseknek a végtelensége. Tudatára ébredni a jelennek annyi, mint tudatára ébredni az elmúlásnak. Az életben csak a jelen a létező, és épp a jelen az, ami megfoghatatlan.
A színház tehát kezdettől fogva az egyidejűség művészete. Ugyanabban a pillanatban, a jelenben hat, valamennyi érzékünkre. Az érzékelés művészete ez. A jelen művészete, tehát a valóságé, de egyben a valóság valamennyi rétegéé is, a pokoltól egészen a mennyekig. A színház tehát a valóság, a mulandóság művészete.
A színház lényegében a belső világ és a külvilág, az egyén és a közösség összecsapása.
Amikor a „vallásos” szellem kimerül, megjelenik és virágzik az önmagáért való művészet. A lélektani, családi drámákba sáncolja el magát a színház, de nincs szó bennük többről, mint házi ügyekről. A vallás már nem alkotórésze többé az életnek. A profán elem kiharcolta függetlenségét és a megszentelt dolgok elvont csökevénnyé válnak.
A színpadi játéknak, akár a zenének, az a létcélja, hogy megrezegtesse a Csend húrjait.
A taps az a szer, amellyel a közönség a túl erős érzelem ellen védekezik. A taps a védekezés reflexe. (1. Mintegy varázsütésre eltünteti azt az erőt, amely ellen küzd/ 2. Mesterségesen átalakítja azt az erőt, tetszés szerint csökkentve hatalmát).
A japán színészek szerint, létezik a színésznek egy valamiféle harmadik szeme, amellyel mindenképp figyelnünk kell a nézőteret. A nézőtér pulzusát már a függöny felmentének pillanatától kitapogatjuk.

                                                                 JEAN- LOUIS BARRAULT
Kattints rá !         

Jean-Louis Barrault






John Malkovich( amerikai színész )így vallott a színházról:


"A színház szemlélődővé tesz és elgondolkoztat arról, hogy egy helyzet miként tükröződik az ember saját életében."

"Ha színész vagy rendező vagy, kiúszol a kis szörfdeszkáddal a lemenő vagy épp a felkelő Nap felé, hátat fordítasz, és várod a hullámot. A hullám pedig a mű és a közönség ütközése. Ez kelti a hullámot. Mi pedig csak meglovagoljuk azt, nem teremtjük. Készen kell állnunk, hogy elkapjuk, bárhová is vigyen. Ha jó a mű, lesz hullám, de nem mindig"






Kattints rá!

Emlékezés Tolnay Klárira




Kattints rá!

Emlékezés Dajka Margitra


Kattints rá és keress egy kedvedre való előadást!




 Pl.:

a Katona József Színházban




2014. március 16., vasárnap

Március 15-én kitüntetett zenészek....


Örömmel teszem én is közzé , mivel szeretem e kétfajta zenét.




“Nem csupán éltetni akartuk a hagyományt, hanem azt akartuk, hogy a kis falvak zenéje mindenki számára befogadhatóvá váljon” – mondta el az MTI-nek Eredics Gábor, a Vujicsics együttes vezetője,

     
amelynek tagjai pénteken megosztott Kossuth-díjat vehettek át.

Kattints rá!









Kiváló művész elismerést adtak át a Magyar Jazz Szövetség kezdeményezésére Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas zenész, Érdemes művész, a Dresch Quartet zenekarvezetője részére.



Kattints rá!







És egy jó, zenével foglalkozó oldal, amire érdemes rákattintani annak, aki a hasonló zenét szereti.

Kattints rá!

2014. március 14., péntek

1848.március 15.






Minden évben megemlékeztem e szent napról.
 Most csak röviden teszem.
 Petőfi szavait továbbítom.




Ismét magyar lett a magyar...

  Ismét magyar lett a magyar,
  Mert ekkorig nem volt a,
  Hogy is lett volna? szolga volt,
  S nem magyar, aki szolga!

  Ismét magyar lett a magyar,
  Bilincsét összetörte,
  Mint ősszel a száraz levél,
  Csörögve hull a földre!

  Ismét magyar lett a magyar,
  Kardot ragad kezébe,
  Kardján a napsugár ragyog
  S a bátorság szemébe'!

  Ismét magyar lett a magyar,
  Lángol, piroslik arca,
  Kitűzött zászló mindenik,
  Amely jelt ád a harcra!

  Ismét magyar lett a magyar,
  Egy sziv miljók keblében,
  És dobbanása rémület
  Az ellenség fülében!

  Ismét magyar lett a magyar,
  A síkra állt vitézül,
  És a világ, a nagyvilág
  Csodákat látni készül!

  Ismét magyar lett a magyar,
  S világvégéig az lesz,
  Vagy iszonyúan és dicsőn
  Mind, mind egy szálig elvesz!







Kattints rá!






Programok:




2014. március 5., szerda

Nőnapi köszöntő...

NŐNAPI KÖSZÖNTŐ
                                                             szép gondolatokkal...




Te vagy a nő! Te nem vagy ember és nem közülünk való. A becézés és imádás új szavait találtuk ki érted, a halál új formáit, és szaggattuk az élet kereteit, hogy Te többet élhess. Hegyeket bontottunk le, hogy messzibb lássál. Kitaláltuk a telefont, hogy felhívhassad ágyadból a kedvesedet. Hajót csináltunk, hogy megállhass az esti szélben a jachton, lila fátylakban, kissé hunyorítva a szemed. Megépítettük a szibériai expresszt, mert hátha egyszer kedved lesz arra járni. Komoly nagy népek jogrendszert alkottak, hogy Te egyszer megtaposd. Isteneket faragtunk és hittünk, hogy érted megtagadjuk őket, s túl minden képén az Istenségnek, mellünket verve feléd tartottuk ajkainkat: Te vagy a Fény!

Márai Sándor





A nő az a lény, amely végletes erejében és gyengeségében: képes elájulni, ha egy egeret vagy pókot meglát, és az élet legnagyobb rémületeivel sokszor rettenthetetlenül száll szembe.

Denis Diderot




A nők semmiben sem kételkednek; ha velük vagy, a világ hihetetlenül egyszerű. Mindent a maga helyére tesznek, valódi jelentősége szerint osztályoznak. Igen jól tudják, hogy az ő nagymosásuk olyan fontos, mint a német császárság megalapítása. Velük biztonságos az élet.

Pierre-Auguste Renoir





Azt mondom: asszonynak lenni ugyanolyan nagy dolog, mint férfinak lenni.
Azt mondom: semmi sem nagyobb dolog, mint anyának lenni.

Walt Whitman




A női lélek nem alkot, hanem megért, nem okoskodik, hanem megérez, nem tud, hanem megsejt.

Csáth Géza




A nő a természetnek egyetlen lénye, aki érzésünket érzéssel viszonozza, és akit boldoggá tesz az a boldogság, amellyel bennünket megajándékoz.

Denis Diderot


( Nőnapi rendezvények,
 Kattints rá!)

hagyomanyokhaza

www.utisugo.


2014. március 3., hétfő

Március elején... A tavasz közeledtén...




Nagy László

Üstökös tündököl


Márciusi fények,
havazó zegernye,
éles böjti szelek,
mit zúgtok fejembe!

megőrült a világ,
tajtékos a szája
s valahol vér csörög
fűre, ibolyára.

Pirosra dagadnak
zöld vesszőn a bimbók,
korhadt fán véresre
megérnek a ringlók.

Üstökös tündököl,
hallik suhogása,
vérhörpölő fejét
hajtja vértócsákra.






Hajnal Anna

Tavasz

Szelíden gyönyörű nap ontsd ereimbe tüzed,
semmihez sem fogható gyöngéd bimbó tavaszom
fakasszad végre virágba,
túl soká tartott a tél s lábadozó még s gyenge szívem.

Serkentsd pattanó rügy éltem félénk rügyeit,
biztasd : már nem jöhet fagy, nem csal meg többé az ég.
Hinni most oly gyönyörű,
kell most a hit s az öröm, szomja szívemre harmat.

Áldom most a telet, reménytelen éjszakákat,
jeges szomorúság terheit életemen,
mindent megér szabadultan,
érezni hogyan fakad ereim új melegéből
e bimbós félénk tavasz.






 Kisüt a nap


Ingó árnyékunk összeér,
esőhízott lombok remegnek
száradó madarak csevegnek
napfoltokat rezget a szél;

zöld tenyeredben ringok én,
te emelsz vízirózsaszőnyeg,
víz lettél? lágy hullámok nőnek,
te hűlsz, te melegszel körém?
párában zsibbadó karok
üresen nyúlnak ki utánad,
- elfelejtem mit akarok -
illattal érinted a számat,
megcsókolsz átfutó eső.
Most felleg vagy? emelkedő?
eltűnsz a téged kereső
vágyó szemek látóteréből,
átlátszó, fényes lebegő.
Képlékeny lettél? légnemű?
betöltöd a teret köröttem.
Átengedsz. Hangtalan kinyílsz
s hangtalan bezárulsz mögöttem.



  

2014. február 27., csütörtök

Ismét elolvastam...

Az elmúlt hetekben a könyvespolcomról leemeltem két olyan könyvet, amit még régebben olvastam.
Eszembe jutott, hogy annak idején milyen nagy hatást tett rám mindkét regény.  
Ismét elolvastam őket.
 Nem változott meg a véleményem.
  Ismételten nagy élvezettel faltam a sorokat.



A két író: William Styron és Theodore Dreiser




 William Styron 1925-ben született Newport Newsban, Virginia államban. 2006.november 1-én halt meg tüdőgyulladásban. A Duke egyetemen tanult, évekig szolgált a tengerészgyalogságnál, és hosszú ideig élt külföldön. Első regénye (Feküdj le sötétben) 1951-ben jelent meg. Styron gyermekkora nem volt könnyű. Édesapja depressziótól szenvedett, édesanyja pedig a 14. születésnapja előtt meghalt rákban.

„Sok problémámnak az édesanyám halála óta szűnni nem akaró kínlódás és bűntudat a gyökere” – nyilatkozta az AP-nek 1990-ben Styron.

Leghíresebb műve, a holokausztot túlélő lengyel nő és egy amerikai író kapcsolatáról szóló Sophie választ, amely 1979-ben jelent meg. A könyvből Meryl Streep Oscar-díjas főszereplésével világsikerű film készült. A 19. század eleji virginiai rabszolgalázadásról szóló Nat Turner vallomásai című művéért  Pulitzer-díjat kapott.


Olvasható magyarul:

Házam lángra gyullad
Nat Turner vallomásai - Pulitzer-díj (1968)
Feküdj le sötétben
Sophie választ
Látható sötétség
Virginia reggel


1960-ban jelent meg a Házam lángra gyullad c. könyve.


A Házam lángra gyullad a huszadik század egyik legnagyobb művészregénye. Cselekményének színhelye Olaszország, szereplői amerikaiak és olaszok, s a regény középpontjában egy gyilkosság áll. A festői díszletek és a véres tragédia azonban csupán keretül szolgálnak Styronnak arra, hogy bemutasson két embert, aki az "édes élet" hínárjában vergődik: egy tehetséges, négy gyermekes, kiégett de elzüllött festőművészt és egy romlott, iszákos, orgiákba merülő, de mégis érdekes egyéniségű milliomost. Az alkohol és a szexualitás gőzei lengik körül őket, konfliktusuk hátterében ott sötétlik hazájuk, Amerika délvidékének feszült világa – nem csoda hát, hogy Itália kék ege alatt is hasztalan keresik a feloldódást, és sorsuk tragédiába fullad.






William Styron Sophie választ c. regényéből Alan J. Pakula készített mozgóképes adaptációt 1982-ben. A címszerepben Meryl Streep nyújtott Oscar-díjas kialakítást, a másik két férfi szerepben pedig Kevin Kline (Nathan) és Peter MacNicol remekelt.



 Kattints rá!

         







Theodore Herman Albert Dreiser (Terre Haute, Indiana, 1871. augusztus 27. – Hollywood, Kalifornia, 1945. december 28.) amerikai író és újságíró. Úttörője volt az amerikai naturalista írói irányzatnak, melynek a 19. századi Európában többek között Émile Zola, Gustave Flaubert és Guy de Maupassant voltak a képviselői. Dreiser karaktereinek emberi értéke nem a bevett erkölcsi normákban, inkább a nehézségek állhatatos legyőzésében rejlik, és sorsukban nem is annyira a lelki motivációk mint inkább a körülmények az igazán mérvadóak.


Ismertebb könyvei:


Carrie drágám (Sister Carrie, 1900)
A pénz királya (The Financier, 1912)
A zseniális ember (The „Genius”, 1915)
Amerikai tragédia (An American Tragedy, 1925)







Az irodalmi körök elismerése, amire Dreiser tulajdonképpen egész életében vágyott, kissé későn érkezett. 1944-ben még utoljára New York-ba utazott, hogy átvegye a Művészetek és az Irodalmak Amerikai Akadémiájának Érdemi Jutalomdíját (Award of Merit from the American Academy of Arts and Letters). Az intézetnél három munkáját említették meg, mint a legnagyobbakat: a Carrie drágámot, a Twelve Men-t és az Amerikai tragédiát.

1906-ban egy Chester Gillette nevű férfi megölte Grace Brown nevezetű szeretőjét; ezt a valóban megtörtént gyilkosságot használta fel Dreiser az Amerikai tragédia című regényében. Miután 1922-re elkészült a könyv huszadik fejezetével, rájött hogy rossz vágányra szaladt vele, és újrakezdte az egészet. Visszavonult Brooklyn-i lakásába, ahol 1925-ben befejezte a regényt. A kézirat túlzottan hosszúra sikerült. A szerkesztők természetesen felére redukálták, de 1925-ben így is két kötet lett belőle, mire publikálásra került.

 A regényt két alkalommal is filmre vitték: 1931- és 1951-ben.
 Az Amerikai tragédia volt Dreiser egyetlen, igazán nagy könyvsikere.







 Amerikai tragédia


A regény ma már terjengős nyelvezete ellenére is izgalmas olvasmány.

A  mélyen vallásos, városi missziósházat vezető családból származó Clyde Griffiths történetét meséli el. A jobb életről álmodozó Clyde-ot már gyerekként is zavarja családja  vakhite, amellyel szülei elfogadják nehéz sorsukat. Tizenévesen aztán állást vállal egy hotelben mint kifutófiú. Először pillanthat be a gazdagok életébe, álma ekkor teljesen reménytelennek látszik.
Clyde alapvetően gyenge, ingatag jelleme már ekkor kiviláglik, amikor inkább eltitkolja sokat nélkülöző anyja elől, hogy pontosan mennyit is keres, azért, hogy minél több pénzt költhessen lányokra és saját hiúsága kielégítésére. Egy autóbaleset miatt, melynek egy kisgyermek esett áldozatul, még menekülnie is kell. A második kísérlet is balul üt ki. Gazdag nagybácsija gyárában kap alkalmazást, bár kezdetben afféle megtűrt szegény rokonként szerepelhet csak, később bekerül a jó társaságba, amelynek egyik tagja Sondra Finchley, a gazdag és szép fiatal nő, viszonozza érzelmeit, ezért fényes jövőt, nagy karrier lehetőségeit látja a kapcsolatban. Griffiths azonban Robertával, a gyár egyik munkásnőjével folytat viszonyt, aki gyereket vár tőle. Clyde pedig megreked félúton a két világ és a két nő között. Robertából kiábrándul, a lány egyszerű lényét és kedvességét elhomályosítja benne az új szerelem, és mindaz az elegancia és csillogás, amit Sondra jelképez számára. És, hogy Roberta ne állhasson érvényesülése útjába, kitervel egy csónakbalesetet...
 Roberta halála után a nyomok hamar Clyde-hoz vezetnek, s a regény utolsó részében Clyde ügyének tárgyalását, az ítélethozatalt majd a siralomházban töltött utolsó heteit követhetjük nyomon.

 Clyde-ot tekinthetjük szerencsétlen, meg nem értett, többre hivatott karakternek, akit a családi háttere, neveltetése és az életkörülményei megakadályoznak abban, hogy azt az életet élje, amelyet szeretne. De ugyanakkor bukott erkölcsi nullának is, akinek gyerekkora óta csak a pénzen és csillogáson jár az esze, s aki képes hazudni, csalni, a felelősséget elhárítva menekülni, hízelegni, zsarolni, fenyegetőzni és gyilkosságot fontolgatni (esetleg végre is hajtani) azért, hogy megkapja, amit akar vagy megszabaduljon attól, amit már nem akar...

A végig izgalmas, fordulatos történetet nagyszabású tablóba ágyazza az író, remekül jellemzett figurák egész sorát vonultatva fel.





A film, ami a könyv története alapján készült:

Egy hely a nap alatt
(A Place in the Sun, 1951)


Az Egy hely a nap alatt (A Place in the Sun) egy 1951-ben bemutatott hatszoros Oscar-díj nyertes amerikai filmdráma George Stevens rendezésében. A történet Theodore Dreiser világhírű regényén, az Amerikai tragédián alapszik.




Ez a produkció nyerte el a Golden Globe gála első "legjobb drámai film" kategóriájának díját. Továbbá 1991-ben az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Filmmegőrzési Bizottsága beválasztotta a Nemzeti Filmarchívumba.