Kötelező olvasmány. Tudom. A diákok nem szeretik azt, ami kötelező. De talán mégis el kell olvasni, vagy meg kellene nézni ezt a Madách Imre írta nagy verses művet.
Most, hogy hazánkban és az egész világban valami embertelent érzek, talán ezért is olvastam ismét. Ha lenne egy igazán méltó előadás megnézném újra, de pillanatnyilag nincs. Bár a múlt nyáron Szegeden, a Dóm téren látható volt, sajnos oda nem jutottam el.
( Azt is tudom, hogy megjelent egy Werk- könyv: Az ember tragédiája szegedi előadásáról, Vidnyánszky Attila, Bérczes László Fotók: Bócsi Krisztián Helikon Kiadó, 2011 )
Most, hogy hazánkban és az egész világban valami embertelent érzek, talán ezért is olvastam ismét. Ha lenne egy igazán méltó előadás megnézném újra, de pillanatnyilag nincs. Bár a múlt nyáron Szegeden, a Dóm téren látható volt, sajnos oda nem jutottam el.
( Azt is tudom, hogy megjelent egy Werk- könyv: Az ember tragédiája szegedi előadásáról, Vidnyánszky Attila, Bérczes László Fotók: Bócsi Krisztián Helikon Kiadó, 2011 )
Mit is boncolgat ez a monumentális alkotás?
Van-e értelme az emberi létnek? Mi célra vagyunk a világon? Létezik-e emberi fejlődés, emberi tökéletesedés? Érdemes- e küzdeni, harcolni egy célért?
15 „felvonásos” drámai költemény. Párbeszédes formában megírt, filozófiai tartalmú verses mű.
Zichy Mihály illusztráció
" A magyar irodalom és drámaírás kiemelkedő műve, Madách Imre legismertebb alkotása.
Az 1862-ben megjelent mű sokakat felzaklató kérdései azóta is életben tartják a költeményt, számos kortárs feldolgozása létezik a darabnak.
A születésétől eltelt majdnem százötven évben a Tragédia egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak, talán a legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon. Az először itt elhangzó „Megy-é előbbre majdan fajzatom”, valamint a „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!” mondatok legismertebb irodalmi idézeteink közé tartoznak.
A Tragédia a Kiegyezés évtizedének irodalmára jellemző nemzeti témán felülemelkedő, főszereplőként az emberiséget szerepeltető filozófiai alkotás: emberiségköltemény. Műfaja drámai költemény, közvetlen műfaji előzménye Goethe Faust-ja.
Bár a Tragédia gondolatvilága egyike a legsokoldalúbbaknak a magyar irodalomban, a benne hallott eszmefuttatások mégsem saját szépségük miatt fontosak, hiszen Madách műve is csak a már sokszor megírtakat öltözteti új formába (Nem adhatok mást, csak mi lényegem, Nem az idő halad, mi változunk, Milliók egy miatt, Ábrándozni van még tárgy elég stb.), inkább eszközök a szerző kezében a folyamatos, mindig ugyanoda vezető emberi töprengés ábrázolására.
A Tragédiát már 1883. szeptember 21-én színpadra állították a Nemzeti Színházban, a 15 felvonásos drámai költemény azonban nagy terjedelme miatt meglehetősen nehezen kezelhető: ha minden mondatot megtartva, és a szerzői utasításokat követve próbálnánk színpadra állítani a Tragédiát, négy-öt órásnál is hosszabb darabot kapnánk. " ( Wikipédia)
Az ember tragédiája külföldön is az egyik legismertebb magyar klasszikus alkotás. Eddig mintegy 14 nyelven jelent meg, s az 1892-es hamburgi, bécsi és prágai bemutató óta Európa számos színpadán aratott megérdemelt sikert.
És álljon itt egy idézet:
"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig
tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet."
Madách Imre
Kattints rá!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése