2012. november 25., vasárnap

Malenkij robot... Emlékezzünk!






A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává minősítette november 25-ét az Országgyűlés.



Végre megnyílt a lehetőség, hogy legyen egy emléknap Magyarországon azokról, akiket  1944 őszétől hadifogolyként, vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak több éves kényszermunkára, illetve akiket a második világháborút követően 5-25 évre száműztek a Gulag rabtelepeire, a "magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján". 

Mintegy 800 ezer magyarról van szó.




Adózzunk emlékezésünkkel néhány pillanatra  azokra az emberekre, akik életüket adták a hazáért, magyarságukért, származásuk miatt, politikai, vallási meggyőződésükért, illetve akik emberi és polgári jogaiktól megfosztva idegen földön, hazájuktól több ezer kilométerre, embertelen, megalázó körülmények között fogságot szenvedve végeztek kényszermunkát.





" malenkij robot (or. 'kis munka'): a polgári lakosság elhurcolása „közmunkára”, „jóvátételi munkára”. - A SZU területeinek fölszabadítása után a szovjet csapatok 1944. VIII-IX: a K-eu. országok, köztük hazánk ter-én folytatták hadműveleteiket. A harcoló csapattestek és a harcok után megjelentek a rendfenntartó erők, akik százezrével szedték össze és hurcolták el a polgári lakosságot (válogatás nélkül gyermekeket, lányokat, asszonyokat, többgyermekes anyákat, apákat, fiatalokat, időseket) ~ra. A kollektív bűnösség hamis elvét alkalmazva német hangzású nevű személyeket fogdostak össze, vittek a gyűjtőhelyekre, majd a SZU-ba. - A polg. lakosok összeszedését a legváltozatosabb formákban és módon végezték. Azokon a ter-eken (megyékben), ahol az idegen nyelvű lakosok (német, szász, szláv) már régóta m-rá váltak, de nevüket (esetleg identitásukat) megőrizték, az ilyen személyeket nyilvántartásba vették az új, együttműködő községi, városi elöljáróságok segítségével, s a névjegyzékkel házról-házra járva összeszedték őket. Más helyeken falragaszokon, hirdetménytáblákon, kisdobos által kidoboltatva közölték, hogy agyonlövés terhe mellett, 3-7 napi élelemmel, 2 váltás fehérneművel, kézi szerszámokkal (ásó, lapát, csákány stb.) a nők 16-48, a férfiak 15-60 éves kor között kötelesek jelentkezni a községi-városi elöljáróságon, „közmunka”, „jóvátételi munka” végzésére. - Az így toborzottak száma azonban nem volt megfelelő. Ezért 1944. XII-től az ország településein válogatás nélkül „kaptak el” bárkit. Nemre és korra való tekintet nélkül gyűjtötték az embereket óvóhelyekről, pincékből, lakásokból, üzemekből, gyárakból, hivatalokból, üzletekből (eladót éppen úgy, mint a tejért, kenyérért sorban állót), vonatról, állomásról, fogházakból (bentlévő rabokat és fegyőröket), orvosi rendelőkből (orvost és beteget), kórházakból, klinikákról az orvosokkal együtt az ápolókat és betegeket. - A 2002-ig föllelt dokumentumok és a túlélők tájékoztatása alapján 1862 helységből 101.686 ffit, 29.212 nőt, össz. 130.898 személyt hurcoltak el ~ra. Do.J. " - (  http:// lexikon.katolikus hu.)





Kattints rá!





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése